Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-26 / 56. szám

u Dunántúlt napló 1986. február 26., szerda Testvérmegyénk életéből Számok és tények A Ivovi kultúrhái női hangszerestriója, Uljana Szadovaja, Galina Golubova és Tatjana Kupcsak ci­vilben bolti eladók, nagy népszerűségnek örvendenek a muzsika kedvelői körében. Sztahanov tanítványa Több szén a tervezettnél A szocialista társadalomban élő ember saját sorsának formálója A Ivovi kerület az ország fej­lett régiói közé emelkedett a szovjethatalom évei alatt. Ipa­rát a műszergyártás, a gép­gyártás és a rádióelektronika képezi. A szövetségi iköztársasó- goik testvéri segítsége révén ala­kult ki itt a bányászat, a vegyi- és energetikai, valamint az épí­tőipar. Kiterjedt a gyógyfürdők hálózata, amely évente több mint 450 000 embernek kínál gy-avulást. Jelentős a kerület tudomá­nyos és kulturális szintje is: több mint 4000 fő bír tudomá­nyos kandidátusi címmel, 450 a tudományok doktorainak, 17 az akadémikusoknak és az akadé­mia levelező tagjainak száma. A maqasan fejlett ipari szek­tor mellett a mezőgazdasáq is a gépesítés, termeléskultúra korszerű színvonalára emelke­dett a járás 300 kolhozában, 68 szovhozában és 20 más állami vállalatánál. A gazdaságok ke­zén átlaq 3000 hektár termő­föld, 2000 hektár legelő, és több mint 5 millió rubeles ter­melési alap van. A 11. ötéves terv időszakában ielentős fejlődést ért el a kerü­let népgazdasága. Az ipar 260 millió rubelt produkált, a ter­melékenység az öt év alatt 18,4 százalékra emelkedett. Si­keresen teljesítették ötéves ter­vüket a nagyéDÍtikezéseken. Idő­ben felépültek az óvodák, kór­házak, rendelők és lakások. A 11. ötéves terv idején jöt­tek létre a szükséges pénzala­pok a kolhozok építőbázisai­hoz. Egészséges, korszerű szarvasmarha- és baromfitele­pek épültek a járásban. Létre­jött a takarmánytermelő ipar, minden járásban gazdaságok közötti takarmánytermelő üze­mek működnek, megteremtőd­tek a tej-, a hús-, a csont-, a szólastakarmány és a tűlevelűek feldolgozásának ipari hátere. Korszerű betonsilók egészítik k!i ezt a hálózatot, valamint a ve­tőmagtermesztő gazdaságok, és a vetőmagot előkészítő üze­mek. Ezáltal a 11. ötéves terv idején 33 százalékkal emelke­dett a vetőmageladás, s min­denütt biztosítva volt a vető­mag, a burgonya, a tej, a hús és a tojás. A 3063 kilogram tei előállításával az ötéves terv időszakában a kerület négyszer avőzött az össz-szövetségi szo­cialista munkaversenyben. A Ivovi kerület falvaiban most mintegy 20 000 tanya tí­pusú ház van épülőben. Éven­te 25-30 házat épít egy-egy gazdaság, ám a lakiások 80 szá­zaléka magánerőből épül. A legnagyobb befektetéseket a szociális és kulturális centru­mok, a gazdasági utak, a gáz­vezetékek, a településközpontok fejlesztése és a többi kommu­nális beruházás területén ta­pasztalhatjuk. A falvak 99 százalékában van szilárdburkolatú út. Föld­gáz van minden ötödik telepü­lésen. Valamennyi állattartóte­lepen korszerű élet- és munka- feltételek várják a dolgozókat: vörös sarkok, tantermek, boltok, kioszkok a legszükségesebb cikkekkel, egészségügyi intéz­mények, éttermek, szolgáltató­helyek, fürdők és szaunák, fod­rászműhelyek. Az állattenyész­tők kényelmes kimenő- és mun­karuhát kapnak, Ivovi tervezők elképzelései alapján készült ruhadarabokat. Hasonló körül­ményekről számolhatnánk be a mezőgazdaságban dolgozó gépszerelőket illetőleg is. A gondoskodás eredménye­ként a falu demográfiai képe is megváltozott. Határozottan megállt a falusi lakosság el­vándorlása, és a fiatalság na­gyobb számban jelentkezett a mezőgazdasági munkahelyekre. Csak az elmúlt három év alatt több mint 18 000 ember tért vissza a falvakba a városokból. Évente majd 9000 fiatal lép munkába a kolhozokban, szov- hozokban, közülük 7000 a szak­munkásképzők végzősei közül. A párt XXVI. kongresszusá­nak, az SZKP KB plénumának határozatait valóra váltva a já­rás sikeresen teljesítette az 1985. év terveit: 102 százalékkal teljesült Lvov iparának termelé­si terve, 75,3 millió rubel érté­kű termelési eredménnyel. Az árutermelés 101,5 százalékkal teljesült. A népgazdaság 282 ezer rubel értékű mezőgazdasá­gi géphez, autóbuszokhoz, te­herautókhoz jutott, 400 000 da­rab kötöttárut. 316 000 pár bőr lábbelit, 3678 tonna húst, 1606 tonna cukrászárut állított elő. Az ipari termelés mértéke 1984-hez képest 5,7 százalékkal nőtt a tervezett 4,1-hez képest, a növekedés 87,7 százaléka a munka termelékenységéből adó­dott. Ennek tervét 6 százalékkal lépték túl. Az állami nagyépítkezéseknél 215.4 millió rubel volt a beruhá­zások értéké, a tervezett 93,1 százaléka. Az 1985-ös évben ez 232.5 millió rubelt tett ki, ami a terv 99,2 százalékát jelenti. Befejeztük a tizenegyedik öt­éves tervet. Erre visszapillantva elégedettség tölt el. Lelkiisme­retem szerint éltem és dolgoz­tam, de nemcsak én, hanem ami a legfontosabb, a társa­im, az egész közösség is. A 11. ötéves terv finisében bányánk a lapok címoldalán, a vezércikkekben szerepelt. Pedig volt idő, amikor nem teljesítet­tük a tervet. A bánya százezer tonna szénnel maradt adós. Mi volt ennek az oka? Voltak per­sze objektív okai is. Átdolgoz­tuk az alacsony hatékonyságot előidéző tényezőket, gyakorib­bá tettük a nyíltszíni fejtéseket. A bányászok azonban nyíltan megmondták, nem itt van a fő baj, hanem ott, hogy a régi módon dolgozunk, és nem ke­ressük a határozott megoldást a termelékenység hatékonyab­bá tételére. Más módszerekre kell áttérnünk. Ez az áttérés az ötéves terv közepén valósult meg. A mér­nökök és a technikusok hozzá­láttak az egyénekre szóló mun­katervek kidolgozásához. A bri­gádok és a körzeti orvosok szerződést kötöttek a kölcsönös segítségnyújtás szocialista meg­valósítására. A végrehajtás irá­nyítói kezdték jobban figyelem­be venni a termelékenység fo­kozására és a munkakörülmé­nyek javítására vonatkozó kol­lektív javaslatokat. Általános iskolakötelezettséget írtak elő a fiatal munkások számára. A Nyugat-Ukrajnai Szénbányásza­ti Felügyelőség segítségével ki­bővítették a gépparkot, új bá­nyagépek és berendezések ke­rültek bányánkhoz. A szénkitermelés hiányossá­gait sikerült kiküszöbölni. Párt­gyűlést hívtak össze. Sok hoz­zászóló vélte úgy, a kollektíva képes a jó munkára. Harcot hirdettek a terv nem teljesíté­se, a fegyelmezetlenség ellen. Az 1984 év júliusában, ami­kor már felragyogott a csillag a tárna felett, a felovnó bejá­ratánál csoportok gyülekeztek. Az épület előtt zenekar ját­szott. A bányánál még semmi különös dolog nem történt, de a kollektívának 300 tonna sze­net kellett kitermelnie a Lvov- Volinszk szénmedencében. A föld mélyéből. Megérkeztek az ünnepeltek — a fejtés bányá­szainak raja, a Szocialista munka hősei címmel kitüntetett Akimov-brigád tagjai. Virágok­kal köszöntik őket. A bánya pártszervezetének titkáraként ez a bizalom for­mált engem is. Ahogy Sztaha- novtól tanultam, sohasem kí­vülről, hanem mindig a mun­kába kapcsolódva igyekeztem dolgozni. Igen, abban a meg­tiszteltetésben volt részem, hogy néhány éven át együtt dolgoz­hattam a Donyec-medence e legendás hírű bányászával. Egész életre szóló tanítást kap­tam tőle. Máig őrzöm Sztaha­nov egyik beszédének magnó- felvételét. A fiatalokhoz be­szélt: „Felhívással fordulok hozzátok! Legyetek méltóak az idősebb nemzedékhez, bátran alkalmazzátok a technikát, tö­rekedjetek a munka legmaga­sabb termelékenységére!” — Sztahanov arról beszélt, hogy minden ember képes a hőstet­tekre, nincsenek rossz és siker­telen munkások, tudni kell har­colni eszményeinkért, a kollek­tíva nemes céljaiért. Szép szo­kás, hogy a mélyből feljövő bányászokat virággal köszöntik, vagy a bányában újévre fenyőt állítanak. Sztahanov követői — a do- nyeci bányászok százai — Kom- szomol-küldöttséggel érkeztek hozzánk, a Lvov-Volinszk-szén- medence beindítására. Milliós számarányban mérhető a Buq melletti bányák számára adott segítségük. Fontos szerepet játszottak az 1985. évben is. Az ötéves terv lezárulván meqmutatta, mire képes a bá­nyánk. Ahoqvan szokás, oda­haza mindnyájan fenyőfát ál­lítottunk az úiév előestéién. A bánya dolgozói is feldíszítet­ték fájukat december 31-re. A bánya 37 nappal korábban fe­jezte be szénoroqramiát. Ez eqybeesett a bánva fennállá­sának 25 éves évfordulóiéval. A 11. ötéves terv feladatait en­nél is korábban, november kö- zeoére teljesítették. A leköszö­nő év íav a munkatervek telje­sülésének éve is volt. Különösen az Akimov-briqád számára, a 4. számú váqatból, V. A. Gyemidov vezetése alatt. A vágatban nem kevés a fia­tal, nem túl tapasztalt bányász, a frontfejtés nem a könnyű munkák közül való, a felszere­lésük a szokásos — a briqád mégis tudta tartani a munká­nak a szénmedencében koráb­ban elért maximális termelé­kenységet. A briqád 1985-ben elsőként szárnyalta túl a 600 ezres számot: 600 000 tonna szén egyetlen vágatból, ez ön­magában is rekord. Ebben az eredményben aktív szerepet játszottak a pártcsoportok is, mivel itt igen erős a pártszer­vezet. A kollektíva vállalta, hogy 1986 első két hónapjának tervét teljesítik a XXVII. párt- kongresszusra. Bányánk persze nem áll egye­dül a munkaversenyben. Kitű­nően dolgoztak az „SZSZSZK 50 éve”, a 3. számú „Veliko- moszkovszkaja”, a „Nagy ok­tóberi szocialista forradalom 50 éve” bányák is. Számos más rekordot is felállítottak a Sztahanov-mozgalom 50. évfor­dulójára. A kiválóak között mind gyakrabban hallani új neveket, más bányák briqádve- zetőinek a nevét. A múlt évben vált ismertté D. N. Trus, a ki­termelők briaódvezetőjének ne­ve. Az ő brigádja egy nap alatt 3000 tonna szenet hozott a fel­színre. Bányászaink között azért most is vannak olyanok, akik nem tudnak megszabadulni a régi munkaszervezés béklyóitól. De át kell-e vonszolni az újév küszöbén mindazt, ami régi, el­avult? Erre semmi szükséq. Te­li tüdővel kell beszívnunk a fpss levegőt. Harcos, forrongó kor­szak nyílt meq előttünk, lema­radásnak nincs helye többé. Ezt kellett végérvényesen fel­ismerniük a 10. és 5. számú, a lenini Komszomolról elneve­zett Velikomoszkovszkaja bánya dolaozóinak is. akik nem állít­hattak úiévi fenyőfát. Az ün­nepet számukra az adósságok átmvékolták be. Úiraolvasva, úiragondolva mindazt, ami ott áll a leqfon- tosabb DÓrtdokumentumokbcn, az SZKP úi Droqramjónak és szabálvzatának laoiain, a kö­zelgő ötéves tervciklusra és a 2000. évig terjedő időszakra vonatkozó előirányzatokban, gyűléseket tartottak, s megvitat­ták a dokumentumokat, ame­lyek mind megfogalmazzák: a szocialista társadalomban élő ember saját sorsának formáló­ja. Becsülettel, lelkiismeretesen végzett munka esetén minden év új reményt hoz. Saját sor­sunk és hazánk sorsának ala­kítói vagyunk mindnyájan — és a kettő elválaszthatatlan. U. Ternovoj, a 8. számú Velikomoszkovszka- ja-komszomolszkaja bánya párt- szervezetének titkára, az Ukrán Kommunista Párt XXVII. kong­resszusának küldötte Az ananász növekedése Kubában eddig az ananászültetvényeket vegy­szerrel kezelték, hogy a kívánt időpontban virá­gozzanak. Ez azonban nemcsak higiéniai szem­pontból kedvezőtlen, hanem túlságosan is mun­kaigényes eljárás, hiszen minden egyes növényt külön-külön kell a műveletnek alávetni. Mindezt kiküszöbölendő, a lipcsei Kari Marx Egyetem Trópusi Mezőgazdasági Intézetének ku­tatói kubai kollégáikkal együttműködésben, olyan preparátumot kísérleteztek ki, amely a korábbinál jóval előnyösebben alkalmazható és igen ered­ményes. A folyadék formájában csomagolt vegyszer Flor- dimex néven került forgalomba. A preparátum használata lehetővé teszi az egyidejű gyümölcs- kialakulást c növények igen nagy számánál. Ez pediq megkönnyíti mind az ápolást, mind a beta­karítást. A Flordimex-szel alig néhány óra alatt nagy területek bepermetezhetők. A tapasztalat szerint a szer hozzájárul a nád cukortartalmának növekedéséhez is. A serkentő folyadékot a bit- terfeldi Vegyészeti Kombinátban állítják elő a sziqetország részére. A jövőben Kubában már nemcsak az ananász­ültetvényeken hasznosítják a szert. Flordimex-szel szabályozzák majd a cukornád növekedését is, úgy, hogy a betakarítási időszak hosszan elhú­zódjék, mert ez egyaránt kedvező a termelők és a cukorgyárak részére is. Életszínvonal, szociálpolitika Tavaly a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyedét költötték fogyasztásra. De ehhez számítva a lakásépítés és a szociális-kulturális beruházások költségét, a nemzeti jövedelem négy­ötöde ment el a fogyasztásra. Gyarapodott p lakosság reáljövedelme. A mun­kások és az alkalmazottak átlagbére 185-ről 190 ru Mié emelkedett. A kolhozparasztsáq havi át­lagjövedelme 148-ról 153 rubelre növekedett. A Szovjetunió valamennyi körzetében megtör­tént a mezőgazdasági dolgozók munkaköri bér­besorolásának, illetve pótszabadságának rende­zése. Az állattenyésztők részére pedig külön bér­pótlékot állapítottak meg. Ugyancsak tavaly rendezték a pedagógusok fi­zetését, s kiegészítő bérkedvezményt vezettek be az egészségügy egyes szakterületein, illetve a fa- és építőiparban. A lakosság a társadalmi fogyasztási alapból 146,5 milliárd rubel értékben részesült, 5,8 milli- árddal többet kapott, mint 1984-ben. E kifizeté­sekkel felkerekítve a munkások és az alkalmazot­tak átlagjövedelme havi 261—268 rubelre tehető. Ez az öt kisfiú a Drogobicsi járás Podbut falujában él. Az öt testvér, Rosztiszláv, Oleg, Oreszt, Viktor és Vaszilij Ivaskivi ötszemélyes tánccsoportot alkot, és nagy népszerűségnek örvend a nézők körében.

Next

/
Thumbnails
Contents