Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-23 / 81. szám
Egy szóra! Lemaradva Olvasom a pécsi Városi Tanács általános elnökhelyettese által aláírt körlevelet, s ebben a mondatot: „A közterületek állapota, tisztasága azonban sajnálatos módon elmaradt a város általános kulturáltságától.” S ez az „azonban" késztet a továbbgondolásra. A körlevél ugyanis az utcák, terek, közterületek, parkok gyakori piszkosságát a belváros megszépülő arcával, hangulata megújítására irányuló erőfeszítésekkel állítja szembe. Magam azonban szőkébb körre vonatkoztatom: az otthonainkra. A kifejezés: húsvéti, vaqy éppen tavaszi nagy- takarítás — a legtöbb háztartásban ismert. S ilyenkor mindent alaposan felforgatunk, a legeldugottabb sarkokból is eltüntetjük a port, a szekrények mélyéből előkerülnek a ritkábban használt ruhák kimosásra, vasalásra várva , ragyogóan tiszták lesznek az ablakok, s nagy munka árán uqyan, de végeztével eltölti a lakás- ban-házban élőket az a kellemes érzés, hogy tisztaság van. Ha ennek érzete megnyugtató, akkor ellenkezőjének: nyugtalanító. Például azért is, mert meq- fejthetetlennek tetszik: miért ér véqet rendigényünk a lakásajtón kilépve? Miért nem él bennünk éz az _ utcákon, a tereken, de még a középületek folyosóin is? Márpedig — tessék csak körülnézni! — ráfér Pécsre is eqy nagytakarítás. iqy vélik ezt a városi tanácson is, éppen ezért ebben az évben a tavasz- szal szokásos akciót nagyobb szabásúra tervezik. Eqy várost kitakarítani? Valóban: sok pénz kell hozzá. Márpediq amennyi kéne, nincsen. Szükség van tehát az itt élőknek, a városban dolgozó kollektíváknak is az összefogására. Pé'dául: miért ne vállalhatnák fel az úttörő- vaqy a KISZ-szervezetek a külterületeken — de a belvárosban is — az árkok, a járdaszegélyek kitakarítását? A nyárok, üzemek a környezetük rendbetételét? Ha már itt az alkalom mert szervezetten segítenek ebben a folyamatosságot, pontosságot, sokszor szakszerűséget is kívánó munkában —, ki lehet bizony egy egész várost takarítani. És a tisztaságot megőrizni ez már köny- nyebb. Kötődés, szeretetés figyelem kérdése, nem Korai felismerés: esély a gyógyulásra A rákszűrés nők számára elengedhetetlen Küzdelem a daganatos megbetegedések ellen A betegségek korai felismerése megnöveli a gyógyulás esélyeit. Fokozottan ez áll a daganatos megbetegedések, így a nőgyógyászati tumorok esetében is. A POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyik különálló épületében található a radiológiai osztály, ahol dr. Keller Gábor docens vezetésével kutatásokat folytatnak a daganatos elváltozások minél hatásosabb gyógyítására, illetve kezelik az oda beutalt betegeket. Már beszélgetésünk elején megerősítette az előbb leírtakat: a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, a rákszűrés elengedhetetlen a nők számára és sajnos már megdőlt az évtizedekkel ezelőtti feltételezés, miszerint erre csak harminc év felett van szükség. A tapasztalatok szerint az osztályon kezelt betegek száma a húsz évvel, ezelőttihez képest emelkedik és a húszévesek korosztályában is . gyakran találnak méhnyakdaganatos betegeket. Az osztályon elsősorban a méhnyak- és a méhtestdaganatok kutatásával foglalkoznak. Részt vesznek az országos kutatási programokban és együttdolgoznak a POTE anatómiai és élettani intézeteivel is. A petefészek-rendellenességek vizsgálatánál, kutatásánál kooperálnak a bécsi 1. számú női“ klinikával. Miután a daganatok elleni védekezésben óriási szerep hárul a szervezet immunvédekező-rendszeré- re, és jelenleg még nem tudják ezt a védekezőképességet javítani, folytatnak ezzel kapcsolatos próbálkozásokat is. A méhnyakdaganatoknái jó tudni, hogy a betegséget megelőző állapot is felismerhető kol- poszkopos és cytológiai vizsgálatokkal és megakadályozható a daganat kialakulása. A rendszeres orvosi ellenőrzéssel idejekorán felderített betegség meggyógyítható. A daganatok kezelésénél gyógyszeres, műtéti és sugárterápiát alkalmaznak. A korai felismerés további előnye: pár év óta, gondos vizsgálat után és a betegek korától függően, a méhnyaknak csak egy részét távo- lí'.iák el és a szülést is megengedhetőnek tartják. Természetesen ezeket a betegeket még sűrűbben ellenőrzik. — örülök, hogy sikerült az egyetemmel kapcsolatban álló megyék onkológusaival jó együttműködést kialakítanunk, egységes elvek szerint kezeljük a betegeket és arra büszke fagyok, hogy az eredményes kezelések terén mi is elérjük a világszínvonalat — mondja dr. Keller Gábor, akinek fő tudományos területe a méhtestda- ganatok kutatása, ezzel foglalkozott kandidatúrájában is. A méhtestdagantok az idősebb korosztálynál fordulnak elő gyakrabban, számuk emelkedik és ma majdnem annyi ‘fiatalt kezelnek egy évben az osztályon ilyen betegséggel, mint ahány beteget húsz évvel ezelőtt összesen. Világszerte kutatják, hogy mi okozza a kóros setjburjánzóst. Léteznek hajlamosító tényezők, mint például a túlzott kövérség, a nem egészen normális működésű endokrin rendszer, a magas vérnyomás, vérzési rendellenességek. A méhnyakdaganatoknál a nem megfelelő sexuálhigiéne, az abortuszok száma, korábbi gyógyszeres hatás. A környezetvédelmet is fontosnak tartja dr. Keller Gábor a daganatok elleni küzdelemben. Kutatómunkája során állapította meg, hogy a méhtestdagantok műtété előtt szükséges a sugárkezelés és o daganatok elhelyezkedésének minél pontosabb feltérképezése. Igen fontos összefüggéseket tárt fel a petefészek termelte ösztrogénnel és progeszteron- nal kapcsolatban. Az ösztrogén egyrészt hajlamosít a nyálkahártya-daganatokra, éppen ezért ma már csak ösztrogén- tartalmú gyógyszerrel senkit sem kezelnek. Az ösztrogén ugyanakkor erősíti a méh izomzatát, fokozza a vérellátást (a daganatok kezelésének előfeltétele a jó vérellátás!), segíti a szerv regenerációját. Újabban vizsgálják a daganatszövetben vagy nyálkahártyában a hormon-receptorokat is. A receptorok mennyiségétől és minőségétől függően egyre nagyobb lehetőség nyílik célzott, eredményesebb hormonkezelésre. B. A. Kétszáz hektáron kétezer kiskert Bár az időjárás mostoha, az első tavaszi napokon a legtöbb kiskerttulajdonos nekikezd a munkának, s bizonyára sokan ezen a tavaszon kapnak kedvet a kertészkedéshez, s még többen várakoznak a lehetőségre. Nekik mondjuk el, hogy Pécs környékén, illetve tágabb körzetében hol parcelláznak kiskerteket. Mindenekelőtt: idén jó a kínálat. Kétszáz hektáron kétezer, általában nyolcszáz négyzetméteres telkeket parcelláznak. Nézzük a területeket. Kővágó- szőlősön, a termelőszövetkezet húszhektáros területet ad át, amelyet tartós használatba kapnak a kiskerttulajdonosok. A pellérdi vasútállomásnál a reménypusztai termelőszövetkezet öthektáros legelőt ad bérbe konyhakertnek,. Pécs-Vasa- son, a Gyémánt tér alatt a Pécsi ÁFÉSZ hot hektárnyi konyhakertnek való területet kínál. Aranyosgadányban, a görcsö- nyi tsz tizenkét hektáros legelőjét adja át a kertészkedők- nek, az egykori szőlőterület újtelepítésre, illetve gyümölcstermesztésre is alkalmas. Pogány határában pedig szintén a reménypusztai tsz 3,2 és 4,6 hektáros területet kínál bérletre. Az őriül tavakra néző oldalban hatvankét hektár hobbikertet alakítanak ki kertészkedésre és pihenőhelynek is. Ugyancsak a kovácsszénájai tónál tizenkét hektárnyi hobbikertet ad a köz- séqi tanács tartós használatba. Magyarszékén, közel Sikon- dához negyvenöt hektár legelőt vehetnek birtokba a kertész- kedők, illetve a hétvégi pihenőhelyre vágyók. Távolabbi terv: a gyódi réten 10—12 hektárnyi konyhakert parcellák kialakítása, feltétele, hoqy elkészüljön a területen áthúzódó árok vízrendezése. G. M. A cserkúti kertek alatt a tavaly elfagyott, de mégis életre keltett szőlőt Huhn Henrikék ismét felfűzik a kordonra, hogy idén ismét termést hozzon. Karlóczy Győző kedvenc kutyájával az ebmenhelyen Diuat az allot leül túsz? Segítene a kutyabiléta? Ma ismét divat kisállatot tartan.i akár panellakásban is, ugyanakkor szomorú tapasztalat, hogy sok az elhagyott, kitett, s néha elképesztő módon elpusztított állatok száma, s főként a megunt ebek jutnak kóbor sorsra. Gazdáik azzal a kétélű önmegnyugtatással teszik ki az utcára, hogy lám, visszakapta az eb szabadságát. A Herman Ottó Magyar Állat- és Természetvédő Egyesület —, amely két éve szerveződött újjá, elődjét a nagy természettudós több - mint száz éve alapította, az azt megelőző századokban pedig olyan személyiségek vállaltáé az állatvédők patronálását, mint Garai László nádor, és Balassi Bálint Zólyom megye egyesületének elnöki tisztét is elfogadta — ma is elsősorban a talált állatok befogadását, gondozását vállalja, és segít az idős állattartóknak, közvetít, ellenőrzi is, hogy az új otthont kapott kutyák jó gazdára találtak-e. S természetesen vállalkozik az ismeretterjesztő munkára is. A baranyai és pécsi egyesület tagjainak fele tizenéves. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban például a diákok szervezik és tartják az állatvédő előadásokat. Az elmúlt évben száznegyven kutyát találtak a pécsi utcákon, mindössze három gazdája jelentkezett. Az egyesületnek két telepe van, ahol ideiglenes szállást adnak az ebeknek, s talán meglepő, de valamennyi, még a legcsúfabb is elkel. Kérdés az is, hogyan lehetne a kutyákat nyilvántartani, s ezzel a gazdákat felelősségvállalásra bírni? A század elején létezett a kutyabiléta, s az egyesület ismét szorgalmazza a bevezetését. Keresi* a kapcsolatot más társadalmi szervezetekkel, mint a város- szépítők, és a közterületfelügyelők, hiszen céljaik közösek abban, hogy a város szép legyen, ne kóboroljanak az utcákon a kitett kutyák. Ennek érdekében természetvédelmi őrjáratokat is szerveznek. Idén pedig bevezették, hogy annak, akinek kutyát adnak ki — sokszor többezer forintos ebeket ingyen — az átvételi elismervénnyel felelősséggel vállalja a gazdj szerepet. G. M. Sokfajta felszerelésből válogathatnak a vevők a pécsi Nimród- bolt horgászati részlegében Erb János felvétele Baranyában tizenkétezer embert érdekel Mennyiért lehet horgászni? Kezdjük a legelején, s ne a vízparton, hiszen ha valaki horgászni akar, horgásznak kell lennie — s már ez is pénzbe kerül. Tegyük hozzá mindjárt: nem kevésbe. Ajánlja dr. Kovács Zoltán, a MOHOSZ Baranya Megyei Intéző Bizottságának titkára: a „kezdők” elsősorban munkahelyük horgászegyesületébe igyekezzenek jelentkezni. Csak egyesületi tag horgászhat ugyanis, a tagdíj pedig 100— 400 forint között változik. Maga az igazolvány mindössze 10 forintba kerül. Ez azonban még mindig, nem jogosít horgászatra: meg kell venni a horgászjegyet, ennek ára 200 forint, tártalmazza a PM-illetéket, a MÉM halászati-fejlesztési alapot, a MOHOSZ fenntartási költségeit. Ezek birtokában már közelebb került a leendő horgász a vízhez: ha megvásárolja egyesületének tavára a területi jegyet, már csalizhatja is a horgot. (Persze vehet más vizekre napijegyet is.) A területi jegy árá egyesületenként változik, 300—2500 forint között van. Baranya megyében meghaladja a 12 000-et a horgászok száma, akik több mint negyven folyón, '.óvón, patakor) gyakorolhatják tudományukat. Nézzünk néhány vizet. Az Or- fűi-tóra a felnőtt éves területi jegy ára 1000 forint — az ifjúsági ennek fele —, a felnőttek egy-egy napijegyért 80, az ifjúságiak 40 forintot fizetnek van ide hetijegy is 400 forintért, üdülőknek a kemping üzemelési ideje alatt 300-ért. Kovácsszénáján — ez a víz is a megyei IB kezelésében van, mint a Pécsi-tó, az orfűivel együtt — csak napijegy van, felnőtteknek 100, ifjúságiaknak 50 forint. (Lehet azonban öt napra érvénye^ jegyet is venni, 500 forintért.) Ugyancsak napijegyes víz a Malomvölgyi-tó: felnőtteknek 30„ ifjúságiaknak 10 forint, a 10 év alattiak engedély nélkül is pe- cázgathatnak. Két folyó, a Dráva, illetve a Duna: az előbbire 300 forint a felnőtt éves területi jegy, a napijegy 50 forint, 150-ért vásárolhatják meg az éves jegyet az ifjúságiak. A Duna már bonyolultabb: a folyóra és belvizeire 400 forintba kerül a területű jegy, a csak belvizekre érvényes 250-be, a csak a Dunára jogosító pedig 150 forintba. Az ifjúságiak esetében ezek az árak: 200, 130, illetve 70 forint. De mit lehet ennyiért fogni? Pontosabban: mennyi halat lehet hazavinni? Természetes vizeken naponta 5 nemeshalct (akadt a múlt évben olyan horgász, aki 4 mázsa felett fogott). A Pécsi-tón egy évben 35 nemeshal fogható. A Pogá- nyi-tón súlyban határozták meg a felső határt —- ez egyébként a legdrágább víz a megyében: 35 kilogramm. Ajánlható még, hogy a 14 éven aluli gyermekeknek 150 forintért vásárolható és bármelyik vízre érvényes jegyet már 10 éves korukban vegyük meg: ez esetben — tehát ifjúsági jegy birtokában — a leendő nagy horgász már nemes halakra is bevetheti horgát. M. A. vasárnapi 3
