Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-27 / 57. szám
e Dunántúlt napló 1986. február 27., csütörtök Az egyik legszebb baranyai település, félúton Pécs és Mohács között egy domboktól ölelt völgyben. Ma is ezernyolcszázon élnek itt, s a község lélekszáma a század elejétől nem változott Többségében németajkúak és felvidékiek lakják. Szépek az otl hónaik. A házak a szorgalmat és a rend tiszteletét mutatják. Nem tudni, hogy a középületek tervezőire miként hatottak a családi házak építői, de az biztos, hogy a községközpont házai — a posta, a tsz-iroda, az ABC — jól illeszkednek a megteremtett építészeti kultúrába. Megállhatunk Fuldában Straub Edina biztos kézzel mutat a német tájakra az Eu- rópa-térképen, sokat nézegették már az utazás tervezgeté- sekor. Az osztálytársainak so- sorolja: — Megállhatunk Fuldában. Talán eljuthatunk Frankfurtba is, körülnézünk a városban. Edina javasolta a szakkörben, menjenek el, nézzék meg azt a vidéket, ahonnan kétszáz évvel ezelőtt őseik áttelepültek. — Jó lenne megnézni, hol éltek, honnan költöztek ide — mondja Edina — és János bácsi — Ravasz János — megígérte, hogy a nyáron utazunk. — Miért érdekes neked ez a szakkör? — Biztosan fel tudom használni azt, amit itt tanulunk. Tavaly riportokat is készítettünk. — Gondolkodtál már azon, mivel szeretnél foglalkozni? — Valószínűleg idegenvezető leszek. Exportra A Baranya Megyei Bőrdíszműipari Szövetkezet szederkényi varrodájában örömmel fogadnak, hátha felvételre jelentkezem. Elkelne még az asszonykéz. Szercsik Magdát, az üzemvezető-helyettest a varroda hozta ide. Segíteni jött betanítani az asszonyokat, néhány hónapja szolgálati lakást kapott, saját otthon is köti. Hetvenen bőrtáskákat varrnak. — Száztízezer táskát varrunk és küldünk a Szovjetunióba, most fehér színűvel dolgozunk. Havonta készítjük a tervet, februárra 11 000-et, most a felénél tartunk. Ezért kellene még hat-hét ember. Hogy mennyit lehet itt keresni? A teljesítménytől függ, az átlag 3800 Ft. Aki idejön, azzal is számol, hogy egy műszakban és helyben dolgozik. Társadalmi munkában bővítik az óvodát Hoffmann Tibor tanácselnöknek mondom, jó örökséget vett át tavaly Nagymiklósi Fe- rencnétől: jó a kereskedelmi ellátás, két éve mindhárom községben felújították az utakat, az építkezőknek közművesített telkeket kínálnak. Az iskolához tornatermet építettek... ■ — Talán ez az örökség megnehezíti az új tanácselnök dolgát? — Az örökség valóban kedvező, a nagyobb léptékű feladatokkal rendben vagyunk. Látványos dolgokat nem lehet csinálni. Viszont vannak apró feladatok, amikre éppen ezért eddig nem jutott idő, s ami ma már az itt lakók közérzetét is meghatározza. Nekünk nincs szolgáltató vállalatunk, mindent egyeztetni kell. Például, hogy a közvilágítás felújítása, karbantartása, a szemétszállítás rendben menjen, vagy pótolnunk kell az elmaradt járdaépítéseket. Ezt várják el most a szederkényiek. — Számíthat támogatásukra? — Mindhárom község lakói megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást. Szederkényben az óvodát és az iskolát bővítjük, valamint a gyermekorvosi rendelőt szeretnénk megépíteni, mert most Bolyba viszik a gyerekeket. Az óvoda bővítése, ha egy csoporttal is, de a legfontosabb célunk. A község lakói százötvenezer forintot ajánlottak fel az építkezésre, szinte valamennyi család kész pénzt adni. S számítunk a vállalatok támogatására is. A szederkényi kisiparosok pedig a szakipari munkát ajánlották fel. Tavasz- szal kezdjük az építkezést, és ősszel minden jelentkezőt felveszünk az óvodába. S amint elérik az iskolás kort, szeretnénk elkészülni az iskola bővítésével is, amelyet jövőre megkezd a Bólyi Költségvetési özem. Gyökerek A felnőttek évekig jártak a honismereti szakkörbe, Ravasz János bácsitól, a nyugdíjas népművelőtől tanulták a hely- történeti gyűjtést. Három éve a gyerekeik keresik János bácsi vezetésével lakóhelyük múltját és rögzítik hagyományait. Ravasz Jánostól tudom, hogy Szederkény nevét először egy 1272-ben kelt végrendelet említi, amelyben Szolnok Péter a Karasó (ma Karasica) — amely fekete vizet jelent — mellett fekvő szép birtokot a Nyulak- szigeti apácáknak adományozza. Később az Óvári családé lett, majd Török Bálinté, de gazdája volt Kerecsei László szigetvári várkapitány is. A török hódoltság után a pécsvá- rad'i apátság birtokába került, aztán Mária Terézia a Pesti Egyetemnek ajándékozta. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcban részt vettek a szederkényi sváb munkások is, és a századfordulón az első marxista egyletet Hornung Ede asztalosmester szervezte, amelynek tagjai napszámosok, iparosmesterek voltak. A felszabadulás után a német lakosság kitelepítésekor főként a Felvidékről költöztek ide. Szederkény Nyomjával 1948. augusztus 1-jén egyesült. János bácsi kutatásai nyomán 1973-ban könyv jelent meg Szederkény történetéről, s szintén az ő kezdeményezésére falumúzeumot létesítenek. — Tíz éve készítem elő a talajt — mondja Ravasz János — s egy kétszáz éves házat jövőre megvesz a községi tanács. Tipikus német épület, hasonló Fulda vidékén található: jellegzetes a faszerkezete és a négyméteres tető. Az istállóban rendezzük be a helytörténeti gyűjteményt és kiállítjuk a régi szerszámokat, mezőgazda- sági eszközöket is. Évente tíz új otthon Nemrég az óvoda bővítése kapcsán számba vették a falu lakosságát, és kiderült, hogy a Szederkényben élők fele harmincöt éves, illetve fiatalabb. Az elmúlt öt évben új lakóterületet alapítottak. S az elmúlt húsz évben szinte mindenki építkezett. Családi házas új utcák alakultak a faluban, évente tíz otthonba költöztek. Hoffmann Tibor tanácselnök mondja: — 1967-től van vezetékes «■ivóvizünk. Az emberek fürdőszobát építettek, aztán nekiálltak felújítani a házakat is, tizenhat év alatt az épületek Az oldalt irta Gáldonyi Magdolna. Proksza László felvételei. kilencven százaléka megújult: bővítették, szépítették. így alakultak ki a háromablakös házsorok. Máriakéménden és Mo- nyoródon, a két társközségünkben is építkeznek, az utóbbi három évben tudatosult az emberekben, hogy lehet, nincs már építési tilalom. Sőt két év alatt félmillió forintos lakásépítési támogatást tudtunk adni a fiataloknak. Nyolc család kapott hatvan-hatvan- ezer forintot.- Miért vonzó Szederkény? — A központi fekvése miatt. Jó a közlekedés Pécsre, Mohácsra is. Közvetlen járatunk van még Szegedre, Kecskemétre és Eszékre. Sokan járnak Innen Pécsre dolgozni, a Gázműhöz, az Erőműhöz, a legtöbben a Volánhoz. Azelőtt sokan beköltöztek a városba, ma már onnan is települtek ide. Az ország első tejszövetkezete A nagy állattenyésztők nyomdokain Ezen a vidéken a szarvasmarha- és a juhtenyésztés volt a jellemző. Az első tejszövetkezet itt alakult az országban 1896-ban. Ulbert Ádám, a Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet elnöke a juhászatról mint nyereséges ágazatról beszél: — Tavaly 1 533 000 forintot hozott. Egy anyajuhra 1080 forint nyereség jut. Ma 1332 anya- és 704 növendékjuhot tartunk. Két éve keresztezzük az állományt a Kent fajtával. Egy anyáról 5,1 kilogramm gyapjút nyírtunk, egy kilóért 138 forintot kapunk, de a keresztezett állomány gyapjáért 190-et is adnak. Folytatjuk ennek a tenyésztését, és a szentlászlói termelőszövetkezettel jelentkezünk a piacon, mint új tájfajtával Zselic elnevezéssel. — Országos program indult a juhtenyésztés fejlesztésére. — Reméljük, hogy nő a tenyésztői kedv, mi akkor is erre készültünk, amikor mélyponton volt. Azt tervezzük, hogy a baranyai termelőszövetkezeteket el tudjuk látni tenyészkosokkal. Beruházásokat nem tervezünk, azokat befejeztük az elmúlt években. A tenyésztési munkát fejlesztjük, jó minőségű gyapjút akarunk gazdaságosan előállítani és értékesíteni.
