Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-15 / 73. szám

12 Dunántúli napló 1986. március 15., szombat Gyere Galambosi László Kandikáló Ezüstkürtjét eltörte a Tél, kandikál a káposztalevél. Nyúlfülektöl csipkés a határ, gyöpöt babrál pitypangos madár. Sás-cipök és sás-csizmák fölött a Napszekér bíborban döcög. Fényre bújik bölcsen a vakond, feje fölé margaréta bont aranyernyőt, barka pelyhe hull. Békabanda mocsárban vidul. Gangos gólya hetykén álldogál, puccos rigó fürgén furulyái. Virágsátor leng a heqytetőn, darázsnásznép muzsikálva jön. Mezők arcán százszorszép- szakáll, bibetrónra bolyhos pille száll. Hintáznak a lepkék, bogarak, bimbóhintón dongók dongának. Lagzit ül a föld, a tollas ég. Fittyegnek a zászlós cinegék. It; is, ott is harkály kalapál. Kendöt köt a kukoricaszár. Kékkalapú répa rostokol, ráköszön a kacsintó kapor. Pettyet számol Piros Katica. Vizbe tottyan, gágog a liba. Csónakázó kacsák, vadlúdak seregére komondor ugat. Nyár nyakában páros meggy virul, kosarában fióka lapul, homlokához szivárvány hajol, tenyeréből csikó abrakot. Buksi szél mendegél, vállán virág, falevél. Halas hab táncba kap, koronáján gyöngy a Nap. Csillagjáró anvám, ülj ide! Hattyút nyergei zászlós cinege. Zene szói, a hattyú földalol, bárányokat pipacs pásztorok Mit visz a kis hajó? Régi, mór-mór elfeledett szellemi játék gyerekeknek. Pe­dig sok unalmas esős délutánt vagy hosszú utazást tölthetnek kellemesen a játék résztvevői. A szabály nagyon egyszerű, a résztvevők mondókával kijelölik azt a játékost, akinek a betű­ket kell mondania, és a zálog­tárgyakat begyűjteni, ezután már csak egy feladat marad, a kiválasztott betűvel kapádból mondani szavakat. Ez a megoldás elsősorban ki­csiknek való. Néhezebb, de már bizonyos, rendszerezett is­meretekre támaszkodik az a változat, ahol a résztvevők szű­kítik a válaszadás lehetőségét, tehát megállapodnak például abban, hogy csak egy bizonyos betűvel kezdődő írók neveit fo­gadják el, vagy csak festőket lehet mondani. Játszható min­den témakörrel, az állatok és növények épp úgy szerepelhet­nek itt, mint a kémiai elemek. Még bonyolultabb a feladat, ha nem csupán a kezdőbetűt, de az utána következő mással­hangzót is megadja a játék ve­zetője. Természetesen ő sem vonhatja kj magát a válaszadás elől, játszhat a többiekkel együtt, vagy megállapodhattok abban, hogy tíz ■ betű után újabb vezetőt sorsoltok maga­tok közül. Aki nem tud gyorsan válaszolni, az zálogot ad, ami­nek kiváltása dús képzelőerő­töktől függően lesz mulatságos játék. Végezetül vegyünk pár­példát a HO kezdetű szavak rengetegéből: holló, hód, hó­bagoly horog, hóakadály, ho­mok,hoki, horgász, hóvirág, ho­zomány stb. Csáky Ida Felkészülés a pályaválasztásra Autószerelő, földmérő vagy betegápoló legyek? Bármelyik pálya-szakma, amelyet választunk és majd gyakorolunk — hat az egész egyéniségünkre. Igényt tart a testi erőnkre, állóképességünk­re. Hát az érzelmeinkre! Szíve­sen végezzük-e a tevékenysé­get és így jól érezzük-e ma­gunkat, vagy tán kelletlenül rossz közérzettel dolgozunk. De a szellemi felkészültségünkre, a szakmai ismeretünkre, gon­dolkodásmódunkra is igényt tart a pálya. Mivel nagyon különbözők az egyes pályákon a tevékenysé­gek, ezért más és más mérték­ben veszik igénybe az egyes tulajdonságainkat. Vizsgáljuk meg a címben 'szereplő három tevékenységet, hogy mit követel a gondolko­dásmódunktól és milyen mó­don veszi igénybe testi erőn­ket, érzelmeinket! Az autószerelés „férfias" munka. Az autószerelő rend­szerint állva dolgozik. Az autót általában emelővel emelik fel. Ez a megoldás azonban nem mindig lehetséges. Fárasztó le­het, ha kényelmetlen helyzet­ben, a kocsi alatt fekve kell dolgozni. Munkája: szerelő, ja­vító és karbantartó jellegű. Te­vékenységei igénylik a gon­dolkodást: térelképzelést, műszaki jellegű képzeletet, lé­nyeglátást, kombináló-, elem­zőképességet. Erkölcsi­leg: a becsületességet, na­gyon gondos lelkiismeretes munkát követel. A hanyagság, a felületesség az anyagi károk mellett az emberek életét is veszélyezteti. Testi adottságok közül a jó állóképesség mel­lett a finom hallás, a biztos színlátás is személyi követel­mények. A földmérő-térképész fel­adata, hogy különböző terve­ket rajzol, utántervez, számí­tással és grafikai módszerrel területek nagyságát határozza meg. E munka végzéséhez jó matemakikai képesség, elkép­zelési adottság szükséges, to­vábbá gondosság, alaposság és nagyfokú pontosság. Jó szem, biztos rajzkészség nélkül elképzelhetetlen e területen jó munkát végezni. Aki geodéta szeretne lenni: szeressen és tudjon a szabadban is és az irodában is dolgozni. A betegápoló, például a gyermek-betegápoló kisgyer­mekekkel tölti idejének nagy részét. A betegek gyakran nem tudják megmondani, hol fáj nekik. Mivel így az ápoló nem kap tőlük megfelelő tájékoz­tatást, szüksége van nagyfo­kú megfigyelőképességre és türelemre. Tudjon együttérezni a rászorultakkal, hogy azokat megértse, megnyugtassa vagy foglalkoztassa. Ehhez jó és gyors felfogóképességűnek kell lennie. A szakma személyi kö­vetelményeihez tartozik: a se­gítőkészség, a felelősségérzet, az empátia, a kiegyensúlya- zottság, az elviselőképesség, a gondosság, a lelkiismeretes­ség, a jó testi fejlettség, az egészség, az ügyes kéz és a jó érzékszervek. Az egyes pályák-szakmák le­írását és személyi követelmé­nyeit a „Mi lehet? Mi le­gyen?" és a „Szellemi foglal­kozások", továbbá az „Irány­tű" című könyvek tartalmaz­zák. Érdemes áttanulmányozni őket. Boros János C" I I * ■■ ■■ I I r ruleske es a Ooncolszeker A csacsimamát szekérbe fog­ta a gazda és elindult vele a városba, hogy a kerekre hízott dinnyéket elvigye a piacra. A kis Csacsinak pedig azt mond­ta : .— Füleske, eredj ki a rétre, legelésszél addig, amíg mi hazaérünk. De jól vigyázz, messzire ne kószálj, csak a pa­takig merészelj elmenni. — Iá . . . iáá .. . iááá . . : — hagyta helyben a gazda sza­vait a Csacsi, aztán még oda- dörgölődzött búcsúzóul a ma­mája oldalához, s füleit meg­billentve intett neki. Olyan volt a rét, mint egy óriási tarka szőnyeg. A fűvet rengeteg tarka virág díszítet­te, s köztük megannyi bogár­ka sürgölődött. A Csacsi egyet- kettőt ugrándozott, aztán le­gelni kezdett. Ahogy ott legelészett, sok minden megfordult a kis ko­bakjában. Mert ne higgyétek azt, hogy a Csacsi nem gondol­kodik. Dehogynem! Csak amo­lyan csacsiésszel. Neki mindig csak egy gondolat járt a fejé­ben, az, hogy legalább akko­rára nőjön, mint a mamája, hogy őt is szekér elé fogják, hogy elmehessen a városba, ahol a mama szerint rengeteg izgalmas dolgot lehet látni. Amikor már úgy érezte, hogy eleget evett, odaballaqott a patakhoz. Már-már föléje ha­jolt, amikor nagyot csobbant a víz. A Csacsi hirtelen hátra­hőkölt. — Kutykurutty . . . kutyku­rutty... — kiáltott rá a béka. — Csak nem ijedtél meg tő­lem? Mert ami igaz, én meg­ijedtem, hogy más valaki té­vedt erre. *— Ne mondd! — hüledezett a Csacsi. — Hát ki bánthatna téged a patak vízében? — kérdezte. — Nem itt, te csacsi, hanem kint a parton, a réten. Ha nem láttad volna, az imént sétált erre a Nyakiglób-hasigcsőr. Ő az én legnaqyobb ellenségem. Tegnap már majdnem elka­pott, ha nem ugróm a vízbe, akkor bizony most nem beszél­getnék itt veled. — No de ilyet! És ha sza­bad érdeklődnöm, ki az a Ha- sigláb-nyakigcsőr? — Ejnye, de buta vagy. For­dítva mondd: Nyakigláb-hasig- csőr. Ki lenne más, mint a gólya. — Iá . . . iáá ... — nevetett a Csacsi. Aztán így szólt: — Nem tudom miért haragszik rád, de engem még soha nem akart bántani. Ln Ó * Geszler Mihály (6 éves) rajza-— Cö-cö-cö . . . méq szép, hogy nem akart, hiszen száz­szor nagyobb vagy nála. És különben is, csak én vagyok ilyen szerencsétlen, hogy éppen a békahúst szereti. De mit is társalgók itt veled, amikor szú­nyogvadászatra indultam. No kutykurutty, kutykurutty, ég ve­led — köszönt el a béke és beugrott a vízbe. — Iá . . . iszlát... — szólt utána a Csacsi és nézte, mint ülnek el a víz fodrai a béka nyomában. Aztán a patak fölé hajolt. Abban a pillanatban már hátra is kapta a fejét, s szinte dermedten állt. — Ez nem lehet igaz — motyogta, majd újra a vízbe nézett. — Hát ez meq micsoda cso­dabogár itt velem szemben. Hasonlít a mamámhoz kicsit, de mégsem ő az. Hű, de nagy csúnya fülei vannak, jaj de rúsnya jószág . . . Ha én ilyen csúnya lennék, eldobnám a fe­jemet,, el biz én. Ekkor csengő kacagás hallat­szott a bal füle mellől. Egy kis szitakötő kacagott, hogy csak úgy remegtek a szárnyai. — Nagy csacsi vagy te ba­rátom. Tudd meq, ha akkorára nőnél, mint amilyen nagy csa­csi vagy, felérnél az egekig. Hát nem ismersz magadra a víz tükrében? — Mit mondtál, mekkorára nőnék? — kapta fel fejét a Csacsi. — Mondd még egyszer, hiszen úgy szeretnék nagyra nőni. A szívemből beszéltél, oh ha akkora lehetnék, mint amilyen csacsi vagyok . . . S halljatok csodát! A Csa­csi elkezdett nőni. Nőtt. . . nőtt... közeledett a felhők fe­lé, sőt a következő percben már egy kis elkószált bárányfel­hőt is átszúrt a fülével, de csak- nőtt tovább, egyre maga­sabbra. A Göncölszekér még éppen akkor robogott égi útján. Mindenáron a Tejútra szeretett volna jutni, hogy ne kelljen folyton kerülgetnie a többi csillagot. — Állj, meg, állj meg! — kiáltott rá a Csacsi. De úgy látszik, a kocsis ugyan­csak elbóbiskolhatott, mert a szekér egyenesen a Csacsinak tartott, és a rúd első csillaga nekikoppant a fejének. Millió­nyi szikrát vetett a Csacsi sze­me, de még a kobakja is, mint­ha csak csillagszóró .lett volna. Nos, ez a koppanás alaposan észretérítette és egyszeriben ott találta magát a réten. — Azt a nemjóját — düny- nyögte, amint körülnézett. — Ha jól látom, már bealko­nyult, ideje lenne hazamennem, hisz a mamám is hazaért már. Lám-lám, a békák is megkezd­ték esti koncertjüket. Hogy nem tudnak egymástól mást kérdez­ni, mint azt, hogy „mit varrsz . . . mit varrsz?...” Mi­csoda unalmas társaság. És a fejem is hogy fáj, pedig én igazán nem akartam rossszat, csak nagyobb szeretnék lenni. De azért akkora mégsem .. . Azzal felnézett az égre, és látta, hogy a Göncölszekér ott áll és görbe a rúdja: — Na ezt jól megcsináltam, talán a fe­jemtől görbült el? Hogy mit fog ehhez szólni a mamám, nem is tudom elmeséljem-e ne­ki -— tűnődött és lassan ban­dukolva elindult hazafelé. Vajon elmesélte-e, hogy mi történt vele? Ezt nem tudom. Az, viszont igaz, ha felnézek a csillagos égre, meglátjátok,, hogy a Göncölszekér rúdja az­óta is görbe. Csépányi Katalin Kulturális afanlo Film... Film... Film, „Téesztag legyek vagy maszek?” Döntés előtt a Visszaszámlálás című filmben. Sokakat érintő, még többe­ket foglalkoztató problémákat feszeget Erdőss Pál VISSZASZÁMLÁLÁS című filmje, amelyet a feb­ruári játékfilmszemlén mutat­tak be, s ott díjat is nyert. A film hőse egy fiatalember, aki felhagyván szövetkezeti mun­kaviszonyával, maszek teher­autósként igyekszik boldogul­ni. Elárulhatjuk: a film nem heppienddel zárul. A SMARAGD ROMÁNCA című amerikai kalandfilm fő­hőse ugyancsak egy tönkre­ment maszek, de nem sofőr, hanem madórkereskedő. Ő nem dől ágynak, mint Erdőss Pál Sándora, éppen ellenkező­leg: borzasztó körülmények kö­zött védelmezi meg Kolumbiá­ban Joan Wilder írónőt, aki fogságba ejtett nővérét megy kiszabadítani. Rádió A komlótermesztés lovagja A „Jó pihenést" című. két­órás magazin szerkesztője Ba­logh Zoltán és munkatársa Molnár László kétnapos bala­toni úton járt a héten, s en­nek az állomásait mutatják be. A télvégi pillanatképek mellett — ilyen lesz például a MAHART-nál készült riport is -, tervekről, az új vezetés fel­adatairól szól a fiatal város: Bog Iá r lel le tanácselnöke. El­látogattak a Siótourhoz és a Dél-balatoni Kulturális Köz­pontba is. Bemutatják a vörsi tűzoltómúzeumot, az ottani em­berek áldozatvállalását; az or­szágban legkorszerűbbnek tar­tott balatonszentgyörgyi postai feldolgozó üzem munkáját, húsvét előtti készülődését. Idén 100 éves a Keszthelyi Helikon­liget, megkezdődik a felújí­tása. És megszólal a „Hét embere”, a hévízi gyógykórház főigazgatója is. A vasárnap reggeli, egy­órás magazint Simon Márta szerkeszti. Beszélgetőpartnerei is majdnem mind nők. Az első helyszín a Pécsi Hunor Kesz­tyű- és Bőrruházati Vállalat siklósi üzeme, ahol fél éve nagy változás történt, ugyanis kesztyű helyett cipőfelsőrészt készítenek. Hogyan sikerült az átállás, a beilleszkedés? — nyugdíjas korában találta meg a kézimunkázás örömét, gyö­nyörűségét özv. Hajdú Lqjosné Farkas Veronika, aki idős ko­rára lett népművész. — Meg­üresedett a nővérszállás Me- csekjánosiban. Most idős em­bereket helyeznek el ott, gon­doskodnak róluk. Az első la­kókkal és a főnővérrel beszél­getnek a beindulásról és a tervekről. — Megismerkedhet­nek a komlótermesztés lovag­jával, aki a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinátból ment nyug­díjba és ugyancsak bemutat­kozik a hallgatóknak Pötyi, az­az Hegyi Jánosné, aki többek egybehangzó véleménye szerint Baranya megye legnépszerűbb női futballistája. Színház­bőség Az elkövetkező hét nap bővel­kedik színházi eseményekben. Vasárnap, március 16-án, dél­előtt mutatja be a Bóbita Báb­színház legújabb műsorát, Mé­szöly Miklós A három kisgida című meséjét Kós Lajos átdol­gozásában és rendezésében. A díszleteket és a bábokat is a Bóbita művészeti igazgatója ter­vezte. A legnagyobb magyar címmel, Széchenyi Istvánról irt monodrá­mát Siklós Olga. Az ő rendezé­sében, Bánffy György színmű­vész előadásában láthatjuk a művet március 19-én, szerdán es­te a komlói Színház- és Hang- versenyteremben. Miskolczi Miklós két „játszmá­ját" is megtekinthetik az ér­deklődők március 21-én, pénte­ken Komlón és Pécsett. A Szín­lelni boldog szeretőt a komlói Színház- és Hangversenyterem­ben, a Hazudni boldog hitvest a megyeszékhely József Attila Művelődési Házában kerül szín­re két-két előadásban. Fokozva a választás nehézsé­geit, ugyancsak ezen a pénte­ken, március 21-én vendégszere­pei Pécsett, a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata, Bizet: Carmen című operájával. Az elő­adás a színházban lesz. Kiállítások A mindennapok lakáskultúrájának alakításához is érdekes szempontok­kal szolgálhat Stefániay Edit és Zajácz Tamás belsőépítészek kiállí­tása, amely március 19-én nyílik meg a Képcsarnok Kossuth utcai lakás­kultúra-bemutatótermében. Stefániay Edit főként a zománcművességgel foglalkozik, míq Zajácz Tamás a bőr művésze. Kiállításuk csak egy hétig látható, érdemes lesz tehát igyekezni a megtekintésével. Március 21-én tűzzománc-kiállítás nyílik a pécsi Ságvári Művelődési Központban, Merényi Józsefné és Perlaki Károlyné munkáiból. Gálaműsorok Az 1985. évi baranyai Kiváló Együttesek gálaműsorát rendezi meg március 16-án, délután Komlón, a Szinház- és Hangversenyteremben. A műsorban fellép a Hosszúhetényi, a Zengővárkonyi és a Mecseknádasdi, (német nemzetiségi) Népi Együttes, valamint a Komlói Pedagógus Ka­marakórus. A Martin György-alapítyány ja­vára nagyszabású néptáncgála lesz március 22-én Pécsett, a DOZSÓ- ban. Délelőtt a gyermek tánc­csoportok, délután a középiskolás és a felnőtt együttesek adnak műsort, este pedig a Sebő-együttes muzsi­kájára táncházat tartanak. Mindkét műsor megtekintését ajánl­juk azok számára, akik tiszta képet akadnak szerezni a megye néptánc­életéről. Rovatszerkesztő: HAVASI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents