Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-15 / 45. szám
Dr. Pár Alajos mikroszkópos vizsgálat közben Fotó: Läufer L. Az AIDS hatása: nincs, ki riasszon Az immunrendszer a szervezet védekezése T-sejtek a vírusok ellen — Belép a fék — Az immunrendszerben soha nincs nyugalom A Magyar Immunológiai Társaság 1984-ben elhatározta, hogy az egyetemi városokban tartsanak továbbképző jellegű előadásokat az immunológiai kutatások eredményeiről. Mivel Pécsett az Akadémiai Bizottságon belül megalakult az Immunológiai munka bizottság, természetes, hogy Pécs többször volt gazdája ezeknek a tudományos üléseknek. * Sokszor sok betegséggel kapcsolatban halljuk ezeket a kifejezéseket: immunitás, immunrendszer. Különösen mostanában esik sok szó róla, hiszen a rettegett új betegségnek, az AIDS-nek a vírusa a szervezet immunrendszerét támadja meg. De mi is tulajdonképpen ez az immunrendszer, melyek és hogyan jönnek létre az immunbetegségek? Erről kérdeztük dr. Pár Alajost, a POTE I. számú Belklinikájának docensét, a PAB immunológiai munkabizottságának elnökét. Az immunrendszer tulajdonképpen a szervezet védelmét szolgálja minden olyan kívülről bejövő hatás ellen, amely a szervezet számára idegen. Őrködik afelett, nehogy beépülhessenek idegen származású makromolekulák a sejtekbe, amelyek esetleg megváltoztathatnák a fajra jellemző biológiai tulajdonságokat. Tulajdonképpen ez a védekező mechanizmus nemcsak] az adott egyedet védi, hanem a faj — jelen esetben az emberi faj - bélyegeinek védelmét is szolgálja. Amikor az immun- rendszer akcióba lép a baktériumok vagy vírusok ellen, azért teszi, hogy az idegen tulajdonság beépülését megakadályozza. Az immunrendszernek a szervezetben különböző központjai vannak. Ilyen központi immunszerv a mandula, a lép és csecsemőmirigy. Immunszervnek fogható fel a gyomor, bélrendszer is, hiszen a külvilággal való érintkezés vagy védekezés első vonalát jelenti. Az immunrendszer, illetve a központok különböző tulajdonságú sejtekből állnak. Az egyik típusú sejtek termelik a különböző antitesteiket, amelyéknek a baktériumok elleni védekezésben van szerepük; a másik típus, úgynevezett T-sejtek feladata az immunrendszer szabályozása, ezen kívül támadóképes sejték. Ezek indulnak tulajdonképpen harcba például a különböző vírusok ellen. A kétféle tulajdonságú immunsejtek működését kétféle különböző központi immunsejtek koordinálják. Az egyik az úgynevezett segitő sejtek. Szerepük: a szervezetbe bejutott „idegenséget” érzékelve jelzést adjanak a támadó, illetve antitesteket termelő sejteknek és serkentsék azok működését. (Az AIDS vírusa ezeket a segítő sejteket pusztítja el, nélküle pedig nem lép működésbe ez a finom védekező mechanizmus.) A segítő sejtek mellett azonban ott állnak a fékező sejtek is, amelyek egyensúlyban (tartják a védekezés mértékét. Ha ezek a sejtek sérülnek, felborul az egyensúly, a segítő sejtek fékezés nélküli túlműködése az egész szervezet pusztulását jelentené. Eddig úgy vélték, az immunrendszer csak akkor lép működésbe, ha valami erre kényszeríti. A legújabb kutatások bizonyítják, a szervezet immunrendszere soha nincs nyugalomban. Ha ebbe a finom rendszerbe, az immunsejtek szabályozott kölcsönös egymásra hatásában valamilyen zavar lép fel, súlyos betegségek keletkeznek. Ha magukat a védekező sejteket vagy a működésüket inspiráló segítő sejteket pusztítja el vagy fékezi valami, akkor immunelégtelenségről beszélünk. Ebben az esetben olyan baktériumok is elpusztíthatják a szervezetet, amelyeket egyébként a szervezet minden esetben kivéd. Az autoimmun-betegség is az immunrendszer zavara. Ennél arról van szó, hogy az immunrendszer a saját szöveteket támadja, mert valami miatt idegennek ismeri fel a saját szöveti antigénjeit. Hogy ezeknek mi az oka, még nem tudják pontosan, sok a megoldatlan kérdés, de az utóbbi tíz évben több új dologra derült fény. Például előfordul, hogy a vírusok, baktériumok beépülnek az adott szerv sejtjeinek hártyájába és ennek a tulajdonságát megváltoztatják. Az immunrendszer felismeri a vírus jelenlétét, de ebben az esetben magát a sejtet is idegennek érzékeli és teljes erővel azt is támadja, pusztítja. Olyankor is önpusztításra indul ez a rendszer, ha a szervezetbe jutott és idegennek érzékelt vírus antigénje rokonságot mutat egy adott szerv sejtjeinek antigénjeivel. Ilyenkor nemcsak a vírust támadja. Az immunbetegségek nagyrészénél még nem tudják, hogy tulajdonképpen mi indította el, lehet vírus, lehet valamilyen vegyi anyag, ami ezt a finom mechanizmust megbolygatta, de lehet öröklött hajlam is. Sarok Zsuzsa A Virág cukrászda az udvarra települjön Elefántos tömb - befejezés előtt A város ragaszkodik a május 31-i határidőhöz Lehetetlen volt nem em'é- kezni ez alkalommal legutóbbi, tavaly nyári elefántos tömbbeli látogatásomra. Akkoriban mindenfelé kérdőjelek mere- deztek, s a legfőbb kérdés az volt: mikor lesz ebből valami? Hát igen ... Ha valakinek még akkor is eszébe jutott volna háborús filmnek egy jelenetét itt forgatni, olyan helyszínhez juthatott volna, aminél jobbat keresve sem találni. Elkeserí- tően rossz állapotú, romos falak között kellett bukdácsolni, s az egyik épületrésznél — a Széchenyi téri kapualj udvari kijárata mellett — nyomatékosan kértek rá: ne írjak arról, hogy ez az egyemeletes kis szárny éppen összedőlni készül. Az „eltűnt” udvar 1986. február első hetében merőben más kép fogadott, amikor Károlyi Antal, a B. M. Tanácsi Magas- és Mélyépítő V. főépítésvezetője és Hoffer József, az UNIBER műszaki ellenőre társaságában végigjártuk a háromfrontos épülettömböt. A legfőbb benyomás: hírmondó sincs már a romokból, a laikus által korábban kockázatosnak hitt bóklászás ma tökéletes biztonságban történik, hiszen minden fal, minden födém tökéletesen át- vagy újjáépítve kelti a biztonságérzetet. Hol van már az az idő - Károlyi Antal idézi fel —, amikor a volt Tünde helyiségében egy falpillért úgy tudtak „kiváltani", hogy közben egyfolytában attól kellett rettegni: összeomlik az egész ház. És az is az igazsághoz tartozik, hogy ma már jószerivel rá sem lehet ismerni a régi házakra — természetesen belülről — amelyek alatt jó évtizede megmozdult a föld az alattuk húzódó pince- labirintus miatt. Számomra leginkább az az aprócska udvar hiányzik, ahová egykor a Tünde mögött, a Bruhács köszörűsműhely mellett egy szűk kapualjon át lehetett bejutni; ott nyílt az egyik lejárat a p'in- celabirintusba. Az emeleti függőfolyosót testes kőkonzolok tartották, s íme ezek most is a helyükön vannak, csakhogy egy nagy, tágas helyiségben, s látszólag (lehet hogy valóban?) funkció nélkül, a vasbeton födém alatt. Tünde — három szinten Az aprócska bejáró helyett tágas, boltozatos kapualj van most itt, mint hajdanán is volt - ez lesz a jövőbeni Tünde Áruház Jókai téri - főbbik! — bejárata, a másik ugyanis marad a Széchenyi téri oldalon. Nem tudom, emlékszik-e az olvasó a pár éve bezárt Tündére? Exkluzív női fehérneműk és más divatáruk nem túl nagy üzlete volt ez. S ha most az utódot áruháznak mondom, nem járok messze az igazságtól. Ahogy elnézem ezt, méreteiben vetekedni fog a MERU- KER másik nagy, belvárosi üzletével, a Belvárosi Áruházzal. Ez az egész épületet elfoglalja majd három szinten. A Széchenyi téri bejárattal szemben lépcső vezet fel az első emeletre, a födém hosszúkás nyílása a hajdani kis udvart idézi, s ahogy onnan is a magasba lehetett látni, itt is nyitva van a következő szint, az eladótér körül fogja ölelni a kétemelet- nyi szabad teret. Két emelet? Gondolom, felkapja a fejét az olvasó, hiszen itt csak egyemeletes házat tud. Nos, a második: a tetőtér, amelynek a vasfödémszerkezetét ma még látni, s amelynek a gerincvonala itt feltárt falfestmények restaurálása nagy munkának ígérkezik. Hild-kapu? Sétánkat a majdani Művészetek Házában, a Széchenyi tér 8. sz. házban folytatjuk, s e séta elég hosszadalmas, hiszen maga a ház is nagy lesz, de kell is, mert a színészeken kívül - ők a PNSZ új üzemházában jutnak hamarosan igen színvonalas klubhoz - a többi fordul az idő - hallom - meg is kezdik a homlokzat felújítását. És ezzel el is jutottunk a kérdések kérdéséhez: mikor lesz kész az egész? Hányszor hangzott el a kérdés válaszokkal együtt az elmúlt években, s emlékszem olyan optimista nyilatkozatra is, amely 1984 végére ígérte ezt. Ha belegondolok, hogy akkor még sehol semmi sem volt, most pedig szemlátomást kézzelfogható közelségben van már a befejezés, most már csak csinálni kell... A műszaki ellenőr az mentén tetővilágítást kapnak az alsó terek. Visszamegyünk a földszintre, ki az udvarra, amelyre három ívelt záródású ajtó nyílik, mögöttük butikméretű helyiségek: a Tünde Áruház saját butikjai szólnak majd 'bele az udvar várható forgalmába. A fagylal- tozóval együtt. A tömbfelújítás tervező-építésze, Kistelegdi István úgy vélte, hogy az új Virág cukrászdának tavasztól őszig nem a Széchenyi térre kell kitelepülnie (a cukrászdába egyébként sem a tér felől, hanem az újból kinyíló kapualjból lehet majd bemenni), hanem az udvarra, s erre meg is teremtette a lehetőséget. E ház emelete valószínűleg „túléli” majd az építkezés remélhetően hámori befejezését; az művészeti ágaknak nincs igazi otthonuk Pécsett. Az új belső terek már kialakultak. A Széchenyi téri tetőtérben — a Virág cukrászda felett — szép kiállítóterem bontakozik ki, a megtartott tetőszerkezet korszerűen konzerválva különleges dísze fesz ennek. Egyebütt is szabaddá válnak a testes vörösfenyő gerendák, ahol az új funkció ezt indokolja is. Ilyen pl. a Sallai köz felőli oldalon leendő kétszintes — galériás - könyvtár is. Az udvari szárnyon pedig az emeleten nagy, szabálytalan alakú előadóterem lesz, két ablaka a Jókai téri keskeny kis lila ház (megmarad ez a színe!) emeletéhez tartozik. Ismét a földszinten, a Széchenyi téri kapualjban vagyunk, a tömb egyik bejáratánál, amely akár a Hild-kapu is lehetne, ha a város egyszer elnyeri a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-érmét. A tömbből a másik oldalon az említett lila házon át lehet kijutni, az udvar bekapcsolódik a belváros gyalogos forgalmába, s lehet, hogy első szakasza lesz az egykor már megálmodott gyalogos sétánynak, amely innen a következő tömbökön át a Rákóczi útig, sőt, onnan tovább — a közelmúltbeli terv- pályázatnak is voltak erre való utalásai - a Szalai András útig ér. Mikor? A Széchenyi tér 8. sz. házat a Sallai köz felől néhány hete már beállványozták: ha jóra érvényes határidőt - május 31ét - mondja, a kivitelező képviselője viszont kérdéssel válaszol: elképzelhető-e a látottak alapján ez? Nemigen merek válaszolni, helyette inkább kérdezek: elképzelhető-e a homlokzatok gyorsított ütemű felújítása, hogy legalább itt, az elefántos tömb körül az elviselhető minimumra korlátozódjék végre a palánkrendszer az idegenforgalmi idény kezdetére? Hoffer József ezt le'hetsé gesnek és szükségesnek mond ja, s Károlyi Antal is elképzelhetőnek tartja. * Nyitva maradt tehát a befejezés időpontja (mellékesen: a Művészetek Házában ősszel tartandó kiállítások terveiről már hallottam), így tehát dr. Molnár Zoltán városi tanácselnök-helyetteshez fordulok :- Mi most a tanács álláspontja az elefántos tömb felújításának a befejezését illetően?- A május 31-i már módosított határidő, amihez még hozzá tudtunk járulni, de többet nem engedhetünk. Nyáron és ősszel olyan rendezvényeink lesznek, amelyeknél számítunk a tömb rendezett környezetére, sőt az épületeire is. Egyedül a Virág cukrászda feletti helyiségek ügyében vagyunk elnézőek a festmények restaurálása miatt. Hársfai István HÉTVÉGE 7.
