Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-03 / 61. szám

1986. március 3., hétfő nindntau napló 3 Változások a pécsi autóbusz-forgalomban Atéoftik a pécsi Lenin teret É I / esett, a Kpssuth tér helyi já­ratú autóbusz decentrumot, azaz végállomást máshová költöztessék. Ennek oka ké­zenfekvő: az erre járó, vára­kozó buszok zavarják, hátrál­tatják a közlekedést, s lehe­tetlenné teszik a forgalomhoz jobban igazodó szervezést. Az új autóbusz végállomás he­lyét mór korábban kijelölte a Városi Tanács — a főpályaud­var mögötti Lenin téren —, de ahhoz, hogy a Kossuth téri autóbusz forgalmat a térre „vigyék át”, elengedhetetlen a Lenin tér bővítése, átépítése. E munka kezdetére tulaj­donképpen már az elmúlt év­iben sor kerülhetett volna, — hiszen a szükséges épületek szanálása befejeződött. Ám a tanács vezetői úgy döntöttek, hogy a munkát csak idén kez­dik, lévén, hogy a Lenin tér átépítése buszmegálló áthe­lyezésekkel, nagy forgalmi- rend változásokkal jár együtt. S tavaly, elsősorban a Rákó­czi út korszerűsítése miatt eb­ben bőven volt részünk ... Most minden feltétel adott, hogy a munkát megkezdhes­sék, elkészültek a MÁV-beru- házások, s a Lenin térhez kö­zel tudnak kijelölni ideiglenes megállókat, autóbusz parkoló­kat, így a Szabadság úton, a Kálvin utcában, a Fészek rak­tár és a Domus Áruház mel­lett. A tér teljes átépítését már­cius végén kezdik a kivitele­zők, így a tervek szerint már­cius 17.-én lép életbe az új, ideiglenes forgalmi rend. En­nek értelmében a helyi járatú autóbuszok közül a 17-es, a 31-es, a 31 V-os, a 41-es, 42- es, 48-as, 49-es, 50-es jelzésű- ek a Szabadság út nyugati oldalán, a Mártírok útja és Lenin tér között teszik le az utasokat, s a Kálvin tér észa­ki feléről, a Jókai út és Do­mus Áruház közötti területről indulnak. A 30-as autóbusz a Vasút utca északi részére ér­kezik, s a Jókai utcából in­dul. A többi járat megállója egyelőre nem változik. A tér átalakítása várható­an az év végén befejeződik, ezt követően valósul meg a Kossuth téri autóbuszok „lete­lepítése". R. N. Szombaton fogadták az első vendégeket # Átmeneti otthon Hecsekjónosiban Az ország minden részéről jelentkezhetnek A mecsekjánosi átmeneti ott­hon építéséről már többször hírt adtunk olvasóinknak. Akik­nek mégis elkerülte a figyel­mét: A Mecsekjánosi Csecsemő- otthonban dolgozó, és az ott lakó nővéreknek egy új szállót alakítottak ki a volt szolgálati lakásokból. Az így felszabadult nővérszállót pedig hasznosítani akarták. Több elképzelés szüle­tett, míg egyik elnyerte az Egészségügyi Minisztérium tet­szését is — idős, de magukat még ellátni tudó embereknek átmeneti otthont nyitnak. Itt megfelelő díjazás ellenében, szállodai formához hasonlóan, csak nővéri, orvosi felügyelet­tel látnák el a pihenni, kikap­csolódni akaró, illetve a csa­ládtól valamilyen oknál fogva — üdülés, tartós külföldi uta­zás, munkavállalás, stb. — se­gítséget nem várható emberek. Az átalakításra négymillió fo­rintot biztosított az Egészség- ügyi Minisztérium. A berende­zés 350 ezer forintba került. — Először arról volt szó, hogy csak baranyai jelentkezé­seket foaadun'k el — mondta Lukácsi Jánosné, a Baranya Megyei Tanács egészségügyi ósztólyónak szociálpolitikai csoportvezetője — ezért így hirdettük meg. Tizenhatan je­lentkeztek, végül hatan marad­tak. Az otthon viszont húsz fő ellátására készült. Emiatt dön­töttünk úgy, hogy az ország minden részéről elfogadunk je­lentkezést. A napi térítési díj 170 forint: ebben a szoba díja, fűtése, napi ötszöri étkezés, nővéri, orvosi felügyelet, in­gyenes gyógyszerellátás, ágy­nemű és személyes holmi mo­sása szerepel. Jó tudni, hogy aki ide jön, nem kell feladnia a lakását. Megtarthatja, sőt tartsa is meg, mert mi átme­neti otthon vagyunk. Egy héttől több hónapig lehet maradni. Egyet nem tudunk vállalni: be­teg, magatehetetlen emberek gondozását. Mindezekből ki­derülhet, hogy ez egy kísérleti jellegű, teljesen új gondozási forma. Ilyen »az országban több nincsen. Megnéztük, közelről hogy is néz ki az új intézmény. Belül­ről teljesen szállodai jellegű az otthon. A főbejárattól balra rendezték be az ebédlőt és a társalgót. Itt található a színes­tévé, a rádióval és a lemezját­szóval. Innen folyosó vezet vé­gig. Kétoldalt nyílnak a szo­bák. Elsőként egy kicsi tea­konyhát alakítottak ki: itt ká­vét, teát lehet főzni és a hű­tőbe betenni az élelmet. A szobák kicsik, kétágyasak. Két heverő, beépített szekrények, egy dohányzóasztal és két szék fért be. Bizonyára lesznek, akik meg­kérdezik, ki is jöhet ide? Bár­ki, aki kifizeti a heti díjat, és megfelelő orvosi igazolása van, hoay részben önellátó. Akit érdekel, érdeklődhet irán­ta a helyszínen, illetve a Bara­nya Megyei Tanács eqésftég- ügyi osztályán 12-222/239. Adóm Erika Legnehezebb, de a legszebb a pliszírozás Ilonka kezét dicséri a város Az idős hölgy pliszirozott, azaz rakottszoknyát szeretne csináltatni és most tanácstalan. Érdeklődésére Ilonka — azaz Kis Marton Tiborné - a szabó­centit kezébe véve, mosolyogva kerüli meg a pultot és megmé­ri a derékbőséget és a szoknya kívánt hosszát. „Mennyi anya­got vegyek?" - kérdi a hölgy. Gyors számolás és megkapja a választ: „Duplaszéles kockás anyagból elég 170 om, nem kockásból tíz centivel kevesebb kell." Szusszanásnyi szünet. Jön a következő, egy fiatal nő:' a szoknyájába patentot kér be­ütni. Egy másik nylonharisnyá­kat hoz. „Sajnos, talán csak 3 hét múlva csinálhatom meg, javítják a gépemet.. ." Egymásnak adják a kilincset az Alkotmány utcai parányi műhelyben férfiak és nők, im­már tizedik éve, amióta Kis Marton Tiborné itt önálló kis­iparosként megkezdte a lakos­sági szolgáltatást. Még leírni is hosszú, hogy mi mindennel foglalkozik: pliszirozás (bera­kás), gombáthúzás, patentozás, szemfelszedés, ringlizés, húzó- zár-bevarrás, kézimunka-elő­nyomás, kézi és gépi hímzés, zoknigumirozás, egyedül ő ja­vít nylon-esőkabátot. — Legnehezebb és legszebb a pliszírozás — mondja és mu­tatja a lekopott, töredezett kör­meit — nincs manikűrözési gon­dom. Az nehéz fizikai munka. Talán emiatt sincs senki, aki tőlem akarná. kitanulni mind­ezt. A polcokon és mindenütt egymás hegyén hátán száz­számra a pliszé sablonok: a gyufapliszétől a három centi­sig, az egy centis hóitól a hét centisig, kihagyások, rózsapli- szék, egyenes gouvrék (ezekkel főleg a táncegyütteseknek dol­gozik), aztán sugárpliszé (azaz gouvré vagy nappliszé). Min­den anyagot, még bőrt is tud pliszírozni. Éveken át garantál­tan megmarad az általa készí­tett berakás. Elárulja, hogy a tiszta gyapjú-, selyem- és pa­mutanyag a pliszírozás után csak száraztisztítást bir el a berakás károsodása nélkül. Az egész város ismeri. Rend­szeresen dolgozik a Pécsi Nem­zeti Színháznak, a KISZÖV, a Baranya, a Mecsek táncegyüt­tesnek, a Leőwey Gimnázium­nak, megrendelője volt már a Magyar Állami Népi Együttes, a Hunor Kesztyűgyár, a Kon- zum, a posta. — Meggazdagodni nem, de tisztességesen megélni lehet a munkámmal. Igény van rá. Egyet nem szeretek: azt mon­dani a kuncsaftnak, bármire is, hogy ezt nem tudom megcsi­nálni - mondja, s figyelemmel hallgatja a belépő fiatalem­bert, aki sorolja, hogy irattás­kájára hová és milyen paten­tokat szeretne. Murányi László Gombaorszóg. Gombaor- lejutni Pécsett, a Rákóczi és a szágba egy jelentéktelen kis Rózsa Ferenc utca sarkán, építmény vasajtaján át lehet Hosszú lépcsők, többrétegű Családi vállalkozás a pincelabirintusban fóliafüggönyök után követke­zik a boltíves folyosólabirint. A kinti mínusz valahány után itt a 18 Celsius-fokos hőmér­séklet kellemes meleg. Állvá­nyokon, középütt és a fal mel­lett végig fóliazsákokban táp­talajon nőnek a fehérkalapos sampinyonok. Most 2800 da­rab ilyen zsák van, de mond­ják, ennél sokkal több szokott lenni. A pince a Pécsi Állami Gaz­daságé, legalábbis ő haszno­sítja a Pécs alatt húzódó oly sok gondot, költséget okozó pincerendszer egy részét. A gomba termesztését családi vállalkozásban, a gazdaság­gal szerződve öt család vállal­ta, de a családok között is kö­zeli rokoni kapcsolat áll fenn. A gazdaság adja a táptalajt, 6 hozza és szállítja a leszedett gombát. A család a munkáját adja hozzá. — Kár, hogy nem pár hét­tel előbb jött — mondja Kiss László, aki végigkalauzol a já­ratokon — most már ez az utója, a nagyja letermett. Lát­ta volna, amikor tele volt mindegyik zsák. A maguk között kinevezett főnökasszony Kiss Jánosné, a Pécsi Állami Gazdaság sze­mélyzeti osztályának dolgozó­ja volt az, aki belevágott a gombászkodásba, ő szervezte be a famíliát. Munkaidő után csinálják, mindennap lejönnek ide a mélybe, itt találkozik a család, és késő estig dolgoz­nak. Mondják, karácsonykor volt az érési csúcs, itt töltötték az ünnepeket is. Egy termelési ciklus négy hűtőnapig tart, ez­után a zsákokat elszállítják, és nekik az egész hatalmas pin­cerendszert alaposan ki kell fertőtleníteni, mindent lemos­ni, csak azután jöhet a követ­kező szállítmány. A hasznot ki­lenc felé osztják, így bizony nem túl sok, de munkaidőn túl kevesebb létszámmal nem le­het győzni. Mint mondják, ne­kik így is megéri, mert ez az egyetlen lehetőségük a fizetés­kiegészítésre. És hogy minta­szerűen csinálják, annak bizo­nyítéka, hogy a városunkba érkező vendégeknek mindig ezt a pincét mutatják be, mint gomba mintagazdaság. S. Zs. I Elégtelen o Hihetetlenül hangzik, de így igaz, rossz osztályzatot kapott magával ,,a” minőség fogal- mávál szoktunk párosítani. Ez és több más kifogás is szere­pel a Baranya Megyei Állat­egészségügyi ■ és Élelmiszer El­lenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelentésében, melyből tal­lózásunkat közreadjuk. A megengedettnél magasabb réztartalma volt a sombereki tsz palotabozsoki és a Végh Je­nő tormási kisiparos szeszfőz­déjében lepárlott vegyesgyü- imölcs pálinkáknak. Az előállí- toKat figyelmeztették. Tömeghiányt mutatott a Mecsek Füszért mohácsi fiókjá­nál mintázott 10 grammos egész szegfűbors, melyet a Compack Kereskedelmi Válla­lat csomagolt. A Compacknál fegyelmi eljárást kezdeményez­tek. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat Gasztrofol-üzemében" gyártott készételek közül tizet vizsgáltak meg, közülük a gyorsfagyasztott töltött papri­kát kifogásolták. A töltelékhez felhasznált zöldpaprikán fekete foltok éktelenkedtek, keserű volt, elpuhult, s ízét a töltelék is átvette. Az előállítót figyel­meztették. A Baranya Megyei Sütőipari Vállalat vajszlói üzemében az alföldi és a házi kenyér kis tér­fogatúnak találtatott, rossz ala­ki tulajdonságot mutatott. Fe­gyelmi felelősségrevonóst ja­vasoltak. A névlegesnél kisebb súlyú volt a vajszlói üzemben sütött 2 kilós fehér kenyér. Az élelmiszer-ellenőrök a gyártá­sért felelős személyt 500 forint­ra bírságolták. A szigetvári üzemben a félkilós zsemlevekni gyengén sült, sűrű bélzetű, több sütemény felülete korom­mal szennyezett. A gyártó ellen fegyelmi felelősségrevonásra tettek javaslatot. A szabvány előírásnál ala­csonyabb volt a fehérjetartal­ma az egyházasharaszti húsfel­dolgozó üzemben töltött véres­hurkának és sütőkolbásznak. A gyártót figyelmeztették. Ugyan­csak az alacsonyabb fehérje- tartalom miatt kapott elma­rasztalást a Pécsi Állami Gaz­daság húsfeldolgozójában ké­szült kenőmájas, véreshurka és bácskai . hurka, ugyanakkor a füstölt tarját a kelleténél job­ban megsózták. A gyártót fi­gyelmeztették. A minőség őrei a kiskereske­delemben tartott ellenőrzéseik során öt rúd, exportra csoma­golt, a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető minőségi je­let viselő Pick szalámit vizsgál­tak meg. Az ötből három minta érzékszervi és összetételi tu­lajdonságai ugyan megfeleltek a szabvány előírásainak, ám alacsony érzékszervi pontszá­múk miatt a KÁF-jelzés vise­lésére alkalmatlanok. A ne­gyedik rúd szalámi magas zsír- tartalmúnak találtatott, az ötö­dik pedig zsírossága mellett az előírtnál kevesebb fehérjét tar­talmazott, íze kevésbé élvezhe­tő, átdolgozásra szorul, vagy meg kell semmisíteni. Kisebb- nagyobb mértékben mindegyik púdnál jelentkezett a burkolat ráncossága, továbbá penész- hiány a burkolaton, a töltelék középső része pedig kenőcsös volt. A qyártó ellen fegyelmi felelősségrevonásra tettek ja­vaslatot. Miklósvári Zoltán Telefonkötvény­túljegyzés Debrecenben Az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb sikerrel zárult a telefonkötvény-jegyzési akció Debrecenben. Az előjegyzés ta­valy kezdődött, s akkor a Debreceni Postaigazgatóságon mintegy kétezer jelentkezőre számítottak. Ezzel szemben há­romszor ennyien, több mint hat­ezren jelentkeztek kötvényjegy­zésre. Az igazgatóság így csaknem 150 millió forint be­vételre számíthat a kötvények eladásából. A fejlesztési mun­kákat már megkezdték: a meg­lévő központ bővítése mellett folyamatban van két konténer- központ telepítése is. A ter­vek szerint az első debreceni kötvényvásárlók még ebben az esztendőben telefont kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents