Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-28 / 86. szám

1986. március 28., péntek Dunántúlt napló 3 Tervezők kiállítása a Pécsi Galériában Jantner Antal nyitotta meg a kiállítást fl DTV kollektívájának megvalósult alkotásai Felmentések, kinevezések Á Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1986. március 26-án Bolyban meg­tartott ülésén az alábbi fel­mentésekről és kinevezésekről döntött: felmentette tisztségéből 1986. december 31-i hatállyal dr. Tölgyesi Lászlót, a Baranya Megyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatal vezetőjét, te­kintettel arra, hogy 1986. de­cember 31-én nyugállományba vonul. A megüresedő hivatal- vezetői munkakör betöltésére 1987. január 1-gyel dr. Huszty Lajost, a Pécs Megyei Városi Tanács V. B. Hivatal vezetőjét nevezte ki. A Baranya Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya osz­tályvezető-helyettesévé dr. Dobribán Jakab megbízott osztályvezető-helyettest nevezte ki, 1986. április 1-gyel. Felmentette tisztségéből 1986.- március 1-i hatállyal dr. Hőnigh Magdolnát, a Bo- gádmindszenti Községi Közös Tanács V. B. titkárát, a meg­üresedett álláshelyre 1986. áp­rilis 1-től Tóth Tivadart, a Bo- gádmindszenti Községi Közös Tanács igazgatási előadóját jelölte. Felmentette tisztségéből Vargáné Dettrik Margitot, az Ibafai Községi Közös Tanács V. B. titkárát, 1986. március 31-i hatállyal. ­Felmentette tisztségéből Morvay Gyulát, a Babarci Köz­ségi Közös Tanács V. B. titká­rát és jelölte a Bólyi Nagyköz­ségi Közös Tanács V. B. titká­rának 1986. április 1-től. NEB­vizsgálat Milyen az ipari és mező- gazdasági üzemek munkakul­túrája? Milyen színvonalú a munka szervezése, a munka és technológiai fegyelem ha­tása a szakmailag igényes munka végzésére, a termékek minőségére, a termelési tevé­kenység gazdaságosságára? Az alkalmazott bérrendszerek hatása a munkavégzésre. Vgmk-k, háztáji kisegítő gaz­daságok és egyéb másodla­gos jövedelemszerzési formák hatása az üzemek munkakul­túrájára. A jelenlegi munka- feltételek, körülmények mellett hogyan valósul meg az ember alkotó jellegű munkavégzése. Ebben a témában indít vizs­gálatot a megyei NEB és a városi NEB-ek. A vizsgálat a mezőgazdasági és ipari üze­mekre, vállalatokra, gazdálko­dó egységekre terjed ki. A vizsgálat fő kérdéseit a megyei NEB tegnapi ülésén tárgyalták meg, továbbá el­fogadták a megyei NEB mó­dosított hatásköri jegyzékét. Nagy érdeklődés mellett Jantner Antal építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhelyettes nyitotta meg tegnap délután Szentirányi Józsefnek, a Pécs Városi Pártbizottság első titká­rának és Piti Zoltánnak, a Vá­rosi Tanács elnökének a jelen­létében Erdélyi Zoltán Ybl-dí- jas épitész, 'igazgató köszöntő szavai után a Dél-dunántúli Tervező Vállalat elmúlt évek­beli tevékenységét összegező kiállítást a Pécsi Galériában. A miniszterhelyettes megálla­pította, hogy a DTV alkotó kol­lektívája nagy hatással van a működési területe arculatának a formálásában, s ezt tükrözi a szép, élményt adó kiállítás is, amelyen természetesen nem csak pécsi, hanem a Dél-Du- nántúl más városaiban megva­lósult alkotások is láthatók. Ki­emelte azt a kezdeményező­készséget, ami pl. a pécsi pa­Csütörtökön az Ipari Mi­nisztériumban 15 iparvállalat vezetői a vállalati gazdasági munkaközösségek tapasztala­tairól tanácskoztak, különösen azokról a lehetőségekről, ame­lyeket a főmunkaidőben is hasznosíthatnak. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az ipar fejlődése szem­pontjából mind sürgetőbb a főmunkaidőben végzett munka hatékonyságának javítása, s ehhez ösztönzőbb érdekeltsé­gi rendszerek kialakítása. Az elmúlt három évben mind több vállalati gazdasági munkakö­zösség alakult, s ennek a fo­lyamatnak vannak pozitív, de ugyanakkor kedvezőtlen hatá­sai is. A munkaközösségek általá­ban élénkülést vittek a válla­latok gazdálkodásába — állc­nelt megkülönbözteti az or­szágban másutt épült panel­épületektől, mert itt nemcsak a tömeges lakásigény iparosított kielégítése, hanem -az emberi környezet létrehozása volt a cél. Kitért arra, hogy az építé­szeti tervezés a beruházási piac, s ezzel a tervezői meg­bízások csökkenése miatt ne­héz éveket él, és ezt a ma még gyermekbetegségekkel, esetenként pedig etikai gon­dokkal küszködő versenyhely­zet is nehezíti. A tárca ebben az évben intézkedések sorával kíván javítani az építésügy helyzetén, s ezek között várha­tó olyan is, ami az építészet, az építészek megítélésében hoz változást. A kiállítás a Pécsi Galériá­ban április 27-ig, naponta — kedd kivételével — 10 és 18 óra között tekinthető meg. pították meg az eszmecsere résztvevői. Lehetővé vált a ka­pacitások jobb kihasználása, a munkavállalók pedig munka­idejükön túli többletmunkáju­kért többletjövedelemhez ju­tottak. A vgmk-k szervezési, ösz­tönzési, elosztási tapasztalatait célszerű minél előbb hasznosí­tani a főmunkaidőben is, han­goztatták a tanácskozáson. A vgmk-k munkamódszerei álta­lában a főmunkaidős tevé­kenységben is alkalmazhatók. Ehhez azonban meg kell talál­ni a kellő ösztönzőiket. Több példa van már arra, hogy egy-egy vállalatnál önálló munkabrigádokat szerveznek a munkaközösségekéhez hasonló jogkörrel felruházva. Az is elő­fordul, hogy a vállalat szerző­dést köt a brigádokkal egy- egy munkára, többletvállalásra. Läufer László felvétele Tanácskozott az MSZBT országos elnöksége A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság országos el­nöksége csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. A testület Apró Antal el­nök megnyitó szavait köve­tően meghallgatta Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titká­rának tájékoztatóját az SZKP XXVII. kongresszusá­ról. Szűrös Mátyás elöljáró­ban tolmácsolta az MSZBT minden aktivistájának a Központi Bizottság szívé­lyes üdvözletét és jókíván­ságait. Ezután Biró Gyula, a társaság főtitkára javasla­tot tett az MSZBT Vili. or­szágos értekezletének ösz- szehívására, az előkészítő munka fő politikai és szer­vezeti feladataira. Mint mondotta, a november 22- re tervezett tanácskozás feladata lesz a társaság által a magyar és a szov­jet nép barátságának el­mélyítése érdekében vég­zett tevékenység tapaszta­latainak összegzése, a kö­vetkező évek orogramjá- nak körvonalazása. Az elnökség elfogadta az országos értekezlet ösz- szehívásáról szóló javas­latot, maid György Sán­dor titkár előterjesztésé­ben meghallgatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette a társaság idei munkater­vét. Végezetül Apró Antal tájékoztatta a testületet az ügyvezető elnökség dön­téséről, amely szerint György Sándort, érdemei­nek elismerése mellett, más fontos munkakörbe kerülése miatt, felmentette tisztségéből. Vállalatvezetők megbeszélése a vgmk-k tapasztalatairól Magyar-kubai barátsági napok Hangulatos találkozó a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetben A magyar—kubai barátsági napok keretében tegnap Pécs­re érkezett Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendéget Krasz- nai Antal, a Hazafias Nép­front Baranya megyei titkára, és Aoarácz Dénes, a KISZÖV elnöke fogadta a HNF szék- házában. Kíséretükben a ku­bai vendég délelőtt a Kesztyű- és Bőripari Szövetkezet mun­kájával ismerkedett. Délután a KISZÖV vendége­ként a szövetkezet dolgozói­val találkozott a kubai nagy­követ. Rövid előadásában o mai Kubáról beszélt, mint La- tin-Amerika legstabilabb or­szágáról. Hazája is a gazda­sági és társadalmi megújulás módjait, lehetőségeit kutatja. Kiemelte, hogy a pártvezetés­ben egy fiatalítási folyamat zajlott le. A fiatalság lendü­letét ki akarják használni, hisz a megújulásra a forrada­lomnak és a társadalomnak egyaránt szüksége van. Szólt a nők jelentős szerepéről az élet minden területén. Kubá­ban a Központi Bizottság 18 százaléka nő, és a Politikai Bi­zottság három tagja szintén. Az ország védelmében is ki­veszik részüket, hisz az önkén­tes milíciákban 45 százalékos az arányuk. A hangulatos találkozón Euclides Vázquez Candela szí­vesen válaszolt a dolgozók kérdéseire. A szövetkezeti mozgalom éppúgy szóba ke­rült, mint a brigádmozgalom, az ifjúság vagy a nők kedvez­ményei. A kubai nagykövet este a Pécsi Nemzeti Színház opera- előadását nézte meg. P. E. Ülést tartott a HNF Baranya megyei elnöksége Május: békehónap Az idei esztendő „nemzet­közi békeév”, s természetesen céljai és feladatai nem vá­laszthatók el a jelenlegi nem­zetközi viszonyoktól, helyzettől. Reménytkeltő az 1985 novem­berében megtartott genfi csúcstalálkozó üzenete, misze­rint egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, ezért elkez­deni sem szabad. Hagyomány, hogy a nép­frontmozgalom májust békehó­nappá nyilvánítja, s fórumot biztosít, hogy megannyi ren­dezvényen, kiállításon, össze­jövetelen át megfogalmazhas­sa minden józan gondolkodá­sú ember b.ékevágyát. A HNF Baranya megyei elnöksége tegnapi ülésén többek között e békehónap baranyai prog­ramjait egyeztette, felkérve a népfrontbizottságokat, hogy csatlakozzanak a kezdeménye­zéshez, szervezzenek barátsági gyűléseket. Néhány főbb ese­ményt e naptárból emeljünk ki. A rendezvénysorozat megnyi­tójára május 9-én kerül sor a siklósi művelődési házban. Május 10-én a természetbará­tok béketúrát szerveznek, 11-én Szigetváron a „Győzelem” zse­lici túrát indítják. Május 19— 20—21-én magyar—csehszlovák barátsági napok lesznek Pé­csett, Komlón, Szentlőrincen és Bolyban, 23. és 25. között pe­dig nemzetközi eszperantista összejövetelnek ad otthont Pécs. Május utolsó napján pe­dig a mohácsiak szerveznek béketúrát a bédai erdészet te­rületén. A Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat az idén is kapcsolódik a népfrontrendez­vényekhez: külön program sze­rint több megyei településen a békével kapcsolatos filmeket vetít. Végül: a békehónap ke­retében üzemekben, intézmé­nyekben, településeken béke­gyűléseket, röpgyűléseket szer­veznek. Az elnökségi ülésen szó esett a településfejlesztési hoz­zájárulások bevezetésének ta­pasztalatairól, melynek az elő­készítő munkálataiban a nép­front aktivistái igen fegyelme­zetten, aktívan vettek részt. Megyénkben 28 településen nem szavazták meg e hozzájá­rulást, többségükben az el­múlt időszakokban megszerve­zett közüzemi társulások miatt, örvendetes, hogy közel 200 baranyai településen több mint 60 százalékkal mondtak igent. A pénzek célját illetően - a hetedik ötösben 190 millió fo­rintot jelent a teho —, a ki­sebb községekben a több éve húzódó felújítási-karbantartási munkák befejezése a cél, vá­rosokban, nagyközségekben, centrumközségekben pedig több új létesítmény megvalósí­tását igényelték az állampol­gárok. Végezetül: szó volt az elnökségi ülésen az alkoholiz­mus elleni küzdelem helyzeté­ről, aktuális feladatairól. Egy figyelmeztető adat: 1984-ben az alkoholisták száma Magyar- országon csaknem annyi volt, mint Baranya teljes lakossága, azaz egy megyényi . . . K. F. Érdekeltségi rendszer és a magyar mezőgazdaság nap vitáján, melynek témája a magyar mezőgazdaság érde­keltségi rendszere és annak továbbfejlesztése volt. Szakmai nap az innovációs Hiúbban Az adózási és szabályozó- rendszer nehezen követhető a gyakori válozások miatt. Töb­bek között ennek következmé­nye, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó számviteli szak­emberek gondja mindinkább sűrűsödik. Odáig jutottunk, hogy kényszerűségből meg­szüntetjük a szarvasmarhatar­tást, bontjuk a borjúnevelőket. Az állattenyésztésben és a kertészeti ágazatban dolgozók anyagi ösztönzése és elismeré­se az egyik legfeszítőbb gond­ja a mezőgazdasági üzemek­nek. Több megbecsülést érde­mel a falun élő termelőszövet­kezeti tagság. A vélemények jelzik azt a feszültséget, ami a magyar mezőgazdaság legfőbb gond­jait jelenti napjainkban. A tő­mondatokban felsoroltak teg­nap délelőt hangzottak el a Pannónia Innovációs Közös Vállalat pécsi Innovációs Klubjában rendezett szakmai A vendég előadókat: Huszár Józsefet, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa közgaz­dasági főosztályvezetőjét és Szili Pétert, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium terv- és közgazdasági főosz­tályának helyettes vezetőjét Boksái Antal, a Pannónia In­novációs Közös Vállalat igaz­gató tanácsának elnöke kö­szöntötte. Ezt követően Huszár József tartott tájékoztatót a magyar termelőszövetkezetek helyzetéről, ae érdekeltségi rendszerről. Az előadó többek között az 1985-ös évet értékel­ve a következőket mondotta: — A magyar mezőgazdaság tavaly igen nehéz esztendőt zárt. Mindezt befolyásolta a makroszabályozás és a pénz­ügyi feltételrendszer is. Töb­bek között ennek tudható be, hogy termelőszöevtkezeteink közül mintegy 500, az ered­ményességet illetően igen ne­héz helyztbe került. Ezekben az üzemekben nincsenek meg a feltételek a bővített újrater­meléshez, hacsak saját vagyo­nuk egy részét nem áldozzák fel annak érdekében. A 17 mifliárd forint eredményből igen jelentős a mezőgazdasági üzemek kintlevősége. 1986-ban eddig mintegy 7 milliárd forint rövidlejáratú hitelt vettek fel a termelőszövetkezetek, s eb­ből is érződik az a feszültség, ami a mezőgazdasági ágazat­ra jellemző. Huszár József a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a vi­lággazdaság válságának be­gyűrűzését most érzi a magyar mezőgazdaság és a szabályo­zók „gyakori" módosítása el­sősorban ezzel függ össze. Az sem elhanyagolható, hogy 1985-ben 10 százalékkal csök­kent a mezőgazdasági üze­mekben a beruházások crá- nya, az áthúzódó ,,építések" pedig több mint tíz százalék­kal nőttek a bázishoz viszo­nyítva. Mindezekből is érzékel­hető a termelőszövetkezetek szorító helyzete. A jelen helyzetben tehát el­odázhatatlanná válik a tagi érdekeltség, a szak- és kis­csoportok működésének álta­lános elterjesztése, amely erő­sítheti a kötődést, a szövetke­zetpolitikai célok megvalósítá­sát, ami a párt- és kormány- programban is megfogalmazó­dott. Szili Péter, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese beveze­tőjében a magyar gazdaság — ezen belül a mezőgazdaság — 1985. évi eredményeiről szólt, majd részletesen ele­mezte a szabályozókban ez évtől bevezetett változásokat. Szólt arról is, hogy az élelmi- szeripari ágazat kondíciójának javítása érdekében a feltétel- rendszert stabilizálni szüksé­ges, ám nem hagyhatók fi­gyelmen kívül a külső hatások. Előadásában kitért az ágazat különböző területeire, így az állattenyésztés, a növényter­mesztés, a mezőgazdasági be­ruházások azok hatékonyságát, fejlesztését elősegítő támoga­tások tervezett rendszerére. Végezetül megjegyezte, hogy a MÉM a szükséges elemző ajánlásokat elkészítette, amely­ben benne foglaltatik a mező­gazdasági beruházások egy­séges támogatási rendszere is. Salamon Gyuta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents