Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-08 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XUII. évfolyam, 38. szám 1986. február 8., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Baranyában is menetel a Novotrade (5. oldal) Élénkül a baromfipiac (5. oldal) Tudományos kísérlet az agyszövet átültetésére (7. oldal) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának irányelvei a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaság- és életszínvonal-politikai céljai Baranya megyei megvalósításához (Rövidített szöveg) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága 1986. január 30-án fogadta el a VII. ötéves terv gazdaság- és életszínvonalpo­litikai céljai Baranya Megyei megvalósításának irányelveit, melyet rövidített formában köz­lünk. Az irányelvek bevezetőjében megállapították, hogy a terv megvalósításának Baranya Me­gyei feladatait a népgazdasági célok és a megyei adottságok, lehetőségek határozzák meg. I. A fejlődés alapvető megyei feltételei A természeti adottságok kö­zül a feltárt ásványvagyon - nagyobb tőkeráfordítással, központi döntések és forrá­sok függvényében — lehetősé­get ad a kitermelő ipar fej­lesztésére. A főként éghajlati viszonyok miatt átlagosnál kedvezőbb agroökológiai po­tenciál, a talajadottságok me­gyén belüli szélsőséges volta ■mellett is, megfelelő alapját adja az élelmiszergazdaság bővítésének. Gazdag a fa- nyersanyagforrás is. Jelentősek a felszíni vízkész­letek. Ezzel szemben az ismert felszín alatti vizek szűkössége és nem megfelelő minősége miatt több a vízhiányos tér­ség. A regionális rendszerek építésének folytatása kiegyen­súlyozott, fejlesztést megala­pozó helyzetet biztosít. Vi­szonylag bőségesek a termál­vízkészletek. A korábbiaknál nagyobb szerepe van az emberi ténye­zőknek. A megye népessége a természetes fogyásból adó­dóan — tovább csökken. A munkaerőforrás összességé­ben mérséklődik, városokban - az iskolából kikerülők na­gyobb száma miatt - kisebb bővülés, falvakban jelentő­sebb csökkenés várható. A gazdaság és infrastruktú­ra szerkezete sajátos. Az ipa­rosodás a szőkébb környezet­hez viszonyítva kiemelkedő, országos viszonylatban közel áll az első harmadhoz, de szerkezeti gondok jellemzik. Döntő a természeti erőforrá­sokhoz kötődő, hosszabb tá­vú koncepciót feltételező, tő­keigényes ágazatok súlya. Vi­szonylag nagyarányú az ex­port-import függőségű, piac­érzékeny, strukturálisan se­bezhető feldolgozó ipar. Ki­fejezetten élenjáró színvona­lat képviselő, húzó hatású, perspektivikusan is versenyké­pes ipar alig található. Ezért kiemelt jelentősége van an­nak, hogy a feldolgozó ipar az országos követelmények­nek megfelelően fejlődjön. Az építőipar hosszabb ideje nem képes a fizetőképes kereslet kielégítésére. A mezőgazda­ságot, a kimagasló eredmé­nyek mellett, mind a hoza­mok, mind a jövedelemterme­lő képesség tekintetében nagy szóródás jellemzi. Az energiaforrás a földgázzal bő­vült, de a lehetőségek korlá­tozottak. A településszerkezetet az ellentmondások jellemzik. A falvakban élő népesség meg­tartására irányuló törekvések többoldalról korlátozottak. A megyén belüli speciális térsé­gek közül a Pécs környékén kialakuló agglomeráció, to­vábbá a Somogy megyével határos nyugati területet és az Ormánság egy részét ma­gában foglaló gazdaságilag elmaradott térség kiemelése indokolt. A gazdaság fejlődésének fő irányelvei 4 Az anyagi ágakban dif- ’* ferenciált fejlődéssel kell számolni. Feladat a gazda­ságos export bővítése és a belföldi kereslet jobb kielégí­tésének segítése. A hatékony­ság és jövedelmezőség javítá­sának, az intenzív gazdálko­dás erőteljes és általános ki­bontakoztatásának követelmé­nye, a tudományos eredmé­nyek gyorsabb alkalmazását, a termelési és termékszerkezet korszerűsítését, a piaci igé­nyekhez való rugalmasabb al­kalmazkodást, az alacsony jö­vedelmezőségű és veszteséges termelés hatékonyságának ja­vítását, esetlegesen felszámo­lását igényli. A termelés bővítésének ■ forrása a termelékeny­ség növelése lehet. A haté­kony foglalkoztatást a munka­erőgazdálkodás színvonalá­nak jelentős emelésével, szer­vezési, szervezeti intézkedé­sekkel és a technológiai fe­gyelem javításával, a főmun­kaidő jobb kihasználásával lehet segíteni. O A termelő alapok bővíté- sét magasabb műszaki színvonalon szükséges megva­lósítani. Kiemelt feladat a műszaki—tudományos eredmé­nyék alkalmazása, a számítás­technika és mikroelektronika gyors elterjesztése a termelé­si folyamatban, a termékkor­szerűsítésben és az irányítás­ban. Az anyag- és energiata­karékos eljárások, a hulladé­kok és másodlagos nyersanya­gok felhasználósa, valamint a biotechnológiák kapjanak sokkal nagyobb - figyelmet. Előbbre kell lépni a földtani kutatási eredmények többcélú hasznosításában a lehetősé­gek jobb kihasználásában és a kutatási források összehan­golt felhasználásában. Az eszközhatékonyság javítása eredményesebb beruházási gyakorlatot, a meglévő eszközök jobb kihasználását és az átcsoportosításban lé­vő tartalékok feltártását, a ko­operációs és termelési kap­csolatok bővítését igényli. A A vállalati, intézményi **■ szervezeti rendszer kor­szerűsítése mellett kapjon ki­emelt figyelmet a belső irá­nyítási és érdekeltségi rend­szerek fejlesztése. A gazdál­kodók önállóságának, innová­ciós képességének és vállal­kozói magatartásának fejlesz­tése, az ezekben rejlő lehe­tőségek kibontakoztatása alapvető fontosságú. A válla­lati gazdasági munkaközössé­gek munkájában erősödjön a vállalkozói jelleg, s főként a háttéripari és szolgáltatási te­vékenység fejlődjön. Az új vállalatvezetési formákra való áttérés 1986 első félévében befejeződik. Feladat a válla­lati tanácsok és választott ve­zetőségek tartalmi munkájá­nak kibontakoztatása. A veze­tés új formái a demokratiz­mus szélesítésével is növeljék a munka eredményességét. A vezetői munkával szembeni követelmények növekedése a káder- és személyzeti munka színvonalának további emelé­sét, a vezetők önállóságának, felelősségének erősítését, kez­deményező és döntési készsé­gük javítását igényli. A megyei gazdálkodó • szervezetek piaci munká­jának színvonalát — a kereske­delmi munka jellemzői és a közvetlen külpiaci kapcsola­tok tervezett bővítése miatt is — szükséges emelni. Az ellenőrzés - tartalmi- ■ lag bővülő feladatainak eleget téve — következetesen kísérje figyelemmel az idő­szerű társadalmi és gazdasá­gi-pénzügyi folyamatokat. a jogszabályok, az erkölcsi nor­mák betartását, és szolgálja jobban a megelőzést. Legyen szigorúbb intézkedései szá­monkérésében, ezzel is segít­ve a káros jelenségek vissza­szorítását. y A szocialista munkaver- * * seny-mozgalomban a felszabadulási és kongresszu­si verseny tapasztalatait is hasznosítva fejleszteni indo­kolt a mozgalmi jelleget és a tényleges versenyelemek sze­repét. a.) Ágazati fejlődés fő irányai O Az ipari termelés a szén- termelés csökkenése és né­hány jelentősebb rekonstruk­ciós igény miatt a tervidőszak elején nem növelhető. Meg kell teremteni a feldolgozó ipar termelésnövelésének fel­(Folytatása 3. oldalon.) A zár számadó közgyűlésekről jelentjük A sombereki Béke Ore Termelőszövetkezet közgyűlésén a tagság előtt Gaszler József szá­molt be az elmúlt évi eredményekről. Läufer László felvételei Folynak a zárszámadó közgyűlések, tegnap is számos baranyai termelőszövetkezetben vetettek számot az elmúlt év eredményei­vel, még inkább azzal, miben kívánnak előrelépni az idén. Somberek: Korszerűsödő géppark Fennállása óta legeredmé­nyesebb évét zárta a sombere­ki Béke Őre Tsz, amely a ta­valyi nehezebb feltételek kö­zepette is meg tudott újulni. A szabályozók adta lehetőségek kihasználásával a tsz ismét nagymértékben növelte gazda­sági teljesítőképességét. Az el­ért 125 millió forintos bruttó jövedelem csúcsnak számít a tsz eddigi történetében. Ezzel az örvendetes bejelen­téssel kezdhette beszámolóját Gaszler József tsz-elnök tegnap a sombereki kultúrházban meg­tartott zárszámadási közgyűlé­sen. Átlagos minőségű földjei­ken kiemelkedő hozamokat ér­tek el, kukoricából 9,1 tonnát, búzából helyi rekordnak számí­tó 6,6 tonnát. A 476 milliós üze­mi termelési érték mellett 82 millió forint felosztható tiszta nyereséget értek el, ennek felét az állattenyésztésből. Az előző évi krízis után a baromfiága­zat most 28 millió, a sertéste­lep 21 millió forint nyereséget hozott. A szarvasmarha kivéte­lével minden ágazat nyeresé­ges volt, beleértve az újra be­indított cipőfelsőrész-készítő üzemet és a gyenge adottságú magyarszéki tsz-sze| megkötött kooperációt is. A közös vagyont 8, a tagi jövedelmet 14 száza- lékka.l növelték egy év alatt, ami 1 főre esően elérte a 82 200 forintot. A havi átlag- jövedelem 6850 forint. Az in­tegrált háztáji termelés árbe­vétele 70 millió forint Gazdálkodásukban a bőví­tett újratermelést valósítják meg, mindazonáltal fejlesztési pénzforrásaikat 1985-ben és Pécsvárad: A megszokottnál gyengébb teljesítménnyel zárta tavalyi gazdasági évét a pécsváradi tsz. A szinten tartott 100 milliós árbevételből 11,4 milliós nye­1986-ban is községpolitikai fa­lufejlesztési célokra koncent­rálják. Az idén 50 millió forin­tot ad a tsz a lakosság föld­gáz és ivóvíz ellátásának javí­tására. 1987-től ismét intenzív üzemi fejlesztésbe kezdenek. A tavalyinál is feszítettebb idei tervüket a meglévő termelőala­pok még jobb hasznosításával, a géppark modernizálásával kí­vánják teljesíteni. Az eredményhez Lukács János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára gra­tulált a megyei vezetés nevé­ben. Somberek ismét példáját adta, hogy nehéz körülmények közt is lehet eredményesen, ha­tékonyan, magas színvonalon gazdálkodni. Méltatta az át­gondolt, a dolgozók életkörül­ményeinek javítását is fontos­nak tartó fejlesztési koncepciót. Somberekén jó közösség alakult ki az évek során, s ez olyan érték, amit meg kell őrizni, to­vább kell adni a fiatalabb kor­osztálynak is. reség született, az 1984. évi 18,5 millióval szemben. A teg­nap megtartott zárszámadó közgyűlésen nemcsak a múlt időszak eredményeit és gond­jait elemezték. A hangsúlyt in­kább a kiútkeresésre, a meg­újulás feltételeinek a biztosítá­sára fektették. A nyereségprodukáló ágaza­tokban, így a növénytermesz­tésben, az állattenyésztésben, valamint az ipari tevékenység­ben tovább akarnak lépni. Egyebek között a növekvő költ­ségek megfaragásával. Szemlé­letes példával érzékeltette Wal­ter Tivadar elnök, hogy náluk mennyire drága a munkerő. Egy emberre évente 100 ezer forintot költenek. Ebből az egy személyre jutó jövedelem tavaly 67 ezer forint volt; 8,6 száza­lékkal több az 1984. évinél. Megbecsülik a munkásokat, te­hát jogosan várhatják el a több és jobb minőségű munkát. Schmidt László, az ellenőrző bi­zottság elnöke egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a tíz szocialista brigád komoly (Folytatás a 11. oldalon) A pécsváradi termelőszövetkezet zórszámadó közgyűlésén Homokbányát nyitnak Jövőt formáló koncepciók

Next

/
Thumbnails
Contents