Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-15 / 45. szám
2 Dunántúlt napló 1986. február 15., szombat---------------------------- * F elszólalók Németh Károly: 1 szakszervezetek tevékeny alkotói a társadalmi» gazdasáli folyamatoknak ságosabb világért. Ezt az évet a világ békeévként tartja számon. Ezért megkülönböztetett örömmel fogadják a magyar szakszervezetek is a Szovjetunió új, átfogó békekezdeményezéseit. A SZOT elnöke végül összefoglalta a szakszervezetek legfőbb tennivalóit, s beszédét e szavakkal fejezte be: — Az elmúlt öt év tapasztalatai hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy minden erőt összefogva megvalósítsuk céljainkat, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa fogalmazott meg. Gáspár Sándor beszéde után Biszku Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a Szakszervezetek Szám- vizsgáló Bizottságának beszámolóját, szóbeli kiegészítést fűzve a küldöttekhez korábban eljuttatott írásos anyaghoz. A küldöttek ezután megkezdték a vitát a SZOT és a számvizsgáló bizottság jelentése, beszámolója: a szóbeli kiegészítések, a határozattervezet, valamint a szakszervezetek alapszabályának módosítására előterjesztett javaslat felett. meg, 29-en betegség miatt maradtak távol. Mivel a küldöttek 96.4 százaléka jelen van, a kongresszus haározat- képes. Simó Tibor köszöntötte a kongresszus két legidősebb küldöttét, a 92 éves Hunya Istvánt, aki 1918 óta szakszervezeti tag, és a 91 éves Török Jánost, aki 1913 óta vesz részt a mozgalomban. Szintén köszöntötte a legfiatalabb küldötteket, Szabó Tamás és Vadász Zsolt szakmunkástanulókat. * További felszólalók: Varga Miklósáé, a Kispesti Textilgyár szakszervezeti bizottságának titkára, Zsurzs Éva, a Magyar Televízió Kossuth-díjas rendezője, Somogyi Gyula, az Építők Szakszervezetének titkára, '/áss Tiborné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára, Pablo Checa, a Latin- amerikai Dolgozók Állandó Egységkongresszusának képviselője, Krieg Csabáné, a Bács- Kiskun Megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat szb- titkára, Harangozó István, a Postás Szakszervezet debreceni területi bizottságának titkára, Ganem Ganem, az arab szakszervezetek nemVetközi szövetségének küldötte, Ágoston József, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának vezető titkára, Braxátor Margit, a Vörös Október Férfiruhagyár szabásza, Kristóf Ferencné, a rép- celaki Szénsavtermelő Vállalat csoportvezetője. A kongresszus szombat reggel folytatja munkáját. v ----------------------------(Folytatás az 1. oldalról) nem kívánatos, torz jelenségeit is. Az a véleményünk, hogy ezek a jelenségek soha egy pillanatra nem kérdőjelezhetik meg a lényeget, a szocialista rendszer tartalmát, jellegét. Ezeket a morális, etikai torzulásokat közös erővel kell leküz- denünk, mert jelenlétük politikánk, szavaink és tetteink egységének hitelét veszélyeztetik. Az egyik legsúlyosabb, legtöbb negatív következménnyel járó gond a munkának és a hozzáértésnek, a tudásnak a tekintélyvesztettsége, becsületük alacsony színvonala. így minden erőfeszítés ellenére túlságosan kevés a különbség anyagiakban a tisztességes munkát végzők és a gondatlanok, a felelőtlenek között, a jól végzett minőségi és a rossz munka között. — A fejlődés jelenlegi szakaszában sok az ellentmondás céljaink és a napi gyakorlat között. j?ossz beidegződések, mozdíthatatlannak tűnő kövületek egyszerre vannak jelen történelmi léptékű eredményekkel, gondokkal. Bizonyos értékek teljes kibontakozásához még nincsenek meg a feltételek. Előre sietni pedig nem lehet. Adminisztratív módszerekkel erőltetni a fejlődést nem is szabad, de az értékek természetesen akkor is értékek maradnak, ha méa nem tudnak tökéletesen érvényesülni. Időnként teret hódítanak az ügyeskedők, a „szemfülesek”, a helyezkedők. Ezeknek az embereknek a viselkedése olyan amilyen. Erkölcse csak annak van, akinek viselkedési szabályai, értékei és ezekhez ragaszkodó indulatai vannak. Mindennapi életünk jelzéseit erre vonatkozóan komolyan kell venni, még ha nehéz is szembenézni a belőlük fakadó tennivalókkal. Nem mi hangsúlyozzuk elsőnek, de vállaljuk az ismétlést: közösségi társadalom nem épülhet töl tagjainak becsülete, tisztessége, biztonságtudata nélkül. Demokrácia, gazdasági megújulás, az értékek megbecsülése nem lehetséges anélkül, hogy a haza lakói ne érezzék saját felelősségüket mindazért, ami ebben az országban történik. — A szakszervezetek támogatják a gazdasági és társadalmi felemelkedést, a rendet, a fegyelmet, a hatékony munkát, a demokrácia érezhetőbb érvényesülését. Támogatják mindazt, ami hasznos a társadalomnak, ami szocialista fejlődésünket és az érte való cselekvést erősíti. De nem támogatják azt, ami ugyan divatos, de 'valójában csak nehezebbé teszi az előrehaladást. Határozottabban kívánunk fellépni az életünkben jelen lévő negatív jelenségek ellen. Szorgalmazzuk, hogy a kormány határozottabban követelje meg az állami és gazdasági szervektől, vezetőiktől munkájuk gyökeres javítását. Az elvonó intézkedések kidolgozása — amire eddig javarészt szükség is volt — gyorsan és jól ment nálunk, de most a termelésben kell nagy következetességgel eredményt elérni. Amit a kormány célul tűz ki, amit meg akar valósítani, az legtöbbször világos és érthető. De ha helyenként az állami és gazdasági szervek gyakorlata torz, iyenkor hiába ismételgetjük szavakban, hogy mit akarunk, csak imamalommá válik, ha a gyakorlat nem változik. Ezért javítani kell az állami és a gazdasági szervek munkáját is. Biztatjuk a dolgozókat: tegyenek javaslatokat, újítsanak, sőt bíráljanak, de sok helyütt ez változatlanul nem ajánlatos, mert megtorolják a bírálatot, az újításokról, javaslatokról pedig megfeledkeznek. Évek óta elismerjük a különböző érdekek létezését, igényeljük a felszínre kerülésüket, de amikor felszínre kerülnek, akkor nemegyszer megbélyegzik ezek szószólóit. Útkereső próbálkozásainkról szólva pontos választ kell adni tagságunknak a vgmk-król is. Ez is egyfajta újítás. Megvan az értelme, és ha rendeltetésszerűen működnek, pluszértéket tudnak létrehozni. Ismeretes, hogy létrejöttük eredeti értelme menet közben kissé háttérbe szorult, és ez torzulást idézett elő, amelyet meg kell szüntetni. Figyelembevéve a dolgozók részéről elhangzott véleményeket, a szocialista brigádok működési feltételeit célszerű lenne úgy módosítani, hogy vgmk- jellegű munkát is tudjanak végezni. Ennek érdekében növelni kell önállóságukat a munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálkodásban, a bérosztásban, hogy a közös ügy szolgálatában még jobban érdekeltnek érezzék magukat. De ezen túl még gondoskodni kell arról is, hogy a dolgozók keresete a tényleges teljesítménnyel arányosan valóban növekedhessen, és a nagyobb teljesítmény ezáltal beépülhessen a törvényes munkaidőbe. A népgazdasági kérdésekről szólva Gáspár Sándor rámutatott: most a fő feladat minden erőnkkel elősegíteni hazánk gazdasági erejének növelését, az infláció csökkentését, a reálbérek csökkenésének megállítását, majd emelkedését, a nyugdíjak — különösen az alacsony nyugdíjak — értékének megőrzését. Segíteni kell mindazon célkitűzések megvalósítását, amelyek a XIII. pártkongresszus nyomán a VII. ötéves tervben megfogalmazódtak. — Az ötéves terv teljesítésén vagy nem teljesítésén múlik jelentős mértékben az ország, a dolgozók sorsa. Sorsforduló ez az öt esztendő. Ettől függ, milyen módon tudjuk gondjainkat enyhíteni, hogy tudunk előbbre jutni a gazdaságban. Ha teljesítjük a tervet, szinte minden területen egy kicsit előre tudunk menni. Ha lemaradunk a nemzeti jövedelem növelésében, akkor megint olyan gondokkal fogunk küszködni, amilyenekkel az elmúlt esztendőkben is kínlódtunk. Az adósságállomány csökkentésére, valamint a műszaki fejlesztésre mindenképpen jelentős összeget kell fordítani. Ha nem teljesítjük a tervet, ismét a lakosságtól való elvonásra kényszerülünk. Ez törvényszerű következménye lehet az eredménytelen munkának. Ezért most a magyar szak- szervezeti mozgalomnak is a VII. ötéves terv jelenti az öt esztendőre szóló akcióprogramját. — A szocializmus a munka társadalma. A munkafegyelem nem egyéni ügy, főleg nem akkor, ha már nagy tömegek érzik hiányának kedvezőtlen hatását a munkahelyek szervezetlenségében, a kiszolgálásban, az áruk minőségében, ügyeik hivatali intézésében, a szolgáltatás minőségében. Amikor a lazulás mértéke már a kollektívát sérti, egyéni életutakat tesz tönkre, mi sem lehetünk közömbösek. Közünk van hozzá, milyen a légkör a munkahelyen, elítélik-e vagy sem a fegyelmezetlenséget, és hogy ki az elismert ember a kollektívában, a munkáját jól végző, fegyelmezett dolgozó vagy az ügyeskedő. Nem hallgathatunk, ha a fegyelem lazulása morális értékeket rombol. — A dolgozók mind nagyobb része ma már látja, hogy gazdasági életünkben nemcsak átmeneti zavarok kiküszöböléséről van szó, hanem a magyar gazdaság gyökeres átrendezéséről. Arról, hogy ne csak pillanatnyi gondjaink megoldására legyünk képesek, hanem mielőbb jöjjön létre egy, a mainál műszakilag fejlettebb, modern magyar gazdaság, amely alkalmas arra, hogy távolabbi társadalmi céljainkat is megvalósítsa. Ez bonyolult és minden vonatkozásban nehéz feladat. Megoldása alapvetően fontos nemzeti ügy, a munkásosztály ügye, és csak az egész társadalom összefogásával érhető el.i Változtatni kell azon a helyzeten, hogy a kereseti arányok nem felelnek meg mindenütt a munka szerinti elosztás követelményének, alacsony a szakképzett fizikai és értelmiségi munka díjazása, nem tudjuk megfelelően fizetni a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozókat. A végzett munkát, a hozzáértést, szorgalmat jobban elismerő, ösztönzőbb bérrendszer kialakítását szorgalmazzuk, amely elősegíti, hogy a fő munkaidőben legyen érdemes mindenkinek tudása, teljesítménye maximumát nyújtani. Ez a folyamat, ha lassan is, de már megindult. De tapasztaljuk, hogy feszültséget is okoz. Sokan máris észrevétele- zik, hogy nagy a differencia a keresetek között és ezt összefüggésbe hozzák egyesek anyagi gyarapodásával. A munka szerinti bérezés, a tudps megbecsülése, a teljesítmények elismerése együttjár a keresetek differenciálásával. Ezt akartuk, ezt meg kell szokni, ez nem ellentétes a szocialista elvekkel. Ami pedig a gyarapodást illeti, a munkából szerzett anyagi javakra másképpen kell tekintenünk, mint a spekulációval vagy a munkanélküli jövedelemből szerzett javakra. — Normális körülmények között az árak ^nagyarányú emelkedése nem törvényszerű —• mondotta. — A stabil árak biztonságérzetet adnak, megteremtik az élet tervezhetőségét. A politikai érdekek tehát feltétlenül emellett szólnak. De számos olyan részintézkedést is lehet hozni — ezeket is elsősorban helyileg a vállalatoknál, intézményeknél, tanácsoknál —, amely hozzájárulhat a hefyi lakásalap növeléséhez és jobb elosztásához. A fejlődéssel együttjárónak tartjuk és támogatjuk a családi terhek egy részének társadalmi átvállalását. Indokolt a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékének megtartása, a nyugdíjak vásárlóerejének minél szélesebb körű megőrzése, a gazdasági fejlettségben és az életkörülményekben meglevő indokolatlan területi különbségek csökkentése. Kezdeményezzük az egészség megóvását, a betegségek megelőzését szolgáló program kialakítását és megvalósítását. Úgy látjuk, hogy ebben az ötéves tervidőszakban ennél többet nemigen várhatunk. Meg kell és lehet azonban találni minden munkahelyen a módját, hogy a valóban rászorulókon, a nehéz helyzetben levőkön segítsenek. — A tagságnak egyértelmű kívánsága volt, hogy a szak- szervezeti mozgalom módszereiben, vezetési stílusában jobban alkalmazkodjon az adott körülményekhez. A szak- szervezeti mozgalomnak ezt a képességét erősíteni kell, mert itt mintha megtorpantunk volna. A társadalmi, gazdasági feltételek változásával a szak- szervezeti feladatok is újszerűén jelentkeznek. A tagságot több és másfajta hatás éri, bonyolultabb viszonyok között él és dolgozik, mint korábban. A szakszervezeti munkát erősíteni szükséges mind az alapszervezetek, mind az ágazatok, az SZMT-k és a SZOT szintjén. Tevékenységüket közelebb kell vinni az üzemekhez, vállalatokhoz. Tovább kell társadalmasíta- ni a szakszervezeti munkát, nagy számban szükséges bevonni fiatal aktivistákat. Javításra szorul az értelmiség és az ifjúság között végzett tevékenység, s ügyelni kell arra, hogy mindkét réteg megőrizze sajátos arculatát. A mai igényeknek megfelelő rétegmunka hiányosságai és gyengeségei miatt a szakszervezet tevékenységében érzékelhető némi belső feszültség. Ez igényli a korszerű munkastílust, a réteg- és szakmai érdekek hatékonyabb érvényesülését és a szakszervezeti életbe, döntésekbe való szerves beépülését. A tömegek szemében a bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik testesítik meg a szak- szervezeti munkát. Tevékenységük a mozgalom egészének tükörképe, hiszen ők végzik legérzékelhetőbben a dolgozók érdekeinek védelmét, képviseletét, meggyőzését és mozgósítását. Tekintélyük legfőbb mércéje az, hogy mennyire képesek összefogni és együtt dolgozni tagságukkal. El kell érnünk, hogy a szakszervezeti csoportok tagjai minden fontos, a kollektívát érintő kérdésben még a döntések előtt egyeztessék álláspontjukat. A bizalmi azt képviselje, amiben egyetértés alakult ki csoportjában. De a bizalmi nem egyszerűen „véleményösszesítő", aki mindenféle véleménnyel — a közösségnek, a társadalom egészének érdekeit sértő véleménnyel is — egyetért. Ha szükséges, a bizalmi vitatkozzon az általa helytelennek ítélt véleményekkel, s ha szükséges, nemet is kell mondania. A nemzetközi kapcsolatokról szólva Gáspár Sándor kifejtette: — A magyar szakszervezetek következetes harcosai a különböző országok szakszervezeteivel való együttműködésnek. A szovjet szakszervezetekkel és a szocialista országok szakszervezeteivel való együttműködést állandóan erősítik a közös célok, a közös tapasztalatok, a testvéri összetartozás érzései. Békében élünk, de nem felejthetjük el egy pillanatra sem, hogy ez a világ feszültségekkel, fenyegetésekkel terhes. A dolgozók alapvető joga az élethez fűződő jog. A szak- szervezetek számára nem lehet fontosabb feladat, mint harcolni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, egy biztonAz első felszólaló Bischof Antal, a Mecseki Szénbányák csoportvezető vájára volt. (Felszólalását külön közöljük.) Pet- rikovics Istvánná, a Nyíregyházi Konzervgyár raktárvezetője, Herczeg Károly, a Vasas Szak- szervezet főtitkára, Gömöry Zsuzsa, a Fogtechnikai Vállalat fogtechnikusa, Szatmáry Zoltán, a KFKI Atomenergia Kutató Intézetének igazgató- helyettese, Medveczky Antal, az Építők Baranya Megyei Bizottságának titkára (felszólalását külön közöljük), Kun Lászlóné, a XVII. sz. Autójavító Vállalat szb-titkára, Dr. Kovács Ferenc, az Állatorvostu- dománvi Egyetem rektora, Puer Gézáné, a Centrum Áruházak Szakszervezeti Intéző Bizottságának titkára, Antal Géza, a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottság titkára, Németh Károly, az MSZMP KB főtitkár- helyettese, (beszédét külön közöljük), Fekete Sándor, a MÁV Budapest-Keleti Körzeti üzemfőnökség villamosmozdonyvezetője, Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tamók Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát szak- szervezeti bizottságának titkára, Ibrahim Zakaria, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára, Zámbó Árpádné, a Pedagógus Szakszervezet Szolnok megyei bizottságának titkára. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Simó Tibor elnök terjesztette elő. Bejelentette, hogy a megválasztott 803 küldöttből 774-en jelentek — Tisztelettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának küldötteit, valamennyi résztvevőjét. Megtisztelő kötelességem, hogy átadjam a kongresszusnak és az önök által képviselt szervezett dolgozóknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Kifejezem köszönetünket politikánk támogatásáért. Pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek tevékenységét, a választott testületek, a tisztségviselők, a bizalmiak, az aktivisták sok százezres táborának odaadó munkáját, a szocializmus iránti elkötelezettségét. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő magyar szakszervezeti mozgalom mindig a társadalmi haladás ügyét szolgálta. Tisztelettel és megbecsüléssel emlékezünk az elődökre, akik az elnyomatás, az üldöztetés nehéz évtizedeiben is bátran kiálltak a munkásosztály jogaiért, védték érdekeit, küzdöttek a kizsákmányolás felszámolásáért. A szakszervezetek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunkban. A párt elvi-politikai irányításával önállóan, a politikai hatalom részeseihez illő felelősséggel látják el feladataikat. Nem kívülálló szemlélői, hanem tevékeny alakítói a társadalmi, gazdasági folyamatoknak. Közreműködnek a politika formálásában, aktívan segítik valóra váltását. A mögöttünk lévő nehéz öt év bizonyította, hogy a szak(Folytatás a 3. oldalon) Megnyitottuk új amatőrbaltunkat! SZOLGÁLTATÁSAINK A KÖVETKEZŐK: # Fekete-fehér amatörfilmek kidolgozása, 9 Színes amatőrfilmek kidolgozása, # Filmeladás, # Diáról papirkép készítése; s ami ÚJ: 24 órán belül készítjük el! (Expressz kidolgozás) :S '.V ■ * k CÍMÜNK: PÉCS, SALLAI U. 18. VARJUK MEGRENDELÉSEIKET! I '.V *1^ A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Kép az ülésteremből.
