Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-08 / 38. szám
Dönt a vállalati tanács A sombereki Béke őre Termelőszövetkezet korszerű baromfitelepe Fotó: Läufer Lászlé Élénkül a baromfipiac Felfutóban a termelés — Kevés a naposcsibe A pécsi feldolgozó növeli kapacitását Átadás előtt a virsli- és parízerüzem Kinek is címezzék? Jobb és biztos feltételeket kérnek a kesztyűgyáriak — Egymilliárdos termelési értéket, százmilliós nyereséget, 530 millió forintos tőkés exportot terveznek SZVTkonferenciák Áprilisban szolgáltatási, augusztusban szövetkezeti konferencia, novemberben a minőségbiztosítás és a munkaverseny kérdéseivel foglalkozó tudományos ülés — távolról sem teljes felsorolásunk csak néhányat emel ki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezetének idei programjai közül. A korábbi évekhez hasonlóan 1986- ban is szinte havonta rendeznek az említettekhez hasonló országos párbeszédeket. Márciusban külkereskedelmi konferenciát hívnak egybe. Az időszerű gazdálkodási kérdések megvitatására a társaság keretein belül májusban kerül sor. Ifjú mérnökök találkozója lesz júliusban. Az elmúlt évben a Mecseki Szénbányáknál az Országos Vezetőképző, az O'/K rendezett továbbképzést vclnmennyi vezetőnek és a vállalati tanács akkori tagjainak. Az SZVT a péI» . da nyomán igyekszik a kös. vetésre érdemes működési módokkal megismertetni húsznál több tagvállaltat közül az érintetteket. A nulságok összegzésére jó alkalom az új vóllalatvezfe* tési formákkal és eddigi tapasztalatokkal foglalkozó kétnapos tanácskozás, szeptemberben. A közeljövőben jelenik meg a vállalati kommunikációról tavaly októberben rendezett konferencia anyaga könyvalakban. Az összeállítás a nyelvhelyes» ség, a pszichológiai, módszertani megközelítések mellett elsősorban a fogalmi rendszer tisztázására vállalkozik. A kommunikáció szó mögött ebben ac > értelemben ugyanis jóval több áll, mint amennyire első hallásra gondolnánk. Nemcsak párbeszédet jelent, hanem például a számítógépek azonos. nyelven való működtetését is. Az eddigiekhez hasonlóan az SZVT pécsi klubja (Bajcsy-Zsilinszky u. 2/A) nyitva áll az érdeklődők előtt. Az ott meghirdetett programokon bárki részt vehet. Simontornyai labdák a vb-n Különleges megrendelést kapott az ADIDAS cégtől a si- montornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, amely már hosszú idő óta nagy tételben szállít futball-labdákat Nyugat- Európába. Ezúttal a labdákat a mexikói labdarúgó világbajnokságon használják majd. Az első vb-labdákat már útnak is indították Simontornyáról. Az elmúlt három válságos év után végre kedvező jelzések érkeztek: ha lassan is, de elmozdult a mélypontról a broi- lercsirke ára a világpiacon. Azak a termelők, akik valahogy átvészelték a kritikus éveket, most a termelés növelésére kapnak országosan biztatást. Az 1986. évi terv a tavalyi 282 000 tonnával szemben országosan 310 000 tonna broiler- csirke felvásárlásával számol. A piac megélénküléséből, a termelés felfutásából a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó- és -Forgalmazó Közös Vállalat is ki akarja venni a részét oly módon, hogy az 1986. évi szer- ződékötéseknél nagyobb teljesítményre serkenti partnereit. A termelők visszajelzései kedvezőek. Különösen megnyugtató, hogy a megye két- legnagyobb termelője, a feldolgozó húscsirke-árualapjának 50 százalékát előállító sombereki és lippói tsz növeli termelését. Nemcsak mennyiségi felfutás, de minőségi váltás is van mindkét tsz-ben. A múlt év vége óta Lippó és Somberek is jobb végterméket szállít az iparnak. Somberek például 20 dekával nagyobb súlyú broilert állít elő, mint korábban, s ez megfelel a megváltozott külpiaci igényeknek. Az árualap-felfutás döntően attól függ, sikerül-e több és jobb minőségű naposcsibét termelésbe állítani. A pécsi baromfifeldolgozó idei terve 22 000 tonna baromfi feldolgozása, ezen belül a broiler terv 14 860 tonna. Számolnak még 451 tonna selejt tyúk, 2030 tonna pecsenyepulyka, 832 tonna Gigant pulyka, 1300 tonna Mulard kacsa, 1970 tonna pecsenyekacsa, 80 tonna hízott liba felvásárlásával, tonna hízottliba felvásárlásával. A feldolgozó csúcskapacitása 22 000 tonna, de kapacitáson felül is szeretnének felvásárolni például pecsenyekacsát, amit élve exportálnának a nyugati piacokra, 120 000 broi- lercsibét bérvágósra Jugoszláviába szállít a közös vállalat. E tetemes árualap naposba- romfi-fedezete szerződésileg már csaknem teljes mértékben biztosított 1986-ra. Kivéve a húscsirkét, amelyből 12 millió naposcsibe fedezné a megnövekedett igényeket. Eddig azonban „csak” 10,5 millió naposcsibe beszerzése a biztos. A teljes árualap fedezéséhez további keltetői kapacitásokat kell felkutatni. A két nagy és meghatározó termelő naposcsibe-ellátása megnyugtatóan alakult. Lippó 2,7 millió, Somberek 3,2 millió HIBRO naposcsibét állít termelésbe. Sásdot, Szalántát a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát látja el. A bólyi háztáji gazdaságokba 1,2 millió naposcsibe kerül ki az év folyamán a BMK-ból. A gödrei tsz Boksáról, Mágocs Bábolnáról, Hidas a rémi Dózsa Tsz-től szerzi be naposcsibe-szükségletét. Somberek csakúgy mint tavaly, az idén is Magyarbánhegyes- ről szállítja a naposbaromfit. A termelői kedv tehát a piac javulásával megélénkült, s ez óhatatlanul a szűk keresztmetszetekre tereli ismét a figyelmet. Hét éve nem változott a naposcsibe ára. A naposbaromfit előállító termelési rendszerek taggazdaságainak érdekeltségét javítani kell, ha azt akarjuk, hogy több és jobb minőségű naposcsibét állítsanak elő. Az ipari oldalon is lépni kell, hiszen a megélénkülés ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Baranya kinőtte baromfivágó kapacitását. A Baromfi- feldolgozó és -Forgalmazó Közös Vállalat a hetedik ötéves tervidőszakban új vágóvonal kiépítését tervezi világbanki hitel felvételével. Ha ez sikerül, akkor a 22 000 tonnás vágókapacitást meg fogják duplázni. Kisebb kapacitásbővítésbe még 1984 végén kezdett a közös vállalat. Teljesen saját erőből 20 millió forintos beruházással egy virsli- és parizergyártó üzemet létesítettek, amelynek áladására ez év februárjában kerül sor. A virsliüzem újabb 15 főnek ad munkát, napi teljesítménye 15 mázsa késztermék lesz. A baramfivirslit és parizert eddig más megyékből hozták Pécsre. — Rné — ünnepélyesség, időként túlzott udvariasság, a vitákban bizonyos mértékű visszafogottság jellemezték a vállalati tanács második ülését a Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnál. A 31 vt-tag - köztük a 16 választott küldött — jegyzettömbbel, vastag dossziékkal érkezett a reggeli 8 órás kezdés előtt 15—20 perccel. Többen előre megirt hozzászólásokat, beszédvázlatokat is hoztak. Huszár Dénes siklósi munkás tíz társával előre megbeszélte a napirendi pontokat, a több mint 4100 dolgozót foglalkoztató vállalat idei gazdasági helyzetét valamint tervét. Elsősorban azzal foglalkoztak, ami szűkebb közösségüket mindebből érinti. Könnyen ment az eszmecsere, mivel a vállalatvezetés hetekkel előtte sokszorosította a vitára és döntésre szánt témaköröket. A módszer a későbbiekben is érvényes marad és a jegyzőkönyvkivonat alapján u következő alkalommal számon- kérhetik, ki mennyire tartotta be ígéretét. A végrehajtás ellenőrzésének az igénye a déli egy óráig tartó rendezvényen nagy hangsúlyt kapott. A vállalat 1986-ban a szin- tentartás érdekében a tavalyinál nagyobb feladatokat vállalt. A több mint egymilliárdos termelési értékből 100 milliós nyereséget akarnak előállítani a múlt évi 68 millióval szemben. A tőkés export nagyságát 530 millió forintban állapították meg. A külsőségek is sok mindenről tanúskodtak. A téglalapalakban összetolt négy asztalnál nem foglaltak előre helyet, érkezési sorrend szerint ültek le. A vezérigazgató és helyettesei, valamint a vezérigazgató által a vt-be delegált küldöttek nem alkottak egy csoportot. Még a szünetben sem. ülve maradtak a hozzászólók, akik most még nehezen tudták eldönteni, hogy ki felé fordulva beszéljenek, s kinek is címezzék a véleményüket. Az egyértelmű volt, hogy Gulyás József vezérigazgató nagy tekintélynek örvend, az ott lévők bizalmát teljes mértékben élvezi. Világosan, megnyerő stílusban válaszolt a kérdésekre, ügyesen hidalta át az ellentétes nézeteket. S vt-elnöki megbízatásában ugyanerre törekedett Marczi Mihály igazgató is. Jómagam hiányoltam a fizikaiak aktívabb hozzászólását. Az biztos, hogy akik szót kértek közülük, alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Tóth Ferencné, a bőrruházati gyár segédművezetője igy vezette be mondanivalóját: „A 10-es választókörzet választottjaként jöttem". Pusztai Jenő tői, a 2-es gyár főtechnológusától a következőket idézzük: „Kérik a dolgozóim”, „Számonkérik a választóim". Hasonlóan érvelt társai érdekében Eisenberg Tamás, a központi gyár szabásza is. Nem baj, hogy felolvasták beszédüket, vagy írásos vázlat alapján fejtették ki nézetüket. A szabálytalan fogalmazásért, az adatbeli tévedésért, az egyoldalú panaszkodásért nems pirítottak rá senkire. A vt-elrlök szólt, ha a felvetett probíéma oda nem valónak bizonyult. Előfordult ugyanis, hrftjy a küldöttek közösségük összes panaszait közvetíteni akarták. Mindebből arra következtethetünk, hogy a vt-tagokat a későbbiekben sem bátortalanítják el, sőt a most tapasztalható gátlásosságuk végleg megszűnik. Vita is kerekedett, parázs hangulattól kísérve, hogy alacsony — mindössze 3,5 százalékos — bérfejlesztésre kerülhet sor. Emellett nagy hangsúlyt kapott az anyag- és alkatrész- ellátás, a munka folyamatosságának, a műszaki fejlesztésnek kérdése is. Markánsan igazolják, hogy a kesztyűgyári közösségek dolgozni akarnak, de ehhez jobb és biztos munka- feltételeket kérnek. E téren, mint kiderült, előfordul az egy- másramutogatás. Az osztályok, a gyáregységek kapcsolatán akad még javítanivaló. Az élénk eszmecserét követően végül is igennel szavazott a vt minden tagja. S megértették, hogy újab többletbérhez akkor jutnak a kollektivák, ha a most elfogadottnál is nagyobb tőkés exportot teljesítenek. önbizalmat adott a munkás felszólalóknak az is, hogy társaik nevében most közvetlenül az elsőszámú vezetőknek adhatták elő a gondokat. Természetes, hogy ma még a csak problémafeltáró, a kissé panaszkodó jelleg uralkodik. A magasabb szintű összefüggésekre is ügyelő, az összválla- lati érdekeket is figyelembe vevő teljesebb közösségi gondolkodást, az ehhez kapcsolódó kollektív döntéshozatalt most tanulják a vt-tagok. Csuti János Baranyában is menetel a Novotrade A TR1X prototípusa a Novotrade bemutatótermében Lassan három éve lesz, hogy a Novotrade RT a Budapesti Nemzetközi Vásáron a hazai szerszámgéppiac egyik szenzációjával állt elő: a nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalattal együtt kifejlesztette a Dávid kiseszter- gát. Jelentős és azóta is tovább bővülő igényt elégítettek ki ezzel: színvonalas kisméretű szerszámgépet adtak a barkácsolók, kisiparosok, gmk-zók, iskolai oktatók kezébe, olyan masinát, amely fémesztergaként, fúrógépként, sik- és horonymaróként egyaránt üzemeltethető, sőt — korlátozott pontossággal — famegmunkáló gépként is működik. Ara meglepően alcsó: a velejáró alaptartozékkal együtt mindössze 63 000 forint. A találmány, illetve prototípus sorsa — mint a Novotrade nemrég Baranyában és Pécsett járt képviselőitől megtudtuk — érdekesen alakult. A híres magyar konstruktőr, Schlosszer Dezső által tervezett gép sorozatgyártása végül is csak tavaly kezdődött meg, a különböző bevizsgálásokkal eltelt több, mint egy év. A szak- és kiskereskedelemben, illetve a Novotrade saját forgalmazásában tavaly 300 Dávidot adtak el, ami az előzetes várakozást igazolja ugyan, mégis kevesebb, mint az eredetileg tervezett évi 500 darabos forgalom. Részben ennek a megélén- kítését szolgálta az Rt három munkatársának dél-dunántúli útja is, melynek során további gépújdonságokról és a Novotrade néhány új kezdeményezéséről is beszámoltak. Időközben kiderült ugyanis, hogy a magyar iparnak nemcsak a Dávidhoz hasonló kisgépre, lényegében a barkácsés a szerszámgép közti fém- megmunkáló berendezésre van igénye, hanem nagyobb telje- sítményűekre, speciálisabbakra és pontosabbakra is, ám amelyek valóban középgépek: súlyuk, terjedelműk nem nagy — következésképp áruk is elfogadható —, de sok mindent tudnak. Igy került, illetve kerül sor két további gépcsalád ki- fejlesztésére: a TRIX 200 gépcsaládéra és az MSE 200, illetve 250-es egyetemes kiseszter- gák gyártására. Az előbbi az alapgépen kívül három további változatban áll. Után-, revolver és műszerészesztergaként is működtethető, így különösen alkalmas a nagyiparban automatán vagy revolveren megmunkált darabok befejező műveleteihez. A TRIX-ekből néhányat már Baranyában is vásároltak — Vajszlón, a Ganz Műszergyár telepén és a pécsi Mechlabornál mondhatnak róluk remélhetőleg jó referenciát —, az MSE-gépeket azonban még csak azután kezdik gyártani, Ludmann Lászlónak, a híres E-400-as eszterga Kossuth- díjas tervezőjének munkája alapján. A Novotrade ezeket a gépeket természetesen lízingeli is. A Dávid és a TRIX bérleti díját például négy év alatt, csökkenő részletekben kell kifizetni — természetesen költségből —, miután a gép a bérlő tulajdonába megy át. (A lizing-díjak így magasabbak a kereskedelmi árnál, amit a TRIX esetében adó is terhel, a Dávid esetében viszont ilyesmi nincs.) Más üzletekről, közös, a vállalkozásokat mindenképp élénkítő kezdeményezésekről is beszámolt dr. Halasi Tibor, a Novotrade baranyai képviselője: — Számítástechnikai együttműködés van kialakulóban a Titánnal, a Baranya Megyei Tsz-Szövetséggel, illetve a TSZKER-rel. A Sopiana Gépgyár terméket keres, a Novotrade gyártót — talán még az is lehetséges, hogy a következő fajta eszterga-gépcsaládot együtt fejlesztjük ki. A Mech- laborral a T—200-ason kívül más üzleteket is kötünk, a Titán-nal pedig közösen szeretnénk lépni a kis-, illetve középesztergák jugoszláviai forgalmazásában. Úgy látszik, a MAGÉV-et és a TSZKER-t sikerül bevonni a közös számítógép-, illetve szoftverértékesítésbe is. S akkor a számítógéppel is programozható Dávidok iskolai felhasználásának esélyeiről még nem is beszéltünk ... Varga J. HÉTVÉGE 5. Kiaknázni a lehetőségeketI
