Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-13 / 43. szám
1986. február 13., csütörtök Dunflntüit napló s Pasztellszínek, finom bőrök Tavaszi-nyári cipőbemutató Közel 700 modellt szállítanak az üzletekbe Rózsaszínűek, padlizsánlilák, fehérek, szürkék és pirosak a női- és gyermekcipők. Az erősebb nemnek ajánlott lábbelik visszafogottabbak: barnás, mogyoró, egérszürke és fekete árnyala- túak. A fazonok mindegyike elegánsabb — több a tűzés, raffolás, fonás mint a korábbi években. Ehhez a művelethez természetesen finomabb bőr a megfelelő: emiatt viszont az árak drágultak meg kissé. Ellensúlyozásképpen több vószoncipő kerül — minden korosztálynak — az üzletekbe. Tegnap délelőtt a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat központi tanácstermében mutatták be a kereskedőknek az idei tavaszi— nyári divatcipőket. Közel 700 modell kellette magát a polcokon. Ez nyolcvan százaléka annak a kínálatnak, amely az első félévben kapható lesz: hiányoztak a szocialista és a tőkés importból várható lábrava- lók. A bemutatott cipőkből, szandálokból a nagykereskedelmi vállalat 3ő0 millió forint értékben 850 ezer pár belföldi, és 280 ezer pár külföldi lábbelit értékesít Baranya és Tolna megyében. A Cipőnagyker' beszerzése idén a bőrlábbelik felé tolódott el, de ellensúlyozásként olcsóbb vászoncipőkről is gondoskodnak. Megfigyelhető, hogy még mindig a gyermekcipők aránya a legmagasabb: a készlet 58 százalékát teszik ki. Az import lábbelik száma növekedik 3,5 százalékkal. Ausztriából sportcipőket, Bulgáriából strandpapucsokat, NDK-ból szabadidőcipőket, szandálokat, Csehszlovákiából leányka szandálokat, Indiából leányka boka- és női balerinacipőket, Kínából olcsó vászoncipőket és drágább árfekvésű, sevró felsőrészű férfi, női cipőket, Lengyelországból olcsóbb férfi, női cipőket, Pakisztánból női és fiú textilcipőket, és női műbőrszandálokat, félcipőket várnak. A hazai gyártók — hat gyár, harmincnégy ktsz — divatos cipőket küldött minden korosztálynak. A női szandálok száma csökkent, viszont több lesz az alkalmi félcipő és a vászoncipő. Érdekességként megjelennek a puha, bőrhatású műbőrök is. A sarkak általában 3—6 centi magasak. Férfiaknak idén több szandált kínálnak. Ugyancsak több vászon és sportcipő készült nekik is, és kevesebb lesz a drága bőrből készült lábbeli. A cipősarkok alacsonyak, az orr nyújtott. A színek visszafogottabbak: egérszürke, mocsárszín, barnás változatok. A gyermekcipők száma 25 000-rel lesz több, mint tavaly. Sokkal több olcsó vászoncipőt szereztek be. A színek vidámak, élénkek. Adóig Erika Borverseny Villányban A benevezett borok egyharmada aranyérmes lett Villányban szerdán borversenyen minősítették a Tenkes- alja ÁFÉSZ szőlő-gyümölcs- oltványtermelő szakcsoport tagjainak 245 'benevezett borát. Harminc neves szakember döntése alapján 84 arany, 75 ezüst, 59 bronzérmes nemes nedű öregbíti továbbra is a villányi bor hírnevét. Nagydíjra érdemesítették Bock József (Villány) oportóját, Dómján János (Nagyharsány) traminijét, Nagy Béla (Villány) sillerét, Solymosi Tibor (Pécsdeve- cser) kékfrankos óborát, valamint egyéb vörös kategóriában Gobi Antal cabernetjét. — A tapasztalatom az, hogy míg a korábbi években Kiosztották a XVIII. Magyar Játékfilmszemle dijait Fődíj: Bábolna Kismányoki: Martyn és a Bauhaus a díjasok között A XVIII. Magyar Játékfilmszemle szerdai programjában délelőtt sajtótájékoztatón vitat, ták meg a kedden bemutatott alkotásokat, és tartották meg a versenyfilmek nyilvános vitáját. A nyilvános vitában megállapították, hogy az utóbbi években a szépirodalomban tapasztalható stiláris megújulás, a sűrített nyelvi megfogalmazás a film kifejezési eszközei között is megjelent, bár olykor nehézkesen, máskor viszont a művészi megjelenítést gazdagítva. A fesztivál díjait az esti záróünnepségen adták át. A XVIII. Magyar Játékfilmszemle zsűrije a fődíjat a Bábolna című filmalkotásnak ítélte, a történelmi fejlődés és a mai magyar valóság jelentős és hiteles ábrázolásáért. A film rendezője Sára Sándor, .operatőre Kurucz Sándor. A zsűri két rendezői és két különdíjat adott ki. Rendezői díjat kapott Bereményi Géza azért a teljesítményéért, amely- lyel „A tanítványok" című filmjében megjeleníti a tanítványi hűség nemzedékeken átívelő, megtartó erejét. Ugyancsak rendezői díjat ítélt a zsűii Gothár Péternek az „Idő van" című filmjéért, a sajátos nemzedéki életérzés új film nyelven való megfogalmazásáért. Különdíjban részesült a „Kovbolyok" című film, azért a dokumentarista eszközökkel elért művészi hatásért, amely- lyel a magyar paraszti élet változásait örökíti meg. A film rendezője ifi Schiffer Pál. A zsűri másik különdíjat a „Fal- fúró" című film kapta, a heves vitákat kiváltó társadalmi jelenségek szellemes ábrázolásáért. A film rendezője Szomjas György. A XVIII. Magyar Játékfilm- szemle zsűrije a legjobb színészi alakítás díját Andoral Péternek ítélte, a „Falfúró" című filmben „az örök” házmester alakjának megformálásáért. A társadalmi zsűri díjait Újhelyi Szilárd, a zsűri elnöke adta át. A KISZ Budapesti Bizottságának díját Erdőn Pál „Visz- szaszámlálás" című alkotásának ítélték oda. A díjat Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára adta át. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően a Mafilm igazgatósága által felajánlott szakmai díjakról külön zsűri döntött. A két magyar származású filmkritikus, Gene Moskowitz és Mari Kuttna emlékére alapított díjakat a külföldi filmkritikusok Erdőss Pál „Visszaszámlálás" című filmjének, illetve Kismgnyoki Károly (Pécs) „Martyn és a Bauhaus" című animációs filmjének ítélték oda. A zsűri külön dicséretben részesítette Békési Sándor „Fények virradat előtt" című filmjét. A díjakat Anne Head franciaországi és David Stratton ausztrál filmkritikus adta át. A díjátadást követően levetítették Bujtor István „Az elvarázsolt dollár" című filmjét. Képernyő előtt Van egy örök nézői, befogadói kíváncsiság, mely legprimitívebb formájában az intimitásokat, „hálószobatitkokat" firtatná, legjobb esetben pedig a művész, a híresember produkciója mögötti személyiség és személyesség érdekli. A két véglet között igen széles a skála, s ki mondhatná, hogy van olyan apróság, szokás, magánemberi gesztus, mely valahol, valamilyen módon nem épül bele a műbe, legyen az akár alkotás, akár interpretáció. Közhely, hogy a mű rávallaz emberre, az ember a műre, s tartósan és gyökeresen nem különbözhetnek, mert hazug lesz a mű, inadekvát, s ennek késői felismerése fölrobbantja, megsemmisíti a személyiséget. Ami az előbbi Esti tar lat vezet es a diákoknak Galéria a Geislerkollégiumban Legyen a kollégium valódi otthon, s az ott-töltött évek alatt szerezzenek a diákok minél több élményt tudásuk, műveltségük gyarapítására — fogalmazódik meg a kívánalom, hiszen szülő és társadalom, tanár és diák egyaránt ezt várja ettől az intézménytől. Ezúttal olyan programról számolhatunk be, amely igencsak közel jár ezekhez a kívánságokhoz: ifjúsági galéria nyílt nemrég a Ge’isler Eta utcai kollégium egy eddig kevéssé használt, elhanyagolt földszinti folyosóján. A tágas, boltíves helyiséget fehérre festették, néhány ízléses függönnyel, lámpasorral olyan hellyé varázsolták, ahová kellemes belépni. Először Szatyor Győző Ka- levala-képeiből volt itt kiállítás, 'most Soltra Elemér akva- reHjei, harminc év munkái láthatóak a falakon. A kiállítás nyilvános, diákok, szocialista brigádok is eljöttek mór ide tárlatlátogatásra. De mint Ár Zsuzsa igazgató és Csapó István gazdasági igazgatóhelyettes elmondja, elsősorban a kollégiumban lakó középiskolások ízlésének, tájékozottságának gyarapítását szeretnék gazdagítani ezzel az ötlettel, s azzal is, hogy a kiállító művészt meghívják egy kis beszélgetésre a diákok közé. További pécsi alkotók, fiatal képzőművészek, végzős főiskolások bemutatkozását is tervezik. Legutóbb Soltra Elemér találkozott a Geisler utcai kollégium lakóival. Mintegy húsz, művészetek iránt érdeklődő középiskolás lány vett részt ezen a tárlatvezetésen. A képek előtt meg-megállva, Soltra Elemér beszélt a művek születéséről, az ihletet adó élményről, a festői technikáról. Sok minden szóba került: a megfigyelés, az anyaggyűjtés, a rutin, az ihlet kérdései, az absztrakt képeket inspiráló hatások, egy találkozás Kodály- lyal, egy Balaton-felvidéki barangolás élményei... Aztán egy másik helyszín következett, amiről ugyancsak érdemes néhány szót ejteni: a Soltra Elemér akvarelljei között kollégium klubja. Hófehér falak, Csontváry-reprodukeiók, nem tiritarka szőnyegek, függönyök, bőrfotelek, virág — minden ízlészavar nélkül. Kevés ilyen egyszerű és esztétikus környezetet látni diákotthonainkban. Itt folytatódott a beszélgetés a művész és a diákok között — már nemcsak a művészet, hanem az élet, az ifjúság dolgairól is. Mint Soltra Elemér elmondta, a művészek szívesen eleget tesznek a meghívásoknak, találkozóknak. Hiszen szükséges az ilyenfajta kapcsolat is a közönséggel. Az sem igaz, hogy a fiatalok nem fogékonyak a műveltség, az emberi kultúra értékei iránt. Csak meg kell találni a módot a találkozásokra, a párbeszédre. S ha mindehhez esztétikus környezet adja a hátteret, formálódni kezd az, amit kulturáltság, műveltség néven hiányolunk oly sokszor. Kollégiumban, iskolában, munkahelyen — bárhol. Gállos Orsolya befogadói igényben közös, hogy a mű, a produkció bonyolult és teljes egészében sose fogható közvetítése nélkül, „direktben" kíváncsi a mögöttesre s ezt legszívesebben a művésztől magától hallja. A skála egyik végén csak elcsámcsog, a másik végén a produkció és utóbb az azt létrehozó személyiség ismeretében a néző maga teremti meg ezeket az ösz- szefüggéseket. Ami még közös e kíváncsiságok mindegyikében, hogy a maguk szintjén céljuk a közelkerülés, hiszen ha valakit „személyesen" ismerek, ha „láttam", ha tudok az életéről, más lesz hozzá a viszonyom, több közöm lesz a művéhez is. Ezért is hát az érdeklődés a kulisszatitkok, a mePáger moár, a riportfilm iránt, any- nyira, hogy olykor a mű létrehozójáról való tudás fontosabb és „konvertálhatóbb” lesz, mint a műről való. Az író, aki többé vagy kevésbé, de a saját életéből dolgozik, ezt az igényt akár közvetlenül is kielégítheti, gyakran szól esszében, tanulmányban, vagy — újabban —; akár a műben magában is a műhelyről, a „titkokról” és fogásokról, de a képzőművész, a zenész, s talán leginkább a színész ebből a szempontból olykor egész életében néma marad. A színésztől, aki estéről estére más bőrébe bújik, olykor még azt is elvitatják, hogy alkotó személyiség, holott nyilvánvalóan az, csak mint interpretá- tornak nehezebb a dolga, egy kész szövegbe kell belelopnia, a testével, a gesztusaival belefogalmaznia saját magát. A 87 éves Páger Antal a Mestersége: színész sorozatban vasárnap este talán akkor volt a legérdekesebb, amikor az alkotó színészről beszélt s arról a — lehet, csak számomra különös-érdekes — módszerről, ahogyan szerepet tanul, többször leírja a szöveget kézzel is, géppel is, nem tanulja tehát, hanem magáévá teszi, „újraírja”, szinte eljátszva a szöveg megalkotásának írói folyamatát. így eggyéválva az eljátszandó figurával aztán már lehet „eszköztelen”, mely titulus tényleg a „színikritikusi marhaságok legcsillogóbbika”, mint a beszélgetést vezető Molnár Gál Péter megjegyezte. Mert nincs eszköztelen művészet, legföljebb eszközöket, fogásokat oda nem illően használó, rossz művészet, és jó, mely az adekvát eszközök gazdagságával, azzal, hogy nem lehet őket észrevenni, lehet „eszköztelen”. Csak úgy néz ki, hogy nem csinálok semmit, mondja Páger (egyik cigarettáról gyújtva a másikra, s egyre nehezebben lélegezve ugyanakkor), csakhogy ezért az egyszerűségért meg kell kínlódni. Noha élvezetesen, ösz- szetéveszthetetlenül beszélt pályája egyes szakaszairól, csak sajnálni lehet, hogy a mesterségről való elmélkedésre nem juthatott még ennél is több ideje. Hisz ami a művészetet és a művészt igazán demitizálhatja, közel hozhatja a befogadóhoz, az épp ez, a mesterségről való egyszerű, világos beszéd. Parti Nagy Lajos a csúcsminőségekre törekedtek a termelők, addig most a forgalmi tétel, a nagyobb mennyiség is feljött a különleges minőség szintjére. Ez teszi ezt a versenyt országos jelentőségűvé — mondja Katona József, az Országos Szőlészeti Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója, a borverseny elnöke. A szakcsoport 1985-ben ötezer hektoliter bort vásárolt fel a tagoktól, ebből 1700 a VOSZK Szövetkezeti Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Közös Vállalat közvetítésével került a belföldi piacra, a többi saját értékesítési hálózatán keresztül jutott el a fogyasztóhoz.-T- Magas a villányi vörös bo. rok minősége, ezért Magyarországon itt fizetjük a legmagasabb átvételi árat, 31—33 forintot literenként — tájékoztat dr. Heiter Lajos, a VOSZK igazgatóhelyettese. — Ezek az úgynevezett különleges minőségű borok sorszámozott palackokban, a termelő nevét feltüntetve jutnak forgalomba a szövetkezeti bolthálózaton keresztül. A VOSZK öt éve vásárolja Villányban az oportót, 'kezdetben húsz termelőtől, jelenleg már kilencventől. S országunkban példa nélkül állóan hirdetik a hét deciliteres üvegeken a bor származási helyét, a szőlősgazda megnevezésével. L. Cs. K. A közélet II hírei Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója szerdán Nógrád megyébe látogatott. Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában meghallgatta Géczi Jánosnak, az MSZMP Nógrád megyei bizottsága első titkárának tájékoztatóját a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, pártéletéről, majd felkereste a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetét. Aczél György látogatásának következő állomása a salgótarjáni öblösüveggyár volt. Az üzemlátogatás során a Politikai Bizottság tagja találkozott a gyár brigádjaival. Aczél György délután a megyei pártbizottság székházában időszerű kérdésekről tartott aktívaértekezletet a helyi politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet képviselőinek. Ezután a megyei párt-, tanács-, szakszervezeti és népfrontvezetőkkel folytatott eszmecserét. ■ft Alakuló ülést tartott szerdán a Hazafias Népfront Országos Elnöksége balesetvédelmi társadalmi munkabizottsága. A testületben — amely elsősorban az otthoni balesetek megelőzésével foglalkozik — a társadalmi szervezetek, a kereskedelmi hálózat, az iparvállalatok, a biztosító és más intézmények szakemberei együttesen tevékenykednek majd annak érdekében, hogy minél kevesebb embert érjen otthonában baleset. * A Szocialista Népi Líbia Arab Dzsamahirija termelők szakmai szakszervezeti kongresszusai általános kongresz- szusónak küldöttsége a SZOT meghívására Ali el-Ghabisi titkár vezetésével február 6—12 között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A líbiai delegáció megbeszélést folytatott a SZOT küldöttségével a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A SZOT küldöttsége a magyar dolgozók és szakszervezeteik teljes szolidaritásáról biztosította a líbiai népet és dolgozókat.
