Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-22 / 80. szám

A következetességet elismeri a világ Arcot adni! Dr. Szabó Lajos, az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal Dél-Dunántúli Felügyelőségének január 1-től nyugdíjas igazgatója legna­gyobb sikerének azt tartja, hogy akiket hivatali köteles­ségből környezetszennyezés miatt megbírságolt, azokkal kivétel nélkül nagyon jó em­beri-baráti kapcsolatban van. *- Tősgyökeres pécsi? — így is mondhatnám, de úgy is: sajátos pécsi. A csa­ládom Erdélyből, részben c Hajdúságból származik. Egye­sült tehát bennem a hajdúk nyakassága a székelyek góbé- ságával. Mindkettőre szüksé­gem is volt: a bonyolult ügyek megoldásához kitartás kellett, másrészt eredményt csak haj­lékony észjárással, némi inno­vatív készséggel lehet elérni. Az, hogy fiatal koromban oly sokfelé dolgoztam, tapaszta­latokkal gazdagított. Mondha­tom tehát: bizonyos értelem­ben szerencsés vagyok, a ter­helés természetesnek tűnt. Amikor 1949-ben telefonos vol­tam a mentőknél, olyan mun­karendben dolgoztunk — köz­ben persze tanultam az egye­temen, megnősültem —, hogy kialakult bennem, s azóta is megvan a képességem: bár­mikor, bárhol tíz perc alatt ki­alszom magam . ..- Ezek szerint voltak ke­mény csatái is. — Persze! Egy takarítónő fi­át 1938-ban miért kell gimná­ziumba Íratni? — ezzel kezdő­dött. Csakazértis el akartam végezni. Ez volt életem első nagy győzelme. Azután, ahogy belevágtam az egyetembe, a házasságba — feleségemmel madárfejeket festettünk, bőr­hulladékból apró dísztárgya­kat csináltunk, ebből éltünk -, s mindketten tanultunk. Ez már kettőnk győzelme volt.- Méltányolja a világ vala­kinek a következetességét? — Ha arra törekedsz, hogy anyagi javakban dúskálj, ak­kor egyértelműen nem. Az el­hivatottságot — bármilyent —, azonban honorálja, a követ­kezetességet elismeri. Ehhez az is hozzátartozik, hogy min­dig azt csinálhattam, amit szerettem, s e területeken bi­zonyos eredményeket el is ér­tem, pedig senki sem hajszolt. Büszke vagyok például arra, hogy ötven felett van a tu­dományos publikációim szá­ma, s hogy a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban szá­mon tartják a levegőtisztaság­gal foglalkozó kutatásaimat. — Egy Ízben szocialista föl­desúrnak mondta magát. — Az is vagyok! A felsza­badulás a legfogékonyabb korban ért. Bennem él és mély meggyőződésem, hogy ez az ország a miénk, mi vagyunk a gazdái. Jóllehet, nekem nincsen egy négyszögölnyi földem sem, de van 93 000 négyzetkilométerem, és úgy érzem: az enyém. — A Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivataltól ment nyugdíjba. Sokan vélhetjük: pihentető munkahelyről. Még­is: a múlt évben infarktus mi­att töltött hónapokat beteg- állományban. — Csak amíg nagyon kel­lett! Utána pihentem, erőt gyűjtöttem, járattam az agyam. De nem lehet mindig sétálni. Ebben a néhány hónapban például nekiálltam feldolgoz­ni Pécs — mert az épületeknek is megvan a maguk sorsa — házainak akár a munkásmoz­galomhoz, akár a zenéhez, vagy más területhez kötődő történetét. A Belváros készen van, s néhány külvárosi rész­szel is végeztem már. Másrészt: téves elképzelés, hogy a természet- és környe­zetvédelemben dolgozni pi­hentető közeg. Gondoljunk csak bele: a mi társadalmunk elérkezett a gazdasági fejlő­désnek arra a fokára, amikor már kell foglalkozni a termé­szetvédelemmel, környezetünk óvásával, amikor ez az álla­mi, politikának szerves része. Kijárt út pedig nincsen, a he­lyi, az egyedi sajátosságok meghatározóak, módszereket másolni nem lehet. Ez okozza a mi munkánkban a nehéz­ségeket, mert - példaként - egy rendeletet végrehajtani, célját elérni, csak úgy lehet, ha más érdekekre is figyelünk. Ez pedig nem könnyű mun­ka. És akkor még nem is be­széltem a tudati szféráról, holott ez a nehezebb terület. — Még a KÖJÁL-nál dolgo­zott, amikor már intenzíven foglalkozott a levegőtisztaság­védelemmel . .. — Mondhatnám, „maszek alapon". Később, a hatvanas években, a hetvenesek elején már szélesítettem a kört, s kandidátusi disszertációmban érintettem a levegőn túl a vi­zet, a szemetet, a környezeti zajt és más területeket is. Mindenesetre, gondolom, ez az „előéletem" is közreját­szott abban, hogy a dél-du­nántúli felügyelőség vezetőjé­nek neveztek ki.zEz egyébként 1979-ben volt. Nem voltam tehát itt hosszú ideig, de azo­nos körülmény minden munka­körömben: kezdeni kellett. így volt ez a mentőknél, a KÖ­JÁL-nál, s itt is. Lehetőségem volt alapokat teremteni, tar­talommal kitölteni, arcot adni. A pécsi felügyelőség 1980- ban a hetedik helyen volt, attól kezdve mindig az első három között.- Mit tart élete fő sikeré­nek?- Azt, hogy mindig tanul­tam, erre erős készség volt bennem. Nem tudok elmenni úgy egy teleírt lap mellett, hogy ne olvassam el. A ha­lottas ingnek nincsen zsebe, de a szellemi tőke, a tudás továbbadható az utódoknak, s én boldog embernek mond­hatom magam, annak alapján is, hogy sikerült nekem mind­három gyermekem esetében. Okos és felkészült emberek. — ... és a legfájóbb siker­telenségnek? — Nem tudtunk frontáttörést elérni a természetvédelmi te­rületek fejlesztésében. Itt van például a Balaton szomszéd­ságában a Fehérvizi-láp, aho­va vonat is vezet. Vagy nin­csen bekapcsolva a belföldi és a nemzetközi idegenforga­lomba a Jakab-hegy, ez a ter­mészeti és geológiai ritkaság, ahol 600 méter magasan egy természetes tó van, s az első magyar pálos-kolostor romjai. A nagyközönségnek ma is ne­hezen hozzáférhető. Márpedig valami nem attól természet- védelmi terület, hogy jogi esz­közökkel óvjuk, hanem turisz­tikai célponttá is kell váljon, sőt, tudatunk részévé. Ha va­lamit, valamiért, valahogyan védünk, tudni kell: mi az. S ha ezt mindenki megismeri, akkor nem kell fegyveres őr... Márpedig ma elég hosszan élünk ahhoz, hogy megismer­jük a világot, a természet le­bilincselő szépségeit, ma már van időnk ahhoz, hogy rájöj­jünk: a könyvekre a szobák­ban nem színük és formájuk alapján van szükség, hanem tartalmuk, a tudás élvezete miatt. Mészáros Attila Olcsóbb szálláshelyek ° Lakókocsik a tengerparton A PANNON VOLÁN utazósi irodája, új nevén a PANNON TOURIST ja nuártól mint önál­ló szervezet kínálja program­jait. Ez évben a szocialista országok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Szovjetunió, Lengyel- ország, Románia, Jugoszlávia — mellett Olaszországba ter­veznek túrát. ' Szeretnék fellendíteni a kis- határmenti forgalmat is. Szo­ros az együttműködés az eszé­ki PANTOURISTTAL. Ezt a kap­csolatot kihasználva, szerve­zés alatt áll új kezdeménye­zésük: az első évben három, később több lakókocsit tele­pítenének a tengerpartra. Egy­4. HÉTVÉGE két hétre, 3—5 fős családok, társaságok bérelhetnék. Az utazást vagy önállóan olda­nák meg, vagy a PANNON TOURIST szolgáltatását ven­nék igénybe. Az idegenforgalmon belül is az egyik legfontosabb fel­adatuk a szállás és ellátás biztosítása. Legnagyobb part­nerük a Baranya Megyei Ven­déglátóipari Vállalat. Igye­keznek minél olcsóbb lehető­ségeket teremteni, hogy a kis­fizetésű nyugdíjasok és fiata­lok igényeit is kielégíthessék. Szállodai ellátást Pécsett, 200—250 fő, Komlón 40 fő részére tudnak biztosítani, míg fizetővendégszobai szállást Pécsett 120, Komlón 20—25, Harkányban 70, Orfűn pedig szintén 20—25 fő részére tud­nak adni. Egyéni különleges­ségük, hogy Baranya megye területén a taxik URH-rádión keresztül összeköttetésben van­nak a vendéglátóegységeikkel, illetve szállóikkal, így a Dömörkapuval, . a Fenyves Szállóval, a Minarettel, a BÉV-, illetve a KPM-szállóval. Újdonság lesz májustól: hétvégeken városnéző körút a nyitott panorámabusszal, illet­ve az Ormánságot és a pé­csi vásárt bemutató városné­zés. Az utazási szolgáltatás mellett fejlett és közkedvelt az XX-es bérkocsi, a teher-, illet­ve a személytaxi-szolgálatuk. Központjuk jelenleg a Déry­né utca 1. szám alatt, a ré­gi székhelyen található, ez év végén, jövő év elején ké­szül majd el új irodaházuk. Németh A. Tűz a síneken —, de „sokkolta" az esemény, s -mire magához tért, rohant telefonálni az állomásnak, on­nan pedig a tűzoltókat riasz­tották, eltelt néhány perc. Egyszóval: ezzel együtt tíz perc múlva a tűzoltók voltak a kezdeményezők. Valamivel kilenc óra után már „össztűz" zúdult a -lán­gokra: fecskendők és hab­ágyúk fojtották el a lángokat, csőkígyók tekerőztek minden­felé, hangosbeszélőn a tűzol­tás-vezető egyre rövide-bb pa­rancsokat osztott — 9 óra 7 perckor — ahogy ők mondják — le volt feketítve a tűz. Azaz: lángok már sehol sem voltak. A mozdulatok meglassúbbod- tak, a bemutatón résztvevők kíváncsisága, izgatottsága csillapodott, megmoccantak az utómunkálatokban dolgozó gépek, hogy eltakarítsák a ro­mokat. Ha -minden „élesben” megy: a kár 500 000 forint. Egy pil­lanatnyi figyelmetlenség miatt, s 40—50 perces megfeszített munka kellett ahhoz, hogy ezt helyrehozzák, a további káro­kat megelőzzék. Éppen ez ad­ta az indokát a — utóbb sike­resnek minősített — gyakorlat­nak is, még ha egy nagyon öreg teherautó, és egy nagyon öreg vasúti kocsi „feláldozá­sa" árán is. M. A. zódnak, a kanyarban feltűnik egy piros -mozdony tolta, né­hány tehervagonból összeállí­tott vonat, elöl egy öreg, zöld, csukott kocsival. A zászlókkal integető vasutasok mozdulatai felgyorsulnak, pörög a ke­zükben a jelző, a vonat gyor­sít, 10 méter, 5, már csak egy... Recsegés, ropogás, mintha robbanna a teherautó-pen még a lángok közé, s ma­rad is addig — komolyan vet­ték nagyon a gyakorlatot —, amennyi idő elvileg kell egy sérült, tehetetlen, öntudatlan ember kimentéséhez . . . Ebbe a tíz percbe az is be­lefért, hogy ,Jdőt adtak" a riasztásnak: a karambolt az őrházban szolgálatban levő vasutas vette észre elsőként A nehéz ZIL — -platóján hí­gítóval, festékkel, lakkal tele fémhordók — pontban fél ki­lenckor ráhajtott a sínekre. A gépkocsivezető elmélázott, nem nézett se jobbra, se bal­ra. A következő pillanatban hatalmas csattanással egy va­gon csapódott az oldalába. A teherautó rakománya rögtön lángra lobbant. Másodpercek múlva több tízméter magas, fekete füstfelhő gomolygott fölötte. A sofőr a fülkében re­kedt . . . Gyúlékony anyaggal volt tele a vagon is. Szerelvényt állítottak össze, tolatás köz­ben ütközött a gépkocsinak. Tüzet fogott a vagon is, egy perc múlva elborították a lán­gok . . . Kedd, reggel fél 9. A Szi­getvár felől Dencsházára ve­zető utat keresztező sínpáron már ott a ZIL. Szakemberek — tűzoltók, vasutasok, volánosok nézegetik: jó helyen áll-e, kellő erejű lesz-e az ütközés ahhoz, hogy a nekiütköző va­gon felborítsa. Egyenruhások és civilek várják, hogy az ál­lomás felől elinduljon a sze­relvény. Lassan hátrébb hú­rakománya, égnek szöknek a lángok. Tűzoltási és közúti baleset- elhárítási' gyakorlat — ez a pontos megnevezése a bemu­tatónak. 'A szakemberek arra kíváncsiak: milyen gyorsaság­gal és hatékonysággal, mek­kora erővel lehet megfékezni a lángokat, menteni a ment­hetőt — közöttük a fülkébe re­kedt gépkocsivezetőt is -. mennyi idő alatt lehet helyre­állítani a kereszteződést, utat adva a közúti, vasúti forga­lomnak. Fél 9 után két perccel lob­bant lángra a rendkívül gyú­lékony anyagokkal megrakott autó. Rá tíz percre már elér­te a tüzet a kirobogó sziget­vári fűzoltók első fecskendő­jéből a víz. Folyamatosan ér­keznek a különböző jármű­vek: a mentők, a rendőrség, újabb tűzoltók, már itt van­nak a pécsiek is, a kaposvá­riak, a barcsiak — rekordidő alatt. Ezüstként fénylő, tűz­álló ruháikban elsőként a so­főrfülke környékén igyekeznek olyan körülményeket teremte­ni, hogy valaki kimenthesse a „sofőrt”. Habozás nélkül má­szik be egyikük, tulajdonkép­Számítógépek az egészségügyben A Baranya megyei tudo­mányos hetek tegnapi egyik programja arról a rendkívü­li jelentőségű kezdeménye­zésről és eddigi eredmé­nyeiről számolt be, amelyet az országban elsőként a Pécs városi egészségügyben valósítottak meg. Nevezete­sen az integrált egészség- ügyi számítógépes informá­ciós rendszer alkalmazását. A számítógép segítségével végzett adatrögzítés és -fel­dolgozás nagy segítséget nyújt a betegnyilvántartás­ban, a szűrésben és gondo­zásban. Az erről szóló tudomá­nyos tájékoztató ülés meg­nyitó előadója dr. Szilasi Anna főorvos, Pécs Városi Tanács egészségügyi osz­tályvezetője volt. Elmondta, Pécsett 1975 óta működik az általános lakossággondozás megvalósítását célzó ellátási forma, amelynek most a számítógéppel vezérelt mo­dellje jól szolgálja a beteg­ségek felkutatását és az ál­lapot követését. A számító­gépes információ segítségé­vel jelentősen csökkenteni lehet pl. az egyes betegek­nél a különböző intézmé­nyekben elvégzett azonos vizsgálatok számát. Ezt követően dr. Novotny Judit főorvos arról beszélt, hogy az alapellátásban mi­lyen jelentősége van a szá­mítógépes információrög­zítésnek. Dr. Angyal Tibor, az Egyesített Egészségügyi Intézmények központi labo­ratóriumának főorvosa el­mondta, a laboratóriumi vizsgálatok nyilvántartásá­ban milyen módon használ­ják az új adatrögzítő mód­szert. Dr. Horváth Rózsa, az EEI tüdőgondozó intézet fő­orvosa pedig arról beszélt többek között, hogy a la­kossági szűrések lebonyolí­tásában, a bányászok nyil­vántartásában és rendszeres vizsgálata megszervezésében milyen nagy segítséget nyújt a számítógépes rendszer. Az előadások után különböző számítógépekkel bemutatót tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents