Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-14 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nopto XLIII.' évfolyam, 44. szám 1986. február 14., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Speciális gimnázium (3. oldal) Gyémánt- lakodalom (4. oldal) Szakmunkástanulók szaktárgyi vetélkedője (5. oldal) Élni a lehetőségekkel Kongresszusra készülnek a magyar szakszervezetek. Az elmúlt hetekben alapszervezeti taggyűléseken, fővárosi, megyei küldöttértekezleteken, ágazati 'kongresszusokon értékelték a szervezett dolgozók, a tagok és a küldöttek az eltelt öt esztendő eredményeit és gondjait, meghatározták a következő öt év legfontosabb feladatait, és megválasztották az ágazati szakszervezetek különféle rendű-rangú tisztség- viselőit. Ezeken a gyűléseken szóba kerültek a tagságot leginkább foglalkoztató kérdések. S mivel a szakszervezetek legnagyobb számban a bérből és fizetésből élőket tömörítik magukban, nincs mit csodálkozni azon, hogy leginkább az ide tartozó népes rétegek szaporodó gondjai, no meg a munkával kapcsolatos nézetek, vélekedések, hiányosságok és javaslatok kerültek elsősorban felszínre. E tanácskozások legfontosabb — és talán a legörvendetesebb — tanulsága az, hogy növekedett az érdeklődés a szak- szervezetek munkája iránt, az értekezleteken az alapszervezeti tagok részvételi aránya felülmúlta a korábbi évekét. Fontos az is, hogy a dolgozók a helyi és a társadalmi közügyekben őszintén, nyíltan mondták el a véleményüket. A bírálatok, a panaszok is elsősorban arra irányultak, hogyan lehetne változtatni valamely kifogásolható helyzeten, gyakorlaton. Ez a jobbító szándék jellemezte eddig a szak- szervezeti tanácskozásokat, s megvan minden remény arra, hogy így legyen a szakszervezetek februári kongresszusán is. Éppen az előző tanácskozások tapasztalataiból kiindulva nem nehéz megjósolni, hogy miről esik majd a legtöbb szó a kongresszuson. Tény ugyanis, hogy erre az eseményre a korábbinál nehezebb, ellentmondásosabb gazdasági és társadalmi helyzetben kerül sor. Az elmúlt öt évben — mint annyi átfogó értékelés megállapította már — a gazdasági növekedés megtorpant, országos átlagban csökkentek a reálbérek. Nagy társadalmi vívmányunk, hogy átlagában sikerült megőrizni az életszínvonalat, de ezért sok területen nagy árat kellett fizetnünk; egyes rétegek életkörülményei romlottak, egyes társadalmi feszültségek erősödtek az utóbbi években. Nos, úgy tűnik — erre utalnak az eddig megtartott szakszervezeti tanácskozások —, hogy ezek a nehézségek nem távolították el a tagságot a mozgalomtól, hanem éppen ellenkezőleg, közelebb hozták őket. Ez érthető is, hiszen nehezebb időkben az embereknek nagyobb szükségük van arra, hogy védjék, képviseljék az érdekeiket. Márpedig a szakszervezetek leginkább erre „esküdtek fel". Mindebből persze egyben az is következik,, hogy jelentősen növekedtek a tagok igényei a mozgalommal szemben. Ma már nemigen hagyják meg a posztián azt a szakszervezeti tisztségviselőt, aki a bélyegpénzek összeszedésén kívül másra nem használható, mivel nem tud, vagy nem akar partnere lenni a gazdasági vezetésnek kényes kérdések eldöntésekor. Megnövekedett tehát napjainkban a szakszervezetek érdekfeltáró, ütköztető és képviselő szerepe, s a kérdés most az, hogy vajon a mozgalom egészében és részeiben meg tud-e felelni ezeknek a nagyobb és sokrétűbb feladatoknak? Elvileg minden lehetőségük megvan a szakszervezeteknek arra, hogy felnőjenek ezekhez a követelményekhez, hiszen tevékenységükben nagyfokú önállóságot élveznek, sőt támogatja őket a párt: „Továbbra is vegyenek részt a politika kimunkálásában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon ... A szakszervezetek éljenek azzal a lehetőséggel, amelyet a vállalati önállóság teremt a tevékenységükhöz." (Idézet az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából.) A feltételek, a lehetőségek tehát megvannak, a kérdés csak az, hogy a szakszervezetek vajon élni is tudnak-e velük? A tagság részéről eddjg elhangzott bírálatok azt jelzik, hogy nem mindig. Sokak szerint például nagy szükség volna arra, hogy a szakszervezetek a jövőben a különféle dolgozói rétegek és csoportok bizonyos mértékig egymástól eltérő, illetve más-más hangsúllyal felvetődő érdekeit jobban ismerjék meg, tárják fel, és differenciáltabban képviseljék azokon a fórumokon, ahol szavuk van. Vannak a mozgalomnak tisztázatlan vagy viszonylag kevéssé tisztázott kérdései, amelyekkel kapcsolatban a tagok határozott állásfoglalást várnak a kongresszustól. A korábbi tanácskozások vitáiban is számtalanszor felvetődött például a vállalati gazdasági munkaközösségek és a szocialista brigádok eltérő megítélésének és anyagi megbecsülésének problémája, amely- lyel kapcsolatban az utóbbi években számos magyarázat és állásfoglalás született, ám úgy tűnik, ezekkel egyelőre nem sikerült megválaszolni a dolgozókat igencsak foglalkoztató kérdéseket. Sokhelyütt nem világos a vállalati tanácsok, önkormányzati és a szak- szervezeti szervek hatáskörének elkülönültsége, előfordul, hogy az új fórumot csak arra használják, hogy ugyanazt a témát — ráadásul majdnem ugyanazok - még eggyel több alkalommal vitassák meg. Bizonyos jelek arra utalnak, miközben a szakszervezetek egyre többet tesznek azért, hogy a dolgozókat érintő ügyes-bajos dolgokat minél demokratikusabb szellemben és keretek köpött intézzék el, addig a saját háza táján is van még mit tenniük a mozgalom belső demokratizmusának javításáért. Példa erre — s a mostani szakszervezeti gyűléseken igen sokan felemlegették — az üdülési idő csökkentésével kapcsolatos döntés, amely előtt úgy látszik nem ismerték meg eléggé a tagság vélekedését, akaratát. Témában tehát nem lesz hiány a szakszervezetek mostani kongresszusán, s az is világos, hogy a küldöttekre igen nehéz, felelősségteljes munka vár, ha el akarják végezni mindazt a rengeteg feladatot, amelyet korunk kérdései, problémái rájuk róttak. Márpedig - az eddigi tanácskozások tapasztalatai arra utalnak - elhatározott szándékuk, hogy ezt a munkát véghez vigyék. Karcagi László Elutazott a ma kezdődő Magyar Szakszervezetek 25. kongresszusára a 26 küldöttből és 9 meghívottból álló Baranya megyei küldöttség. Képünk tegnap délután az indulás előtti percekben készült a vonaton. Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány módosított néhány társadalombiztosítási jogszabályt. így többek között — 1986. március 1-től a gyermek másfél éves koráiq terjesztette ki a gyermekgondozási díjra való jogosultságot, egyszerűsítette a jogosultság megállapításának módját. Ma ül össze a magyar szakszervezetek kongresszusa Több mint 800 küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével ma reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdi tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztése alapján megvitatják a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXIV. kongresz- szus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet Biszku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szak- szervezetek Országos Tanácsát és a Számvizsgáló Bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit. Egyenletes a tüzelőellátás Az elmúlt napok hideg, havas időjárása ellenére sem volt fennakadás a szén- és tűzifaellátásban. Január első felétől már a megye összes tüzelőanyagot árusító telepén megszűnt a sorbanáilás és az előjegyzés. A Mecseki Erdőgazdaság is megkezdte a tűzifa szállítását. Az elmúlt évben a Mecseki Szénbányák a lakosság ellátására 636 000 tonna szenet adott, az Alföldre is mentek irányvonatok. A Dél-dunántúli Tüzép magas kalóriatartalmú barna- és feketeszenet vásárolt külföldről, 60 000 tonnát aiNSZK-ból és 16 000 tonnát Jugoszláviából. Mi a helyzet az elmúlt év végi szénfeszültségek után? Baranya megye tizennyolc szövetkezeti és állami Tüzép- telepén mindenhol kapható szén és néhány hely kivételével tűzifa. Az import és hazai szenek a megrendeléseknek megfelelően érkeznek — tájékoztatott Kiss Béla, a Dél-dunántúli Tüzép tüzelőanyag-osztályának vezetője. — Most már inkább az a gondunk, hogy nem tudjuk hol raktározni a telepekre érkező készletet. 1986-ban 80 000 tonnát hozunk be külföldről. 80 000 tonna mecseki darabos, 70 000 tonna pécsi iszap- és 35 000 tonna barnaszenet rendeltünk. Március elején már megkezdjük az utalványok árusítását és a kedvezményes vásárlási akciónkat. Pécsett, a Megyeri úti Tüzép- telepen fűrészelt és hasábfa egyaránt kapható. Kétféle — oroszlányi és ajkai — daraszénből, jugoszláv borsó- és kocka szénből választhatnak a vevők. Kokszot, nagymányoki brikettet és import fekete szenet is tudnak adni az igényeknek megfelelően. Siklóson pillanatnyilag tojás- és iszapszén várja a vásárlókat, valamint balinkai rostált daraszén. December közepétől már megszűnt a sorbán- állás. A Mecseki Szénbányák még ebben a hónapban leszállít részükre 150 tonna pécsi diót, 60 tonna pécsi mogyorószenet, valamint érkezik még 90 tonna diószén Ajkáról és 60 tonna rostált dara Balinkáról. Jugoszláviából és Lengyel- országból is várnak szállítmányokat, összesen 125 tonnát. Várhatóan a tüzelőakcióban nem lesznek gondjaik, mindenkinek tudnak szenet adni. Komlón ötféle szén közül választhatnak a vásárlók. Naponta érkezik újabb és újabb szállítmány. Most kevesebb a vevőjük, de az elmúlt évben tízmillió forinttal forgalmaztak többet, mint 1984-ben. Mázpszászváron brikett, ju- joszláv barnaszén, nyugatnémet kőszén, iszapszén kapható. December közepe óta itt is megszűnt a sorbanáilás. Ebben a hónapban 300 tonna különböző minőségű szén érkezik még a Tüzép-telepére. Véménden, Sellyén, Sásdon, Pécsváradon, Szigetváron, Mohácson, Görcsönyben, Bolyban, Beremenden, Mágocson többféle szénből vásárolhatnak a vevők. Mágocson .csak februárban sikerült megszüntetni az előjegyzést a hazai szenekre, ezt a lakosság szívesebben vásárolja mázsánként 40—60 forintért, mint 140—150 forintért import szenet. Szalai K. Rakodják a tűzifát a megyeri úti TUZÉP-telepen Baranyában nincsenek széngondok
