Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-26 / 56. szám

1986. február 26., szerda Dundntmt napló z Nemzetközi magazin Tisztul a Vág, a Garam A Slovnaft petrolkémiai üzem szennyvíztisztítása hatékony — a víz minden tekintetben megteli a követelményeknek. Hatásos vízvédelmi intézkedések öt éve jelentősen megszigo­rították az ellenőrzést Cseh­szlovákiában a környezet vé­delmében. Több más intézke­dés mellett jelentősen kiszéle­sítették a pozsonyi Vízgazdál­kodási Felügyelőség hatáskö­rét. Jozef Smrek főfelügyelő el­mondta, hogy 1980 óta több mint 50 millió korona büntetést fizettek a fegyelmezetlen üze­mek és szövetkezetek. De ami talán még fontosabb, a veze­tők is fizettek: a rájuk kirótt büntetés az utóbbi öt évben megduplázódott. A rendeletek megszegőire havi fizetésük többszörösét is meghaladó bír­ságokat vethetnek ki. Ebből az összegből az érintettek akár három motorkerékpárt vagy négy korszerű fekete-fehér te­levíziót vásárolhatnának, vagy egy négyszobás lakás több évi bérét egyenlíthetnék ki. Mind­ez távolról sem jelenti azt, hogy a vizsgálatok minden esetben negatív eredményeket hoztak. A vizsgált objektumok 80 százalékánál semmiféle ki­fogásolni valót nem találtak. A felsorolt példák csak azt jel­zik, hogy a környezetszennye­zőknek komoly büntetésekkel kell számolniok. A környezet védelmére a víz­gazdálkodási felügyelet hatá­sos intézkedéseket hozott. 'Szennyvíztisztító-telepek, tech­nológiai változtatások jelzik munkájuk eredményességét. Ha hiányosságokat észleltek — nem voltak elnézőek. Az előzetes ellenőrzéseknek köszönhetően például a Slovchémia Tröszt­nél, ahol a legtöbb a vízszeny- nyezési lehetőség, egyetlen kör­nyezetjavító berendezésről sem mondtak le. Az elmúlt ötéves időszakban több mint másfél milliárd korona értékben létesí­tettek víztisztító berendezése­ket, a többi között a pozsonyi Slovnaftnál. Persze van még teendő ezen a téren. így például a régi cel­lulóz- és papírgyáraknál — a trösztvezetőségnek és az illeté­kes minisztériumnak nem egy­szer kellett ezzel a kérdéssel foglalkoznia. A CSKP közelgő kongresszusának programjá­ban is szerepel a környezetvé­delmi problémák hatékony megoldása. Városok-emberek Egyetemi város a Kis-Szamos partján Kolozsvárról már annyit és annyiszor írtak, hogy nehéz újat mondani róla. A város Ko- lozs megye székhelye, a Kis Szamos két partján fekvő je­lentős iparközpont. Dél felől a Feleki domb állja útját terjesz­kedésének, nyugatról a Vle- gyásza csúcsa tekint rá, észa­kon szelíd lankák övezik a te­lepülést. Erdély művelődési központjából az ország legfon­tosabb útvonalai futnak szét a négy égtáj felé. A legutóbbi évtizedek alatt számos változás történt a vá­rosban. üzemek, vállalatok egész sora épült, így a Cairbo- chim, a Libertatea bútorgyár, a Terápia gyógyszergyár, a ka­zángyár, a nehézgépgyár, a Flacara ruhaüzem és a Tech- nofrig hűtőberendezésgyártó vállalat. S a régi üzemek sem a régiek már, rekonstruálták a bőr- és cipőgyárat, s a hírzs írisz porcelángyárat. Az első modern házakat a Horea úton építették föl a há­ború után. Később városszerte sűrűsödtek az állványok, a Ma­lomárok partján elkészült az első magasépület, a Kétvízköz vityilói helyébe új, világos la­kások kerültek, majd hozzá­kezdtek a Györgyfalvi, a Do- náth, a Monostor és a Mara_s- ti lakótelep alapozásához. Ma­napság fent, a Csillagvizsgálón túl, a szépnevű Hajnalnegyed épületei sokasodnak. Már-már közhelynek számít, hogy Kolozsvár egyetemi vá­ros, ahol évente több ezer di­ák válik szakemberré. Nincs olyan itteni főiskola, amely az utóbbi években ne gyarapo­dott volna új helyiségekkel, új épületekkel, korszerű felszere­léssel. A legszebb példája en­nek a Politechnikai Intézet mo­dern épülete. A Babes—Bolyai Egyetemen mintegy 22 ezer diák tanul. A Petroichémia Dubová korábban a Garamot szennyezte. A há­rom éve létesített tisztítómű segítségével ismét élővé vált a Ga­ram korábban holt vize. A férfiak mindegyike kezébe kapott egy téglát, aztán meg­rohamozták a rendőröket, harsány kiáltásokkal feléjük hajítva a súlyos tárgyakat a tévékamerák kíváncsi tekintete előtt. A jelenet első pillantásra alig különbözött azoktól a ré­gi híradófelvételektől, amelye­ket ezzel a felvétellel együtt mutatta be a brit televíziós mű­sorokban. A kommentátorok hangja azonban megnyugtató volt: semmi gond, nemcsak azok rendőrök, akiket megdo­bálnak, hanem azok is, akik a téqlákat dobálják. A meglepő jelenetek színhe­lye a londoni rendőrség Hounslow-i új kiképzőközpont­ja, amelyet azért hoztak létre, hogy a rohamrendőrséget meg­felelő kiképzésben részesítsék a tüntetések, zavargások meg­fékezésére. A központban 2 millió fontos költséggel felépí­tettek több kuíissza-utcát, hogy a rendőrök „természetes kör­nyezetben" gyakorolhassanak. Minden rendőr kiképzéséhez tartozik ezentúl, hogy ebben az utcában gyakorolja a köveket hajigáló tömeg megfékezését. A rendőrség e meglepő „saj- tóbemutatóján” azzal magya­rázta a költséges módszert, hogy manapság már nemcsak Észak-frországban, de gyakor­ta a fővárosban is olyan zavar­gások, rendbontások, vagy ép­pen valóságos lázadások tör­nek ki (tavaly például a brix- toni és a tottenhami előváro­sokban, ahol főleg színesbőrű- ek élnek és igen magas a munkanélküliek aránya), ame­lyek megfékezésére sem az eddigi felszerelés, sem a rend­őrök kiképzése nem megfelelő. A tv-híradók archív-felvéte­leken mutatták be, miként kényszerültek a múltban a felkészületlen rendőrök arra, hogy autóik mögé hasaljanak, vagy éppen piaci ládákat ma­gasba emelve próbáljanak vé­dekezni a kövekkel szemben. Most olyan embermagasságú, könnyű, átlátszó plasztikpaj­zsokkal szerelték fel őket, ame­lyeket szorosan egymás mellé illesztve valóságos mozgó fal­ként nyomulhatnak előre: a rendőrkollégák által dobott téglák egyszerűen lepattantak róluk. A zavargás-városban rend­őrök is kiképzést kapnak. Ed­dig a tüntetéseken letartózta­tott nőket nem vethették alá testi motozásnak: most a Scot­land yard ezt a fogyatékossá­gát is kiküszöbölik. A brit tévénézők a tömegek megfékezésének mindenféle technikájával megismerkedhet­tek. Láthatták a rendőrök ro­hamát - majd a végső esz­közt a gumilövedék kilövésére alkalmas pisztolyt is. Mielőtt ezzel tüzet nyitottak a rend­őrök, hangszórókon hangzott ei a felszólítás: „figyelem, hiva­talos rendőrségi üzenet. Ha a tömeg nem oszlik fel, különle­ges fegyvert alkalmazunk. Ez az első figyelmeztetés." A har­madik figyelmeztetés után a rendőrök előrántották a testes, nagykaliberű fegyvert és a mű­utca kulissza-falába lőttek vele. A Scotland yard egyik kék­sisakosa elmondotta, hogy a fegyverrel a csípőre vagy lej­jebb tüzelnek - de ha valakit közvetlen közelről ér a gumi- golyó az alighanem kórházba kerül. A tavalyi tottenhami zavargások idején már felvo­nultattak ilyen pisztollyal fel­szerelt rendőröket, de végül is nem kellett basznólniok a gu­milövedékeket. A plasztik-pajzsokat azon­ban már a bemutató másnap­ján alkalmazták — méghozzá a Murdoch sajtómágnás nyom­dája előtt tüntető elbocsátott nyomdászok szétoszlatására, amikor már túl sok tárgy re­pült a sokaságból a rendőrök felé. A roham kitűnően sike­rült . .. A londoni rendőrség egyéb­ként azt tervezi, hogy az Íror­szágban használt páncéíkocsi- típussal szereli fel egységeit. A kormány jövőre 52 millió fonttal növeli a rendőrség költ­ségvetését, egyebek között 2000 új bobby toborzására. Az új költségvetés takarékosságot ígér — de a rendőröknek nem kell aggódniok. Nicaragua Harc a gazdaság frontján Hadigazdálkodás a lakosságért Néhány nappal ezelőtt is­mertette Daniel Ortega ál­lamfő a nicaraguai nemzet- gyűlésben a kormányzat ta­valyi gazdasági és külkeres­kedelmi tevékenységéről szóló jelentést. Ez a beszámoló nyíltan a nép elé tártja, hogy a nicaraguai forradalmi rend­szernek egyre nagyobb kihí­vással kell szembenéznie a gazdaság területén is. Nicaragua vezetői abból indulnak ki, hogy a forrada­lomnak csak ártana, ha el­hallgatnák az ország súlyos gazdasági gondjait. A tv-hír- adóban csaknem mindennap láthatók íilmtudósítások, amelyekben a parasztok, munkások ellátási gondjaik­ról számolnak be. Hétvégen­ként, amikor Daniel Ortega a „szemtől szemben a nép- pel”-program keretében el­látogat valamely vidéki vá­rosba, üzembe, a felszólalók a magasrangú vendég előtt sem rejtik véka alá minden­napos megélhetési problé­máikat. A forradalom nem tud cso­dát tenni: tavaly a külső ag­resszió miatt 38 százalékkal növekedtek a hadi kiadások, s a költségvetés több mint 50 százalékát kellett védelmi célokra fordítani. Emiatt a gazdasági folyamatok bizo­nyos fokig irányíthatatlanná váltak. A sandinista kormányzat természetesen minden erőfe­szítést megtesz a gazdasági egyensúly megteremtése ér­dekében. Az intézkedések ha­tékonyságának azonban gá­tat szab az, hogy bármi áron is, de biztosítani kell c nem­zetvédelem szükségleteit. A forradalom kezdeti éveiben meghirdetett ambiciózus ter­vek megvalósítását lehetet­lenné tette az Egyesült Álla­mok nyomására fokozódó ka­tonai agresszió. A sandinis­ta front országos vezetősége múlt év közepén a jelen idő­szak stratégiai célját is ma­gában foglaló új politikai jelszót adott ki: „Nicaragua debe sobrevivir” — a túlélést kell biztosítani, minden erő­forrást a forradalmi folyamat életben tartására kell fordí­tani. Ettől fogva a hadigazdál­kodás körülményei között, a honvédelem mellett a lakos­ság alapellátásának meg­szervezése lett a fő cél. A nicaraguai kormány tavaly több intézkedést tett a ter­melés fenntartása, a speku­láció visszaszorítása, az ex­port ösztönzése reményében. Ezeket néhány hete, január végén újabb pénzügyi ren­delkezések követték. A forra­dalom győzelme óta ezúttal harmadszor értékelték le a nemzeti valutát, s így most egy dollár a korábbi 28-cal szemben 70 cordobával egyenlő. Felemelték az alap­fizetéseket, a központi bank módosította a kamat- és hi­telfeltételeket, elsőbbséget biztosítva a termelői szférá­nak a kereskedelmi szektor­ral szemben. A bérek reálértékének meg­őrzése, az infláció visszafo­gása szinte lehetetlen vállal­kozás, hiszen a központi bank már eddig is nagyarányú pénzkibocsátásra kényszerült, s nem sikerült megtartani oz egyensúlyt a forgalomban lé­vő pénzmennyiség és a ter­melés teljesítménye között. Tavaly 219 százalékos volt az infláció. A sandinista kormány ren­deletekkel igyekszik megvé­delmezni a dolgozók vásárló­erejét. Figyelembe véve a gya­kori költözködéseket szerte az országban felméréseket ké­szítenek a családokról, hogy központi elosztással biztosít­hassák számukra az alapvető cikkeket — olajat, rizst, cuk­rot, sót, mosószappant. Nagy gond, hogy csökkent a ha­gyományos élelmiszer, a ku­korica és a bab kínálata. A hatóságok ugyanakkor meg­próbálják visszaszorítani az illegális kereskedelmet. Nemzetgyűlési beszédében Ortega elmondotta, hogy ta­valy 3,8 százalékkal csökkent az ipari termelés. A kávét, a banánt, a kagyló- és rákfé­leségeket leszámítva minden árufajtából csökkent a kivi­tel. Az exportból származó bevétel tavaly a legalacso­nyabb volt ebben az évtized­ben, s alig haladta meg a 300 millió dollárt, ami a be­hozatal 36,2 százalékát teszi csak ki. Jelentős a költségve­tés deficitje is: itt a kiadási oldal 23 százalékkal múlja felül az állami bevételek ösz^ szegét. Nyugat-Európa és a szocialista országok 400 mil­lió dollár értékű hitelt, illet­ve segélyt nyújtottak tavaly Nicaraguának. A katonai agresszió, a cserearányok kedvezőtlen alakulása mellett gátolja az ország gazdasági fejlődését a somozista uralom idejéből származó elmaradottság. Mégis, szigorú korlátozások­kal, a csakis a meglévő erő­források hatékony kihaszná­lásával lehetséges a vissza­esés megállítása — mondta Ortega. A nicaraguai államfő han­goztatta azt is, hogy nem lehet az agressziót okolni az ország minden problémájá­ért, „hiszen hibák történtek hanyagságból és amiatt is, hogy a vezetők nem ismer­ték kellőképpen a nép napi gondjait." Az elmúlt évet katonai szempontból úgy jellemzik Nicaraguában, hogy 1985- ben stratégiai vereséget szenvedett a fegyveres ellen- forradalom. Ami a gazdasá­got illeti, feltűnést keltett Ortega államfőnek az egyik tv-műsorban elhangzott kije­lentése: „a gazdaság front­ján folytatott küzdelem oly­kor összetettebb és nehezebb, mint a forradalom katonai megvédelmezése". Simárdi Tamás Zaiva r gcxs-iici ros

Next

/
Thumbnails
Contents