Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-19 / 77. szám

6 Dunántúli napló 1986. március 19., szerda Gyümölcstermelés — korszerűen Milyen legyen a talaj? Zöldségfélék Holland magvak március végén A vetőmagkínálat va­lamivel szegényesebb a tavalyinál. Leginkább az uborkából és a babból ki­sebb a választék a meg­szokottnál. A Béri Balogh Ádám utcai üzletben paprikából, paradicsomból 10—15 faj­tát kínálnak, retekből nyolc fajtát, dinnyéből ha­tot, ugyanennyit salátából, hagymából, sárgarépából és káposztából. Van sós­kájuk, spenótból és petre­zselyemből már kevesebb. Ezekből nagyobb a kíná­lat az uránvárosi, Hajnó­czy utcai boltban. Igaz, hogy csak két fajtában, de van uborka, karalábé és karfiol, valamint tök. Kap­ható cékla, háromfajta sárgahüvelyü bab. Sokan érdeklődnek a holland vetőmagok iránt, amelyek bármelyik nop megérkezhetnek még már­ciusban. Gyümölcsfa­vásár Kivi, oitott dió Nagy a forgalom a pé­csi szaporítóanyag-értéke­sítő telepeken. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Bolgár Néphadsereg úti faiskolá­jában a csemege, a fehér és a vörösbor szőlővesz- szőkből mintegy harminc­félét kínálnak. A gyü­mölcsfacsemeték közül ta­lán körtéből van kevesebb a tavalyi évhez viszonyítva, mintegy 8 fajta, s nincs köszméte, valamint naspo­lya. A nagy érdeklődésre való tekintettel április ele­jén újra lesz kivi. Szilvából, kajsziból, meggyből, cse­resznyéből 5—8 fajta áll az érdeklődők rendelkezé­sére, míg őszibarackból 25-féle, almából pedig 15- féle közül válogathatnak. Van ribiszke, oltott geszte­nye, mandula, tüskétlen szeder, konstantinápolyi és berecki birs és milotai 10- es dió magonc. A Pannónia ÁFÉSZ Nagyárpódi úti lerakatá- ban a nagy forgalom ki­merítette a készletet, de pénteken érkezik újabb szállítmány és a hét végén már ismét bőséges válasz­tékkal várják a vásárlókat. Gyümölcstermő növényeink számára a talaj elsősorban táponyagforrás. Többet kell tudnunk róla az eredményes gyümölcstermelés érdekében, mint amennyit tulajdonságai­ból általában a termelők fi­gyelembe vesznek. A talaj termőrétege feltalaj­ból és altalajból áll, amelyek közül a feltalaj a humuszban gazdagabb, több, a növények számára felvehető tóponyagot tartalmaz és rendszerint söté- tebb színű. Az altalaj a fel­talaj alatt az anyakőzetig .ter­jed, kisebb a humusztartalma, levegőtlenebb, kevesebb a tápanyagtartalma, de jelentős a szerepe a vízellátásban. Bár a gyökérzet nagy része a mű­velt feltalajban helyezkedik el, sok gyökér belenő az altalaj­ba is, ami elsősorban fáink stabilitását fokozza és segíti a vízfelvételt. így egyáltalán nem közömbös, hogy gyümöl­csösünk milyen vastagságú ter­Több kertésznél tapasztaltam, ahol február végén kiültették a salátát a duplán takart — volt aki szimplán takart — fóliaház­ba, hogy a növényállomány nem egyenletes' a levelek aránytalanul nagyok. A nem fűtött fóliaházakban mínusz 15—16 fok következtében az alsó levelek elszáradtak, a nö­vény most kezd újra hajtani. Ennek fő oka, a szellőztetés hiánya. Nem mernek szellőz­tetni, pedig akármilyen az idő, szellőztetni naponta kell. Hogy mennyi ideig, azt a külső hő­mérséklet szabja meg. A saláta optimális hőigénye nappal 20—22 fok, éjjel 8—10. Gyakori hiba az ültetésnél, mőréteggel rendelkezik, és hogy azt az ültetés előtt mi­lyen mélységig forgattuk meg és töltöttük fel tápanyaggal. A sekély termőrétegű talajok nem alkalmasak ültetvény lé­tesítésére. Ugyancsak nem jö­hetnek szóba a hideg talajok, a rossz vízgazdálkodásúak, az erősen hideg, szikes, lápos ta­lajok éppúgy, mint a túl köve­sek. A talaj kémhatása nem be­folyásolja olyan mértékben a gyümölcsfáink életműködését, ahogy azt gyakran és sokan feltételezik, de kétségtelen, hogy a semleges kémhatású, vagy ahhoz közelálló talajokon díszlenek gyümölcsfáink a leg­jobban. Más és más a fajok mészigénye: a csonthéjasok mészigényesebbek — elsősor­hogy a tápkockás palántát mé­lyen teszik a földbe. Az 5 ern­es tápkockának másfél centi­méterrel ki kell emelkednie a talajból, hogy amikor a saláta levelei elterülnek, az alsók ne a földön feküdjenek, mert el­rohadnak. A nem kellőképpen szellőz­tetett fóliaházban a páratarta­lom rendkívül magas, ami a saláta fejlődésének legna­gyobb ellensége. Sok kárt okoz az öntözés. Vagy túl sok, vagy nagyon ke­vés vizet adnak. A túlöntözés több kárt okoz, mintha keve­sebb a víz, különösen ilyen napfényszegény időben, öntöz­ni csak délelőtt szabad 8 és ban az őszibarack —, de igény­li a szamóca is. A trágyázás nagymértékben befolyásolja a a talaj kémhatását, ezért tala­junknak leginkább megfelelő műtrágyát — savas vagy lúgos kémhatásút — afkalmazzunk. A kémhatás változása befolyásol­ja a tápanyagfelvételt. Levegötartalma a gyökérzet növekedését befolyásolja. A gyökér igényli a levegőt. Ezt általában morzsás talajszerke­zet mellett biztosítani tudjuk. Levegőtlen talajon a gyökérzet a felszín közelében helyezke­dik el. Levegőigényes a cse­resznye, kajszi, mandula. Igény­li az őszibarack, alma, körte, dió gyökérzete. Leginkább a szilva tűri a levegőtlen talajt. Hőmérséklete függ a talaj színétől, víz- és levegötartal­10 óra között, hogy éjszakára a víz felszóradjon a saláta le­velein. Amikor a saláta eléri azt a feljettségi fokot, hogy a talajfelszínt teljesen elborítja, meg kell szüntetni az öntö­zést. Ne feledkezzünk meg a nö­vényvédelemről! Kéthetenként permetezzünk 0,2—0,3 százalé­kos Zinebbel, eh.hez levéltrá­gyának keverjünk Volldüngert. Március 20. után duplán ta­kart fóliaházba ne ültessünk már salátát, mert veszélyeztet­jük a második növény bizton­ságos termelését. Fűtött, dup­lán takart fóliaházba már az uborkát és paradicsomot ültet­hetjük ki, de csak akkor, ha a hőmérsékletet termoventillátoros olajkályhával vagy kazánnal biztosítani tudjuk. Uborkát ad­dig ne ültessünk, amíg a talaj­hőmérséklet el nem éri a 12— 14 fokot. Török Ferenc mától, fekvéstől és a mechani­kai összetételétől. Az agyag­talajok hidegek, a homoktala­jok melegek, a kajszi, mandu­la, őszibarack, cseresznye a meleg talajokra valók, az al­ma, szilva kisebb ezeknél hő­igényével hűvösebb talajokon is eredményesen termeszthető. A talaj mechanikai összeté­tele, szerkezete a szemcsék el­rendezésétől és a humusztar­talomtól függ, jelentősen befo­lyásolja a talaj tevékenységét. Gyümölcsültetvények létesítésé­re legmegfelelőbbek a köny- nyen kezelhető, művelhető, jó szerkezetű talajok. Ilyenek a középkötött, mélyrétegű vá­lyog, vagy vályogos talajok, de megfelelőek a laza szerkezetű homoktalajok is, ha ezek meg­felelő mennyiségben tartal­maznak tápanyagokat és. hu­Növényvédelem Időszerű munkák A fák tisztogatása és met­szése után, rügyfakadás előtt, ajánlatos a télvégi lemosó permetezéseket elvégezni. Azokat a fákat, cserjéket, amelyeken pajzstetű, atka vagy más rovar áttelelő alakját észleljük, "Ágról 3í5"j,-os tö­ménységű oldatával permetez­zük lemosásszerűen. Az Ágról minden évben al­kalmazható káros utóhatás nélkül. A környezetre és hasz­nos élő szervezetre veszélyte- lerl, ezért a biokertészkedők- nek is javaslom a használa­tát. Báriumpoliszulfid rügypat­tanás előtt alkalmazható a csomagoló anyagon feltünte­tett előírások szerint. A Bá­riumpoliszulfid méreg, ezért az óvórendszabályokat tart­suk be. A Novenda, mely 1,5%-os töménységben permetezhető rügyfakadás előtt, erős méreg. Permetezését csak azoknak javasoljuk, akik kellő szakis­merettel, kifogástalan géppé1 és védő felszereléssel rendel­keznek. Lisztharmat kivételével a kü­lönböző növényi betegségek ellen a réztartalmú szerek rügyfakadás előtti permetezé­sét is javasoljuk. Az ősziba­racknál csak a rügypattanásig alkalmazhatók rézhatóanyagú vegyszerek, mert később per­zselést, levélhullást eredmé­nyeznek. Az erősen lisztharmatos sző­lőt metszés után Báriumpoli- szulfid, vagy Nevikén, ha szil­va vagy akác pajzstetűt is ész­lelünk, a tőkéhez közeli vessző­részen Ágról 3%-os oldatával permetezzük. Dr. Frank József muszt. Buzássy Lajos Kamu Csaba fóliaháza Diósviszlón Késik a saláta Új integráció Ötmillió tojás Baksáról ötmillió árutojást kíván kistermelőkkel termeltetni az idén a boksái termelőszövetkezet. Az integráció kiépítését megkezdték. Március végéig 12 000 tizennyolchetes jércét helyeznek ki a vál­lalkozókhoz — s nemcsak a tsz területén. Év végéig 20 000-re növelik a tyúkállományt. Jelentkezni még lehet Boksán a háztáji főágazatnál. A bábolnai Tetra SL kimondottan tojóhibrid. Ára 102 forint. Egy ciklusban, vagyis a 22. és 74. élethét között, tehát egy év alatt 260 tolással lehet számolni. Az árutojást a tsz gyűjti össze. Csomagolóanyagról ugyancsak az integrátor gondoskodik. Az ár télen-nyáron garantáltan 2 forint. A tsz a jércét és a takarmányt meghitelezi. A tyúkot a ciklus végén visszavásárolják a hivatalos áron, va­gyis amit a baromfifeldolgozó kifizet, azt jóváírják a kisterme­lőnek. Az elszámolás a ciklus végén történik. Addig is minden tojás utón 27 fillér előleget adnak havonta, hogy a vállalkozónak fo­lyamatosan jövedelme legyen. Aki mellékfoglalkozásként kíván tojást termelni, annak 300— 500 jércét javasolnak, ha megfelelő épülete van. Tojásonként 5C fillér, tyúkonként 130 forint tiszta jövedelemmel lehet számolni. Az érdeklődés nagy. Eddig 12 500 jércére jelentettek be igényt. Van, aki 3000-et kíván letelepíteni. Megindult a konkurencia 43-47 forint az akácméz A Magyar Méhészek Egye­sületének Baranya Megyei •Szervezete vasárnap ’tartotte tagértekezletét. Elnöke be­számolt az egyesület 1985. évi munkájáról és 1986. évi terveikről, melyben célul tűz­ték ki a megye méhészei nagy részének beszervezését az egyesületbe, a szakmai okta­tás megszervezését. A HUNGARONEKTAR és a MÉSZÖV képviselője ismer­tette a megye méhészeti hely­zetét. A Varró atka különösen a Dráva mentén tizedeli a méhállományt. Felkérte a mé­hészeket a fokozott védeke­zésre és közölte, hogy a MÉM ingyen juttat 6 füstölő csíkot méhcsaládonként. A TSZKER Export munkatár­sai beszámoltak arról, hogy 250 tonna mézet vásároltak fel tavaly Baranyában, ebből 150-et a harkányi szakcso­porttól. A Pécsi ÁFÉSZ képvi­selője közölte, hogy ők fuva-- kedvezményt és előleget is adnak. A harkányi önálló méhész- csoport elnöke a diósviszlói tsz-szel való együttműködésük­ről szólt, önállóan működnek a tsz keretén belül, taglétszá­muk jelenleg 164 fő. Ajánlotta a méhészeknek a szorosabb kapcsolódást a mezőgazda­sághoz. Az ő áraik a legma­gasabbak. A garantált felvásárlási ára­kon felül mindegyik felvásárló szerv igyekszik a méhészek egyéb igényeit is kelégíteni: fuvartérítés, méhtakarmány, eszköz, gyógyszer stb. besze - zési áron. Minden szerv képviselője is­mertette, mit fizetnek a mézért. Az akácméz ára idén 43 Ft-tól 47 Ft-ig terjed. A megjelent méhészek ha a mézárakkal nem is, de elége­detten nyugtázták, ill. vették tudomásul, hogy a konkuren­cia léte magasabb árakat eredményez részükre. Egy év­vel ezelőtt az akácpiéz ára 37 Ft volt. Pécsi utcák — híres emberek Tiborc 125 éve annak, hogy a régi Nemzeti Színház 1861. már­cius 9-én bemutatta Erkel Ferenc harmadik operáját, a Bánk bánt, amely Egressy Béni szövegére készült. Két­ségtelen, hogy a Himnuszon kívül a Bánk bán opera je­lenti az Erkel-életmű csú­csát. Akár az operával, akár a tragédiával való beható foglalkozás meghaladná le­hetőségeinket, ezért csak az utcanévadó Tiborc alakjával foglalkozunk. Van olyan téves felfogás, hogy Tiborc tulajdonképpen a dráma főhőse, bár bizonyos, hogy a III. felvonásban ő áll a dráma középpontjában. Ti­borc akkor-jelenik meg a szín­padon, amidőn Bánk ingado­zik, amikor lelki erősödésére van szüksége. Bánk a pana­szára is alig tud odafigyelni. Ö az ország nádora, hatal­mas földesúr, Tiborc szeren­csétlen, rongyos, koplaló pa­raszt. Bánatuk nagyon külön­böző, de okuk egy: az embe­rek jólétét, becsületét is sár- ba tipró idegen zsarnokság. Bánk kénytelen meghallgatni az olyan kitöréseket, melyeket előbb aligha vett volna észre. A sokszor csak fél szavakkal sejtető párbeszédben először kovácsolódik össze a magyar irodalomban az úr és a pa­raszt, a nemes és a jobbágy szövetsége az idegen zsar­nok ellen. Tiborc panasza nem a XIII. századi parasz­tok helyzetét tárja fel, hanem Katona koráét. Tiborc nemcsak panászosai kesereg, hanem bánatában Bánkhoz hasonlóan keresi a kiutat, a „kigázolást", ame­lyet egyikük sem talál meg. Nem elégszik meg a Bánk adta válasszal: „Tűrj csak békességgel I" Tiborc tovább lép, s bár a homlokán levő sebforradás régebbi kapcso­latokat idéz fel, visszautasítja a markába nyomott tömött erszényt: „Szép pénz, de ad­hatsz-e hát mindenik szűköl- ködőnek? visszaadja-é ez a halottakért hullt könnyeket?” Mindebből következőleg Katona Tiborc alakjában j nép szemével nézte a világot, a paraszt szívével látta, érez­te a magyar sorsot 1820-ban. Drámájában az idegen ura- Icm ellen harcba induló ne­messég és a vele szövetségre lépett jobbágyság feloldha­tatlan ellentéteiben meglátta a patriarkális vonásokat is. A Bánk vívódását feloldó Tiborc csak erősíti Bánk vég­ső elhatározását. Ezzel a sze­relmi szál kibővül a hazafias­ság forró érzésével: bíráló, hibákat felfedő, ostorozó pat­riotizmussá. Bánk későbbi szavaiban is Tiborc szózata tör fel: Bejártam az Országot és mindenfelé csak az Elbúsulást találtam ........... E gy szájjal, egy lélekkel azt kiáltó Minden magyar hozzám: „Ez egynéhány Keserves esztendők alatt magyar Törvényeink magyar hazánkon úgy Fityegnek, amiképen egy pelengér­Oszlopra áhítotton mocskos tettinek Táblája. Vannak, akik Katona sze­mére vetik, hogy Tiborc 'kira­kodásait nagyobbrészt Veit Weber: Sagen der Vorzeit című művéből vette. Ez így igaz, a szerző maga is utal erre drámája első kiadásának jegyzetében. A cenzúra kiját­szásának egyik módja volt rámutatni arra, hogy a kifo­gásolt mondatok már egyszer átmentek a cenzúrán. A Bánk bán forradalmi mondanivalóját a későbbi év­tizedek magyarsága megér­tette. Ezért követelték szín­padra a forradalom napján is, 1848. március 15-én. Leg­nemzetibb drámánk 165 év óta a magvar hazafiság, a kitartás és lelkesedés feltáró fókuszává forrt. Dr. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents