Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-21 / 79. szám

1986. március 21., péntek Dunántúli napló s Agrárgazdaságunk Több és jó minőségű élelmiszert Anyagi támogatás a Dráva mentének és Zselicnek Jo evet zart a KSZE Négymilliárd forint pénzforgalom Közös vállalatként jövedelmező növénytermesztés Koordináció a technikai bázis fejlesztésében Bár az elmúlt évben megtor­panás következett be, mégis, a hatodik ötéves tervidőszak Ba­ranya agrárágazatának diadal­menete volt. A termelés gyorsan növekedett, szinte minden nö­vénytermesztési ágban évente dőltek meg korábbi rekordho­zamok, javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Nincs megállás, az agrárága­zatnak a hetedik ötéves terv­időszakban is gyorsan kell fej­lődnie, exportját fokoznia, s a lakosság jó színvonalú ellátását biztosítania. Mindekezzel kap­csolatban gazdaságpolitikai ta­nácskozást rendezett tegnap az építők pécsi szállója nagyter­mében az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága gazdaságpoli­tikai osztálya és a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A ta­nácskozáson részt vettek a me­zőgazdasági üzemek, élelmi- szeripari vállalatok, intézmé­nyek és tanácsok vezetői, párt­titkárai, megjelent dr. Dobocz- ky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára mondott megnyitót, majd dr. Földvári lános, a Ba­ranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese ismertette ag­rártermelésünk hélyzetét és fel­adatait. Több, mint az országos átlag Néhány, az elért eredménye­ket jellemző számadat: az ag­rárágazat teljesítette hatodik ötéves tervét, Baranya mező- gazdaságának bruttó termelési értéke változatlan áron számol­va az előző öt évhez képest .17 százalékkal növekedett, ami évi 3,2 százalékos növekedési ütemnek felel meg, szemben a 2,7 százalékos országos átlag­gal. A megye gabonatermelése 1984-ben első ízben haladta meg az 1 millió tonnát. Vágó­állatból a termelés öt év alatt 486 ezer tonna volt, 100 ezer tonnával több. mint az e^ző tervciklusban. Dinamikusan fej-, lődött a tejipar és a húsipar. Az élelmiszeriaari vállalatok ex­port árbevétele 43 százalékkal növekedett. Az állóeszközök bruttó értéke öt év alatt 23 százalékkal, a gépek értéke 27 százalékkal nőtt. A hatodik ötéves tervidő­szakban például háromszor annyi sertésférőhely és három­szor annyi befogadó képessé­gű magtár épült, mint az előző tervidőszakban. A qabonaoroq- iram keretében megvalósított beruházások értéke meaközelí- ti a 400 millió forintot, öt év alatt a megyében több mint 9000 hektár terület mehoráció- ja valósult meg 182 millió fo­rint költséggel. Mindezek után dr. Földvári János megállapította: Baranyá­ban eredményesen valósul meg pártunk helves agrárpolitikáin. Ez az agrórpo'itika kedvező fel­tételeket teremt mind a szocia­lista nagyüzemi termelés to­vábbi feilesztésére, mind a ház­táji és kisegítő gazdasáaok te­vékenységének támogatósára. Ami a megye agrárágazatá­nak hetedik ötéves tervi elő­irányzatait illeti, évente átlaao- san 2,4 százalékos, öt év alatt összesen 8—10 százalékos nö­vekedést kell elérni. Az é'elmi- szeripari vállalatok bruttó ter­melésének összehasonlító ára­kon mintegy 12 százalékkal kell meghaladnia a VI. ötéves ter­vét. Az export áruszerkezetnek a oiaci igényekhez igazodó át­alakítása mellett az összes ki­vitel 20 százalékos növekedését tervezik. Mi szükséges mindezen főbb célkitűzések teljesüléséhez? A legfontosabb termelőeszközzel, a termőfölddel az eddiginél is ésszerűbben, hatékonyabban kell gazdálkodnunk. Ennek ér­dekében folytatni kell a rekul­tivációt, ahol lehet, kapcsolva a meliorációhoz. Mindez 3500— 4000 hektárnyi szántóterület nö­vekedést eredményez, míg a meliorációval várhatóan 15—20 ezer hektáron történik beavat­kozás. Kapjon nagyobb hang­súlyt a kémiai talajjavítás, to­vábbá a biomelioráció. Előre­haladásunk szempontjából dön­tő jelentőségű a műszaki fej­lődés, az, hogy a hetedik öt­éves tervidőszak idején mind­végig a termelést segítő fejlesz­tést, a legkorszerűbb termelési eljárásokat honosítsuk meg. Alapvető cél, a szemestermé­nyek, elsősorban a kukorica te­rületi részarányának növelése a szálas- és tömegtakarmány-ter- mesztő területek rovására. Nö­velni kell a gabonafélék vetés- területét és hozamait is, ami azt jelenti, a termelési szint­nek a megyében évi 1 millió tonna fellett kell stabilizálódni. Miután csökken területük, a legtöbb tennivaló a szálas- és tömegtakarmányok termelési színvonalának emelésében, a gyep-, s a rét. és legelőgazdál­kodásban van. A cukorrépa-termesztésben a hozamok növelése mellett a cukortartalom, a minőség ja­vítása a cél. Azzal számolunk, nő a szója vetésterülete, új nö­vényként pedig nagy hozamú és olajtartalmú jugoszláv rep­cefajták kerülnek a termesztés­be. A zöldségtermesztésben fő faladat a kistermelés segítésé, a háztáji és a nagyüzem kö­zötti munkamegosztás erősíté­se, a forgalmazási feszültségek feloldása. A gyümölcsösök te­rületének további csökkenésé­vel számolunk, az összes ter­mést viszont a hozamok növe­lésével szinten kell tartani, to­vábbá közös, hosszú távú ér­dekeltség alapján meg kell. kezdeni a konzervipar alap­anyagigényeit kielégítő ültet­vénypótlásokat. A szőlőkben a imáit évi fagykárok okozta ki­pusztulások pótlására vállal­kozhatunk, ebbe bele kell von­ni a magánosokat is. Az új telepítések hatására erősödjék a történelmi borvidék jellege, a minőségi szőlő- és borter­melés. Állatok és termékek A vágóállat és állati termé­kek termelésében a hetedik öt­éves tervidőszakra mennyiségé­ben a korábbiakhoz képest lassúbb, de lényeges minőségi javulást irányoztak elő. Vágó­sertésben a kitűzött céh az 1984. évi mennyiségi szint el­érése, minőségben a hús fe­hérárú, valamint az értékesebb húsrészek arányának emelése. Vágóbaromfiban — tekintettel a kedvező exportkilátásokra — termelés gyors, a terv szerint 17 százalékos növelése indo­kolt. A szarvasmarha-ágazat­ban a legfontosabb a fajlagos hozamok növelése, a tenyésztői munka javítása, a rekonstruk­ciós program folytatása, a te­hénkihelyezések szorgalmazá­sa a háztájiba. Ami a feldolgozást illeti, a tejiparban a választék bővítése mellett a sajttermelésnek kell a leggyorsabban fejlődnie. A tervidőszakban mind az állami, mind a szövetkezeti tejiparnak fel kell készülnie a fehérje sze­rinti tejátvételre, a csíraszám és a tejzsír mellett. A megye hús­iparában jelentősen nő a fel­dolgozottsági fok, sor kerül a vágóhíd rekonstrukciójára, a fólióssonka-gyártás beindításá­ra. Növeli kapacitását a ba­romfi-feldolgozó, növekszik a darabolt, filézett baromfitermé­kek részaránya. A sörtermelés öt év alatt. 10 százalékkal nő, s várható a Pannónia Sörgyár rekonstrukciójának beindítása. Számolunk a szigetvári kenyér­gyár megépülésével. A termelés anyagi-műszaki alapjait bővíti az IKF közremű­ködésével Szentlőrincen meg­épülő folyékony műtrágyaüzem, mely a legkorszerűbb kijutta­tási módszerek megvalósítását teszi lehetővé. A beruházási le­hetőségek ugyan továbbra is szűkösek, de külföldi erőforrá­sok bevonásával, az export árualapok bővítését szolgáló hitelek megpályázásával bővít­hető a saját fejlesztési forrás. A terv az építési beruházások arányának csökkenésével, a gép- és meliorációs beruházá­sok növekedésével számol. A megye számára a tervidőszak­ban 400—500 millió forint álla­mi támogatást irányoztak elő, amit döntően a Dráva menti térségi meliorációra használják fel. Ez a saját erővel együtt 700—800 millió forint beruhá­zást jelent. Az elmaradott térséqek fel­zárkóztatására az országgyűlés területfejlesztési alapot hozott létre, öt évre ez 3 milliárd fo­rintot jelent. Ebből az alapból a mi térségünkre — a Dráva mentére és a baranyai Zselic- re 8-10 százalékot irányoztak elő. A területfejlesztési alap­ból pályázat útján igényelhe- hető pénz. Dr. Földvári János felhívta a figyelmet, a nem a térségben működő, de a tér­ségben befektetni kívánó gaz­dálkodó szervek is pályázhat­nak erre az alapra a helyi erő­források jobb kihasználására, a •foglalkoztatás jobb megoldá­sára. Felszólalások Dr. Földvári János előadói •beszéde után a felszólalások sorát Harmatos József, a Mo­hácsi Új Barázda Tsz elnöke nyitotta, aki elmondta, szövet­kezetük termelése és nyeresé­ge a továbbiakban is gyorsan növekszik, ehhez igyekeznek a tárgyi és a személyi feltételeket megteremteni. Az előrehaladás fontos forrósául jelölte mpg a tudatot, az önigény fejleszté­sét a jó munka iránt. Vannak még tartalékok a termőföld ki­használásában, a melléktermé­kek hasznosításában, a veszte­sének csökkentésében, a vál­la Ikozásök kiszélesítésében, ők ezt az utat kívánják járni. Dr. Joó József, a Szentlőrinci Állami Gazdaság igazgatója örömmel nyugtázta. sikerült nyereségessé tenni a korábban veszteséges vajszlói burgonya- pehely-üzemüket, sőt ott tarta­nak, a gépsoron szója- és zöld­ség pehely is készíthető. Új termékcsaládjuk a burgonya­alapanyagra épülő leves- és tésztaporak. Az igazgató kifej­tette, nem látja megnyugtató­nak a burgonyatermesztés jö­vőjét, itt technikai és technoló­giai megújulásra van szükség. Dr. Bíró Sándor, a Baranya Megyei TESZÖV titkára a ter­melőszövetkezetek elmúlt öt évi eredményeit és terveit ismertet­te. A tsz-ek az országos érde­keknek megfelelően növelik a kukoricaterületet, több gabo­nát és húst termelnek. Felhív­ta a figyelmet, a háztáji ser­tésállomány gyarapításában a hozott intézkedések ellenére még nem kellő az élénkülés. Dr. Doboczky István minisz­terhelyettes elismerően szólt Baranya élelmiszergazdasá­gának eredményeiről. Ezután' viszatekintett, megállapítva, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar összességében teljesítette a hatodik ötéves terv célkitűzéseit, jóllehet, gondok is jelentkeztek. A mi­niszterhelyettes részleteiben foglalkozott az élelmiszergaz­daság előtt álló hetedik öt­éves terv főbb feladataival. Állattenyésztésünk színvonala a kelleténél alacsonyabb, el­sősorban itt kell lépnünk, na­gyon sok a tartalékunk. Főt kozni, kell a gazdaságok érde­keltségét, ennek megfelelően kerül a kormány elé a juh-, o vágómarha- és a sertéste­nyésztés ügye. A húsnál — te­kintettel a kivitelre is — a mi­nőség javítása a legfontosabb, másként kell vágóállatot te­nyészteni, ugyanakkor javítani szükséges a takarmányok bél­tartalmát, ezt a készülő takar­mánytörvény is tartalmazni fogja. A növénytermesztésben öt év alatt 10—15 százalékkal kell növelni a hozamokat. A gabona vetésterületén belül c kukorica területének 100 ezer hektárral való megnövelése szükséges, hogy a tervidőszak végén az ország gabonater­melése 17,5—18 millió tonna legyen. Husti Mihály, a szajki tsz el­nöke legsikeresebb ágazatuk, a növénytermesztés további fejlesztési elképzeléseit vázol­ta, emelik a technológiai szín­vonalat, igyekeznek a legjobb fajtákat kiválasztani, viszont nehezményezte, drágák a gombaölő szerek, kevés a nö­vényvédő repülőgép. Kovács Béla, a szabadszent­királyi tsz pártvezetőségének titkára azokat a kezdeménye­zéseiket/ ismertette, melyekkel igyekeztek dolgozóik' munka- körülményeit javítani, lakóhe­lyük környezetét vonzóvá, kul­turáltabbá tenni. Fejes István, az országos meteorológiai szolgálat rend­szeres információi igénybevé­telére hívta fel a figyelmet, se­gítségükkel a veszteségek csökkenthetők, a termelés nö­vekedhet. A gazdaságpolitikai tanács­kozás dr. Dányi Pál zárszavá­val ért véget, azzal, hogy a felvetett problémák egy részé­vel a pártbizottság a közeljö­vőben foglalkozik. Miklósvári Zoltán Töretlenül felfelé ível a KSZE gazdálkodó tevékenysé­ge, eredményei évről évre nö­vekednek. Bár az elmúlt év az átalakulás, a vitafórumok idő­szaka volt a növénytermelési rendszer életében, amely ez év január 1-től gazdasági tár­sulásból agrárfejlesztő közös vállalattá szerveződött, a vál­lalat szekszárdi központjában tegnap megtartott közgyűlé­sen szintén a jó évek között könyvelhették el 1985-öt. Nézzük az előző év ered­ményeiből a legjellemzőbbe­ket: a KSZE 289 taggazdasága több mint 630 ezer hektár te­rületen gazdálkodik, ebből 240 ezer hektáron termett búza, 5.4 tonna hektáronként, 180 ezer hektáron kukorica, 7,6 tonna, 70 ezer hektáron napra­forgó, 2,2 tonna, és cukorré­pa 15 ezer hektáron, 6,7 ton­na hektáronkénti hozammal. A termesztett növények jöve­delmezősége is szépen alakult, a búzánál 5600 forint, a kuko­ricánál 5200 forint hektáron­ként. Tavaiy első ízben meghalad­ta a négymilliárd forintot a KSZE pénzforgalma, és az el­múlt tíz év alatt tízszeresére nőtt az alkatrészforgalma, ma több, mint 780 millió forint, amelyet idén kétszáz millió fo­rinttal növelnek. A közös vál­lalat súlyponti feladatnak te­kinti — a gazdasági társaság jó hagyományainak továbbvi­tele mellett — a növényter­mesztés, gazdaságos és jöve­delmező fejlesztését, ésszerű ráfordításokkal, megfontolt tervezéssel. A taggazdaságok közül száz vesz részt az IGP-ben, amely 2.5 milliárdos fejlesztést je­lent. A gabonaprogramban ta­valy 850 millió forintot költöt­tek gépbeszerzésre, ebből 670 millió forint értékű vásárlást ez év második felében valósí­tanak meg. A külföldi gépek mellett a KSZE a Rába legna­gyobb forgalmazója, de jó kapcsolatot teremtett a kül­földi cégekkel, idén elsősor­■¥ BECS: Eredmény nélkül, hűvös légkörben fejeződött be csütörtökön a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalá­sok 38. fordulója. A NATO a valóságtól elrugaszkodott el­lenőrzési igényekkel akadá­lyozza a haladást az immár 12 éve tartó tárgyalásokon. + VARSÓ: Egy argentin ha­dihajó a Falkland (Malvin) szigetek közelében, március 17-én leitartóztatta a szczeci­ni tengerhajózási vállalat „Li- kosar" elnevezésű halászhajó­ját — jelenti a PAP lengyel hírügynökség. A halászhajó a feltartóztatás pillanatában a Falkland-szigetektől az Argen­tina által megállapított 200 mérföldes parti övezeten be­lül, de a Nagy-Britannia által meghirdetett 150 mérföldes övezeten kívül tartózkodott* Az argentínai hadihajó Puerto Deseado kikötőjébe kísérte a lengyel hajót. ♦ BEJRÚT: Nehézfegyverek bevetésével szerdán újra fel­lángoltak a harcok a libanoni fővárosban és a környező he­gyekben. A harcok a fővárost kettéosztó zöld vonal mentén robbantak kj keresztény és muzulmán milíciák között. A csütörtökön is folytatódó ösz- szecsapásoknak halálos áldo­zatai és sebesültjei is vannak. ban a Fortsritt kombájnok al­katrészellátását szeretné zök­kenőmentesebbé tenni. S teg­nap bemutattak egy új, fran­cia gyártmányú, nagy teljesít­ményű bálázógépet, amely egy hete a párizsi mezőgazdasági világkiállításon jelent meg először. Az alkatrész utánpótlással összefüggő raktár- és szerviz- hálózat bővült oz elmúlt év­ben Kaposváron és Gödöllőn, valamint megnyílt a győri mű­szaki bázis is, amelyek már idén jelentős előrelépést je­lentenek a taggazdasáqok el­látásában. A jól működő szer­vizhálózat mellett új profillal bővíti tevékenységét a válla­lat: a termelőszövetkezetek melléküzemágának termékeit forgalmazza majd a külkeres­kedelmi vállalatokon keresztül, valamint tervezi a korszerű technológiák exportját is. A növénytermesztésben a gabona mellett támogatják a cukorrépa és a kukorica-cirok termesztését. Cukorrépából az elmúlt két évben szintén szép eredményeket értek el, amely a magas cukortartalomban is megmutatkozotfc. A kukorica­cirok vegyes vetését tavaly 300 hektáron alkalmazták a gaz­daságok. 35—40 százalékkal több termést értek el, mint a silókukoricával. Idén hétszáz hektáron vetik, míg a vállalat szorgalmazza a teljes körű bevezetését, mert a számítások szerint 44 ezer hektárnyi siló- kukorica helyett 32 ezer hek­táron lehetne megtermelni a takarmányt. Nagy gondot kívánnak for­dítani a talajok elsavanyúso- dósának megállítására, felmé­réseik szerint 80—100 ezer hektáron elkerülhetetlen a mielőbbi beavatkozás. A KSZE korszerű mésztrágyákat ajánl, valamint programot dolgoz ki a mészíelőhelyek feltárására, a szállítás, kijuttatás gazda­ságos megszervezésére. ■f SZÓFIA: Csütörtökön tel­jes ülést tartott a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­sága. Megvitatták és elfogad­ták a KB kongresszusi beszá­molójának tervezetét. Ezt i párt április 2-án összeülő XIII. kongresszusán terjesztik elő. Az ülésen elfogadták a BKP szervezeti szabályzatának mó­dosítását és kiegészítését tar­talmazó tervezetet is, amelyet szintén a kongresszuson fog­nak megvitatni. ♦ BUDAPEST: Várkonyi Pé­ter külügyminiszter a magyar -brazil diplomáciai kapcsola­tok felvételének 25. évforduló­ja alkalmából táviratban üd vözölte Roberto Costa de Ab- reu Sedre brazil külügyminisz­tert. ♦ NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szer­dán jelentős konzultációk kez­dődtek arról a szakértői je­lentésről, amely szerint iraki katonák vegyi harcanyagot vetnek be irániak ellen. A Pé- rez de Cuellar főtitkár szá­mára készült jelentést az ENSZ egy nemzetközi szakértői cso­portja állította össze, amely Iránban járt. Irak elutasítja azokat az iráni vádaskodáso­kat, amelyek szerint katonái vegyi fegyvert használnak az öböl menti háborúban. _ Gáldonyi M. NAGYVILÁGBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents