Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-11 / 69. szám

1986. március 11., kedd Dunántúlt napló 3 Marcella, Rosalinda, Ivonne és Musztafa Folytatódik a vasútvonalak villamosítása A MÁV-nál megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak villa­mosítási munkálatainak első szakasza: a Tárnok-Martonvá- sár—Kápolnásnyék közötti vo­nalszakaszon már alapozzák és állítják a felsővezeték-tartó oszlopokat. Hazánkban jelenleg össze­sen 1900 kilométernyi vasútvo­nal van villamosítva, a teljes vasúti hálózat egynegyede. A szállításban betöltött szerepe azonban ennél nagyobb ará­nyú, ugyanis itt bonyolódik le a vasúti áruszállításnak több mint a fele. A gazdaságossági számítások alapján kidolgozott villamosítási terv szerint az el­következő időszakban a leg­fontosabb feladat a Buda­pest—Székesfehérvá r-Bala- tonszentgyörgy—Gyékényes, il­letve a Dombóvár—Kaposvár- Gyékényes közötti — mintegy 350 kilométernyi - vonalsza­kaszok villamosítása. A tervek a MÁV Tervező Intézetben ké­szültek, a kivitelező szintén MÁV cég, a Villamos Felsőve­zeték Építési Főnökség. A munkálatokat négy ütem­ben végzik: az első ütemben Budapest-Székesfehérvár— Szabadbattyán között teremtik meg a villamosvontatás felté­teleit. A beruházásnak ez a része 740 millió forintba kerül — a teljes VII. ötéves tervi vil­lamosítási programra összesen 1,8 milliárd forintot szán a MÁV. A tervek szerint az első ütem 1987 végére fejeződik be, vagyis ekkor indulhat meg a villamosvontatás Budapest és Székesfehérvár között. A hideg ellenére tervszerűen haladnak a munkák az első szakaszon, alapozzák és már állítják is a felsővezeték-tartó oszlopokat. A munkaterület ki­jelölésénél figyelembe vették, hogy ugyanezen a vasútvona­lon pályakorszerűsítési mun­kák is folynak és a villamosí­tást célszerű a már felújított pályán végezni. A későbbi építéseket úgy ütemezik, hogy semmiképpen se zavarják a Velencei-tavi, a balatoni nyári üdülőforgalmat. Ebben az idő­szakban a kevésbé frekventált dombóvár-gyékényesi szaka­szon dolgoznak majd. A számítások szerint a 350 kilométeres vasútvonal villa­mosításának beruházási költ­ségei 4 év alatt megtérülnek, nem utolsósorban a jóval ol­csóbb üzemeltetési mód kö­vetkeztében; a villamos vonta­tás költségei mindössze egy- harmadát teszik ki a dízelvon­tatásénak. A mohácsi székgyár növeli termelését Célrészjegyek a termelés bővítésére Öntvényeket csiszolnak Diósviszlón, a Sopiana Gépgyár megrendelésére. * Fotó: Läufer László Rorigyf eldolgozó Diósviszlon Nem a szintentartásra ren­dezkedtek be a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat mohácsi székgyórában, az idén a ta­valyinál is többet akarnak tel­jesíteni. Pedig mostoha körül­mények között folyik a munka, főként a két kárpitos telephe­lyen. Az idei 520 milliós ter­melési érték a múlt esztendeit 30 millióval haladja meg. Két­millióval növekedik a nyereség is, a tervszám 52 millió forint. Kiegészítésül annyit a fenti adatokhoz, hogy az öt vidéki gyárat üzemeltető budapesti nagyvállalat termelési értéké­nek 35-40, míg nyereségének 25—30 százalékát a mohácsi ezer dolgozás kollektíva állítja elő.- Sok pénzre van szüksé­günk, hogy rövid időn belül mintegy 100 millió forintért létrehozhassuk a széküzem szomszédságában a központi kárpitos részt — mondja Pál Ferenc főmérnök. - Há­romszáz kárpitos dolgozónk kerülne új üzemrészbe, s ezál­tal a belső szállítás, a kazá­nok és a tárolás üzemeltetési költségei jócskán lecsökkenné­nek. Még 1990 előtt, minél előbb szeretnénk az átadást, Ebben az esztendőben első­sorban a belföldre szánt ha­gyományos és új kárpitoster- mékek gyártása erősödik fel. A termelési érték döntő há­nyadát - mintegy 380 millió forintról van szó — ezek teszik ki. A két kárpitosműszakban van még szabad kapacitás, ezért új munkásokat vesznek fel. Tavaly a Léda hálószoba- garnitúra futott be. Az idei új­donságok, mint a Marcella és Rosalinda kárpitosgarnitúra, az Ivonne és a .Musztafa sa­rokgarnitúra piaci startja jól kezdődött. A székelőállítás jelentőségét az adja meg, hogy a nyugati, főként NSZK-beli gyáriatoknak készülő újdonságok komoly valutabevételt hoznak. Idén 85—90 millió forintnak megfe­lelő valutához jut majd a vál­lalat a mohácsiak munkája révén. Egyre nehezebbek a terme­lési feltételek, mert a fenntar­tási költségek igen magasak, főként a kárpitos részlegeknél. Az a cél, hogy a mintegy 300 milliós évi alapanyagköltség ne emelkedjék tovább és leg­kevesebb egy százalékos meg­takarítást érjenek el. Ezért ér­dekeltebbé teszik a fával, szö­vettel és habbal dolgozó sza­bászokat. Az érdekeltség javítása miatt vgmk alakult a kárpitos és a széküzemben is. Egy má­sik gmk a keservesen előte­remthető import szerszámokat váltja ki a gyári tmk-ban elő­állított változatokkal. Egy újabb gmk-t azért szerveznek, hogy jobban. kihasználják a megmunkáló gépparkot. Sza­bad szombaton kerülne erre sor, amikor a tmk amúgyis munkába áll. Márciustól már 4 vállalati gmk termel. Költség- csökkentő tényezőnek számít az is, hogy az áramfogyasztást ésszerűsítik. Nagyon szép si­kerrel jár már a fahulladékok eltüzelése is. Az érdekeltség azzal is to­vább bővül, hogy a mohácsi gyár nagyobb önállósághoz jut. így például részt vállal a gyártmányfejlesztés, a belföldi értékesítés, az anyagbeszerzés feladatainak a megvalósításá­ban. Csuti J. Rongyfeldolgozót létesít a diásviszlói tsz. A Dél-dunántúli MÉH Vállalattal kötött szerző­dés értelmében mosott, tisztí­tott fongyot válogat, báláz az a tizenöt asszony, akik még e hónapban megkezdik a mun­kát az új üzemben. Ipari ron­gyot állítanak elő, ennek je-; lentős része szocialista orszá­gokba kerül. A Pécsett fertőtlenített tex­tilhulladékot eddig Dunaföld- várra továbbította a MÉH, majd a bálázott rongyot visz- szaszállították. A fuvarköltsé­gek csökkentése érdekében az évi kétmillió forint értékű munka elvégzésére baranyai vállalkozót kerestek. A diós- viszlói tsz az elmúlt öt évben több üzemmel állt kapcsolat­ban és végzett bérmunkát. Je­lenleg is dolgoznak a Sopiana Gépgyárnak, évi két és fél millió forint értékben végez­nek öntvénycsiszolást és for­gácsolást. Hatvan szakmunká­suk közül 32 rendelkezik má­sodik szakmával is, és ezt az elmúlt öt évben szerezte. így ajánlkozhattak a MÉH-nek, és végeznek ma már rendszere­sen lángvágást, vasvágást. A Diósviszlón élő női mun­kaerő megkötésére döntöttek a rongyfeldolgozó létesítése mel­lett. A kezdeti létszámot a rádfalvai asszonyok bevonásá­val 35-re bővítik majd. A vá­logatás és bálázás mellett a legfontosabb feladat a kor- colás, vagyis a gombok és cér­naszálak eltávolítása, a varrá­sok fölfejtése. Az üzemet egy helyben lévő, ' kihasználatlan épület betelepítésével, 300 000 forintos pótlólagos beruházás­sal alakítják ki. A 300 négy­zetméteres helyiségbe százezer forint értékben kerülnek gé­pek, ezeket a tsz-ben készítik. Létrehoznak szociális helyisé­geket is. Szerencsés körül­mény, hogy az üzem a szövet­kezet étkezdéjétől 150 méterre van csak. A beruházást a tsz-tagok által jegyzett célrészjegyek is segítik, a befolyt összegeket a mindenkori termelés bővítésé­re fordítják. A fűtést saját gyártmányú kazánokkal, a tsz energiabázisára alapozva old­ják meg, hasznosítva így az erdészeti fahulladékot, és az itt keletkező melléktermékeket. Sz. Koncz I. Arab aspiráns a Pannonvinnél Remélhetően az iraki Ka­non Mohamed nevét itthon és hazájában is elismeréssel említik majd a szőlész szak­emberek, hisz aspiránsként olyan témát választott kan­didátusi értekezése tárgyául, amely könnyen meghonosít­ható a gyakorlatban, „A rügyterhelés hatása az egyesfüggöny-művelésű olaszrizling tőkék teljesítőké­pességére” cím mögött any- nyi minden és oly sok em­ber segítsége húzódik, hogy elegendő csak a legkézzel­foghatóbb tényékhez ra­gaszkodni. Az egyesfüggöny-művelés előnyei: a törzsről 170—180 centiméter magasan kifeszí­tett huzalra fekszik fel a kar és onnan nőnek lefelé a ter­mőalapok és a hajtások, egyszerűbb, könnyebb és ol­csóbb ez a tőkeműveíés, a, szálvesszőket és a hajtáso­kat nem kell kötözni. Ami ta­lán a legfontosabb: a négy rügyterhelési kezelés is bizo­nyította, ezzel az eljárással hektáronként 19—38 tonng szőlőt lehet szüretelni: attól függően, hogy mennyi termő rügyet hagynak meg. A hazájában agráregyete­met végzett Kanan Moha­med miért éppen Pécsett és miért az olaszrizlinget vá­lasztotta? Erre aspiránsveze­tője, dr. - Diófási Lajos, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-he­lyettese válaszol, hisz a té­mát ő ajánlotta: — Magyarországon az egyesfüggöny-művelés új, és még kevés ismerettel rendel­kezünk, ugyanakkor az olaszrizling hazánkban a legelterjedtebb minőségi fe­hérbor fajta, melynek nem­csak múltja, jövője is van. Az iraki fiatalember a Pannonvin Kutató Állomásán már majd négy éve kutat és dolgozik, tapasztalatait 110 oldalas kandidátusi érteke­zésben foglalta össze. Lé­nyege: az új művelési mód alkalmazásával művelés- tecbnikailag nagyot léphet előre a hazai szőlőtermesz­tés és -kultúra. Mi lesz a haszna magyar- országi kutatásának?- Szeretném otthon meg­honosítani az itt megtanult új szőlőművelési módokat, a borszőlő-termesztést is sze­retném magas színvonalra emelni, mert Irakban a cse­megeszőlők vannak zömmel és alacsony színvonalú a bo­rászati technológia. Nálunk hosszú a vegetációs idő­szak, bő a termés - hektá­ronként 28-30 tonna — és magas a cukorfok. Maga­sabb savtartalmú borszőlők­kel szeretnék tovább kísér­letezni, de az is érdekel, hogyan lehetne nálunk meg­honosítani például az olasz- és a rajnai rizlinget, a cirfandlit. Kanan Mohamed két éve pécsi lányt vett feleségül, kisfia, Ahmed 16 hónapos. Remélhetően sikerrel védi meg kandidátusi értekezé­sét. Utána családjával, em lékeivel, tudásával felkere kedik, hogy odahaza koma toztassa azt, amit itt, a Me­csek alján elsajátított. Murányi László Hulladék­hasznosítás Siklóson Kapós a fél­márvány Az épület vagy egyéb felü­let burkolására használatos legértékesebb márványt ha­zánkban a Kőfaragó és Épü­letszobrászipari Vállalat sik­lósi üzemében állítják elő. öt- ven-en dolgoznak a bányában és hetvenen a lapüzemben. A tömött mészkő kedvezőtlen fekvésű: 65 fokos dőlésszög­ben kell fejteni, különben roi- csolódik a nemes anyag. Így is csak átlagosan nyolc négy­zetméter tiszta márványlap hozható ki egy köbméternyi kőből. Siklósi sárga márvány került tavaly a budapesti Béke Szál­ló, a tihanyi Biológiai Kutató Intézet lefedendő részeire. Az Országház folyamatos felújí­tására is állandóan szállítják a zöld és sárga márványt. S ré­gi vevő a kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat is, a hőtároló kályhák tetőlapjának használják. A márványhulladék haszno­sítása, a meddőcsökkentés ér­dekében néhány éve elkezdték az úgynevezett félmárvá-ny, a Tenkes fantázianevű termék gyártását. Cementbe ágyazott -sárga márványdarabok alkot­ják a Tenkes-lapot. Feleany- nyit kérnek érte, mint a már­ványért. Különösen az állami építőipari vállalatok keresik a Tenkest, így a Heves Megyei ÁÉV egy csehszlovákiai kenyér­gyár építéséhez 600 négyzet- métert vitt idén januárban. Nagy vevők a Győr-Sopron és a Zala megyeiek is. Egyéni vásárló egyelőre a -siklósi Tüzép-telepen juthat hozzá a jó minőségű, szép erezetű sárga vagy zöld már­ványhoz, illetve a Tenkes-lap- hoz.- Tenkesből tavaly 21 000 négyzetmétert gyártottunk, ez évre a növekvő kereslet miatt már 31 000 a terv. A feldol­gozó gépsor ezt még elbírja - mondja Sugár György mű­szaki vezető. — A termelésnö­velésben nagy szerep jutott a múlt év végi munkaszervezési intézkedéseknek, ez ötven szá­zalékkal megnövelte a terme­lékenységet. Idén január 25- től fokoztuk az anyagi érde­keltséget a lapfeldolgozásban úgy, hogy a bérezést szigorúan a teljesítményhez kötjük. L. Cs. K. Olaszrizling é$ cirfandli Irokllqii

Next

/
Thumbnails
Contents