Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-23 / 53. szám

Mindkét szülő igénybe veheti A készül Antal Gyula az öthónapos Péterrel Fotó: Läufer László Gyermeknevelő férfiak A gyermek másfél éves ko­ráig jár a gyermekgondozási díj és egyéves kor után bármelyik szülő igénybe veheti — ekként módosította február 13-i ülé­sén a Minisztertanács a gyer­mekgondozási díjra vonatkozó társadalombiztosítási jogsza­bályt. Néhány éve még igen­csak megmosolyogták a gyest igénybe vevő apót, aztán a közvélemény lassacskán hozzá­szokott, hogy van ilyen. Antal Péter tavaly szeptem­ber 28-án, szombaton szüle­tett. Édesanyja, az Orvostudo­mányi Egyetem negyedéves hallgatója előző nap még részt vett az előadásokon.- Nem vállalhattam az év­halasztást, így is 29 éves le­szek, mire végzek. Az egész- ségügyi főiskola már mögöt­tem van, védőnőként dolgoz­tam utána, tehát nem egyene­sen az érettségi után jutottam az egyetemre — mondja Antal- né Schunk Erzsébet. Hatodik éve házasok. A férj, Antal Gyula a BÉV-nél ügy­intéző. — Amikor megtudtam, hogy én is igénybe vehetem a gyer­mekgondozási díjat, már el is dőlt a kérdés: én nevelem a fiunkat. Gyorsan belejöttem a gyermekápolásba, mivel na­gyon akartam. Feleségem volt a tanárom. A vizsgaidőszakot, az első nagy próbatételt kiállták, bár a szoba-konyhás lakrész há­rom személynek kicsinek bizo­nyult. A tanulmányi átlag azonban ismét négyes lett. • Húsz éve dolgozik az ÉLISZ- nél gépkocsivezetőként Berger Béla, s még nem volt táppén­zen. Január 18-tól mégsem dolgozik, gyeden van. De szo­kás szerint most is minden reggel 5 órakor felkel. — Már nem is tudjuk, ki kit ébreszt, mert körülbelül egy­szerre nyitjuk ki szemünket a fiammal. Megszokta tőlem a hajnali kelést. Hogy a felesé­gem munkába állhasson, én éltem a gyermekgondozási díj lehetőségével. Az ötvenhez közelítő apa főz, takarít, mos — megcsinál mindent, amit kell. Sándorka most hathónapos, nyár végéig marad vele itthon az apja. Tovább nem bírja: volánhoz szokott keze alig várja, hogy újra dolgozhasson. A kamionszerelő kezében jól áll a szerszám, mégha az fő­zőkanál is. Bállá Lajos decem­ber közepétől van gyesen Ger­gővel, aki már 14 hónapos. — Sokat vagyunk szabad le­vegőn, ha jó idő van. Nyáron kiköltözünk Orfűre, s ott hor­gászunk majd naphosszat. Gergő ebéd után mindig al­szik 2—2,5 órát, időt hagyva édesapjának a mosogatáshoz, takarításhoz. Az édesanya ön­álló kisiparos. Nagy szükség van a munkájára, kivált az ab­ból származó bevételre: nem­rég költöztek be a kertvárosi, új lakásba. L. Cs. K. Ügyfélfogadás a községekben Jó hírünk van mindazok­nak, akiket a tavaszelőn az építkezés, a telekvásárlás foglalkoztat. Földügyeiket kényelmesen és egyszerűb­ben intézhetik, mert „házhoz megy" a hivatal. A baranyai földhivatalok február 1-től a községi kör­zetközpontok tanácsi helyi­ségeiben ügyfélszolgálatot tartanak. A félfogadást ab­ban a huszonkét baranyai községben szervezték meg, ahol elsőfokú építési ható­ságok működnek. A földhi­vatal új szolgáltatásáról dr. Berkes Györgytől, a Baranya Megyei Földhivatal vezetőjé­től kaptunk tájékoztatást. Az ügyfélszolgálat célja az, hogy ne kelljen a lakos­ságnak minden földügyi kér­déssel a városokba utaznia, hanem az egyszerűbb ügye­ket helyben intézhessék, il­letve szaktanácsot kapjanax. Mit intéznek helyben? A tu­lajdoni lap másolatok (ko­rábban telekkönyvi szemlék) és az ingatlanok megosztá­sának megrendelését, a mű­velési ág változásának beje­lentését, és az egyéni pa­naszügyekkel kapcsolatos szaktanácsadást. A földhivatalok az ügyfél- szolgálat mellett segítik és gyorsítják a lakossági ügyek intézését: a takarékpénztá­raknál, az OTP-fiókoknál, és a tanácsi építési hatóságok­nál, illetve valamennyi köz­ségi tanácsnál megrendelő nyomtatványokat tettek ki, így egy-egy tulajdoni lap másolatáért, vagy egy terü­letmegosztás kérvényezé- séért elegendő a helyi tak i- rékszövetkezethez, vagy köz­ségi tanácshoz bemenni, ahol útjára indítják a föld­igazgatási jellegű kérést, be­jelentést. Érdemes élni a le­hetőséggel, mert az így kiál­lított megrendelésre a föld­hivatalok a beérkezéstől szá­mított három napon belül postázzák a hatósági szol­gáltatás ügyiratát, a kért igazolást. A községi ügyfélszolgála­tok mellett a városi földhiva­talokban egy héten két na­pon, a tanácsi hivatalos idő­vel egyezően nyújtott félfo­gadást tartanak délután 5 óráig. Érdemes elmondani még, hogy ez az év az új szolgál­tatás bevezetésének tapasz­talatszerző éve, mert a föld­hivatalok számba veszik a la­kossági igényeket, és a lehe­tőségeik szerint azokhoz job­ban igazodó megoldásokat dolgoznak ki, egyszerűsítik az eljárásokat, és kiterjesztik a számítógépes adatfeldol­gozást is. Szövődmények, komplikációk, ismétlődések Tovább támad az influenza 70000 beteg Dél-Dunántúlon A hét végére sem csillapo­dott az influenzajárvány, Dél- Dunántúl orvosi rendelőiben szombaton is sokan jelentkeztek a betegség tüneteivel. Tapasz­talatok szerint a kórokozók el­sősorban a legyöngült szerve­zetet támadják, főleg a gyere­keket és az időskorúakat veszé­lyeztetik. Influenzával összefüg­gő haláleset Baranyában és Somogy megyében történt. Tolna megyében az utóbbi két hétben mintegy négyszeresé­re emelkedett a megbetege­dések száma. Amint azt dr. Il­lés Elemér, a KÖJÁL igazgató­ja elmondotta, a megyében kö­zel 10 000-re tehető az influen­zások száma. Orvosi ellátásért zömében gyerekek jelentkeznek, a fertőző gócok központja Szek- szárd és Dombóvár. Somogybán 35 százalékkal nőtt az új megbetegedések szá­ma, az elmúlt héten közel 8000 új esetet jegyeztek fel. Az ada­tok azonban nem pontosak, mi­vel az enyhe lefolyású beteg­séggel sokan nem fordulnak or­voshoz. Dr. Dettinger Antal, a megyei KÖJÁL igazgatója szerint a be­tegségben szenvedők mintegy 40 százaléka 14 év alatti. A volt barcsi járás területén 94, a Marcalihoz tartozó települése­ken 80, a Siófokhoz tartozó közigazgatási területen 90 szá­zalékos növekedést regisztráltak. Ezen kívül új gócközpontok ala­kultak ki Szennán, Tabon, Kő­röshegyen és Csurgón. Somogybán a hét elejére 18 000 fölé emelkedett az influenzás tünetekkel kezelt be­Dr. Zsifkovics István siklási kSr- zetében közel száz beteget vizs­gált meg. tegek száma. A kórokozók közül a B és a A vírust izolálták. Szö­vődményeket eddig mintegy 200 esetben tapasztaltak. Kaposvá­ron már január 27-től látogatási tilalom van a kórházban, Sió­fokon pedig hétfőtől lép újra életbe a zárlat. Pécsett lassan már negyedik hete tombol a járvány. A meg­betegedések száma az előző héten 4500-ról 7000 körülire emelkedett. Az érintettek főleg a gyerekek és az időskorúak, de a vírus a középkorosztályt is veszélyezteti. Ferenci Demeter Üdvözlégy, Mária! Svájci filmnapok Pécsett A fővárosi filmkedvelők már hozzászokhattak a rendszeres­sé váló filmnapokhoz — leg­közelebb a svájci filmművészet mutatkozik be hazánkban. De most már nemcsak Budapes­ten, hanem Pécsett is: a Me­gyei Moziüzemi Vállalat igye­kezetét siker koronázta — a svájci filmhét három filmje szerepel február 27-én, 28-án és március 1-én a Petőfi mo­zi műsorán. Csütörtökön három előadá­son a Parázs című film lesz látható. Thomas Koerfer ren­dező Svájc és a II. világháború viszonyát elemzi. Pénteken Alain Tanner Senkiföldje cí­mű filmje lesz látható: Svájc és Franciaország határvidékér» és a társadalmi periférián ját­szódik filmje. Szombaton kerül sor a fran­cia Jean-Luc Godard Üdvöz­légy, Mária! című, botrányt kavart filmjének bemutatójá­ra: Franciaország egyes me­gyéiben már betiltották a mo­dern környezetben játszódó film forgalmazását, s két kato­likus szervezet is szorgalmazza a teljes betiltást. A svájci filmhét keretében filmküldött­ség is érkezik Pécsre a hét végére. Új állatfaj a dél-dunántúli hegyekben Több éves kutatómunka eredményeként egy rendszer- tanilag igen nehezen felis­merhető fűgyökérmoly popu­lációt fedezett fel Fazekas Imre komlói biológus. Az igen apró, alig pár millimé­teres, sárgás-barnás színű állatkák a Villányi-hegység rétjein és a Mecsek déli ol­dalán fordulnak elő. Magyar kutatók eddig még nem vizsgálták, tulaj­donképpen nem is igen is­merték a fűgyükérmoly most felfedezett alfaját. A siker hatására azonban bolgár, holland és osztrák szakem­berek segítségével kiterjedt munka kezdődött. Ennek so­rán megvizsgálják a pará­nyi élőlények földrajzi el­terjedését, biológiáját. A kutatást nehezíti, hogy Magyarországon eddig egyetlen tudományos közle­mény sem jelent meg a fű­gyökérmoly dél-dunántúli új alfajáról. Hasonló populá­ció a balkáni, kis-ázsiai te­rületeken, mészköves, meleg hegyoldalakon ismert. Ha befagy a beömlocso 50 ezer köbméter víz a Dunából Egy hete jócskán zajlott a Duna Budapesten — ez adta az ötletet: okoz-e gondot Mohá­cson a pécsi ivóvízellátás? Ám a hosszú úton elolvadtak a kö­zepes jégtáblák, olvadásukba belesegített Paks__is, s közben még az idő is megenyhült.-— Tavaly kellett volna jönnie — fogad Csonka Ferenc, a Du­nántúli Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat üszög­pusztai üzemigazgatója. — Ak­kor be is fagyott a Duna, előtte, utána erős volt a zajlás, a víz­szint meg alacsony, s bizony be-betömödtek a szívócsövek a kásás jéggel. Akkor borotva­élen táncoltunk. Most se jég, s a vízállás is magas, zavartalanul ömlik te­hát a Duna alján elhelyezett két csövön keresztül a víz az első medencékbe. A tavalyi kri­tikus napokon bizony fél-más­fél óráig visszafelé kellett fo­lyatni a vizet, hogy az lelökje, leolvassza a rácsokra fagyott jeget — pedig a beömlőtorkok embernyi átmérőjűek. Tanulság nélküli mégsem volt a mostani nyugodt időszaki szemle, habár már nem kell fél­teniük a pécsieknek a melegvizü­ket, az üzemeknek a vízkorlá­tozást. Hiszen ha valami fenn­akadás van a mohács—pécsi vízvezetékrendszerrel, akkor elő­ször a szolgálati melegvíz apad el, majd korlátozzák a Hőerőmű villamosenergia-ter- melését. Napi 50 000 köbméter a Mohácsról Pécsre szállított vízmennyiség — ezt veszélyez­teti, ha befagy a Duna alatti beömlőcső. Igaz, ekkor lehet mozgósítani a szigeti, kutakat, de azoknak meg akkora a vas­tartalma és keménysége, hogy sem a gusztus, sem az erőművi vízlágyító nem birkózik meg ve­le. De most, hogy árad a Duna, hogy 0,3 C-fok a hőmérsékle­te, nincsenek ilyen veszélyek — a két párhuzamos rendszer zök­kenőmentesen szállítja a vizet Mohácsra és Pécsre. A Duna- parti vízkivételi műnél előbb káliumpermanganátot adagol­nak a vízhez, mely eloxidálja a szerves anyagokat, majd alumí- niumvegyületeket kevernek a vízbe, mely fehér pelyhekben kiválik, a pelyhek pedig viszik magukkal a lebegő szennyező anyagokat. Itt csak a mohácsi ivóvízhálózatba kerülő vizet tisz­títják, szűrik tovább: a Farost­lemezgyárba és Pécsre ipari víz indul. Pécs jó száz méterrel van magasabban, mint a Duna-part Mohácsnál: a magasság és a negyven kilométeres távolság leküzdésére 15—16 atmoszférás nyomással indítják, hogy aztán üszögpusztán ivóvizet varázsol­janak belőle. Sejtésemet megerősíti az üzemigazgató: — Télen több gondunk van az ivóvízellátással, s nemcsak a fagyások, dugulások miatt, hanem azért is, mert alacsony hőmérsékleten a kémiai folya­matok nem optimális hatékony­sággal zajlanak le. Márpedig 100—120 ezer embert érint, hogy valóban ivóvíz legyen az, ami csapjukon kifolyik, s ami a Dunából került oda. B. L. Korszerűsítik az iilepitőtartályokat a mohácsi vízkivételi műnél. I vasárnapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents