Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-18 / 76. szám

1986. március 18., kedd Dunántúli napló 3 A lerobbant teherautók nyomában Rendetlenség az autófenntartó iparban Más munkamegosztás, jobb vállalati kapcsolatok kellenek Alkatrész-koordinációt, marketingbörzét ígér az egyesülés A közelmúltban a nagyobb baranyai fuvarozóvállalatoknál a tehergépkocsi-park öregedé­sével együttjáró gondokat vettük számba. A Pannon Volán ipari üzemében arra is példát lát­tunk. mi a megoldás egy lehet­séges útja., A gondolatok ösz- ■szegzésére a budapesti szék­helyű Autófenntartóipari Egye­sülés igazgatójával, Színi Bélá­val vállalkozunk.- Az általánossá vált nem­zetközi munkamegosztásban ritkán gondolunk rá, hogy a társadalmi mozgásigények ki­elégítését országon belül kell megoldanunk. Tonna- és utas- kilométert nem lehet importál­ni. Igen ám, de az eszközután­pótlás finoman szólva is olyan, amilyen. A legnagyobb problé­mát mégis az jelenti, hogy az elmúlt másfél—két évtized im­portja eredményedként kialakult kocsipark sem műszaki színvo­nalban, sem fajlagos energia­felhasználásban, sem javítható- ságban nem közelíti az elvár­ható mércét - mondta elöljá­róban az egyesülés igazgatója.- Dehát most már ezekkel kell dolgoznunk . . .- Ebben igaza van, de érzé­keltetni akartam, hogy a mai járműkészlet akkor' alakult ki, amikor a fuvarok csökkentése még nem volt követelmény. Szoktuk emlegetni azokat a számokat, melyeknek tanúsága szerint a szállítási igény ná­lunk duplája a megengedhető­nek. Ezt rendeletileg igyekez­nek csökkenteni. Azért az el­sődleges okot is meg kellene vizsgálni: a magyar ipar térbe­li munkamegosztása olyan, hogy ez egy bizonyos szint alá nem megy majd.- Komoly nehézségek forrá­sa, hogy nem tudatosodott eléggé: a szállítás a termelés meghosszabbított szakasza. Az általános szemlélet szerint csak olyan nemzeti jövedelmet fo­gyasztó funkció, amelyre fordí­tott pénzeket minimalizálni •kell. Ez viszont azzal jár, hogy romlik a teherautók műszaki állapota, mert mindenki a fenntartástól igyekszik elcsípni a pénzt. Ennek kettős követ­kezménye van: egyrészt 100 milliárdos nemzeti vagyon ke­rül pusztulófélbe, másrészt máris nőtt a meghibásodások­ból eredő balesetek száma. A fuvarozóknál csökken a kezde­ményezési kedv, és igen nagy a bizonytalanság. Az autófenn­tartó-iparban rendetlenség uralkodik. Senki nem tudja, hol állunk egy lehetséges opti­mumhoz képest. Egy biztosiak­kor követünk el hibát, ha nem értékeljük reálisan a tevékeny­ségünket korlátozó tényezőket. — Mit tesz ebben a helyzet­ben az egyesülés? — Mindent meg kell mozgat­nunk annak érdekében, hogy ne következhessék be olyan helyzet, amikor a népgazdaság esetleges előbbre jutását szál­lítási elégtelenségek gátolják. Szeretnénk elfogadtatni, hogy a meglévő értékek megújítása, az üzemképesség megőrzése, a rendelkezésre álló technológiák koncentrálása igenis gazdasá­gi kérdés, és nem elsősorban a közlekedés döntő tényezője, hogy a két és fél millió moto­ros jármű között jár-e a há­romszázezer teherautó. — Kedvező jelenség, hogy nem kis erőfeszítések árán a fődarabok - motorok, komp­lett sebességváltóművek, futó­művek — javítása országosan megoldhatónak mondható. Az igények többségét ki tudjuk elégíteni. Ezt kell kiterjeszte­nünk kis fődarabokra, kis egy­ségekre, egyedi alkatrészekre is. Az újakkal szemben a fel­újított alkatrészek becsületét csak a minőség adhatja visz- sza. Tehát a fődarabfelújítás­ban is sok még a tennivaló. Keressük a továbblépési for­mákat. Április 15-től 18-ig a Budapesti Nemzetközi Vásár A-pavilonjába költözik az al­katrész-koordinációs iroda, ahol szervizberendezések, fel­újított egységek bemutatója mellett gyártási lehetőségeket keresünk. Erre a fórumra ter­mészetesen bárki jelentkezhet, felajánlhatja lekötetlen kapa­citását. Emellett az iroda fo­lyamatosan is számontartja, gyűjti az igényeket és a segí­tőket. — Elég sok vállalatnál — úgy mondják - eltekszik az al­katrész. Sokszor csak azért, mert már nem üzemeltetik az adott tipusokat. Terveznek-e valamit ezek felderitésére, hasznosítására? — Ugyancsak áprilisban köz­lekedési marketingbörzét ren­dezünk, 16-tól 18-ig Budapes­ten, a KÉV-Metró klubjában. Ennek elsődleges célja az em­lített készletek felmérése. Emel­lett az állóeszközök keresletét- kínálatát is megvalósítjuk a Marketing Gazdasági Társu­lással. És természetesen itt sem utasítjuk el a felújítást kí­nálókat. — Miben várható még előre­lépés? — Sok gondunk abból szár­mazik, hogy kevéssé fejlett a vállalatok közötti kommuniká­ció. Nincsen egységes számí­tógéppark, nem közös a gépek nyelve, használata sem. Még csak az alkatrészek cikkszáma sem azonos. Az utóbbiak egy­Tavaszi cipőválaszték A Duna Cipőgyár tavaszi modelljei ezekben a napokban kerülnek az üzletekbe. A gyár­tól a belkereskedelem az év első felére összesen 381 ezer pár férfi, női és gyemekcipőt rendelt. A gyártók arra számí­tanak, hogy főként a tinédzse­rek körében lesz népszerű leg­újabb, Balerina elnevezésű ter­mékcsaládjuk, amely fröccsön­tött talppal és textil felsőrész- •szel készül a fiatalok számára. Ebből 100 ezer pár kerül rövi­desen az üzletekbe. A férfiaknak — Dunair elne­vezéssel — ugyancsak fröcs­csöntött talppal, textil és bőr kombinációjú felsőrésszel ké­szül a szintén új gyártmányuk, amelynek jellemzője — akár­csak legtöbb terméküké — a kényelem. Az őszi BNV nívódí­jas termékéből csaknem 90 ezer párat küldenek a boltokba. Tavaszi kollekciójuk összeál­lításánál gondoltak az időseb­bekre is. Nekik készítették kecs- .kebőrből az úgynevezett láb- ágyas talpbélésű — gyógybeté- tes — félcipőket és szandálo­kat; ezekből 60 ezret készíte­nek. ségesítése - és erre készek az elképzelések — már könnyítene a dolgunkon. A hagyományos munkamegosztás felszámolásá­tól pedig nem kellene félni. Az megteremtette az eszközöket és a munkaerőt egy korábbi hely­zetben. A gazdasági környezet megváltozása azonban azt kö­veteli, hogy az autófenntartó­iparban is létrehozzuk az adott szerkezethez jobban illeszkedő munkamegosztást. Ebhez a cél­állapothoz képest pillanatnyi­lag a küszöbnél tartunk. Sz. Koncz István Korszerűbb adattároló Számítógépekhez szükséges hajlékonylemezes adattároló új típusa készült el a Magyar Optikai Művek dunaújváros gyárában. Kétszer annyit tud mint a régi, de csak fele ak kora helyet foglal el, és a ré givel csereszabatos. Egy régi helyébe két új tároló helyez­hető, kapacitása pedig a ko­rábbinak négyszerese. A du­naújvárosi üzem évente 40—50 százalékkal növeli a tároló ter­melését: tavaly 18 ezret, az idén már 28 ezret készít belő­le. Ellátja az összes hazai számítógépgyártó céget és minden szocialista országba exportál. A legnagyobb vásár­lója az NDK-beli Robotron cég. Az új, nagyobb teljesít­ményű tárolók nullszériájának a gyártását a második félév elején kezdik meg. Kisebb a teljesítmény, nagyobb a költség Mégis megélnek a vállalatok... Hogyan lehet az, hogy a nemzeti jövedelem csökkent, az állam még jobban eladóso­dott, eközben a vállalati nye­reségek nőttek, a vállalatok és szövetkezetek vígan élnek? Nyilván, a gazdasági szabá­lyozásban van a hiba. Vagy: hogyan lehet az, hogy a mun­kabérek gyorsabban emelked­tek, mint a teljesítmények? Úgy, hogy a kettő közötti szo­ros összefüggést a vállalatok nem kellő gazdasági és politi­kai felelősséggel kezelték. Az elmúlt héten a baranyai tudo­A Talajerőgazdálkodási Vállalat leendő új telephelyén a központi műhely Fotó; Erb János Uj telephelyet létesít a T a Infer ö­gazdälkodäsi Vállalat Egy helyre kerül a Baranya Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat központja és részle­gei. A telephely létesítése nemcsak a dolgozók munka- körülményeit javítja számot­tevően, hanem a vállalatirá­nyítás hatékonyabbá tételét is előseg íti. — A pécs—patacsi komplex telephely kialakítását eddig hitelfelvétel és külső támoga­tás nélkül, teljes egészében önerős beruházásként valósí­tottuk meg — ismerteti az épít­kezés történetét Könczöl László ■műszaki igazgatóhelyettes. — Különösen a járműjavítás, tá­rolás nehézségei, a szociális létesítmények elégtelensége tette szükségessé, hogy a száznegyven fős kollektíva har­mincéves problémáját megold­juk. A beruházási és kiviteli terveket a Plánum Gazdasági Munkaközösség készítette, ök koordinálják a kivitelezést is. Az 1983-ban elkezdett építke­zés a vállalat anyagi helyzeté­től függően haladt előre. Je­lenleg készen állnak a szociá­lis létesítmények és a javító­műhely. így a Névtelen utcá­ból még ez évben várhatóan kiköltözhet Patacsra a jármű­javító részlegünk. Aztán 1988- ig folyamatosan kitelepül az egész vállalat. A Talajerőgazdáfkodási Vál­lalat feladatai egyre növeked­nek. A fő profilt jelentő szennyvíz- és hulladékszállítás, valamint ártalmatlanítás az előzetes számítások szerint né­hány éven belül mennyiségi­leg megötszöröződik. Mindezt főként a baranyai községek vezetékes vízzel történő ellá­tása eredményezi. S mivel a falvak vízellátása nem jár együtt csatornázással, a helyi tanácsoknak szakhatósági en­gedélyek alapján kiépített földógyósos ártalmatlanító te­Megsokszorozódó feladatok a szennyvizek ártalmatlanításában Hég tíz évig bányászhatnak tőzeget Kovácshidán lepeket kell létesíteniük, ahol a Talajerőgazdálkodási Vál­lalat elhelyezheti az össze­gyűjtött szennyvizet és tőzeg­gel ártalmatlaníthatja. A feladatok megsokszorozó­dásának tudatában a vállalati központi telep létesítésével párhuzamosan nem hanyagol­ták el az elhasználódott szál­lítójárművek, különleges gép­járművek, munkagépek lecse­rélését sem. A korszerűtlen Prága típusú tartálygépkocsik helyett a gyorsabb, üzembizto- sabb, nagyobb térfogatkapaci­tású Kamaz és IFA gépjármű­veket szerzik be folyamatosan. A földágyásos szennyvíz­ártalmatlanító telepek tőzeg­igényét a vállalat kovócshidai tőzegbányája elégíti ki. — Márciustól kezdve három- négy hónapon keresztül folyik itt a termelés — tájékoztat Olasz Ferenc termelési cso­portvezető. - Évente 20-25 ezer tonna tőzeget nyerünk a külszíni fejtéssel. Ha nem vál­tozik a kibányászandó meny- nyiség, akkor körülbelül még tíz évig lesz tőzegbánya Ko­vácshidán. A kibányászott tőzeg egy ré­szét eladásra kínálják, hiszen ez a fóliasátrak táptalajának egyik alapja. A tiszta tőzeget magánszemélyek megrende­lésére a Talajerőgazdálkodási Vállalat saját fuvareszközzel szállítja. A magánosokon kívül a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat, valamint a kovácshi- dai tsz a legnagyobb vásárló. A bányászáshoz szükséges gépeket az időszakos termelés következtében csak néhány hónapig foglalkoztatják Ko­vácshidán. A felszabadult gép­parknak ezért úgynevezett kül­ső munkákat is keresnek. A földmunkagépek, billenő szál­lítógépek ezen tevékenysége adja a vállalat éves árbevéte­lének húsz százalékát, 6—7 millió forintot. A hidraulikus gumikerekű és a lánctalpas vonóvedres rakodógépekkel minden típusú földmunka el­végezhető. A Talajerőgazdálkodási Vál­lalat működése a kedvezőtlen körülmények ellenére egyre ja­vul. Keresik a kötelezettségen kívüli plusz munkalehetősége­ket, hogy a jövőben is meg­tarthassák 10—12 százalékos nyereségszintjüket. S hogy a dolgozók is megtalálják szá­mításukat, ezért valamennyi fi­zikai állománycsoportban tel­jesítménybérezést valósítot­tak meg. A tavalyi 10,8 száza­lékos bérfejlesztés mellett egy­havi nyereséget fizettek ki, ez­zel az átlagos keresetszint el­érte a hetvenezer forintot. L. Cs. K. mányos hetek keretében került sor dr. Sütő Dezső, a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának vezetője is­mertette a pénzügyi-gazdasá­gi ellenőrzések elmúlt évi ta­pasztalatait, eközben ■ teríték­re kerültek a magyar gazdaság neuralgikus pontjai. Az egyik ilyen, hogy a vál­lalatoknak a költségekkel szembeni érzéketlensége to­vább tart. A termelés költségei — főként a bérköltségek és az ún. fel nem osztott költségek — növekedése messze megha­ladta a termelési érték növe­kedésének mértékét. Hajlamo­sak vagyunk a bérekről csak önmagában beszélni és nem nézzük a teljesítményt. Tavaly a vállalatok és szövetkezetek bérköltségei 6,5 százalékkal nőttek, s ha azt vesszük, közben 3,3 százalékkal csök­kent a létszám, végeredmény­ben átlagban 10 százalékkal többet kerestek a dolgozók. Torz szemléletre utal a követ­kező kis statisztika: tavaly 300 gazdálkodónál 20 százalék fö­lötti, 45-nél 30 százalék és ugyancsak 45-nél 40 százalék fölötti bérfejlesztést hajtottak végre. Ezek kisebb vállalatok és szövetkezetek, közöttük olyanok is, amelyek a végén veszteséggel vagy alaphiány- nyal zártak. Ugye a bérszabá­lyozást magas progresszivitása miatt sok elmarasztalás érte. Kérdés: mennyire szaladtak volna el a bérek, ha a szabá­lyozás engedékenyebb? A kö­töttségek feloldása a mai hely­zetben éppen nem időszerű, a teljesítményekhez szorosan igazodó bérgazdálkodásra van szükség. A produkciót iával meghala­dó mértékben nőttek a fel nem osztott költségek. Ilyen esetben a tőkés vállalatnál két lábbal rúgnának a gazdasági igazga­tó ama alsó felébe. A mi vál­lalataink ilyen költséggazdál­kodás mellett is megélnek. Pe­dig vannak jó módszerek, mint például az értékelemzés. Dr. Sütő Dezső szerint önmagában egy ésszerűbb költséggazdál­kodással 5—6 százalékkal le­hetne emelni a vállalati nye­reségeket, de ez vonatkozik a mezőgazdaságra is. Tavaly a kisvállalkozások száma összességében úgy nőtt 4000-rel, hogy közben 4000 kis­vállalkozás megszűnt. Nem dőlt össze a világ. De mi van azokkal a vállalatokkal, ame­lyek már hosszú évek óta az állam tőgyét rángatják? Min­denesetre egy-két hónapon be­lül végre megjelenik a veszte­séges vállalatok felszámolásá­nak új, szigorított rendje. Dol­goznak ezenkívül a pénzügyi és adórendszer egyszerűsítésén is. Az előadáson említés esett egyes nagy szövetkezetek hor­ribilis veszteségeiről, elszámo­lási trükkjeiről. Megkérdeztük dr. Sütő Dezsőt, hogyan ítéli meg a gazdálkodási morált 1985-ben? Sajnos, az előző év­hez képest nem javult, amit bizonyít, hogy több vizsgálatuk zárult jegyzőkönyv fölvételével több az eredménymódosítás, az adóhiány és a bírság ösz- szege. Ebben több minden köz­rejátszott. így például a gaz­dasági erőfölénnyel való visz- szaélés is. Nagyobb a vállala­tok önállósága, de ezzel nem tart lépést a tulajdonosi tűdet fejlődése. Megszaporodtak az intellektuális visszaélések, ami­kor különféle vállalati vezetők, jogtanácsosok bűvészkednek, a legális és az illegális mezs­gyéjén ellensúlyoznak. A pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzés nem kívánja a vállalkozást akadá­lyozni, de csak tisztességes ke­retek között. Akik így csinál­ják, azokat az ellenőrzés védi, segíti. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents