Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-08 / 38. szám

1986. február 8., szombat Dunäntmi napló 11 Zárszámadások Baranyában (Folytatás az í. oldalról) húzóerőt jelent. Ezt a formát tovább kell erősíteni. Molnár József, a döntőbizottság elnöke azt mondta, hogy a viták he­lyett hatékonyabb termelésre van szükség. Az ünnepi esemé­nyen felszólalt a komlói párt- bizottság, valamint a Tsz Szö­vetség nevében is dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára is, aki ugyancsak a „hogyan to­vább' szükségességét ecsetel­te. Szerinte is fontos, hogy a zárszámadó közgyűlésen, mint fórumon a munkatapasztalatok elemzése mellett a jövőt formá­ló koncepciókról is tárgyalja­nak. Szalánta: A pécsváradi mintegy 300 fős kollektíva pénteki közgyűlésén a középtávú tervről is szó esett. Egyebek között folytatódik a tehenészeti telep rekonstrukció­ja, hamarosan megnyitják a homokbányát, jelentős meliorá­cióba fognak. Üj gépjavítómű­hely létesítésére is sor kerül­het. A 100 forintra jutó 15,9 forintos nyereség összegét to­vább növelik. A közgyűlésen a KSZE Agrár- fejlesztő Közös Vállalat képvi­selője oklevelet adott át Lasz- szer Ferenc magtárvezetőnek. A nyugdíjba vonuló Pára István párttitkár elköszönt a tagság­tól. Holnap a Az áru úf-ja a határ­állomástól a vámkezelésig # Rendőrkézen a pincék, présházak fosztógatói Vidám farsangi vigadalom Kaposváron Pécsi kézilabdázók Portugáliában lfDIU-ben Gyógyíf, vagy csak hódít' a magnehot-erápia? ! A közélet hitel A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége arra serkenti a német nemzetiségi lakosokat, hogy a továbbiak­ban is tevékenyen vegyenek részt az ország gazdasági, tár­sadalmi életében, ugyanakkor tudatosan ápolják anyanyelvű­ket, kultúrájukat. Beszéljenek többet németül családjuk köré­ben, munkahelyükön, olvassa­nak német nyelvű könyveket, gyermekeikkel ismertessék meg anyanyelvűket, a magyarorszá­gi németek történetét — hang­súlyozták a szövetség országos választmányának pénteken, az MSZMP KB Politikai Főiskolá­ján tartott ülésén. Tavalyi tevékenységük és idei munkatervük megvitatásakor el­mondták: a szövetség igyekszik még szorosabban együttműköd­ni a párt-, állami és társadalmi szervekkel, támogatja a nemze­tiségi politika megvalósítását. Évente 10 százalékkal több árutermelés A Szalántai Hunyadi Terme­lőszövetkezet történetében elő­ször tartotta „házon kívül" zár­számadó közgyűlését a harká­nyi művelődési házban, mert körzetében nincs olyan épület, amelyben elférne a közéi ezer főnyi tagság. A vezetőség be­számolóját ismertetve Kerner Adóm elnök ismét szép ered­ményekről adhatott számot, jól­lehet kemény próbatétel volt a mezőgazdasági termelésben a múlt esztendő. A növényterme­lési és állattenyésztési főága­zatok nyereséggel termeltek, a többi ágazatok szinten marad­tak. Eredménye, hogy 1985-ben 226 millió 720 ezer forint lett a termelési érték, a bruttó jöve­delem 55 millió 116 ezer fo­rintra emelkedett, ebből a ré­szesedés 29 millió 376 ezer forint. 13,34%-kal több, mintáz 1984. évi eredmény. A tagság 14 százalékos részesedést kap. Ezzel az eredménnyel a terme­lőszövetkezet teljesítette VI. öt­éves tervének fő célkitűzését, az időszak alatt 62,3 százalékkal növelte árutermelését. Az idei esztendőre elfogadott terv szerint folytatódik az áru­termelés növelése. A gabona­félék összesített átlagtermését 7,3 tonnára kívánják emelni, 840 tonna baromfit értékesíteni, ami 30 millió forinttal több a tavalyinál és 1600 tonna, 13 százalékkal több hozott állatot kívánnak felnevelni. A VII. öt­éves tervidőszak alatt az áru­termelés évente átlagosan 10 millió forint értékben növekszik a szövetkezeti terv szerint. A szép eredményekhez, a biztató tervekhez a megyei pórt- és állami, valamint a tár­sadalmi szervek nevében Illés István, az MSZMP Siklós Váro­si Bizottságának első titkára gratulált a tagságnak, a veze­tőségnek, és kívánt szerencsét a szép tervek valóraváltásához.- * ■ — -. i ... Szajk: Tehenészeti rekonstrukció Fennállásának legjobb évét zárta tavaly a szajki termelő- szövetkezet, minderről Husti Mihály elnök számolt be a teg­napi közgyűlésen. Az elmúlt év­ben különösen jól fizetett a cu­korrépa, o szövetkezet összes­ségében 48 millió forint nyere­séget ért el, gazdasági muta­tóival az országos elsők között van. Az idén több gabonát kí­vánnak termeszteni, ezek terü­letét is növelik a szóia és a borsó rovására. Új növénnyel indulnak, g lencsével, amit 100 hektáron vetnek. Csökkentik a takarmánytermesztő területet, miközben növelni kívánják a hozamokat, intenzívebben ki­használni rétjeiket és legelői­ket. Ez évben befejeződik az évi 8—9 ezer hízót előállító sertéstelep rekonstrukciója, ugyanakkor — szintén saját ki­vitelezésben — megkezdődik a szarvasmarha-telep felújítása. Szabadtartásos, fejőházas rend­szert hoznak létre, s két éven belül 500-ra szaporítják fel a tehénlétszámot. A tsz-közoont mellé új csarnokot kívánnak te­tő alá hozni, mely többféle kö­zösségi célt szolgálna, benne az iskolások sportolási lehető­séget kapnának, a kulturális megmozdulásokat, a nagyobb gyűléseket itt rendezhetnék. Távolabbra nézve: a szajki tsz évente 5—10 hektárnyi szőlőt telepít, s fejlesztési pénzeit gyűjtve az élelmiszerfeldolgo­zás megteremtésének tervét la­tolgatja.---------------------------- * B eremend: Üj takarmánykeverő Az aszályos időjárás kedve­zőtlen hatásait nagyrészt sike­rült kiküszöbölni, örvendetes, a 290 tehén és szaporulata 5,6 millió forint ágazati nyereséget hozott, gyarapodott a forgóesz­közök állománya, ami az idei bővített újratermelést biztosítja — egyebek mellett erről adott számot a tegnapi zárszámadó közgyűlésen dr. Túrós Sándor, a beremendi termelőszövetke­zet elnöke. Terveik: még az idén 800 vagonos takarmány­keverőt építenek, s nyártól in­nen látják el a háztáji integ­rációban hizlalt és a közös gazdaság sertéseit. Az idén 7,5 millió forintért vásárolnak nö­vénytermesztő gépeket. Bővítik ipari tevékenységüket, a Bony­hádi Cipőgyárnak szállító cipő­felsőrész-készítő üzemük töb­bet termel, ezen túlmenően meg kívánják oldani csökkent munkaképességű tagjaik foglal­koztatását. A zárszámadásokról tudósí­tottak: Csuti János, Kászon József, Miklósvári Zoltán, Rónaszéki Ferencné. n Sopiana Gépgyár gesztorságával Megalakult a Hunpackmas Teljes nagyjavítás Ismét termel a mohácsi téglagyár Korszerű olasz gyártmányú gépsoron készülnek a B—30-as blokk­téglák. Läufer László felvétele Kéthónapos szünet után is­mét beindult a termelés a Ba­ranya és Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyáregységében. Február else­jén begyújtották a kemencéket, harmadikán jöttek ki onnan az első téglák és negyedikén már az átlagot valamivel meghaladó termelést értek el, ami blokk­téglában mintegy 27 000 dara­bot jelent. Bischof Ferenc gyárvezető elmondta, decemberben vagy januárban minden évben leáll­nak 2—4 hétre a gépek kar­bantartása céljából. Annak vi­szont, hogy ez az időszak most november 25-tő| január 30-ig tartott, két oka van. Egyrészt a csaknem ötmillióra — egység­téglában számított — felhal­mozódott készletük, másrészt egy alaposabb, az egész tech­nológiai sorra kiterjedő nagy­javítás igénye. Ez utóbbira a gyár 1972-es beindulása óta több főegységnél nem kerülhe­tett sor. A téglagyártó munkásokkal megerősített 25 fős karbantar­tó brigád most önerőből oldot­ta meg ezt a feladatot. Rendbetették a csatornaszá­rítót, annak sínjeit, befúvóit, megerősítették, kijavították a kemence belső falát és bolto­FILMJEGYZET Wim Wenders az amerikai filmet tekinti a példaképének, meghódította őt a hollywoodi stílus, történetmesélés és film- készítés. Nem szégyen ez, elő­fordult mór mással is. Am Wim Wenders európai, művelt em­ber, akinek műveltségébe az is beletartozik, hogy legyen bár­mily férfias az amerikai film, a művészetek terén, „szalonkép­telen": üzlet, szórakoztatás, felszínesség. Wenders ezért szégyenli vonzalmát, s kom­penzálja — hasonlatosan azon úrihölgyhöz, aki majd eleped a lovászfiúért, de úgy tudja, hogy a testi szerelem bűn, fertő, mo­csok. Mivel teste megkívánja a magáét, ezért azután lelke bo­nyolult életbe kezd : hogy bűn­tudatát palástolja, olyan mély gondolatok megvitatásába kezd előtte, alatta és utána a lo­vászfiúval, hogy lehet-e igaz zatát, s felújították mind a 90 kemencekocsit. A szerelők a tel­jes gépsor karbantartását elvé­gezték, a női munkások eköz­ben újramázolták a gépek, be­rendezések, falak, ajtók, kapuk nagy részét és nagytakarítást végeztek a 6000 négyzetméte­res üzemcsarnokban. A 2100 köbméteres agyagtárolójukat is teljesen feltöltötték, biztosítva ezzel több mint 15 napra az olapanyagszükségletet. Február 5-én még egy nem várt tényező akadályozta a nor­mális üzemmenetet. A kemény hideg következtében lefagyott az automata rakodógép, kézi rakodásra kellett áttérniük. Emiatt csak 50 százalékos lett a napi teljesítmény. Végül is a műszakiak megoldották a prob­lémát. Nem mondtak le 34 millió darabos tervükről, a gyárveze­tő véleménye szerint, feszítet­szerelem férfi és nő között, és ha igen, akkor miért nem, kü- ilönös tekintettel a társadalmi osztálykülönbségekre, a világ megismerhetőségére, a lélek halhatatlanságára, s a csillag­távolságok végtelenségére. így aztán a dolog mégis­csak megesik, s egy idő után az úrihölgy rájön, hogy tulaj­donképpen a lelkizés teljesen felesleges dolog, már meg­elégszik azzal, hogy utána „be­szélgessenek egy kicsit”, jóval hétköznapibb dolgokról, már csak az illendőség kedvéért is. Nos, nem baj, ha egy euró­pai lefekszik az amerikai film­nek, az sem túlságosan, hogy közben lelkizik bűntudatában, s olyan „művészi" kérdéseket tesz fel, hogy lehet-e történet nélküli filmeket készíteni, s ha igen, akkor miért nem. Mert tebb munkatempóval még meg­valósíthatják azt. S hogy hogy alakulnak a piaci lehetőségek? A november végén felhalmo­zódott készletek a februári be­indulásig csaknem teljesen el­fogytak, s a hamarosan kez­dődő tavaszi-nyári építkezések téglaigénye bizonyára élénkí- tően hat a keresletre. Felvetődik természetesen Mo­hácson korszerűbb téglatípusok gyártásának lehetősége is, a Rába termékcsoporttal például már végeztek kedvező eredmé­nyekkel zárult próbagyártást. Kísérleteznek még a kiváló mi­nőségű Poroton 36-os és az NSZK-beli licenc alapján ké-' szülő fűrészporos Thermopor téglákkal is. Hogy mindezek tömeggyártására mikor kerül sor, az elsősorban a piaci igé­nyektől függ. Balog N. tudvalevő, hogy a „szalonkép­telen” amerikai film fő erős­sége az izgalmas, érdekfeszítő történet, kalandokkal, magá­nyos hősökkel, gyilkosságok­kal. További „művészi" kérdé­sek: hogyha lehet is történet, el lehet-e mesélni, s ha igen, akkor miért nem, s ha nem, akkor a történetben van-e a hiba, vagy abban, aki nagyon el szeretné tulajdonképpen me­sélni, de képtelen rá. Nem azért képtelen, mert művelet­len, mert nem tudja a kifeje­zés összes művészi és mester­ségbeli fogását, hanem, mert elvileg lehetetlenségnek tartja elbeszélni valamit. Nem új do­log ez: a világ megismerhetet­lenségének ideológiájában csak egészen kicsi részletkér­dés a történet megismerhetet­lensége. Hunpackmas néven gazda­sági társaságot alapított hét hazai csomagológépgyártó vál­lalat és szövetkezet. A pécsi Cégbíróságon közelmúltban bejegyzett társaságot a Sopi­ana Gépgyár, a Chemimas, az Egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet, a Kecskeméti Me­zőgép, a Nagykőrösi Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, az Óbudai és a Szécsényi Terme­lőszövetkezetek hozták létre a működési kiadások fedezésére, külön számlán egymillió forin­tot összeadva. A pécsi Sopiana Gépgyár gesztorságával működő társa­ság célja a műszaki fejleszté­si tervek, a licencvásárlások összehangolása, gyártási koo­perációk kiépítése egymás kö­zött, csatlakozás a különböző országos célprogramokhoz. A tagok segítik egymást a piac­kutatásban, megrendelések szerzésében, képviselik egy­más érdekeit mindenfelé, közös kiállításokat rendeznek, tájé­koztatják egymást mindenről, ami kölcsönös érdeklődésre tarthat számot. A Hunpackmasnak, bár nem jogi személy, árbevételt és nye­reséget kell produkálnia, éspe­dig azáltal, hogy a tagok egyedi gépeiből komplex cso­magolóvonalakat állít össze és ajánl eladásra, akár fővállal­kozóként is, így téve szert több­let árbevételekre. A társaság szervezeti és működési szabály­zatát a Sopiana Gépgyár még ebben a negyedévben elkészí­ti és az igazgatótanács elé terjeszti. De azért ezen is jót lehet lelkizni. Ezekből következően nem sok bajom van Wim Wenders film­jeivel, így a legutóbb bemuta­tott, magyar címén Piszkos üggyel: ez is lelki tornamutat­vány. Még hinnék is bennük, ha nem erősödne azon gya­núm, hogy mégcsak mély lel­kizésről sincs szó, hanem an­nak hidegen racionális felmé­réséről, és kiaknázásáról, hogy a filmvilágban manapság na­gyon hiányzik valami. A mű­vészet. Az úrhölgy esetére visszafor­dítva: a szerelem. Marad az aktus és a lelkizés. Bár van­nak olyan bizonyos vélemé­nyek, hogy ily esetekben jobb az önkielégítés: legalább lel­kizni nem kell utána. Bodó L. A szerelem buktatói

Next

/
Thumbnails
Contents