Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-14 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLIII. évfolyam, 72. szám 1986. március 14., péntek Ara: 1,80 Ft Kádár János Lengyel- országba utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására március második felében baráti munkalátogatást tesz Lengyelországban. Ők lesznek a „Mir" első lakói Egészségpolitikai aktíva Pécsett Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára megnyitja a konferenciát. Fejlődött Baranya egészségügyi ellátása Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség vezetője jelentést tett a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében történt szerencsétlenség okainak kivizsgálásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette és elrendelte a felelősség megállapításához szükséges eljárás lefolytatását. A Minisztertanács áttekintette a KGST-tagorszá- gok tudományos-műszaki fejlődése 2000-ig szóló komplex programjában való részvétellel kapcsolatos hazai feladatokat, és meghatározta azok végrehajtási rendjét. A program végrehajtásában való magyar részvétel a népgazdasági tervekben meghatározott célokkal összehangoltan, a kutató-fejlesztő, termelő és külkereskedelmi szervezetek közvetlen szerződéses kapcsolatainak keretében, a kölcsönös érdekeltség alapján valósul meg. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a Váci Cementgyár korszerűsítésére vonatkozó határozatát. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az egészségügyi ellátás helyzetét vizsgáló jelentését. Az illetékeseket kötelezte, hogy a VII. ötéves terv végrehajtása során fordítsanak külön figyelmet a feltárt tapasztalatok hasznosítására. Ugyancsak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintette a leltározási munka szabályozását, bizonylati rendjét és intézkedést hozott az anyagi és fegyelmi felelősség fokozott érvényesítésére. A Szojuz T—15 szovjet űrhajó legénysége (Telefoto - AP - MTI - KS — DN) Fellőtték a Szojuz T—15 szállítőíírhajót ■ A fedélzeten Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov ■ Milliók voltak az esemény szemtanúi Csütörtökön, moszkvai idő szerint 15 óra 33 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indították a Szojuz T—15 szállítóűrhajót, fedélzetén két tapasztalt szovjet űrhajóssal — Leonyid Kizim parancsnokkal és Vlagyimir Szolovjov 'edél- zeti mérnökkel. Az eseménynek a Szovjetunióban és az Intervízió tagországaiban milliók lehette!'« szemtanúi. A szovjet televízió már csütörtökön reggel bejelentett egyenes közvetítésben számolt be Bajkonurból, a Szojuz T—15 rajtjáról. Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov útja új fejezet kezdeteként vonul majd be a szovjet űrhajózás történetébe. A két kozmonauta a február 20-ón Föld körüli pályára állított, Mir nevű új szovjet űrállomásra tart, amellyel hajójuk a tervek szerint március 15-én kapcsolódik össze. Ök lesznek az első lakói a szovjet űrállomások harmadik nemzedékéhez tartozó, elődeitől nagyon sokban különböző Mirnek, amelyet azért hoztak létre, hogy nagy mértékben kiszélesítsék az egy időben folytatott űrkutatási programok körét. Az új, eddig csak automatikus üzemmódben kipróbált űrállomás lényegében alapegysége egy nagyméretű, párhuzamosan több célra is használható űrkutatási rendszernek. Hat dokkoló- és átszálló- helye van — kettő a hosszanti tengely két végén, négy pedig az orr-részen körben helyezkedik el. Ezek lehetővé teszik, hogy az állomáshoz egyszerre több automatikus és ember vezette űrhajó, valamint űrmodul csatlakozzon. Ez utóbbiak önálló manőverezésre, az űrállomástól való eltávolodásra és a hozzá való visszatérésre is alkalmas, saját létfenntartó rendszerrel is ellátott űreszközök. Több változatban, egy-egy speciális feladatkörben végzett kutatásokra berendezve készülnek: lesznek közöttük anyagkutatási, technológiai, biológiai és űrcsillagászati laboratóriumok. Ezek kipróbálása is feladata lesz Kizimnek és Szolovjovnak, akiknek repülési programjában minden bizonnyal szerepet kap majd a Mir még mindig Föld körüli pályán keringő elődje, a Szaljut—7 űrállomás is. „B” típusú kocsijavító műhelye. Havonta átlagban ezer teherva- vonként műszakilag felülvizsgálják őket. A pécsi igazgatóság ország különböző területeiről a zsúfolt műhelyekből azokat a Erb János felvétele A tavalyi vasutasnap óta üzemel a MÁV pécsi bányarendezői gont és ötven—hatvan személykocsit javítanak, illetve hatha kocsiállományán kivül az államvasutak hálózatából irányítják az járműveket is, amelyeket ott már nem tudnak ellátni. „Az egészségügyi ellátás a társadalom egészére közvetlenül ható, a lakosság hangulatát jelentősen befolyásoló politikai tényező." A Politikai Bizottság 1979 szeptemberi határozatának e fenti megállapításával vezette be megnyitó beszédét Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára a tegnap Pécsett megtartott egészségpolitikai aktíván. Az aktíván részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár, dr. Vidovszky Károly, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási, kulturális osztályának alosztályvezetője, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke. Rajnai József többek között elmondta, a megyei pártbizottság 1983-ban értékelte az egészségügy helyzetét, és megjelölte a főbb teendőket. Az aktívaülés egyik feladata, hogy megnézzék, a végrehajtásban meddig jutottak és erről véleményt alkothassanak. A bevezető után dr. Kóbor József megyei főorvos mondta el a megye egészségügyi helyzetét bemutató beszámolóját. Ebből emelnénk ki most pár részjetet: — Baranya megye lakossága 432 254 fő. A lakosság számának növekedése 1978- ban leállt és 1980 óta 204á fővel csökkent. Ennek okai: a születések száma 1976-tól folyamatosan csökkent, ugyanakkor növekszik a halálozás. A tízezer lakosra jutó halálozás aránya a megyében folyamatosan emelkedik és jelenleg magasabb az országos átlagnál. A meghaltak 21,1 százaléka 30—60 éves, ebből 69,2 százaléka férfi. Sajnos, a halálozási arány emelkedése az egészségügyi ellátás egyre javuló feltételei mellett ment végbe. A legfőbb halálozási ok a megyében is a szív- és érrendszeri megbetegedések. A megye kórházainak belosztá- lyain fekvő betegek 41 százaléka szenved ebben. Ezt követik a daganatos betegségek. A balesetek, öngyilkosságok aránya magasabb az országos átlagnál. . Az országban elsőként itt hozták létre az öngyilkosságok megelőzésére szolgáló SOS telefon-segélyszolgálatot. Szükségességét mutatja, hogy a segítséget kérők száma 1985-ben 2275 fő volt. Az alapellátásban a körzeti orvosi területen jelentős szervezeti változás történt. Ennek és kilenc körzet fejlesztésének eredményeképp az egy körzetre jutó lakossógszám nem éri el a 2300-at, az országos átlagnál ez lényegesen alacsonyabb. Megkezdték a megyében a körzeti orvosi központok kialakítását, Pécsváradon és Szentlőrincen már működik. Nagy jelentőségű volt a központi ügyeletek megszervezése is. Az üzemegészségügyi ellátottság országosan itt a legjobb. Külön ki kell emelni a létrehozott bányaegészségügyi bázist, amelynek munkájától jelentős eredményeket várnak. Nem mutat ilyen kedvező képet a megye fogorvosi ellátottsága, különösen a falusi viszonyok között. 25 fogorvosi körzet van, egy községi fogorvosra 6966 lakos jut, ez 600-zal több, mint az országos átlag. Az elmúlt években kiemelten foglalkoztak az anya- és csecsemővédelemmel. A terhesgondozás minőségi javítása érdekében új diagnosztikai módszereket vezettek be és két ultrahangkészüléket szereztek be. Az intézkedések eredménye: jelentősen javult az élveszületések arányszáma. A felszólalók közül dr. Bauer Miklós, a POTE rektora elmondta : — Tudomásul kell venni, hogy az egészségügy a mi társadalmunkban az infrastruktúrának egy magas szintű ága, ami azt jelenti, hogy a lakosság egyre növekvő igényeit kötelesek vagyunk kielégíteni. A társadalom fejlődésével együttjáró egészségügyi problémák mindig újabb' és újabb feladatokat adnak az egészségügy számára. Dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, a POTE szervezéstani intézetének vezetője arról szólt, hogy igen kedvezőtlen képet mutat az ország lakosságának egészségi állapota. Azt is elmondta, hogy ezen több pénz bevetésével, jobb műszerek vásárlásával nálunk gazdagabb országokban sem tudtak segíteni. Dr. Vidovszky Károly is megemlítette, hogy bár jelentős eredmények születtek az orvoslásban, de nem értek el javulást az általános egészségi állapot megváltoztatásában, valamint a lakosság elégedettségi szintjének javításában. Dr. Hutás Imre államtitkár elismerően szólt a megyében az egyes egészségügyi intézmények között kialakult nagyon jó együttműködésről. A hozzászólások végeztévé Rajnai József összefoglalójában elmondta, az elhangzottakból, az eredmények felsorolásából kitűnik, fejlődött a megye egészségügyi ellátásánál színvonala még akkor is, he nem olyan mértékben, mint az! remélték és ha a minőségber és szervezettségben egyes területeken még van kívánn való. Az eredményeket pedic olyan időszakban sikerült pro dukálni, amikor gazdaság gondok is szorítottak. Várhatóan az elkövetkező tervidő szak sem lesz könnyebb. Ered ményeket úgy lehet elérni, he többet dolgozunk. Nem időbér többet, hanem szervezettebben Sajnos, tudomásul kell venni hogy kedvezőtlenül alakul c lakosság egészségügyi állapo ta. A javítás, az egészségneve lés érdekében történő bármilyen lépéseket támogatni kell és ez nemcsak az egészségügi érdeke. A jövőbjen az egészségügyben dolgozók jogos é; megalapozott megbecsülését presztízsét fent kell tartani Mégpedig úgy, hogy a döntc többségben, hivatástudattal tisztességgel dolgozó orvosol azonnal lépjenek fel a tekintélyromboló etikátlanság, fe gyelmezetlenség, szervezetlen ség ellen. Ehhez minden segít séget megkapunk. Sarok Zsuzsa
