Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-11 / 69. szám
/ 1986. március 11., kedd Dunántúlt napló Exportfejlesztés a Budalakknál A Budalokk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 milliárd forint értékű termelésének csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesíti külföldön. Mivel a vállalat az elmúlt években számottevő mértékben fokozta termelését és sokféle korszerű ■készítménnyel gazdagította kínálatát, a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül most már az export bővítésére is törekszik. A vállalat szakemberei külpiaci lehetőségeik feltárásához először azt vizsgálták meg, hogy mely külföldi cégekhez jutottak el olyan magyar gépek, berendezések és műszerek, amelyeknek a felületét a Budalakk festékeivel védték. Kiderült, hogy 35 magyar iparvállalat közvetítésével a gyár felületvédő anyagai eddig már 24 ország több mint félszáz vállalatánál feleltek meg a követelményeknek. Üj, közvetlen üzleti partnereket a válla lat elsősorban ezekben az országokban keres, mivel termékei itt már nem ismeretlenek. A vállalat főként bz Araböböl, a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő országaiban számít új megrendelőkre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen csekély meny- nyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyantáit, festék- koncentrátumait és interme dierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek exportjának bővítéséről sem. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által külföldre eladott gépek, berendezések karbantartásához, felújításához szükséges festékek pótlólagos szállítására is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépeket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófestékkel együtt ajánlani a vevőknek. Ilyen üzleti lehetőségről tárgyalnak éppen a Ganz-MÁ- VAG-gal. Ezzel mindkét fél jól járna, mert nemcsak a Budalakk exportja bővülne ily módon, hanem partnervállalata is magasabb színvonalú szolgáltatással együtt kínálhatná termékeit külföldre. A kivitel növelésének másik ígéretes módszere a licencek, know-how-ok értékesítése lehet, amelyre kedvező lehetőségei vannak a vállalatnak. Borsod és Szabolcs után J^ra^ya Volánbusszal olcsóbb utazás A Volánbusz Utazási Iroda és a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat együttműködési megállapodást kötött az idegenforgalmi szolgáltatások bővítésére — jelentették be a két vállalat képviselői hétfőn sajtótájékoztatójukon a dobogókői Nimród Szállóban. Amint elmondták, a két vállalat eddig is szoros kapcsolatban állt egymáísal, az utazási iroda gyakran a Pannónia szállodákban foglalt a hozzáforduló turistáknak szobát, illetve a hotel vendégei a Volánbusz társasgépkocsijait vették igénybe a különféle városnéző utakhoz, ínyenctúrákhoz, országjáró kirándulásokhoz. Az alkalmi jelleget most szervezetté tették. Közösen szerveznek például autóbuszos utakat. A Volánbusz kilenc irodájának közvetítésével lefoglalt Pannónia hotelszobákra ezután 10—20 százalékos kedvezményt kap a vendég. A vállalatok az együttműködéstől a forgalom fellendülését várják. A Volánbusz tervei között vegyesvállalat életrehívása is szerepel az osztrák Blaguss utazási irodával. A vegyesvállalat Ausztriában és Magyarországon az átlagosnál olcsóbb áron 1—2 hetes autóbuszos programokat, turistautakat szervez majd. Program az elmaradt térségek fejlesztése / r > Munkahelyekre: 6,5 millió forint Halmozottan hátrányos helyzetű — e jelző a következő néhány évben gyakorta hangzik majd el különböző nagyságú, összefüggő térségekkel kapcsolatban is. Ezek sajátosságai — egyebek mellett — a fokozódó relatív elmaradottság, az ipartelepek minimális száma, a vasúti összeköttetés hiánya, az itt levő községekből az elvándorlás átlagot meghaladó aránya, elöregedő népesség, az infrastrukturális ellátottság alacsony színvonala. Baranya megyében — hallottuk tegnap azon az előadáson, amelyet dr. Horváth Endre, a megyei tanács tervosztályának vezetője tartott a tudományos hetek keretében Siklóson — igen komoly erőfeszítésekre van szükség oz úgynevezett halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséhez, mégpedig két területen is: elsőként a Dráva mentén, a későbbiekben a Zselic-Hegyhát vidékén. A Dráva menti térségben a jelenlegi tervidőszakban 24 300—27 300 hektár közötti területet kívánnak bevonni a meliorációs programba, az előbbi látszik valószínűnek, az állami támogatásból és az itt dolgozó termelőszövetkezetek pénzügyi forrásaiból ennek van realitása. A megyei, a halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztését célzó terv ugyanis nemcsak a helyi erőforrásokra alapul, hanem a különböző minisztériumok is elkülönítettek e célra pénzeszközöket. A térségbe települő ipari szövetkezetek, vállalatok, a már itt dolgozó gazdasági egységek pályázat útján juthatnak ezekhez. A cél: termelőberendezések telepítését finanszírozni — és ez ehhez kötődő infrastrukturális fejlesztéseket —, munkaalkalmat biztosítani az itteni szabad munkaerőnek, amin keresztül természetesen javulhatnak a térségben élő emberek életkörülményei. A halmozottan hátrányos helyzetű megyerészek fejlesztését 10—15 éves program célozza. A Vili. tervidőszak első feléig az erőfeszítések a Dráva menti térségre összpontosulnak, csak azt követően indulhat a Hegyhát fejlesztése. (Természetesen mindkét terület esetében Baranya mellett Somogy megye is érintett a felzárkóztatás gyorsításában.) A program a központi elgondolások szerint Baranyában legkorábban 1987-ben kezdődhet, a megyei tanács azonban a saját, VII. ötéves tervi pénzeszközei terhére már ebben az évben — pályázat útján elnyerhető — pénzügyi lehetőségeket biztosított, 6,5 millió forintot munkahelyek kialakítására, A program mielőbbi beindítását részint az indokolja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű területek nagyságát tekintve Baranya megye Borsod és Szabolcs után a harmadik a sorban, s csak a Dráva menti térségben csaknem 70 község szorul gyorsabb fejlődésre. M. A. Magyar-francia ipari tárgyalások Budapesten, az Ipari Minisztériumban ülést tartott a magyar—francia iparfejlesztési albizottság. Megállapították, hogy a két ország iparcikkforgalma az utóbbi években a lehetőségekhez képest szerény volt, a két ország gazdasági adottságai nagyobb kereskedelmi forgalmat tennének lehetővé. Az albizottság, különösen a vasipar, az alumíniumipar, a mezőgép-, az élelmiszeripar, a vegyipar, az automatizálási és a robot- technika, valamint a közlekedés területén lát lehetőséget az együttműködés fejlődésére. Helyesnek tartanák, ha a forgalom növekedése érdekében az együttműködés új formáit (vegyesvállalatok, kereskedőházak) is alkalmaznák. Rekorder tehenek az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban Száz körül van már a 10 ezer liter fölötti tejhozamot produkáló, „rekorder" teheneknek a száma az agárdi mezőgazdasági kombinát el- zamajori és felsőcikolai tehenészeti telepén. A valóságos „tejgyárként" működő jószágok közül a legtöbb — 300 napos laktációban — 10 500—11 000 liter tejet ad. A legnagyobb hozamú egye- dek termelése meghaladja a 12 ezer litert, sőt a felsőcikolai telepen az egyik jószág tavaly 12 800 literes átlagot produkált. A rekordereket nem tartják külön istállóban, takarmányadagjuk minősége is azonos társaikéval, csupán az egészségüket óvják fokozottabb gonddal. Hamarabb leveszi ugyanis őket a lábukról egy- egy betegség, fertőzés, mint a gyengébb hozamú társaikat. Az Agárdi Mezőgazda- sági Kombinátban egyébként évek óta egyenletesen emelkedik a tejhozam: tavaly 9,2 millió litert fejtek 1400 jószágtól. Az 1 tehénre jutó tejtermelés — a 300 napos laktációs ciklusban — 7390 liter volt, az idén a genetikai munka további javításával igyekeznek tovább növelni a hozamokat. Lehet jobban is Üres jelszavakkal nem leszünk népszerűek Friedman Ferenc véleménye Mondják, ha egyszer egy üzlet beindul, akkor ott már nincs megállás. Dicsérő oklevelek, zászlók borítják be az iroda falait, s nem is ez az első írás Friedman Ferencről, bár ő tiltakozik a személyes érdemek kiemelése ellen. Harminchárom éves, egy negyedik osztályos kislány és egy ötéves fiú édesapja, felesége röntgen, asszisztens, 1982 októbere óta függetlenített titkárként vezeti a MÁV pécsi csomóponti KISZ- bizottságát. Tizenkilenc éves KISZ-tagsága alatt irányított ifjúsági klubot, volt alapszervezeti s csomóponti szervezőtitkár, tehát végigjárta, megismerte a mozgalom szintjeit, mielőtt 1982-ben egyhangúlag megválasztották mostani tisztségére. — Nekem is kellett meggyőzés, hogy elvállaljam, de megérte, mert a megváltozott körülmények, funkciók ellenére lehet ma is jó KISZ-t csinálni. Az alapok ugyanazok, csak a módszerek mások, például a vitakört egy rendezvénnyel kell összekötni. — Presztízs ma KISZ-tagnak, KISZ-vezetőnek lenni a MÁV- nál? — Van egy lelkes mag, amely jó irányba viszi a tagságot. Az idősebbek igénylik, szeretnek részt venni a munkában. Szerintem a szakmai munka legyen kifogástalan, Közművelődési szakhét Jobban megismerni egymás munkáját, érdekes, az adott tanszék területéhez tartozó fontos témákban tájékozot- tabbnak lenni — ilyen és ehhez hasonló célok érdekében rendezik a J'PTE Tanárképző Karán az egyes tanszékek a szakheteiket. A programok nyitottak, várják a különböző karok és tanszékek hallgatóit is. Tegnap a közművelődési szakcsoport hete kezdődött dr. Koltai Dénes adjunktus, szakcsoportvezető köszöntő szavaival és kiállításmegnyitójával. A kiállítás Révész Tamás szo- ciofotóiból és a komlói Május 1. Művelődési Központ cigány szövőműhelyében készült munkákból áll. Délután dr. Várnagy Elemér egyetemi docenssel videovetítéssel egybekötött beszélgetést tartottak a cigány- kérdésről. Kedden 15 órakor Van-e jövője a művelődési háznak? címmel szerveznek beszélgetést, amelyre dr. Ba- lipap Ferenc dombóvári és Vattai Dénes zalaszentgróti művelődési ház igazgatókat hívtak meg. Március 12-én az ifjúság helyzetéről Bánáti Ferenccel, a KISZ KB ifjúságkutató csoportjának szociológusával rendeznek ankétot, csütörtökön délután pedig dr. Polányi Imre tanszékvezető ezzel kell tekintélyt szerezni — a mozgalom megtanulható mellette. Link, késő, rossz szakmunkás ne legyen vezető, de tagként tartsuk meg és formáljuk át. Jobb, ha a mi rendezvényeinken tölti az idejét, mint ha lumpol. A titkár a szakmához, a profilhoz kapcsolódó területekben látja a jó mozgalmi tevékenység színterét. A társadalmi munka értékének 50 százalékát vállalati lakásalapra, VIT- költségekre, a vasutas nyugdíjasok támogatására és a pécsi Üttörőházra fizették be. — Segítünk a mecseki úttörővasút üzemeltetésében is. Ez többet ér, mint egy névleges úttörőkapcsolat. — ötszáznegyvenegy KISZ- tag tartozik a csomóponti bizottsághoz. Nehéz lehet ennyi emberrel személyes ismeretséget kialakítani. — Ahol a tagság döntő része van, ott dolgoztam tizenhárom évig, mint esztergályos, ismerem őket. Van sok terület, amellyel még ma is én foglalkozom, elsősorban a tanulókkal, a szakmunkásképzéssel, és igyekszem minél több taggyűlésen részt venni. Lehet, nem jut eszembe az illető neve, de mindig tudom, hogy mit csinál. A személyes viszonyra különben nagy figyelmet kell fordítani, fontosak az emberi kapcsolatok, ne menjünk , el egymás mellett. Itt vannak még tartalékok, ezen múlhat a mozgalom jövője. — Politizálnak a vasutas Hatolok? — Minden fiatal politizál. Nekünk sikerült olyan formákat találni, ahol a fontos problémák előjönnek. Nem a közel- keleti helyzetről kell itt beszélni, hanem arról, van-e nyél a kalapácsban, üres jelszavakkal nem leszünk népszerűek, de ha segítünk, hogy minden szolgálati helyen legyen törülköző, meleg víz, melegedő, akkor nyertünk. Inkább keveset, de azt kifogástalanul, az alulról jövő kezdeményezésekre építve. Ármás János egyetemi docens tart előadást a nemzetiségekről. Esténként video- és filmvetítést tartanak, így például a POTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által összegyűj. tött idegbetegek rajzainak a feldolgozásáról. Szerdán este az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában gyertyafényes, klasszikus bálra gyűlnek össze a hallgatók, Kötelező az alkalomhoz illő elegáns ruha, lesz táncrend és bálki- rálynő-választás. A közművelődési szakhét programját a szakcsoport harmadéves hallgatói állították össze olyan témákból, amelyek leginkább foglalkoztatják őket. A közélet hírei Komló város életében is meghatározó szerepet tölt be az évek óta mind kimagaslóbb eredményeket elérő Carbon Könnyűipari Vállalat, ahol március 10-én tartotta alakuló ülését a vállalati tanács. A 26 tagú testület elfogadta a vállalat szervezeti és működési szabályzata módosításának tervezetét, majd a vállalati tanács elnökének Czeti Vilmost, a Carbon általános igazgató- helyettesét választotta meg. Helyettese: Kapitány Erzsébet, a sásdi kisüzem vezetője lett. Az ülésen ugyancsak egyhangúlag erősítették meg tisztségében Szűcs István igazgatót, aki a testület- egy másik döntése értelmében július 1 -tői már mint vezérigazgató látja el újabb hat évig azokat a feladatokat, amelyeket követelményrendszerben rögzített a vállalati tanács. Jó munkát, s a dolgozók mindenkori bizalmát kívánta a megalakult testületnek és a megválasztottaknak felszólalásában Somssich Lászlóné, a Komló Városi Pártbizottság első titkára. * Űj óvodát nyitottak hétfőn Kótajban. Az ötven kisgyerekre méretezett intézményt bensőséges ünnepségen avatta fel Berecz János, az MSZMP KB titkára, a körzet orszáqqyűlési képviselője. A Nyíregyházához közeli, négyezres lélekszámú faluban hatmillió forintos beruházással elkészült óvoda megépítésének költségeit a lakosság által fizetett, több éven át erre a célra gyűjtött községfejlesztési hozzáiárulásból fedezték. A beéDÍtett berendezések felszerelésében, és a körn^eze1 parkosításában a szülők jelentős értékű társadalmi munkát végeztek. Borbély Sándor, a Munkásőrség orszáqos parancsnoka és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára vezetésével megbeszélésen találkoztak hétfőn a két szervezet vezető munkatársai. Az eqyütt- működés múlt évi eredményeiről és az idei feladatokról cseréltek véleményt. Megállapodtak abban, hogy mindkét szervezet a továbbiakban is seqiti az úttörőközösséqek hazafias honvédelmi nevelését, testedzését, s — támaszkodva a munkásőrség kiképző bázisaira és táboraira — közös akciókat, megmozdulásokat szervez. A radioaktív izotópok gyártásáról A radioaktív izotópok gyártásáról, forgalmazásáról és a VII. ötéves terv kutatásfejlesztési terveiről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében. Az intézet vezetői elmondták, hoqy hazánkban csaknem hatvanféle radioaktív izotóoot állítanak elő és ezek felhasználósával évente 500—600-féle vegyület kerül forgalomba. Ez a választék a hazai tudományos, ipari, mező- gazdasági és gyógyászati felhasználók iqényeinek 40—45 százalékát fedezi. Az Izotóo Intézetben, ahol a hazai radioaktiv izotópok mintegy 90 százalékát gyártják, arra törekednek, hogy ebben a tervidőszakban a legnagyobb felhasználók szükségletét a leqfontosabb izotópokból mennyiséqileg teljes mértékben kielégítsék. Azt szeretnék elérni, hogy külföldről csak az egyedi, kis mennyiségben felhasználandó izotópokat kelljen megvásá rolni. Az Izotóp Intézetben az elmúlt esztendőben 87 millió forint értékű radioaktív izotópot gyártottak, amelyből 35 millió forint értékű terméket a KGST- piacon, 7,2 millió forint értékűt pedig a tőkés országokban értékesítettek:
