Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-15 / 73. szám
12 Dunántúli napló 1986. március 15., szombat Gyere Galambosi László Kandikáló Ezüstkürtjét eltörte a Tél, kandikál a káposztalevél. Nyúlfülektöl csipkés a határ, gyöpöt babrál pitypangos madár. Sás-cipök és sás-csizmák fölött a Napszekér bíborban döcög. Fényre bújik bölcsen a vakond, feje fölé margaréta bont aranyernyőt, barka pelyhe hull. Békabanda mocsárban vidul. Gangos gólya hetykén álldogál, puccos rigó fürgén furulyái. Virágsátor leng a heqytetőn, darázsnásznép muzsikálva jön. Mezők arcán százszorszép- szakáll, bibetrónra bolyhos pille száll. Hintáznak a lepkék, bogarak, bimbóhintón dongók dongának. Lagzit ül a föld, a tollas ég. Fittyegnek a zászlós cinegék. It; is, ott is harkály kalapál. Kendöt köt a kukoricaszár. Kékkalapú répa rostokol, ráköszön a kacsintó kapor. Pettyet számol Piros Katica. Vizbe tottyan, gágog a liba. Csónakázó kacsák, vadlúdak seregére komondor ugat. Nyár nyakában páros meggy virul, kosarában fióka lapul, homlokához szivárvány hajol, tenyeréből csikó abrakot. Buksi szél mendegél, vállán virág, falevél. Halas hab táncba kap, koronáján gyöngy a Nap. Csillagjáró anvám, ülj ide! Hattyút nyergei zászlós cinege. Zene szói, a hattyú földalol, bárányokat pipacs pásztorok Mit visz a kis hajó? Régi, mór-mór elfeledett szellemi játék gyerekeknek. Pedig sok unalmas esős délutánt vagy hosszú utazást tölthetnek kellemesen a játék résztvevői. A szabály nagyon egyszerű, a résztvevők mondókával kijelölik azt a játékost, akinek a betűket kell mondania, és a zálogtárgyakat begyűjteni, ezután már csak egy feladat marad, a kiválasztott betűvel kapádból mondani szavakat. Ez a megoldás elsősorban kicsiknek való. Néhezebb, de már bizonyos, rendszerezett ismeretekre támaszkodik az a változat, ahol a résztvevők szűkítik a válaszadás lehetőségét, tehát megállapodnak például abban, hogy csak egy bizonyos betűvel kezdődő írók neveit fogadják el, vagy csak festőket lehet mondani. Játszható minden témakörrel, az állatok és növények épp úgy szerepelhetnek itt, mint a kémiai elemek. Még bonyolultabb a feladat, ha nem csupán a kezdőbetűt, de az utána következő mássalhangzót is megadja a játék vezetője. Természetesen ő sem vonhatja kj magát a válaszadás elől, játszhat a többiekkel együtt, vagy megállapodhattok abban, hogy tíz ■ betű után újabb vezetőt sorsoltok magatok közül. Aki nem tud gyorsan válaszolni, az zálogot ad, aminek kiváltása dús képzelőerőtöktől függően lesz mulatságos játék. Végezetül vegyünk párpéldát a HO kezdetű szavak rengetegéből: holló, hód, hóbagoly horog, hóakadály, homok,hoki, horgász, hóvirág, hozomány stb. Csáky Ida Felkészülés a pályaválasztásra Autószerelő, földmérő vagy betegápoló legyek? Bármelyik pálya-szakma, amelyet választunk és majd gyakorolunk — hat az egész egyéniségünkre. Igényt tart a testi erőnkre, állóképességünkre. Hát az érzelmeinkre! Szívesen végezzük-e a tevékenységet és így jól érezzük-e magunkat, vagy tán kelletlenül rossz közérzettel dolgozunk. De a szellemi felkészültségünkre, a szakmai ismeretünkre, gondolkodásmódunkra is igényt tart a pálya. Mivel nagyon különbözők az egyes pályákon a tevékenységek, ezért más és más mértékben veszik igénybe az egyes tulajdonságainkat. Vizsgáljuk meg a címben 'szereplő három tevékenységet, hogy mit követel a gondolkodásmódunktól és milyen módon veszi igénybe testi erőnket, érzelmeinket! Az autószerelés „férfias" munka. Az autószerelő rendszerint állva dolgozik. Az autót általában emelővel emelik fel. Ez a megoldás azonban nem mindig lehetséges. Fárasztó lehet, ha kényelmetlen helyzetben, a kocsi alatt fekve kell dolgozni. Munkája: szerelő, javító és karbantartó jellegű. Tevékenységei igénylik a gondolkodást: térelképzelést, műszaki jellegű képzeletet, lényeglátást, kombináló-, elemzőképességet. Erkölcsileg: a becsületességet, nagyon gondos lelkiismeretes munkát követel. A hanyagság, a felületesség az anyagi károk mellett az emberek életét is veszélyezteti. Testi adottságok közül a jó állóképesség mellett a finom hallás, a biztos színlátás is személyi követelmények. A földmérő-térképész feladata, hogy különböző terveket rajzol, utántervez, számítással és grafikai módszerrel területek nagyságát határozza meg. E munka végzéséhez jó matemakikai képesség, elképzelési adottság szükséges, továbbá gondosság, alaposság és nagyfokú pontosság. Jó szem, biztos rajzkészség nélkül elképzelhetetlen e területen jó munkát végezni. Aki geodéta szeretne lenni: szeressen és tudjon a szabadban is és az irodában is dolgozni. A betegápoló, például a gyermek-betegápoló kisgyermekekkel tölti idejének nagy részét. A betegek gyakran nem tudják megmondani, hol fáj nekik. Mivel így az ápoló nem kap tőlük megfelelő tájékoztatást, szüksége van nagyfokú megfigyelőképességre és türelemre. Tudjon együttérezni a rászorultakkal, hogy azokat megértse, megnyugtassa vagy foglalkoztassa. Ehhez jó és gyors felfogóképességűnek kell lennie. A szakma személyi követelményeihez tartozik: a segítőkészség, a felelősségérzet, az empátia, a kiegyensúlya- zottság, az elviselőképesség, a gondosság, a lelkiismeretesség, a jó testi fejlettség, az egészség, az ügyes kéz és a jó érzékszervek. Az egyes pályák-szakmák leírását és személyi követelményeit a „Mi lehet? Mi legyen?" és a „Szellemi foglalkozások", továbbá az „Iránytű" című könyvek tartalmazzák. Érdemes áttanulmányozni őket. Boros János C" I I * ■■ ■■ I I r ruleske es a Ooncolszeker A csacsimamát szekérbe fogta a gazda és elindult vele a városba, hogy a kerekre hízott dinnyéket elvigye a piacra. A kis Csacsinak pedig azt mondta : .— Füleske, eredj ki a rétre, legelésszél addig, amíg mi hazaérünk. De jól vigyázz, messzire ne kószálj, csak a patakig merészelj elmenni. — Iá . . . iáá .. . iááá . . : — hagyta helyben a gazda szavait a Csacsi, aztán még oda- dörgölődzött búcsúzóul a mamája oldalához, s füleit megbillentve intett neki. Olyan volt a rét, mint egy óriási tarka szőnyeg. A fűvet rengeteg tarka virág díszítette, s köztük megannyi bogárka sürgölődött. A Csacsi egyet- kettőt ugrándozott, aztán legelni kezdett. Ahogy ott legelészett, sok minden megfordult a kis kobakjában. Mert ne higgyétek azt, hogy a Csacsi nem gondolkodik. Dehogynem! Csak amolyan csacsiésszel. Neki mindig csak egy gondolat járt a fejében, az, hogy legalább akkorára nőjön, mint a mamája, hogy őt is szekér elé fogják, hogy elmehessen a városba, ahol a mama szerint rengeteg izgalmas dolgot lehet látni. Amikor már úgy érezte, hogy eleget evett, odaballaqott a patakhoz. Már-már föléje hajolt, amikor nagyot csobbant a víz. A Csacsi hirtelen hátrahőkölt. — Kutykurutty . . . kutykurutty... — kiáltott rá a béka. — Csak nem ijedtél meg tőlem? Mert ami igaz, én megijedtem, hogy más valaki tévedt erre. *— Ne mondd! — hüledezett a Csacsi. — Hát ki bánthatna téged a patak vízében? — kérdezte. — Nem itt, te csacsi, hanem kint a parton, a réten. Ha nem láttad volna, az imént sétált erre a Nyakiglób-hasigcsőr. Ő az én legnaqyobb ellenségem. Tegnap már majdnem elkapott, ha nem ugróm a vízbe, akkor bizony most nem beszélgetnék itt veled. — No de ilyet! És ha szabad érdeklődnöm, ki az a Ha- sigláb-nyakigcsőr? — Ejnye, de buta vagy. Fordítva mondd: Nyakigláb-hasig- csőr. Ki lenne más, mint a gólya. — Iá . . . iáá ... — nevetett a Csacsi. Aztán így szólt: — Nem tudom miért haragszik rád, de engem még soha nem akart bántani. Ln Ó * Geszler Mihály (6 éves) rajza-— Cö-cö-cö . . . méq szép, hogy nem akart, hiszen százszor nagyobb vagy nála. És különben is, csak én vagyok ilyen szerencsétlen, hogy éppen a békahúst szereti. De mit is társalgók itt veled, amikor szúnyogvadászatra indultam. No kutykurutty, kutykurutty, ég veled — köszönt el a béke és beugrott a vízbe. — Iá . . . iszlát... — szólt utána a Csacsi és nézte, mint ülnek el a víz fodrai a béka nyomában. Aztán a patak fölé hajolt. Abban a pillanatban már hátra is kapta a fejét, s szinte dermedten állt. — Ez nem lehet igaz — motyogta, majd újra a vízbe nézett. — Hát ez meq micsoda csodabogár itt velem szemben. Hasonlít a mamámhoz kicsit, de mégsem ő az. Hű, de nagy csúnya fülei vannak, jaj de rúsnya jószág . . . Ha én ilyen csúnya lennék, eldobnám a fejemet,, el biz én. Ekkor csengő kacagás hallatszott a bal füle mellől. Egy kis szitakötő kacagott, hogy csak úgy remegtek a szárnyai. — Nagy csacsi vagy te barátom. Tudd meq, ha akkorára nőnél, mint amilyen nagy csacsi vagy, felérnél az egekig. Hát nem ismersz magadra a víz tükrében? — Mit mondtál, mekkorára nőnék? — kapta fel fejét a Csacsi. — Mondd még egyszer, hiszen úgy szeretnék nagyra nőni. A szívemből beszéltél, oh ha akkora lehetnék, mint amilyen csacsi vagyok . . . S halljatok csodát! A Csacsi elkezdett nőni. Nőtt. . . nőtt... közeledett a felhők felé, sőt a következő percben már egy kis elkószált bárányfelhőt is átszúrt a fülével, de csak- nőtt tovább, egyre magasabbra. A Göncölszekér még éppen akkor robogott égi útján. Mindenáron a Tejútra szeretett volna jutni, hogy ne kelljen folyton kerülgetnie a többi csillagot. — Állj, meg, állj meg! — kiáltott rá a Csacsi. De úgy látszik, a kocsis ugyancsak elbóbiskolhatott, mert a szekér egyenesen a Csacsinak tartott, és a rúd első csillaga nekikoppant a fejének. Milliónyi szikrát vetett a Csacsi szeme, de még a kobakja is, mintha csak csillagszóró .lett volna. Nos, ez a koppanás alaposan észretérítette és egyszeriben ott találta magát a réten. — Azt a nemjóját — düny- nyögte, amint körülnézett. — Ha jól látom, már bealkonyult, ideje lenne hazamennem, hisz a mamám is hazaért már. Lám-lám, a békák is megkezdték esti koncertjüket. Hogy nem tudnak egymástól mást kérdezni, mint azt, hogy „mit varrsz . . . mit varrsz?...” Micsoda unalmas társaság. És a fejem is hogy fáj, pedig én igazán nem akartam rossszat, csak nagyobb szeretnék lenni. De azért akkora mégsem .. . Azzal felnézett az égre, és látta, hogy a Göncölszekér ott áll és görbe a rúdja: — Na ezt jól megcsináltam, talán a fejemtől görbült el? Hogy mit fog ehhez szólni a mamám, nem is tudom elmeséljem-e neki -— tűnődött és lassan bandukolva elindult hazafelé. Vajon elmesélte-e, hogy mi történt vele? Ezt nem tudom. Az, viszont igaz, ha felnézek a csillagos égre, meglátjátok,, hogy a Göncölszekér rúdja azóta is görbe. Csépányi Katalin Kulturális afanlo Film... Film... Film, „Téesztag legyek vagy maszek?” Döntés előtt a Visszaszámlálás című filmben. Sokakat érintő, még többeket foglalkoztató problémákat feszeget Erdőss Pál VISSZASZÁMLÁLÁS című filmje, amelyet a februári játékfilmszemlén mutattak be, s ott díjat is nyert. A film hőse egy fiatalember, aki felhagyván szövetkezeti munkaviszonyával, maszek teherautósként igyekszik boldogulni. Elárulhatjuk: a film nem heppienddel zárul. A SMARAGD ROMÁNCA című amerikai kalandfilm főhőse ugyancsak egy tönkrement maszek, de nem sofőr, hanem madórkereskedő. Ő nem dől ágynak, mint Erdőss Pál Sándora, éppen ellenkezőleg: borzasztó körülmények között védelmezi meg Kolumbiában Joan Wilder írónőt, aki fogságba ejtett nővérét megy kiszabadítani. Rádió A komlótermesztés lovagja A „Jó pihenést" című. kétórás magazin szerkesztője Balogh Zoltán és munkatársa Molnár László kétnapos balatoni úton járt a héten, s ennek az állomásait mutatják be. A télvégi pillanatképek mellett — ilyen lesz például a MAHART-nál készült riport is -, tervekről, az új vezetés feladatairól szól a fiatal város: Bog Iá r lel le tanácselnöke. Ellátogattak a Siótourhoz és a Dél-balatoni Kulturális Központba is. Bemutatják a vörsi tűzoltómúzeumot, az ottani emberek áldozatvállalását; az országban legkorszerűbbnek tartott balatonszentgyörgyi postai feldolgozó üzem munkáját, húsvét előtti készülődését. Idén 100 éves a Keszthelyi Helikonliget, megkezdődik a felújítása. És megszólal a „Hét embere”, a hévízi gyógykórház főigazgatója is. A vasárnap reggeli, egyórás magazint Simon Márta szerkeszti. Beszélgetőpartnerei is majdnem mind nők. Az első helyszín a Pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat siklósi üzeme, ahol fél éve nagy változás történt, ugyanis kesztyű helyett cipőfelsőrészt készítenek. Hogyan sikerült az átállás, a beilleszkedés? — nyugdíjas korában találta meg a kézimunkázás örömét, gyönyörűségét özv. Hajdú Lqjosné Farkas Veronika, aki idős korára lett népművész. — Megüresedett a nővérszállás Me- csekjánosiban. Most idős embereket helyeznek el ott, gondoskodnak róluk. Az első lakókkal és a főnővérrel beszélgetnek a beindulásról és a tervekről. — Megismerkedhetnek a komlótermesztés lovagjával, aki a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinátból ment nyugdíjba és ugyancsak bemutatkozik a hallgatóknak Pötyi, azaz Hegyi Jánosné, aki többek egybehangzó véleménye szerint Baranya megye legnépszerűbb női futballistája. Színházbőség Az elkövetkező hét nap bővelkedik színházi eseményekben. Vasárnap, március 16-án, délelőtt mutatja be a Bóbita Bábszínház legújabb műsorát, Mészöly Miklós A három kisgida című meséjét Kós Lajos átdolgozásában és rendezésében. A díszleteket és a bábokat is a Bóbita művészeti igazgatója tervezte. A legnagyobb magyar címmel, Széchenyi Istvánról irt monodrámát Siklós Olga. Az ő rendezésében, Bánffy György színművész előadásában láthatjuk a művet március 19-én, szerdán este a komlói Színház- és Hang- versenyteremben. Miskolczi Miklós két „játszmáját" is megtekinthetik az érdeklődők március 21-én, pénteken Komlón és Pécsett. A Színlelni boldog szeretőt a komlói Színház- és Hangversenyteremben, a Hazudni boldog hitvest a megyeszékhely József Attila Művelődési Házában kerül színre két-két előadásban. Fokozva a választás nehézségeit, ugyancsak ezen a pénteken, március 21-én vendégszerepei Pécsett, a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata, Bizet: Carmen című operájával. Az előadás a színházban lesz. Kiállítások A mindennapok lakáskultúrájának alakításához is érdekes szempontokkal szolgálhat Stefániay Edit és Zajácz Tamás belsőépítészek kiállítása, amely március 19-én nyílik meg a Képcsarnok Kossuth utcai lakáskultúra-bemutatótermében. Stefániay Edit főként a zománcművességgel foglalkozik, míq Zajácz Tamás a bőr művésze. Kiállításuk csak egy hétig látható, érdemes lesz tehát igyekezni a megtekintésével. Március 21-én tűzzománc-kiállítás nyílik a pécsi Ságvári Művelődési Központban, Merényi Józsefné és Perlaki Károlyné munkáiból. Gálaműsorok Az 1985. évi baranyai Kiváló Együttesek gálaműsorát rendezi meg március 16-án, délután Komlón, a Szinház- és Hangversenyteremben. A műsorban fellép a Hosszúhetényi, a Zengővárkonyi és a Mecseknádasdi, (német nemzetiségi) Népi Együttes, valamint a Komlói Pedagógus Kamarakórus. A Martin György-alapítyány javára nagyszabású néptáncgála lesz március 22-én Pécsett, a DOZSÓ- ban. Délelőtt a gyermek tánccsoportok, délután a középiskolás és a felnőtt együttesek adnak műsort, este pedig a Sebő-együttes muzsikájára táncházat tartanak. Mindkét műsor megtekintését ajánljuk azok számára, akik tiszta képet akadnak szerezni a megye néptáncéletéről. Rovatszerkesztő: HAVASI JÁNOS
