Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-16 / 46. szám

Panoráma Mireille Mat-hieu feltámadása Mireille Mathieu, aki Edit Piai haldia utón a francia sanzon legnagyobb élő egyénisége, hosszú évek óta először adott több tízezres tömegnek szóló hangversenyt Párizs­ban. A koncerten régi da­laival, forró hőfokú sikert aratott. (Képünkön: Mireil­le Mathieu.) A Woodner- gyűjtámény Európai kiállítássorozat- ra hozták el lan Woodner amerikai építész magán- gyűjteményét, a világ egyik legértékesebb rajz­és akvarellanyagát. Né- 'hány név a tárlat alkotói közül: Dürer, Raphael, Re- ni, Degas. Brandauer duplán 'Kétszeresen szerepei az idei Oscar-díjra jelöltek sorában Klaus Maria Brandauer. Nemcsak a Redl ezredes című filmet jelölték ugyanis, hanem személyesen őt is. Az El Af­rikából című filmjével, amelynek egyik férfi fősze­repét alakítja, benevezték a legjobb férfi alakítás mezőnyébe. A „Vihar" — zenével A finnországi Savonlinna város hagyományos nyári operafesztiválján az idén bemutatják Jean Sibelius Vihar című operáját is, amit Shakespeare hasonló című művéből írt. Margarida asszony Színpadi jubileum a hz-közveHtés előtt A tegnap esti képernyőn vetített drámához Klage í- furtból jött az első gratu­láló távirat: az éppen ott dolgozó Vámos László, a „Margarida asszony" ren­dezője köszöntötte Psota Irént abból az alkalomból, hogy — egy nappal a tv-fel- vétel tegnap esti sugárzása előtt - a művésznő század- szőr játszotta el ezt a mono­drámát. A főműsoridőben, milliók számára sugárzott, remek színpadi produkció 100. előadására érkeztek a virágcsokrok, s ezeknek a sikermérő, szeretetjelző csok­roknak a hangulatában em­lékezett — a színész: - Ami­kor 1980-ban átszerződtem a Várszínházhoz, ez a sze­rep volt a színészi újjászü­letésem kezdete. A „Mar­garida asszony” nagyon ne­héz feladatnak bizonyult. A szerző: Robert Atade. Mische! Gyarmathy mond­ta: — Párizsban Annie Gi- rardot játszotta, de néhány előadás után már nem volt közönség. Előbb a brazil nyers fordítást három héten át egybevetettük a franciá­ból átültetett magyar szö­veggel. így csupán a követ­kező három hét maradt meg a tényleges próbákra. Ezért ha próbák után elfáradtam, akkor Vámos László, a ren­dező feljött az öltözőbe, én kicsit pihentem, ő meg ját­szotta helyettem a próbát. Margaridát csak teljes erő­bedobással lehet eljátszani. Képzeljen el egy olyan ak­robata mutatványt, amikor nincs alattunk háló, a ren­dező mégis odasző egyet, én meg mindig keresem azt a képzeletbeli lyukat, amelyen át kieshetek a védőhálóból, aztán a remek pedagógus rendező, a képzeletbeli fé­lelemlyukat is beszövi, hogy a darab előadása sikerül­jön. — Az immár 100. siker azért nyilván megérte?! — A darab olyan fizikai tehertételt jelent, — éppen, mert én tudatosan átlénye­gülő színész vagyok, — hogy esténként legalább egy ki­lót lefogyok. Ezért az örö­méről nem tudok beszélni. Olyan ez, mint az egy- tőből fakadó kín és gyönyör, nincs belőle teljes feloldó­dás. Minden nagy szerepbe meg kell halni, de ilyen nagy halál talán a Yerma, a Kurázsi mama volt... Csak ott többen játszottunk a színpadon, itt meg a halál ráadásul magányos halál is. — Margaridának ki a drámai ellenfele? — Maga a társadalom. Margarida éppen abba őrül bele, hogy nem képes kiegyezni az adott társa­dalmi közeggel. — Mit nyújthatott a teg­napi tv-közvetités, 1986-ban a képernyő előtt ülő néző­nek? — A mindig, mindenről való gondolkodás kénysze­rét. Mert az élet csak így lehet tartalmas. Földessy Dénes Képeinken: Kockák a Bauhau* cfmű filmből Mari Kuttna-díj Kismányoky Károlynak A Martyn című film kiemelkedően kvalitásos munka Újsághír: a XVIII. magyar játékfilmszemle díjkiosztó ünnepsé­gén vette át Kismányoky Károly, a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermének rendezője a Mari Kuttna-díjat a Martyn és a Bau­haus cimü filmjeiért. Mari Kuttna így, magyarosan írta keresztnevét: Mari, mert­hogy magyar származású volt. Angliában a neves filmkritiku­sok közé tartozott, véleményét nemcsak olvasói közül tisztelték és osztották sokan, hanem kri­tikustársai és a rendezők is. Mari Kuttna azonban súlyos beteg volt, s tavaly a rák ál­dozata lett. Angol kellégái úgy tisztelegtek emléke előtt, hogy díjat alapítottak tiszteletére, s mivel a kritikusnő elsősorban az animációs filmekkel foglal­kozott, e díjat a világ legjobb animációs filmeseinek ítélik oda. A Mari Kuttna-díjat eddig egy-egy angol, illetve ausztrál alkotó kapta meg. A díj ala­pítványának kurátora, Mari magyar édesanyja, Miss Bar­bara Grey, a harmadik díjra magyar animációs filmest aján­lott, s ajánlatát el is fogadták: így tulajdonosa Kismányoky Károly, a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermének alkotója. — Kismányoky Karcsi igen jelentős alkotást mondhat ma­gáénak a Martyn című filmjé­vel — mondja Reisenbüchler Sándor filmrendező, aki más magyar művészek mellett a díj­ra javasolta a pécsi rajzfil­mest. — A Mari Kuttna-díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek az animációs film meg­újhodásáért. A Martyn című film kiemelkedően kvalitásos munka, s úgy tudom, hogy legújabb filmje, a Bauhaus sem marad el mögötte. Valóban elkészült már Kis­mányoky Károly új filmje, a Bauhaus, mely a Pécsről elszár­mazott, s a neves iskolához kapcsolódott művészekről szól azzal a sajátos formavilággal, mely szinte eggyé válik témá­jával, s amely jellemzője volt a Martyn című filmnek is. — Természetesen nagy öröm­mel fogadtam a hírt, hogy ne­kem ítélték a Mari Kuttna-díjat — mondta Kismányoky Károly —, s e sikerben részes a meg­rendelő, mint ahogy munkatár­saim, kollégáim is. Új filmem, a Bauhaus, azért jó, hogy most készülhetett el, mert még volt alkalmunk belevonni Wei- ninger Jenőt, aki ma Ameriká­ban él. ö szerezte egyébként a Bauhaus-indulót, ami aztán Molnár Farkaséknál családi füttyjellé is vált. Az induló dal­lama egyébként egy magyar népdal. Szubjektív dokumen­tumfilmnek szántuk a Bau- haust, egy kicsit magunk is bauhaus-isták lettünk, bár nem tagadtuk meg martyn-ista mi­voltunkat sem. Szándékunk mindkét esetben az volt, hogy a képzőművészet felől közelít­sük a filmet, vizsgáljuk a kép­zőművészet és a filmművészet kapcsolatát, különösen ha erre Pécsett olyan remek lehetősé­gek vannak, hogy itt él közöt­tünk Martyn Ferenc: hogy in­nen származott el nyolc kiváló építészművész, s lett a Bau­haus kiválósága. A szándék, s főképpen a két két film ismeretében egyetért­hetünk a Mari Kuttna-díj oda­ítélőivei. S gratulálunk mi is Kismányoky Károlynak. B. L. I | / Eles anya­nyelvűnk Azzal is fecséreljük az időt, hogy a rövidségére hivatkozunk. * Biológiai személyes név­mások: gén, te, ő... * A szél csak fütyül, de a levelek táncolnak. * Egykor elmék, ma csak emlék! * A házasság olyan pár­huzam, ahol mindkét fél egyhuzamban másra gon- j dől. * Az újságkritika a lap- szúrás. * Rendszerint az kerget ál­mokat, aki önmagát se éri utol. * Van nő, aki más embe­rére akad. * Többen szerepelnek a játékban, mint játszanak a szerepben. * Nem abból lesz nyel­vész, akit szóval tartanak. * Mindenkinek lehetőséget kell adni, hogy korlátjait megismerje. * A művésznek az ólma, a kritikusnak az ébredése fontos. * A barát a bajból, a töb­biek a sodrából hozzák ki az embert. * Attól, hogy a templomát már lerombolta, a kereszt­jét még viseli. * A legnagyobb hatáskör is önmagába tér vissza. * Nem a mi látásunkkal van baj, a szerencse vak. Kerekes László Elaludt a betörő A meglehetősen sok bűncse­lekményre fényt derítő ügynek a felgöngyölítése még a múlt évben, a Mecsek Füszérttől ér­kezett feljelentéssel vette kez­detét. A vállalatnál dolgozott ugyanis — tegyük hozzá: rö­vid ideig — Freiszleben József pécsi lakos, s áldásos ottléte alatt megszaporodott az eltűnő áru mennyisége, sőt, egy alka­lommal tetten is érték dézs­málás közben. Mindez novem­ber 19-én volt, a feljelentés nyomán többször is idézték a rendőrségre, de Freiszleben itt is a saját munkahelyi fegyel­me szerint viselkedett: nem je­lent meg . . . Elrendelték a felkutatását, a nyomozást. Január 14-én este bejelentés érkezett a rendőr­ség ügyeletére: az Engels úton és környékén több gépkocsit feltörtek. Elindultak a helyszí­nelők, akik hamarosan elkezd­ték az adatok gyűjtését, s en­nek során felmerült Freiszle­ben neve is. Még ezen a na­pon, késő este letartóztatták. Freiszleben nem sokat teketó­riázott: szépen elkezdte me­sélni a gépkocsi-feltöréseket. Elmondta azt is: nem járta egyedül az éjszakát, hanem az ugyancsak pécsi Kubanek An­tallal ügyeskedtek — ám nem­csak gépkocsik körül. Ezekből tíz feltörését készséggel elismer­ték, azután elhallgattak. Beszédesnek bizonyultak azonban azok a „cuccok”, amelyeket házkutatás során találtak meg részben Freiszle­ben, részben Kubanek barát­nőjének lakásán: magnók, vi­deó-készülékek. Ezek gyári szá­mát beazonosítva derült ki, hogy az értékes műszaki cik­kek a múlt év november 26-ról 27-ére virradó éjszaka, illetve december 16—17. között a Ba- ranyaker kertvárosi, Berek ut­cai iparcikk-áruházába történt betörések során tűntek el. Ki­csit részletesebben: az első be­töréskor 60 000 forint készpénz, a második alkalommal két kép­magnó, egy-egy zseb-, illetve rádiómagnó, egy videokazetta, összesen több mint 154 000 fo­rint értékben. Úgy tűnt azonban, még min­dig érdemes kérdezgetni Freisz- lebenéket. A kihallgatás során azután elismerték, hogy ők tör­ték fel a Komját utcai élelmi­szerboltot (12 000 forint kész­pénzt vittek el, cigarettát és természetesen italt november 18—19, között éjszaka), s be­széltek olyan általuk elkövetett bűncselekményekről is, amelyek nyomán a rendőrségre nem érkezett feljelentés. így példá­ul a múlt év késő őszén az ál­latkert és a tv-torony közötti útszakaszon egy BMW-t tör­tek fel, 13 000 forint készpénzt találtak benne, ugyanezen a környéken az év végén egy VW-t is feltörtek, diplomata- táska, számítógép volt <3 zsák­mány, egy Lada Kombiból gye­rekruhát loptak. Próbálkoztak egyébként több helyen is, volt eset, hogy a bezúzott kirakatüveg hangos csörömpölése nyomán ijedten hagyták félbe a munkát, más­kor lakásba próbáltak bejutni tolvajkulccsal, de a szerszám gyengének bizonyult, elhajlott, volt, hogy nem találtak ello­pásra érdemes holmit. Most mindketten előzetes letartóztatásban várják a Pécsi Rendőrkapitányságon a vizs­gálat befejezését, Freiszleben hat rendbeli lopás bűntette és vétsége, két rendbeli jármű ön­kényes elvitele, illetve orgaz­daság bűntettének alapos gya­núja miatt, de nem rövidebb Kubanek „táncrendje” sem: nyolc rendbeli lopás bűntette és vétsége, két rendbeli jármű önkényes elvitele. Bizonyára feltűnt: orgazdá­nak is minősül Freiszleben. Történt ugyanis, hogy a Berek utcai betörést előre lebeszélve ugyan, de nem ment el a ran­devúra: elaludt... így Kuba­nek egyedül végezte el a mun­kát, de az itt zsákmányolt 60 000 forintból — megbízható társhoz illően — másnap dél előtt a pályaudvaron átadott Freiszlebennek 30 000-et. ö pedig a legnagyobb örömmel átvette... M. A. H vasárnapi Családi füttyjetié lett az indwló íöbb bűntett, mint feljelentés

Next

/
Thumbnails
Contents