Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-02 / 32. szám
A pécsi színház Szomory Belláját mutatja be Sikeres gyűjtőakció — Tudom, Aranyoskáim, nem úgy van ez, mint régen. Szegény a színház, alig van pénze. Bejöttem Bala- tonkeresztúrról, az se kerüljön maguknak pénzbe. Nézzék, hoztam csipkéket, meg mást is. Szívesen adom, de végül is miért kell ez maguknak? — mondta az idősebb néni, aki a Pécsi Nemzeti Színház múlt szombaton megjelent hirdetésére jelentkezett. Századeleji ruhákat, étkészleteket, berendezési tárgyakat és más használati eszközöket keres a pécsi színház. Tényleg, miért? Kiürült a kelléktár? — Másról van szó — mondta mindenekelőtt Je- ney István, a színház rendezője. — ÁpriHs közepén mutatjuk be Szomory Dezső, Bella című darabját, amely a tizes években játszódik. Hiteles miliőt szeretnék a darabhoz, ez mindennél többet ér. Wagner Tamás (m. v.) díszlet- és jelmeztervezővel együtt járjuk a helyszíneket. Elégedettek vagyunk. Nem csoda. A hirdetés minden várakozást felülmúló sikert hozott, rengetegen jelentkeztek. Fodros bugyitól a gömbcsuklóval fordítható napernyőig, igazi karddal, forgóval, díszmagyartól a babakocsiig, sok mindent felajánlottak megvételre a régi tárgyak közül. — Tisztában vagyok azzal, hogy a színház nem múzeum. De, ami megjelenhet, jelenjen is mea a színpadon. Főként, ha ilyen pikáns századeleji darabról van szó, mint Szomory Bellája — mondta Jeney István. Látva egy-két már beérkezett tárgyat, magam egy karcsúsító mellemelő használatával foglalkoztam. Mégiscsak fontos, hogy minél előbb le tudjam venni, ha éppen erre lesz szükség. Abban maradtam: szerencsére ilyesmit nem hordanak ma már. És egyre az motoszkált a fejemben: nemcsak az emlékek, a gondolatok veszhetnek el, szükség lenne egy széles körű, tárgyi emlékeket gyűjtő akcióra is. Lenne miért, lenne mit. Bozsik L. Hét végén is dolgoznak Még tíz évig üzemel a pécsi homokbánya A homokfalat bontották tegnap a Pécs határában lévő, úgynevezett Lauber-féle homokbányában, amely méreteit tekintve a legnagyobb az országban. Magda Sándor gépkezelő olyan berendezést irányított, amelynek kanala közel egy köbmétert emel egyszerre. A megbontott fal a jövő hét elején gyorsabb gépekkel fogyasztható tovább. Ottjártunk- kor 10,5 tonnás Tatra teherautót pakolt a gép. Vezetője, Jónás János huszonöt éve van a bányát kezelő ÉPFU-nál. öccsével és fiával együtt — akik szintén itt dolgoznak — 6 is a rendszeresen hétvégé- zők közé tartozik. Az évi kétszázezer tonna homok kinyeréséhez százezer tonna meddőt mozgatnak meg. Szinte kizárólagosan innen biztosítják a megye ellátását. A bánya tulajdonosa, az Építőipari Szállítási Vállalata fuvarok 85 százalékát közületi megrendelésre indítja. A tegnap kitermelt homok célállomása a Mecseki Ércbányászati Vállalat, de a jövő heti munkák zömét már a harkány—mohácsi utat összekötő szakasz tereprendezése adja. A múlt évben a honvédség által átengedett területtel bővült a bánya, fgy további 8—10 évig termelnek még. Március elsejétől szervetlen hulladék lerakására közületek és magánosok részére megnyitják a már nem művelt részt. Sz. Koncz I. H. Colman professzor (a képen szemben) a pécsi FQI-Orr-Gége Klinikával ismerkedik Vendégünk Oxfordból H. Colman professzor Angol professzor, az oxfordi egyetem fül-, orr-, gégeklinikájának vezetője, Bemard H. Colman volt a vendége tegnap a Pécsi Orvostudományi Egyetem Fül-, Orr-, Gégeklinikájának. A vendéget a klinika vezetője, dr. Bauer Miklós egyetemi tanár fogadta, aki bemutatta a klinikát és röviden ismertette az itt folyó gyógyító- és tudományos munkát. Colman professzort a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete hívta meg Magyar- országra abból az alkalomból, hogy az egyesület dísztagjává választotta. A díszoklevelet pénteken Budapesten adták át. A tegnapi pécsi látogatásra annak a szakmai kapcsolatnak továbbápolása érdekében került sor, amely a pécsi és oxfordi egyetem között már évek óta fennáll. Ez alkalomból kértünk villáminterjút a DN számára. — Harmadik alkalommal vagyok az önök országában — mondja Colman professzor. — Évekkel ezelőtt az oxfordi egyetem újságjában olvastam egy hirdetést, hogy lehet jelentkezni tanulmányútra különböző országokba, többek között Magyarországra is. Én ezt választottam, mivel kíváncsi voltam az országukra. Nagyon megtetszett nekem és akkor kötöttem az azóta is gyümölcsöző barátságokat és szakmai együttműködést a magyar fül-, orr-, gégészekkel. — Mi tetszik önnek Magyarországon? — Az emberek. A közvetlenségük, az, hogy itt pár mondat beszélgetés után már úgy érzem, mintha régi barátok lennénk. — Mit jelent önnek, hogy a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesületének disztagjává választották? — Nagyon büszke vagyok rá. Felemelő érzés, ha az embernek vannak barátai, tudományos és jó szakmai kapcsolatai. Ennek megtisztelő dokumentuma ez. A pécsi klinikán magas színvonalú szakmai munka folyik, a mostani látogatásom célja, hogy tájékozódjam az itt folyó munkáról, amely bennünket is érdekel. S. Zs. Hatvan év légi történetei Kereken hatvan évvel ezelőtt, 1926. első heteiben készült ez a felvétel a Berlin melletti Tempelhof repülőtéren: a repülésbiztonság végett ügyeltek rá, hogy túlsúlyos utasok ne üljenek a gépbe. Amikor kilóra szállíhohfák a női ufasokah A Junkers-gép és a vízi bivalyok Az elegáns hölgy — rókaprémmel és álvidám hangulatban — ha élne, úgy kilencven éves lenne. Alvidámságának oka ma már repüléstörténelem, hiszen a német légiszolgálat hatvan évvel ezelőtt kívánta tudni, hogy „Hány kilósnak tetszik lenni?” Sőt, ezt a súlyt be is vezették a repülőnaplóba! Kínos volt. Utána társaságban nem lehetett letagadni. A felvételt az NSZK légi vállalatának, a Lufthansának a fotóarchívumában leltük fel, mivel ez a polgári légiforgalmi társaság a napokban ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját és alkalom nyílt régi fotók után érdeklődni náluk. Tehát: „hölgy, mérlegen!' Igencsak valószínű, hogy a világtörténelem első fényképes bizonyítéka a repülés és a női hiúság összefüggésére. Mivel a Lufthansa első gépein, a két- fedeles Albatroszokon csakúgv ügyeltek arra, hogy milyen a gépen a súlyelosztás, mint ahogy ma a Concordokon is ügyelnek. Aki járatos a repülésben, tudja: jónéhány gép vágódott már orra, mindjárt a felszállás után, mert sután osztották el benne az utasokat, a csomagtömeget, avagy a súlyarányosító homokzsákokat. Csakhát melyik légitársaság vallja ezt be?! Képzeljük akkor el, hogy a mindössze nyolc utast szállító, Albatrosz típusú, első könnyű Lufthansa-gépeknél mennyire fontos volt! Mert rémítő lett volna, ha a duplafedelű Albatroszba felvesznek néhány dupladerekú Rézi nénit. De a hatvanesztendős légi- társaságnak fantasztikus történetei születtek, míg elérte a mai 32 000-es alkalmazotti tömeget és a gépeivel menetrend szerint szállított évi 9,5 millió utast. így lett — a British Airways, az Air France és a Pan American után a világ negyedik legnagyobb forgalmú légi vállalatává. Ezenkívül évi 5 millió különjárati utast és 525 000 tonna árut is szállít. De a 30-as években egyszer az egyik Junkers 52-est csak vízi bivalyokkal tudták kihúzni a kínai Cseng-tu város nem kifejezetten modern repülőterének sarából, hogy a légcsavarok révén felvehesse a kezdő- sebességet. Fénykép van rólal Avagy 1928-ban az első légi konyha! Ha az Atlanti-óceán fölött vad vihar kerekedett, hát a gép bukdácsolása közben fölfelé folyt a leves. A rókaprémes hölgy történelmi értékű fotója láttán pedig roppant kísért a gondolat: mi lenne, ha a mai puccos, csupaüveg légikikötőkben beszállás előtt heccből lemázsálnák a fehérnépet? Hogy mi borravalót összeszednének a dörzsöltebb mázsálóemberek! Földessy Dénes A Szigetvári Cipőgyár pályázatot hirdet értékesítési osztályvezető munkakörbe. FELTÉTELEK: ♦ egyetemi vagy főiskolai végzettség, ♦ szakirányú gyakorlat, ♦ angol, német, orosz nyelvtudások előnyben. Bérezés a kollektiv szerződésben meghatározottak szerint. A PÁLYÁZATOT (írásban vagy személyesen) A SZEMÉLYZETI OSZTÁLYRA KÉRJÜK BENYÚJTANI. SZIGETVAR, RÁKÓCZI U. 7. TELEFON:48. Rigó Jancsi segédje hegedült Mi mindent láttak ezek a falak! (Pontosabban: talán csak a külső vakolat, mert — ránézve — mintha végigélte volna Kaposvár nagyhírű vendéglőjének 100 évét.. .) Történt pedig — meséli Lévai lózsel, a somogyi főváros története érdekességeinek amatőr, ám sokat tudó kutatója —, hogy az 1885. évi budapesti ipari kiállításon ott jártak a kaposvári vezetők is, s legott elhatározták: városuk sem lehet meg egy iparos-vendéglő nélkül. Akkoriban még gyorsabb volt az építkezés, mert a következő esztendő február 1-én már avatták is a létesítményt! Ha hallott valaki a Her- bergekről - itt szánhattak meg a vándorló iparoslegények, minden nagyobb városban voltak ilyenek, Kaposváron már az 1700-as évek végén, a Szarvas-vendéglő, a cégek azonban megszűntek, helyettük iparegyletek alakultak, nekik is 100 éves vendéglő Ka posvá ron szükségük volt fogadóra —, ezek utódjának szánták Kaposváron az új vendéglőt, így gondolta ezt Légár János, a városi ipartestület elnöke, de mert vidám természetű ember volt, s mert február 1-ére esett az avatás, hát mindjárt rendeztek is az alkalomból egy farsangi vígságot. Azután éveken át ezen a napon báloktól volt hangos az Ipar-vendéglő. A neve akkor is az volt. Jó hírre verekedte magát az iparegylet tagjainak második otthona. Olyannyira, hogy amikor Kacskovics Lajos főispán szigorúan eltiltotta a közigazgatási apparátusban dolgozókat minden kocsma látogatásától — azám! —, az egyedüli kivétel az Ipar-vendéglő volt. Pedig történt itt egy s más! Megjelent például az avatási vígság alkalmából a helyi színművészet üdvöskéje, Lencsi kisasszony is. Ledér módon ruházatát krepp- papírból csinálta, mindjárt alá is gyújtottak a viharosan jókedvű urak .. . Még szerencse, hogy közelben voltak — éppen a vendéglővel szemben hetykélkedett tornyos laktanyájuk — a tűzoltók, akik a helyszínen termettek — később is sűrűn látogatták a vendéglőt —, s kimentették — a bajból?, a ruhájából? — Lencsi kisasszonyt. . . S ma? Ahol hajdanában olyan prímások hegedültek, mint Szimpliciusz Barcza József, Rigó Jancsi segédje, vagy Babári Dezső, utóbb a Tokiak? Panaszkodik Máza Sándor, a vendéglő vezetője, hogy a vendéglő utóbbi évtizedekben megszerzett rossz hírét nehezen lehet kiszorítani falai közül. Pedig a konyha jó, belülről rendbe is tették az öreg épületet, elfér itt ma is 80—100 ember — de jobbára futóvendégek. Hogy lesz-e bál idén, február elején? Nem. Egy családi estre ugyan gondoltak, ahol az énekel, aki akar, de ez sok este megvan. Legfeljebb ki kell ebrudálni, mert nagyon hangosan adja elő . .. Mészáros A. vasümapiS Hölgy a mérlegen
