Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-26 / 56. szám

Történelmei formáié tervek Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt fígpió XLIII. évfolyam, 56. szám 1986. február 26., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az SZKP nemzetközi tevékenységének közép­pontjában az egyetemes béke megőrzéséért vívott harc áll Kedden moszkvai idő szerint 10 órakor a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdődött a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusa. A kongresszust Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. A főtitkár megnyitó szavai után megválasztották a kongresszus vezető szer­veit. A delegátusok jóvá­hagyták a kongresszus na­pirendjét: — Az SZKP KB beszá­molóját, a párt új szöve­gezésű programját és a módosított szervezeti sza­bályzatot tartalmazó po­litikai beszámolót Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára terjeszti elő. — A Szovjetunió társa­dalmi és gazdasági fej­lesztésének a következő öt évre és a 2000-ig terjedő időszakra érvényes fő irá­nyairól Nyikolai Rizskov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke tart be­számolót. — Az SZKP Központi Re­víziós Bizottságának be­számolóját Gennagvij Szi- zov, a testület elnöke ter­jeszti elő. A napirend elfogadása után Mihail Gorbacsov megkezdte beszédét. Megkezdte munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa a társadalom szellemi és er­kölcsi erejének maradéktalan kibontakoztatása útján halad­nak. Új, a társadalmi igazsá­gosság elvein alapuló életfor­ma teremtődött, amelyben nincsenek sem elnyomók, sem elnyomottak, sem kizsákmá­nyolok, sem kizsákmányoltak, ahol a hatalom a népé. A szo­cializmus az egész emberiség előtt nyitva álló reális lehető­ség, a jövőbe mutató példa. A társadalmi haladás szoro­san kapcsolódik a gyarmatosí­tás elleni forradalmakhoz, a nemzeti felszabadító mozgal­makhoz, sok állam újjászületé­séhez és új államok tucatjai­nak létrejöttéhez. A beszámoló emlékeztet rá, hogy a társadalmi haladás ki­fejeződésre jut a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom fejlődésében, korunk új demokratikus tömegmozgalmai­nak, köztük a háború- és atom­fegyverellenes mozgalmaknak a kibontakozásában. Az emberiség haladása köz­vetlen kapcsolatban áll a tudo­mányos-műszaki forradalommal is. Ez a forradalom századunk utolsó negyedében az ember anyagi és szellemi lehetőségei­nek hatalmas mértékű gyara­podását indította el. Ezek a lehetőségek azonban kettős természetűek. Az emberiség termelőerejének minőségi ug­rását követhetjük figyelemmel. De a pusztító eszközök fejlő­désében, a hadügyben végbe­ment minőségi ugrás a törté­nelem során első alkalommal „felruházta" az embert azzal a fizikai lehetőséggel is, hogy el­pusztítson minden élőlényt a Földön. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban rámutatott: a szo­cializmus rendelkezik minden szükségessel ahhoz, hogy a modern tudományt és techni­kát az emberek szolgálatába állítsa. Helytelen lenne azon­ban azt feltételezni, hogy a tudományos-technikai forrada­lom nem állítja problémák elé a szocialista társadalmat is. A tudományos-technikai haladás természetesen nem változtathat­ja meg a társadalmi fejlődés törvényeit, társadalmi lényegét és tartalmát, óriási hatással van viszont a világban végbe­menő összes folyamatokra, azok ellentmondásaira. Az emberiség sorsa szem­pontjából az első és legfonto­sabb ellentmondáscsoport a két rendszer, a két társadalmi formáció közötti kapcsolatokkal függ össze. A totális konfrontáció, a ka­tonai szembenállás politikájá­nak nincs jövője — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. A tet­tek mutatják majd meg, hogy Washington mikor és milyen mértékben ébred tudatára en­nek. Készek vagyunk mindent megtenni, ami tőlünk függ, azért, hogy a nemzetközi hely­zetet gyökeresen megjavítsuk. A szocializmusnak ehhez nem kell lemondania sem elveiről, sem eszméiről. A szocializmus változatlanul a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett éléséért lé­pett és lép fel. A kongresszus elnöksége Mihail Gorbacsov mondta el a központi bizottság beszámolóját Bevezetőjében kiemelte, hogy a kongresszus olyan idő­szakban ült össze, amikor éles fordulat figyelhető meg az or­szág és az egész világ életé­ben. A feladat széles körű: lenini módon át kell gondol­nunk az átélt időszakot, rea­lista, minden szempontból mér­legelt cselekvési programot kell kidolgoznunk. A kongresszusnak meg kell vitatnia és el kell fogadnia az SZKP új szövegezésű program­ját, a párt szervezeti szabály­zatában végrehajtandó módo­sításokat, a népgazdaság fej­lesztésének fő irányait a kö­vetkező ötéves tervidőszakra és hosszabb távra. Arról van szó, miként lép a Szovjetunió a XXI. századba, milyenek lesz­nek a szocializmus pozíciói és milyen lesz a róla alkotott kép a nemzetközi színtéren, milyen lesz az emberiség hol­napja. A párt jelenlegi programjá­nak elfogadása óta a szovjet társadalom messze előrehaladt fejlődésének útján — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. Lé­nyegében újjáépítettük az egész országot. Utat nyitottunk az emberiség számára a világ­űrbe. Biztosítottuk a katonai­hadászati egyensúlyt, amely lényegesen korlátozta az im­perializmus agresszív terveit és a nukleáris háború kirobban- tósával kapcsolatos lehetősé­geit. A főtitkár a továbbiakban arról beszélt, hogy az SZKP vezetése, megfelelően értékel­ve az elért eredményeket, kö­telességének tartja becsülete­sen és nyíltan szólni a pórt és A politikai beszámoló első fejezete behatóan foglalkozik világunk néhány alapvető irányzatával és ellentmondásá­val. Korunkban a haladás joggal azonosítható a szocializmus­sal — mutatott rá Mihail Gor­bacsov. A világszocializmus hatalmas nemzetközi formáció, amely fejlett gazdaságra, biz­tos tudományos alapra, meg­bízható katonai potenciálra támaszkodik. Felöleli az em­beriség több mint egyharma- dát, olyan országok és népek tucatjait, amelyek az ember és Hadiösvényen nem lehet ésszerű megoldásokra jutni A szocializmus — az impe­rializmustól eltérően — saját akaratából soha nem kötötte jövőjét a nemzetközi problémák háborús úton történő megoldá­sához. Már Lenin rámutatott arra, hogy megengedhetetlen és haszontalan kívülről szítani forradalmakat, különösen ka­tonai eszközökkel, s ez a Szov­jetuniónak ma is szilárd meg­a nép előtt a politikai és a gyakorlati munkában elköve­tett hibákról, a gazdaságban és a társadalmi-szellemi szfé­rában mutatkozó kedvezőtlen tendenciákról és e jelenségek okairól. A korábbi években kialakult helyzet változásokat követelt, de a központi és a helyi szer­vekben is sajátos gondolkodás kerekedett felül: javítgatni a dolgokon, anélkül, hogy bár­min is igazán változtatnának. Gorbacsov részletesen szólt arról, hogy nemcsak a belső ügyekben alakult ki fordulatot igénylő helyzet. Ugyanez érvé­nyes a külügyekre is. Az Imperializmus által meg­indított fegyverkezési hajsza azt eredményezte, hogy a vi­lágpolitikában a XX. század végére felvetődött a kérdés: megszabadulhat-e az emberi­ség a nukleáris veszélytől, vagy a nukleáris konfliktus va­lószínűségét növelő konfrontá- ciós politika kerekedik felül. A párt teljes mértékben tu­datában van az országon be­lül és a nemzetközi színtéren kialakult gyökeresen új helyzet­nek, a haza sorsa iránti fele­lősségének, és eltökélt szándé­ka végrehajtani a szükséges változtatásokat. A kongresszus elnökségében Kádár János, mögötte Lázár György győződése. Azok a problémák és válságok, amelyeket a ka­pitalista világ él át, belülről fakadnak és törvényszerű kö­vetkezményei a feloldhatatlan belső ellentmondásoknak. Az állítólagos szovjet vagy éppen kommunista fenyegetés­ről szóló, gyakran hangozta­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents