Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-25 / 55. szám
1986. február 25., kedd Dunántúli napló 3 Felemelt állami támogatás A bicsérdi termelőszövetkezet 460 Holstein-fríz magyar tarka keresztezésű tehenéből fcb. 370 tejelő. Ebben a hónapban rekordra számítanak, ugyanis 200 000 literen felül értékesítenek tejet Erb János felvétele Korszerűsítik az állattenyésztő-telepeket Gyorsabb lett az engedélyezési eljárás Az idén, úgy tűnik, fordulat várható a mezőgazdasági beruházásoknál. Míg az elmúlt öt évben csaknem kizárólag a gcfbonaprogramhoz kapcsolódtak a fejlesztések, most az állattenyésztési beruházásod kerülnek előtérbe, ötvenszáza- lék állami támogatás jár az elhasználódott szarvasmarha- és sertéstelepek korszerűsítésére, bővítésére. A 'kedvezményt azok a gazdaságok vehetik igénybe, amelyek 1986. január 1. után indítják a 'beruházást. Mivel a korszerűsítések hitel- felvétellel valósulnak meg, a pályázati igényt a Magyar Nemzeti Bankhoz Ikell benyújtani. Az elmúlt időszakban jogos kritikára adott okot az ilyen jellegű pályázatok elbírálásának el-el'húzódása, gyakran háromnegyed év, egy év is eltelt az engedély megérkezéséig. Az engedélyezési eljárás most meggyorsult. Jó példa erre a Bicsérdi Aranymező Tsz esete. Ez a szövetkezet múlt év december 6-án nyújtotta be a pályázatát szakosított tehenészeti telepének rekonstrukciójára, s az engedély a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól ez év január 7-én már meg is érkezett. Az MNB Baranya Megyei Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint február elejéig a bicsérdi, a kémesi, a gödrei, a véméndi, a mozsgói, a nagypeterdi és az újpertrei termelő- szövetkezet jelezte szándékát szarvasmarha-ágazatának fejlesztésére. Ezek a szövetkezetek 1986-ban kívánják elkezdeni tehenészeti telepeik rekonstrukcióját, s a befejezést 1987—1988-ra tervezik. A legnagyobb beruházás ez ideig a 'bicsérdieké. A szövetkezet 41 millió forintos bekerüléssel férőhelybővítő fejlesztést indít, amihez 32 millió forint hitel kapcsolódik. Ennek során a jelenlegi 456 férőhelyes telepet 1988-ra 600 férőhelyesre bővítik. Korszerűsítik a takar- mánykiadagolást, a trágyakezelést, a fejés technológiáját A bekerülési összeg felét — több mint 20 millió forintot — állami támogatás formájában utólag megkapja a szövetkezet. A kémesi Közös Út Tsz 20 millió forintos teleprekonstrukciót indít, amelyhez 16 millió hitelt vesz fel. A kivitelezés során a jelenlegi 340 tehénférőhelyet 500-ra növelik. Tehenészeti telep rekonstrukcióra kíván pályázatot 'benyújtani a gödrei Béke Tsz is. A beruházás 21 millió, amiből a modernizáláson kívül újabb 150 tehénférőhely létesítésére jut fedezet. A felsorolt tsz-et többsége majd csak ezután nyújtja be pályázatát, de nem kétséges, hogy kellő megalapozottság esetén valamennyit el is fogadják. Egyébként — mint azt a Nemzeti Banknál elmondották — határidő ezúttal nincs, a nagyüzemek folyamatosan pályázhatnak egész éven át. Kisebb mozdulás tapasztalható a sertéstelepi rekonstrukciók esetében. Eddig a Szigetvári Állami Gazdaság és a sellyei tsz nyújtott be pályázatot. A Szigetvári Állami Gazdaság 29 millió forintos beruházással bővíti sertéstelepi kapacitását. Az építkezés az idén elindul és 1987-ben fejeződik 'be. Célja a gazdaság kistermelői integrációjának jobb hízóalapanyag-elláfása. A beruházás befejezése után évente 672 tonnával több vágósertést állítanak elő a gazdasághoz kapcsolódó kistermelők. A sellyei tsz pályázati tervét most készíti az Agrober. A teleprekonstrukciókhoz szorosan kapcsolódik a takarmánykeverő építési program is, amelyhez világbanki hitelt vehetnek fel a termelő gazdaságok. Himesházán ebben az évben 6,5 millió forintos beruházással bővítik a takarmány- gyártó kapacitást, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 2180 tonna helyett a jövőben már évi 8000 tonna táptakarmányt fognak előállítani. Mohácson az Új Barázda Tsz 15 milliós beruházást indít... Jelenlegi takarmánykeverő kapacitásukat 9870 tonnával növelik. A legnagyobb takarmánykeverőt Boksán építik. Ez a tsz 28 000 tonnára bővíti kapacitását 1987-ben és 1988-ban. Elsődleges céljuk ezzel a háztáji gazdaságok jobb ellátása. — Rné — Kibontakozóban a gyáregységek k verseny Szintentartás helyett növekedés Kicsi, de biztos előrelépés a Pécsi Mezőgépnél A húsipar számára négy zsírkeverő gép ált gyártás alatt. A Horizontal gépen a berendezés fedelét. munkálják meg. Fotó: Erb János Javítják az érdekeltséget, nagyobb teljesítménynél több bér A Pécsi Mezőgép Vállalat 1450 fős kollektívája egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a termelés növelésére. A nemrég alakult 31 tagú vállalati tanács egyértelműen foglalt állást: több és főleg jobb minőségű munkára van szükség, hogy emelkedjék a nyereség. Az idei nyereségterv 106 millió, a tavalyi százzal szemben. A múlt évi 685 milliós termelési értéket 715 millióra akarják növelni, — Kicsi, de biztos előrelépéseket teszünk — mondja Vig Miklós igazgató. Számolnak azzal, hogy a gondok hosszú távon megmaradnak. így például az alapanyag-, nyersanyag- és energiaárak tovább nőnek, vészesen öregedik a géppark. Köztük most mégis egyik legfeszítőbb az állandósult létszámcsökkenés, amely elsősorban Pécsett és Szigetváron tapasztalható. 1985-ben több mint hatvanon mentek el a vállalattól. Sokszorosan minősített hegesztők is, akiknek a teljesítménye nélkülözhetetlen a nyugatnémet piacra kerülő Spitzer-tartályok gyártásában. A kilépők kevésnek tartják a havi tízezer forintos keresetet. Máshol magasabb jövedelemhez jutnak kevesebb idő- és energiaráfordítással. A fizikaiak körében megtartó erőnek számítanak a vgmk-k. Tavaly 9 százalékos volt a keresetnövekmény, az elkövetkező 5 esztendőben évi 6 százalékossal számolnak. Létszámgonddal küszködik a 30 fős műszaki és a 6 fős kereskedői állomány, öt gépészmérnököt például azonnal felvenne a Mezőgép. Idén 10 százalékos alapbérrendezésre kerül sor. Tavaly a személyenkénti évi mozgóbérkeret 50 százalékkal nőtt. Egy emberre vetítve 12 000 forint többletjövedelem is elérhető. Megalakult a műszakiak első vgmk-ja is. A belső érdekeltség javításával azt is megcélozták, hogy a gyáregységek aktívabban kapcsolódjanak be a megrendelésszerzés folyamatába, a leghatékonyabb exportteljesítésre rendezkedjenek be. Az ösztönzési formák közül egyik, amikor a többletnyereségért azonos mértékű keresettömeg jár, vagyis minden egymillió forint után 250 000 forint. Ezentúl a gyáregységek pályázat útján nyerhetik el a termelést élénkítő beruházási összeget. Az nyer, aki a legjobb fejlesztési programot nyújtja be. Idén 23 millió forintért pályázhatnak és ily módon szerezhetők be az új forgácsoló gépek. A Mezőgép 1990-ig 140—150 millió forintot költ elsősorban műszaki, technológiai beruházásra. Az 1986-os esztendőt illetően 75 százalékra kötötték le a kapacitásukat. A nyugat-európai érdekeltséget feltétlenül megtartják. A rendszeres megrendelést nyújtó tőkés piacon a múlt évi 33 millióval szemben 35 millió forintos árbevétellel számolnak. Ha a saját fejlesztésük, — így a hidraulika munkahenger, a gázrúgó és alkatrésztároló konténer — próbaszállításaira még idén vevők jelentkeznek, a fenti összeq megduplázódhat. A bevétel nőhet, ha a TSZKER-re! közösen sikeresen pályáznak meg egy viláqbanki hitelt, amelynek a segítségével régebbi terméküket, a tejhűtőt korszerűsíthetik. Az idei terv szerint a jugoszláv és a szovjet piacon is jelentkeznek. Az utóbbin általános és vegyipari, valamint anyagmozgató gépeket kínálnak. Belföldre megpróbálják az ugyancsak saját és egyben importpótló termékek, íqy a zöldségkockázó, babtöltő, vízpermetezős hűtő sonkaprés és füstölőkeret sorozatgyártását. Emellett ismét az egyedi és alkalmi qép valamint berendezésgyártás kapja a leqnaqyobb hangsúlyt, ami gyors átállással, rengeteg piackutatással jár, de még jövedelmező. A belföldi piacon, amelyik nem számít most nagy felvevőnek, elsősorban ezzel a vállalással igyekeznek megmaradni. A megbízhatóbb piacismeret reményében a Pécsi Mezőgép Vállalat belépett az Élelmiszeripari Innovációs Társasáqba, az Innokord Közös Vállalatba, most kérte tagságát a Húsipari Fejlesztő Közös Vállalatnál. A pécsi közösség a hús- és konzervipari gépqyártó profil megerősítésére törekszik. Csuti J. A tejipar számára készül a csoportos hőcserélő bojler. Jelen pillanatban a harmadik garnitúra szerelése áll befejezés előtt. A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai gépüzeme gépmosójának olajszűrő tartályai. Környezetkímélő gépkocsimosók Léteznek típustervek, az eddiginél olcsóbb megoldások is Baranya megye mezőgazdasági nagyüzemeinek még csak egyharmadában működik környezetvédelmi követelményeket is kielégítő, korszerű gépkocsimosó, annak ellenére, hogy az utóbbi egy-két évben lendületet vett létesítésük. Minisztertanácsi rendelet a gazdálkodó egységeket teszi felelőssé a veszélyes hulladékaikkal való környezetszennyezésért, a ikárpk megelőzését és elhárítását az ő feladatukká teszi. Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelősége fokozta ellenőrzéseit. A rendelet megjelenése ó+a egyébként két lehetőségük van a gazdaságoknak: vagy megkezdik az új kocsimosók létrehozását, vagy .bérmosatásra hordják gépeiket. Hosszú távon mindenképpen az előbbi megoldás létezik gazdaságosabbnak, s az 50-100 gépjárművel rendelkezők többsége ezt az utat választja.- Kétszázötvenezertől egymillió forintig terjedő költséggel már egész jó gépjármű- mosókat lehet építeni, beleértve ebbe az egyszerűbb és a víztakarékos, vízvisszaforga- tásos típusokat is, — tájékoztat Krasznai Miklós, az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségé- neg igazgatóhelyettese. — Hallottam termelőszövetkezetről, ahol 2—3 milliós költséggel terveztek. Ez túl drága, ennél lényegesen olcsóbban lehet őket felépíteni. A létesítés engedélyezése a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kérhető s a dokumentációk OKTH-ban történő felülvizsgálata után tervezőkként Baranyában a Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Agrober Vállalat vagy a Sellyei Vízgazdálkodási Társulat jönnek általában szóba. A kivitelezést szinte minden esetben az üzemek építőbrigádjai végzik. A Tolna megyei Tsz-szövetség típusterv-sorozatot is kidolgozott, ezáltal csökkenthető a tervezési költség, ami általában a beruházás bruttó értékének 10 százalékát éri el. A mosóhoz tartozó olajfogóban gyűlik össze az olajszeny- nyeződés nagy része, melyet időnként le kell merni. Ennek kézi módszerét válthatja ki a Kaposvári Volán Vállalat folyamatos üzemű, 20 000 forintos olajlefölöző berendezése. A szennyezett víz további tisztítását szolgálja a mosó koksz ágya. Ezt időnként cserélni kell, a régi elégetéséhez pedig engedélyt szerezhet be az üzemeltető. A nagy mennyiségben keletkező olajos iszapot a téglagyárak tudják fogadni, felhasználni. Baranyában jelenleg 15 mosó építése, rekonstrukciója folyik. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a 800 gépet már hat helyen tisztíthatja. A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztón felújította régi mosóját. Szilágypusztán pedig újat épít. Ebben az évben történő felújításokkal és új beruházásokkal a Szentlőrinci Állami Gazdaságban is elérik, hogy mindhárom majláthpusztai, bo- gádmindszenti és tarcsapusz- tai — gépműhelyüknek külön mosója lesz. Balog N.
