Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-22 / 80. szám
A következetességet elismeri a világ Arcot adni! Dr. Szabó Lajos, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal Dél-Dunántúli Felügyelőségének január 1-től nyugdíjas igazgatója legnagyobb sikerének azt tartja, hogy akiket hivatali kötelességből környezetszennyezés miatt megbírságolt, azokkal kivétel nélkül nagyon jó emberi-baráti kapcsolatban van. *- Tősgyökeres pécsi? — így is mondhatnám, de úgy is: sajátos pécsi. A családom Erdélyből, részben c Hajdúságból származik. Egyesült tehát bennem a hajdúk nyakassága a székelyek góbé- ságával. Mindkettőre szükségem is volt: a bonyolult ügyek megoldásához kitartás kellett, másrészt eredményt csak hajlékony észjárással, némi innovatív készséggel lehet elérni. Az, hogy fiatal koromban oly sokfelé dolgoztam, tapasztalatokkal gazdagított. Mondhatom tehát: bizonyos értelemben szerencsés vagyok, a terhelés természetesnek tűnt. Amikor 1949-ben telefonos voltam a mentőknél, olyan munkarendben dolgoztunk — közben persze tanultam az egyetemen, megnősültem —, hogy kialakult bennem, s azóta is megvan a képességem: bármikor, bárhol tíz perc alatt kialszom magam . ..- Ezek szerint voltak kemény csatái is. — Persze! Egy takarítónő fiát 1938-ban miért kell gimnáziumba Íratni? — ezzel kezdődött. Csakazértis el akartam végezni. Ez volt életem első nagy győzelme. Azután, ahogy belevágtam az egyetembe, a házasságba — feleségemmel madárfejeket festettünk, bőrhulladékból apró dísztárgyakat csináltunk, ebből éltünk -, s mindketten tanultunk. Ez már kettőnk győzelme volt.- Méltányolja a világ valakinek a következetességét? — Ha arra törekedsz, hogy anyagi javakban dúskálj, akkor egyértelműen nem. Az elhivatottságot — bármilyent —, azonban honorálja, a következetességet elismeri. Ehhez az is hozzátartozik, hogy mindig azt csinálhattam, amit szerettem, s e területeken bizonyos eredményeket el is értem, pedig senki sem hajszolt. Büszke vagyok például arra, hogy ötven felett van a tudományos publikációim száma, s hogy a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban számon tartják a levegőtisztasággal foglalkozó kutatásaimat. — Egy Ízben szocialista földesúrnak mondta magát. — Az is vagyok! A felszabadulás a legfogékonyabb korban ért. Bennem él és mély meggyőződésem, hogy ez az ország a miénk, mi vagyunk a gazdái. Jóllehet, nekem nincsen egy négyszögölnyi földem sem, de van 93 000 négyzetkilométerem, és úgy érzem: az enyém. — A Környezet- és Természetvédelmi Hivataltól ment nyugdíjba. Sokan vélhetjük: pihentető munkahelyről. Mégis: a múlt évben infarktus miatt töltött hónapokat beteg- állományban. — Csak amíg nagyon kellett! Utána pihentem, erőt gyűjtöttem, járattam az agyam. De nem lehet mindig sétálni. Ebben a néhány hónapban például nekiálltam feldolgozni Pécs — mert az épületeknek is megvan a maguk sorsa — házainak akár a munkásmozgalomhoz, akár a zenéhez, vagy más területhez kötődő történetét. A Belváros készen van, s néhány külvárosi részszel is végeztem már. Másrészt: téves elképzelés, hogy a természet- és környezetvédelemben dolgozni pihentető közeg. Gondoljunk csak bele: a mi társadalmunk elérkezett a gazdasági fejlődésnek arra a fokára, amikor már kell foglalkozni a természetvédelemmel, környezetünk óvásával, amikor ez az állami, politikának szerves része. Kijárt út pedig nincsen, a helyi, az egyedi sajátosságok meghatározóak, módszereket másolni nem lehet. Ez okozza a mi munkánkban a nehézségeket, mert - példaként - egy rendeletet végrehajtani, célját elérni, csak úgy lehet, ha más érdekekre is figyelünk. Ez pedig nem könnyű munka. És akkor még nem is beszéltem a tudati szféráról, holott ez a nehezebb terület. — Még a KÖJÁL-nál dolgozott, amikor már intenzíven foglalkozott a levegőtisztaságvédelemmel . .. — Mondhatnám, „maszek alapon". Később, a hatvanas években, a hetvenesek elején már szélesítettem a kört, s kandidátusi disszertációmban érintettem a levegőn túl a vizet, a szemetet, a környezeti zajt és más területeket is. Mindenesetre, gondolom, ez az „előéletem" is közrejátszott abban, hogy a dél-dunántúli felügyelőség vezetőjének neveztek ki.zEz egyébként 1979-ben volt. Nem voltam tehát itt hosszú ideig, de azonos körülmény minden munkakörömben: kezdeni kellett. így volt ez a mentőknél, a KÖJÁL-nál, s itt is. Lehetőségem volt alapokat teremteni, tartalommal kitölteni, arcot adni. A pécsi felügyelőség 1980- ban a hetedik helyen volt, attól kezdve mindig az első három között.- Mit tart élete fő sikerének?- Azt, hogy mindig tanultam, erre erős készség volt bennem. Nem tudok elmenni úgy egy teleírt lap mellett, hogy ne olvassam el. A halottas ingnek nincsen zsebe, de a szellemi tőke, a tudás továbbadható az utódoknak, s én boldog embernek mondhatom magam, annak alapján is, hogy sikerült nekem mindhárom gyermekem esetében. Okos és felkészült emberek. — ... és a legfájóbb sikertelenségnek? — Nem tudtunk frontáttörést elérni a természetvédelmi területek fejlesztésében. Itt van például a Balaton szomszédságában a Fehérvizi-láp, ahova vonat is vezet. Vagy nincsen bekapcsolva a belföldi és a nemzetközi idegenforgalomba a Jakab-hegy, ez a természeti és geológiai ritkaság, ahol 600 méter magasan egy természetes tó van, s az első magyar pálos-kolostor romjai. A nagyközönségnek ma is nehezen hozzáférhető. Márpedig valami nem attól természet- védelmi terület, hogy jogi eszközökkel óvjuk, hanem turisztikai célponttá is kell váljon, sőt, tudatunk részévé. Ha valamit, valamiért, valahogyan védünk, tudni kell: mi az. S ha ezt mindenki megismeri, akkor nem kell fegyveres őr... Márpedig ma elég hosszan élünk ahhoz, hogy megismerjük a világot, a természet lebilincselő szépségeit, ma már van időnk ahhoz, hogy rájöjjünk: a könyvekre a szobákban nem színük és formájuk alapján van szükség, hanem tartalmuk, a tudás élvezete miatt. Mészáros Attila Olcsóbb szálláshelyek ° Lakókocsik a tengerparton A PANNON VOLÁN utazósi irodája, új nevén a PANNON TOURIST ja nuártól mint önálló szervezet kínálja programjait. Ez évben a szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Szovjetunió, Lengyel- ország, Románia, Jugoszlávia — mellett Olaszországba terveznek túrát. ' Szeretnék fellendíteni a kis- határmenti forgalmat is. Szoros az együttműködés az eszéki PANTOURISTTAL. Ezt a kapcsolatot kihasználva, szervezés alatt áll új kezdeményezésük: az első évben három, később több lakókocsit telepítenének a tengerpartra. Egy4. HÉTVÉGE két hétre, 3—5 fős családok, társaságok bérelhetnék. Az utazást vagy önállóan oldanák meg, vagy a PANNON TOURIST szolgáltatását vennék igénybe. Az idegenforgalmon belül is az egyik legfontosabb feladatuk a szállás és ellátás biztosítása. Legnagyobb partnerük a Baranya Megyei Vendéglátóipari Vállalat. Igyekeznek minél olcsóbb lehetőségeket teremteni, hogy a kisfizetésű nyugdíjasok és fiatalok igényeit is kielégíthessék. Szállodai ellátást Pécsett, 200—250 fő, Komlón 40 fő részére tudnak biztosítani, míg fizetővendégszobai szállást Pécsett 120, Komlón 20—25, Harkányban 70, Orfűn pedig szintén 20—25 fő részére tudnak adni. Egyéni különlegességük, hogy Baranya megye területén a taxik URH-rádión keresztül összeköttetésben vannak a vendéglátóegységeikkel, illetve szállóikkal, így a Dömörkapuval, . a Fenyves Szállóval, a Minarettel, a BÉV-, illetve a KPM-szállóval. Újdonság lesz májustól: hétvégeken városnéző körút a nyitott panorámabusszal, illetve az Ormánságot és a pécsi vásárt bemutató városnézés. Az utazási szolgáltatás mellett fejlett és közkedvelt az XX-es bérkocsi, a teher-, illetve a személytaxi-szolgálatuk. Központjuk jelenleg a Déryné utca 1. szám alatt, a régi székhelyen található, ez év végén, jövő év elején készül majd el új irodaházuk. Németh A. Tűz a síneken —, de „sokkolta" az esemény, s -mire magához tért, rohant telefonálni az állomásnak, onnan pedig a tűzoltókat riasztották, eltelt néhány perc. Egyszóval: ezzel együtt tíz perc múlva a tűzoltók voltak a kezdeményezők. Valamivel kilenc óra után már „össztűz" zúdult a -lángokra: fecskendők és habágyúk fojtották el a lángokat, csőkígyók tekerőztek mindenfelé, hangosbeszélőn a tűzoltás-vezető egyre rövide-bb parancsokat osztott — 9 óra 7 perckor — ahogy ők mondják — le volt feketítve a tűz. Azaz: lángok már sehol sem voltak. A mozdulatok meglassúbbod- tak, a bemutatón résztvevők kíváncsisága, izgatottsága csillapodott, megmoccantak az utómunkálatokban dolgozó gépek, hogy eltakarítsák a romokat. Ha -minden „élesben” megy: a kár 500 000 forint. Egy pillanatnyi figyelmetlenség miatt, s 40—50 perces megfeszített munka kellett ahhoz, hogy ezt helyrehozzák, a további károkat megelőzzék. Éppen ez adta az indokát a — utóbb sikeresnek minősített — gyakorlatnak is, még ha egy nagyon öreg teherautó, és egy nagyon öreg vasúti kocsi „feláldozása" árán is. M. A. zódnak, a kanyarban feltűnik egy piros -mozdony tolta, néhány tehervagonból összeállított vonat, elöl egy öreg, zöld, csukott kocsival. A zászlókkal integető vasutasok mozdulatai felgyorsulnak, pörög a kezükben a jelző, a vonat gyorsít, 10 méter, 5, már csak egy... Recsegés, ropogás, mintha robbanna a teherautó-pen még a lángok közé, s marad is addig — komolyan vették nagyon a gyakorlatot —, amennyi idő elvileg kell egy sérült, tehetetlen, öntudatlan ember kimentéséhez . . . Ebbe a tíz percbe az is belefért, hogy ,Jdőt adtak" a riasztásnak: a karambolt az őrházban szolgálatban levő vasutas vette észre elsőként A nehéz ZIL — -platóján hígítóval, festékkel, lakkal tele fémhordók — pontban fél kilenckor ráhajtott a sínekre. A gépkocsivezető elmélázott, nem nézett se jobbra, se balra. A következő pillanatban hatalmas csattanással egy vagon csapódott az oldalába. A teherautó rakománya rögtön lángra lobbant. Másodpercek múlva több tízméter magas, fekete füstfelhő gomolygott fölötte. A sofőr a fülkében rekedt . . . Gyúlékony anyaggal volt tele a vagon is. Szerelvényt állítottak össze, tolatás közben ütközött a gépkocsinak. Tüzet fogott a vagon is, egy perc múlva elborították a lángok . . . Kedd, reggel fél 9. A Szigetvár felől Dencsházára vezető utat keresztező sínpáron már ott a ZIL. Szakemberek — tűzoltók, vasutasok, volánosok nézegetik: jó helyen áll-e, kellő erejű lesz-e az ütközés ahhoz, hogy a nekiütköző vagon felborítsa. Egyenruhások és civilek várják, hogy az állomás felől elinduljon a szerelvény. Lassan hátrébb húrakománya, égnek szöknek a lángok. Tűzoltási és közúti baleset- elhárítási' gyakorlat — ez a pontos megnevezése a bemutatónak. 'A szakemberek arra kíváncsiak: milyen gyorsasággal és hatékonysággal, mekkora erővel lehet megfékezni a lángokat, menteni a menthetőt — közöttük a fülkébe rekedt gépkocsivezetőt is -. mennyi idő alatt lehet helyreállítani a kereszteződést, utat adva a közúti, vasúti forgalomnak. Fél 9 után két perccel lobbant lángra a rendkívül gyúlékony anyagokkal megrakott autó. Rá tíz percre már elérte a tüzet a kirobogó szigetvári fűzoltók első fecskendőjéből a víz. Folyamatosan érkeznek a különböző járművek: a mentők, a rendőrség, újabb tűzoltók, már itt vannak a pécsiek is, a kaposváriak, a barcsiak — rekordidő alatt. Ezüstként fénylő, tűzálló ruháikban elsőként a sofőrfülke környékén igyekeznek olyan körülményeket teremteni, hogy valaki kimenthesse a „sofőrt”. Habozás nélkül mászik be egyikük, tulajdonképSzámítógépek az egészségügyben A Baranya megyei tudományos hetek tegnapi egyik programja arról a rendkívüli jelentőségű kezdeményezésről és eddigi eredményeiről számolt be, amelyet az országban elsőként a Pécs városi egészségügyben valósítottak meg. Nevezetesen az integrált egészség- ügyi számítógépes információs rendszer alkalmazását. A számítógép segítségével végzett adatrögzítés és -feldolgozás nagy segítséget nyújt a betegnyilvántartásban, a szűrésben és gondozásban. Az erről szóló tudományos tájékoztató ülés megnyitó előadója dr. Szilasi Anna főorvos, Pécs Városi Tanács egészségügyi osztályvezetője volt. Elmondta, Pécsett 1975 óta működik az általános lakossággondozás megvalósítását célzó ellátási forma, amelynek most a számítógéppel vezérelt modellje jól szolgálja a betegségek felkutatását és az állapot követését. A számítógépes információ segítségével jelentősen csökkenteni lehet pl. az egyes betegeknél a különböző intézményekben elvégzett azonos vizsgálatok számát. Ezt követően dr. Novotny Judit főorvos arról beszélt, hogy az alapellátásban milyen jelentősége van a számítógépes információrögzítésnek. Dr. Angyal Tibor, az Egyesített Egészségügyi Intézmények központi laboratóriumának főorvosa elmondta, a laboratóriumi vizsgálatok nyilvántartásában milyen módon használják az új adatrögzítő módszert. Dr. Horváth Rózsa, az EEI tüdőgondozó intézet főorvosa pedig arról beszélt többek között, hogy a lakossági szűrések lebonyolításában, a bányászok nyilvántartásában és rendszeres vizsgálata megszervezésében milyen nagy segítséget nyújt a számítógépes rendszer. Az előadások után különböző számítógépekkel bemutatót tartottak.
