Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-01 / 31. szám

12 Dunántúli napló 1986. február 1., szombat fi szocialista országok eleiéből Kulturális ajánló A Humboldt Egyetem főépülete, amelyet a II. világháborúban lebombáztak, és 1945. után állí­tottak helyre. Az épület 1810 óta ad otthont a berlini egyetemnek. Itt tanult 1836-tól 1841-ig Marx Károly is. A berlini egyetem kettős jubileuma Mint a megénekelt hársfasor, úgy hozzátartozik a berlini Un­ter den Linden mindegyre szépü­lő képéhez a Humboldt Egye­tem patinás főépülettömbje. Előtte, az utcai fronton emeltek külön-külön szobrot a világhí­rű német testvérpárnak: c: egyetemalapító Wilhelm von Humboldtnak (1767—1835), és a világutazónak, ,,a második Kolumbusznak", az 1769—1859 között élt Alexander von Hum­boldtnak. A fogalommá vált Humboldt nevet — természete­sen a humanista tudós Wilhel- mét — nem sokkal a Német Demokratikus Köztársaság ki­kiáltása előtt, 1949. február 8- án vette föl az eladdig Frigyes Vilmos Egyetem. A második vi­lágháború szörnyű pusztításai után sietve helyreállított tanin­tézet falai között pedig éppen negyven esztendővel ezelőtt kezdődött újra az oktatás. Egy másik jubileum is indo­kolja, hogy megemlékezzünk a Humboldtról: 175 évvel ezelőtt alapították az egyetemet. Jo­han Gottlieb Fichte, a nagy né­met filozófus, az intézmény el­ső rektora 1810. október 24-én nyitotta meg az Alma mater Berolinensis első tanévét. Az a tudós Fichte, aki már a 19. szá­zad első éveiben — a francia forradalom után, és a napó­leoni időkben kibontakozó anti- feudális reformmozgalmak ha­tására — tanulmányokban és előadásokban szállt síkra a hu­manista eszmékért és a demok­ráciáért, az oktatásügy meg­újításáért. Elképzelései össze­csengtek Wilhelm von Hum­boldt azonos célokat valló el­veivel. És amikor az egyetemi névadó titkos államtanácsos­ként a poroszországi kultusz- és oktatásügy élére került, azon nyomban hozzálátott a berlini egyetem alapításának előkészí­téséhez. Nagy Frigyes porosz király nagyratörő elképzeléseinek kö­szönheti létét a Humboldt ma is álló, 18. századi épülete: azon a környéken kívánta meg­valósítani a Frigyes-fórumot, amelyből végül is az Opera, a Királyi Könyvtár, a Hedvig-ka- tedrális és Henrik herceg pa­lotája — a mostani egyetemi központi tömb épült föl. Nagy (II.) Frigyes testvére, Henrik herceg halála után Ili. Frigyes adományozta örök időkre a művelődés céljaira a holland Boumann és a német Kno- belsdorff tervei alapján emelt palotát. Már az első évfolya­mon tízezer hallgatója volt az egyetemnek. Ott, a hársfasor mentén álló épülettömbben oktatott többi között Hegel és Schleierma­cher, a Grimm-testvérek, Mommsen, Helmholtz és Ein­stein, a falai között tanult Feuerbach, Marx, Engels és Liebknecht, Virchow, Koch, Planck. Természetesen a név­adó humanista tudós, a nyel­vész, a pedagógus, és a gyer­meklélektan apostola, az okta­tás és a kutatás egységéért szót emelő idősebb Humboldt is tanított a berlini egyetemen. Neki, az igazi egyetemalapító­nak magyar kapcsolatai is vol­tak: tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta a Magyar Tudományos Akadémia, és nyelvészi érdek­lődését kielégítvén, Bécsben magyarul tanult Mártor József professzortól. A Humboldtnak napjainkban is vannak magyar kapcsolatai: miként a régi idők­ben, akként ma is koptatják padjait, lépcsőit magyar lá­nyok és fiúk, ösztöndíjasaink. Egyik tanszékén Kárpáti Pál ve­zetésével képeznek magyar for­dítókat, leendő nyelvészeket. Napjainkban 30 tanszék mű­ködik a Humboldt Egyetemen, amely a szó klasszikus értel­mében egyetemes felsőfokú ok­tatási intézmény. Mintegy húsz­ezer nappali és levelező hall­gatója a legkülönfélébb szako­kon és karokon — nyelvész, közgazdász, tanár, orvos, mér­nök — készül az életre. Vallják Marxnak a főépület lépcsőházi fordulójában kőbe vésett gon­dolatát: „A filozófusok a vilá­got csak különbözőképpen ér­telmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk." Kell-e ennél bölcsebb és lelkesitőbb útrava- ló?l (Kulcsár) Kuba a számok tükrében A kubaiak átlagéletkora meghaladja a 74 évet. Az életkor növekedése elsősor­ban a javuló élelmiszerel­látásnak és a mind színvo­nalasabb egészségügynek köszönhető. Jelenleg a karib-tengeri sziget lakóinak napi átla­gos élelmiszerfogyasztása eléri a 3000 kalóriát. Egészséges arányban nö­vekszik a fehérje-, főként az állati eredetű fehérje­fogyasztás. A csecsemőha­landóság 15 ezrelékre csökkent. Jelentős eredmé­nyek születtek az orvos­képzésben; ma 487 lakos­ra jut egy orvos, s mintegy 2000 kubait lót el egv fog­orvos. Növekszik a kórházi ágyak száma is. Ezer la­kosra több mint 5 ágy jut. Egy év alatt több mint egymillió négyzetméter hasznos területű lakás épült a szigetországban. Évről évre bővül az iskolahálózat is. A Mozambiki Népi Köztársa­ság komoly gazdasági gondok­kal küszködik. Részben a gyar­mati örökség következményei, részben a külföldről támogatott ellenforradalmárok pusztító tá­madásai nehéz helyzet elé állít­ják a fejlődés szocialista útjára lépet fiatal, független országot. A gondok enyhítésének egyik lényeges eleme a külgazdasáqi kapcsolatok rendezése és erő­sítése, ezen belül a tőkés vi­lágpiactól való fügqés csökken­tése, közeledés a szocialista or­szágokhoz, valamint a már ko­rábban nyereséges termékek exportjának növelése. A felsorolt célok megvalósítá­sának fontos része az állami szektor részarányának emelése (jelenleq a nemzeti össztermék 45, az ipar 60, a közlekedés 85 százalékát teszi ki). A szocialista országok segít­sége is ezen legfontosabb cé­lok megvalósítását segítik elő. Mintegy 30 létesítmény készült már el a baráti országok köz­reműködésével, s további 40 megvalósítása van folyamat­ban. A Szovjetunió elsősorban a bányászat és a vízgazdálkodás KGST-segítség Mozambiknak fejlesztéséhez nyújt segítséget. Szénbányák rekonstrukciójában, dúsítóüzemek építésében, geo­lógiai feltáró munkákban és Limpopo-völgy vízgazdálkodá­sának megvalósításában vesz részt. Bulgária szintén az ás­ványkincsek feltárásához ad se­gítséget. Az NDK könnyű- és az építőipar fejlesztését támo­gatja. Ezen túlmenően a szak- emberhiány megszüntetése ér­dekében a szocialista országok 10 ezer mozambiki fiatal kép­zését látják el.- TERRA — T estvér­lapjaink írják AbBOBClMUI npaBaa Otthonos körülmények között töltse el nálunk az estéjéti — javasolják a hétszázéves Lvov sok eszpresszójában. Nézzünk be például az „Urar- ta” kávézóba, az óváros egyik keskeny, középkori hangulatot árasztó utcácskájában. Szé­pen megterített asztalok, ízlé­ses hangulatvilágítás, megnye­rőén halk zene fogadja az ide­látogatókat, akiknek feketeká­vét, fagylaltot és bőséges sü­teményválasztékot kínálnak az udvarias felszolgálók. Több hasonló, hangulatos vendéglátóipari létesítmény várja a vendégeket Lvov törté­nelmi városrészének épületei­ben, az oszloposán kiképzett ódon pincékben, amelyek gyak­ran építészeti korok műemlékei is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakáscélokra nem hasz­nosítható, de a kellő szakér­telemmel átalakított, régi he­lyiségek jóval kevesebbe kerül­nek a vendéglátóiparnak, mint a hasonló, új létesítmények megépítése. Ráadásul az ilyen helyek összehasonlíthatatlanul kedVezőbb hangulatot biztosí­tanak a vendégek fogadására: a tömör, vastag falak, a bolt­íves mennyezetrészek, a kes­keny, csúcsíves ablakok már önmagukban is lényeges von­zóerőt jelentenek. És nemcsak a régi, eredeti környezet vonzza a látogató­kat az ilyen eszpresszókba és bárokba, amelyekből már több mint száz található Lvovban, hanem az ételek kiváló minő­sége és az otthonias, színvona­las felszolgálás is. Iqy azután érthető, a Ivoviak már hozzá­szoktak ahhoz, hogy családtag­jaik, barátaik körében ezeken a helyeken ünnepeljék meg a különböző családi eseményeket, évfordulókat, mivel a szíves vendéglátás naqyban hozzájá­rul a jó hangulat megteremté­séhez. CAMBEHCKO flEAO A lap január 4-én megjele­nő számát — mivel ünnepi szám — ugyanis 1945. január 5-én je­lent meg először a Szlivenszko Delo, már hagyományosan az olvasók kérdésének, kívánságá­nak megfelelően állították össze a munkatársak. E szómban érdekes írásban közölnek újdonságot a divat­ban. A lehetőség meg van, azért versenyezni, hogy a bol­gár nők is praktikusan, szé­pen és elegánsan öltözködhes­senek. Ez teljes mértékben a művészektől, bolgár tervezőktől füqg. A modelleket készítő és elbíráló irodák központjai az esztétikának. Feladatuk, hogy olyan öltözékeket állítsanak elő, melyek funkciójukban és esztétikai megjelenésükben megfelelnek a vásárlók igé­nyeinek. A könnyűiparral együttműkö­dő ilyen bolgár tervező közpon­tok Szliven megyében még új­donságnak számítanak. A múlt év tavaszán a vardicai „Petko Blatov” textilgyórral közösen nyitottak egy tervező intézetet, hogy az itt készült és nem szö­vött textil alapanyagból készült ruhaneműk tervezését a vál­lalat a tervezőkkel és a gyár­tókkal együtt készítse elő. Amíg a butikokban kissé el­érhetetlen egyes ruhafélék megvásárlása a maaas ár mi­att, az egyedi modellek eseté­ben és az alkalmi öltözékek esetében különösen, addig a „Petko Blatov” textilgyár ter­vező részlegében készült ilyen jellegű ruhákat, illetve model­leket a sorozatgyártás után a dolgozók széles rétegei megvá­sárolhatják. A tíztagú kollektívából a nyolc modelltervező Eftroszina Esztova művész-tervező irányí­tásával dolgozik az új kollek­ciókon. Flint... Film... Film... Szexmisszió. Színes lengyel sci-fi. Kemény társadalmi dráma zajlik le A BOSSZÚALLAS IDEJE című argentin filmben. Bengoa egy életveszélyes bánya mérnö­ke. Álbalesettel próbálja fel­hívni a bányatársaság figyel­mét a tarthatatlan helyzetre. A terv nem sikerül, s hogy ne váljon árulóvá, Bengoa különös „cselhez” folyamodik: levágja a saját nyelvét... A rendező neve (Adolfo Aristarian) nem sokat mond a számunkra, de a történet érdekesnek ígérkezik. A SZEXMISSZIÓ című lengyel film alaphelyzete némiképpen a Védett férfiak című Merle-regényre emlékez­tet bennünket: két férfi kerül az abszolút nőtársadalomba, ahol a „szebbik nem” képvise­lői azt állítják: minden baj a férfiaktól ered. Szavaikat ter­mészetesen nem kell nagyon komolyan venni, hiszen Juliusz Machulski filmje műfaját te­kintve sci-fi. És a film végén kiderül, a nők sem gondolják annvira szigorúan ezt a férfi­gyűlöletet. . . Rádió Gilisztahumuszt vegyenek! A mai kétórás magazin szer­kesztője, Kovács Imre a követ­kező témákat ígéri: A szokásos reggeli hírek, információk, útje- ientések után lapszemle kö­vetkezik, majd megemlékezünk 1946. február elsejéről, a Ma­gyar Köztársaság kikiáltásának napjáról. Szakértőnk dr. Fehér István, a JPTE Tanárképző Ka­rának tanszékvezetője. Meg­hallgatjuk a ma már ritkán publikált Köztársasági Indulót. Somogybái pincérportrét ígér munkatársunk, meglátogatunk egy érdekes boltot, ahol gilisz­tahumuszt árusítanak, és pénzt váltanak; pl. dinárt forintra. A BEA szárnyain, avagy mi tör­tént a lequtóbbi stewardess-ve- télkedő angol győztesének ma­gyar segítőjével. A magazin második órájában helyszíni közvetítés a Misina-tetőről, ahol hangulatos sítanya, lesik- lóhely és új felvonó található. Az élő adásra akkor is sor ke­rül, ha hó helyett illatos hu­nyort látnak a műsor riporterei. Program mindenképpen lesz a Mecseken, hiszen zajlik az olimpiai ötpróba téli túrája, melynek résztvevői útba ejtik a Misinát. Holnap, a vasárnapi maga­zinban csak házastársak szere­pelnek. Beszélnek munkájukról, alkotó módszereikről, s arról, hogyan tudják segíteni, tiszte­letben tartani egymás művészi különbözőségét. Vendégek: Un­ger Pálma és N. Szabó Sándor színművészek, Keményffy Gábor és Krawczun Halina keramiku­sok, Uherkovich Ágnes és Vár­nagy Péter építészek, valamint Petényi Ilona és Holl István, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei. A vendéglátó, azaz a va­sárnapi magazin sezrkesztője: Nógrádi Erzsébet.------------- * -------------­P écsiek a rádióban 6- án, csütörtökön 13.40-kor a Kossuth rádióban A gólya fész­ket keres címmel Müller István riportműsora hangzik el a Pé­csi Orvostudományi Egyetemről. 7- én, pénteken 22.34-kor a 3. műsorban Perspektívák cím­mel gondolatokat, véleménye­ket hallhatunk a kortárs zené­ről. A műsorban megszólal Breitner Tamás és Szkladónyi Péter is. 9-én, vasárnap 8.05-kor a Petőfi rádió MR matiné c. adá­sában bemutatják a pécsi Ar- ma Gyermekszínházat és a Pé­csi Nemzeti Színház „Alice Csodaországban” című mesejá­tékát. Televízió sikerek E közös cím alatt hívjuk fel a figyelmet a tévé három, a jö­vő héten adósba kerülő műso­rára. Egy tavalyi qyőri tanácsko­zás alapján ötrészes sorozatot készített a televízió A vállalati siker kulcsa címmel. Virágzó magyar nagyüzemek „vezérei” nyilatkoznak a műhelytitkokról. Az első részt hétfőn este 21 órai kezdettel láthatjuk a tévé 1-es programjában. Sebők Tamás — Thomas A. Sebeok — Amerikában élő vi­lághírű magyar nyelvészpro­fesszorral beszélget Pálffy Ist­ván és Szépe György (utóbbi a pécsi tanárképző kar pro­fesszora) szombaton délután 16.20-kor a tévé 1-es műsorá­ban. Sebők Tamás nevét ide­haza méltatlanul kevesen is­merik. Talán az interjú is hoz­zájárul tudományos munkájá­nak jobb megismeréséhez. Póger Antalt viszont aligha keP bemutatni. A rendkívül népszerű, kitűnő színésszel Molnár Gál Péter készített in­terjút. Az adás vasárnap este lesz, 21.40-től az 1-es műsor­ban. Hangverseny A „B" kamarabérlet kereté­ben hétfőn este Pécsett szere­pel a Smetana vonósnégyes Csehszlovákiából. Beethoven F-moll, Smetana II. d-moll és Janacek II. vonósnégyesét ad­ják elő a Liszt Teremben fél 8- kor kezdődő hangversenyen. Rovatszerkesztő: Havasi János

Next

/
Thumbnails
Contents