Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-11 / 10. szám
12 Dunántúli napló 1986. január 11., szombat Fogyasztok fóruma Kulturális afanlo Tíz óra körül megérkezik a húsipar újabb szállítmánya, A mérlegelés és az áruátvétel után alig pár perc telik el és az első tétel máris a vásárló kosarába kerül. Az Alkotmány utcai 5-ös ABC-ben havonta 30 mázsa sertés-, 9—10 mázsa marhahús, 900—1000 kiló frissen vágott csirke fogy. Mindez csak azért, mert Laci bácsi a hentes, igazi kereskedő. Olyan ember, aki boltvezető-helyettes létére sem szégyell a pult mögé állni és tisztességesen kiszolgálni a vevőt. F. D. Nyitás február 1-jen! Korszerűsítik a komlói Csille Áruházát Év elejétől szünetel az árusítás a komlói Csille Áruházban. Az 1971-ben nyílott kereskedelmi egységet közei 1 000 000 forintos költséggel korszerűsíti, felújíttatja a Baranya Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat. A munkálatok során rendbeteszik az üzlet elektromos hálózatát és néhány belső változtatást is végrehajtanak. Az újjáalakított áruházban változik a belső tér, az árukínálat és az elrendezés. Az eladótér közepén kap helyet a konfekció, a faiak mentén — balról jobbra haladva — helyezik el a rövidárut, az ingeket, a fehérneműrészleget, az INTERFER termékeit, valamint a kötöttárut. A 600 négyzetméter alapterületű áruházban a sötétbarna és a fehér szín lesz a meghatározó. A tervek szerint a korábbihoz képest jóval szebb üzletben új kereskedelmi bútorokat és berendezéseket is munkába állítanak. A február elsejei nyitás után tíz pénztár működik és az eladók is új formaruhában jelenne meg a vásárlók előtt. A legnagyobb újdonság azonban valószínűleg a megjelenésében is újszerűén ható butik részleg lesz. Akinek a vevők az utcán is visszaköszönnek Laci bácsi, a hentes Kettőn áll a vasár Még egyszera bolti lopásokról A Dunántúli Napló 1985. november 16-i számában megjelent ,,A vevők, de a kereskedők sem angyalok" című cikk két olyan esetet említett, amikor a vásárlót alaptalanul gyanúsították meg lopással. Indokoltnak tartjuk, hogy ezzel kapcsolatban a következőkről tájékoztassuk olvasóinkat: A Belkereskedelmi Minisztérium a törvényesség biztosítása érdekében már 1964- ben szabályozta a bolti tol- vajlások leleplezésekor kötendő egységes eljárást. E szerint „a bolti dolgozók kötelessége, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében éberen őrködjenek a bolti árukészletek felett, s megakadályozzák az áruk ellenérték nélkül történő elvitelét vagy az árukészlet dézsmálását. Ugyanígy kötelességük azonban a dolgozóknak, hogy a vásárlókat alaptalanul ne gyanúsítsák és tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, amely a vásárlót akár személy szerint, akár általánosságban sértené vagy megszégyenítené”. (11 -138/1964. Bk. M. sz. utasítás). A rendelkezés azzal is számol, hogy szórakozottságból, az eltulajdonítás szándéka nélkül is előfordulhatnak félreérthető helyzetek. Ha a bolti (áruházi) dolgozó azt tapasztalja, hogy egy vevő fizetés nélkül kíván árut elvinni, feltűnést kerülve kell felszólítani, hogy fáradjon az irodába, raktárba, vagy egy elkülönített üzletrészbe. Gondoskodni kell arról is, hogy ne -maradjon a vevővel négyszemközt, tehát még egy bolti dolgozó jelenlétében kell a vásárlóval közölni a vele szemben felmerült gyanút. A vevőt fel kell szólítani arra, hogy táskája, csomagja, zsebe tartalmát önként mutassa meg. A dolgozónak ugyanis nincs joga a kutatásra, motozásra. Amennyiben a keresett áru előkerül és a vevő személyazonosságát is igazolja, akkor nem kell rendőri közreműködést kérni, ellenkező esetben azonban ez elkerülhetetlen, mert motozásra csak rendőri intézkedésre és a rendőr jelenlétében kerülhet sor. A cikk kifogásolta, hogy a vásárlót olyan áruk eltulaj- donításável gyanúsították, amelyeket másutt vásárolt. Ha vásárlásainkat jól szervezzük, elkerülhetők az ilyen félreértések, hiszen a nagy élelmiszerboltokban, áruházakban szükségleteinket egy helyen is beszerezhetjük. Ha itt kezdjük napi bevásárlásainkat és csak a hiányzó cikkekért megyünk a kisebb, hagyományos boltokba, soha nem fog bennünket senki alaptalanul meggyanúsítani. A pécsi Konzum Áruházban csomagmegőrző áll a vevők rendelkezésére, a másutt vásárolt áruk elhelyezésére. Amennyiben mégis előfordulna, hogy egy vásárlót alaptalanul gyanúsítottak meg, akkor tőle bocsánatot kell kérni. Ha a vásárló ezt az elégtételt nem tartja kielégítőnek, kívánságára oda kell adni a panaszkönyvet és közölni kell a vele szemben fellépő vagy eljáró dolgozó nevét és beosztását. A vállalat köteles a vásárló bejelentésére vagy panaszkönyvi bejegyzésére az alaptalan zaklatás körülményeit megvizsgálni és ennek alapján intézkedni, a dolgozót felelősségre vonni és erről a vásárlót értesíteni. Fogyasztók Baranya M.-i Tanácsa Megoldásra váró feladat Szolgáltatások a kistelepüléseken Mérlegen a baranyai helyzet Baranya megyei 291 kistelepülés közül 150-en a lakosok száma nem haladja meg az ötszázat. Az aprófalvas településszerkezet a szolgáltatást bonyolulttá, és széttagolttá teszi. A helyi mezőgazdasági üzemek lehetővé teszik az építőipari és a szállítási szolgáltatások bevezetését, míg a kisipar az alapellátás megoldásában vállal nagy szerepet. Az elmúlt években több szol- gáltatóházat építettek, például Hosszúhetényben, Pécsvára- don, Vajszlán, Görosönyben és Szentlőrincen. A kistelepüléseken szolgáltatást váilalók munkáját nehezíti a megnövekedett utazási költség, valamint az, hogy egyes tevékenységeket csak gazdaságtalanul lehet folytatni. A mozgó szolgáltatások kialakítását szigorú KÖJÁL előírások akadályozzák. A gazdasági munkaiközösségek 70 százaléka a városokban működik. Legnagyobb részük a vállalatokon belül háttéripari, illetve kapacitásnövelő tevékenységet folytat, annak ellenére, hogy 50 százalékuk szolgáltatási besorolású. A kisvállalkozások is elsősorban a magasabb jövedelmezőséget adó termelőtevékenységet választják. A kistelepüléseken a szolgáltatásban működésük gazdasági háttere egyelőre nem megoldott. A falugyűlések, lakossági fórumok hozzászólói a leggyakrabban azt kérik, hogy a fogyasztói szolgáltatásokban oldják meg a hiányszakmákból az egyik településről a másikra való átjárást. Mozgó felvevőhelyekké! és a szövetkezetek közreműködésével mérsékeljék a gondokat. A kistelepülésekről ugyan minden szolgáltatás elérhető Baranyában, de az ott élő emberekre ez nem kevés többletköltséget hárít. Kékesden például tíz éve nincs fodrász, mindössze egy kőműves kisiparos tevékenykedik, aki elsősorban javítási és felújítási munkákat végez. A faluból a pécsváradi, a szederkényi és a geresdlaki kisiparosokhoz járnak tv-t, rádiót javíttatni. A lakatos és egyéb munkák elvégzését a helyi termelőszövetkezet vállalja. Diós- viszlón a szolgáltatásokat „kontárok" végzik. Okorágon még erre sincs lehetőség. Fodrászhoz és a híradástechnikai cikkek javításáért például Sely- lyére járnak. Sz. K. Újdonság afanlo Egyre több háztartásban tartanak valamilyen kisállatot. A városi lakásokban az alapos gondozás ellenére is előfordul, hogy az ott nevelt kutyák, macskák, tengerimalacok, vagy aranyhörcsögök szagosak. Ezen a gondon segít egy kitűnő ásvány, amely a ■múlt évben jelent meg a főváros és a nagyobb vidéki városok állatkereskedéseiben. A Zeotrix-8 elnevezésű ásványi anyag nem tapad az állatok szőrére, lábára és nem csinál piszkot sem. Leköti a kellemetlen biogén gázokat, megszünteti a szagokat. Az állatok nyugodtan elfogyaszthatják, nem okoz bajt, sőt bizonyos főikig segíti az emésztést is. Rovatszerkesztő: FERENCI DEMETER Film... Film... Film... Két új filmet láthatunk a jövő hét moziműsorán: ORFEUSZ ÉS EURYDIKÉ Gluck híres operáját magyar filmfeldolgozásként vetítik a bemutató mozik. Gaál István alkotása nem egyszerűen az opera megfilmesítése, hanem az ókori mítosz sajátos feldolgozása, amely Gluck varázslatos zenéjére épül. A film főszereplői a magyar operaszínjátszás kitűnőségei: Kincses Veronika. Eszenyi Enikő, Miller Lajos, Téri Sándor és egy vendég: Maddale- na Bonifaccio. A rajzfilmeket kedvelő felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt örömet szerez majd A KIS EGYSZARVÚ című japán film. A történet dióhéjban: Unico, a kis egyszarvú, varázslatos képességgel bír: környezetében megbékíti, megszeretteti egymással az embereket, akik ezután egyetértésben és boldogságban élnek... A filmet nemcsak témája miatt érdemes megtekinteni, hanem azért is, mert nem mindennap látunk filmet (különösen nem rajzfilmet) e távoli szigetországból. Orfeusz és Eurydiké: új magyar filmopera Az említett filmeket január 16-án mutatják be. * Bár vetítették már Pécsett, január 14-én, kedden délután 3 órai kezdettel ismét megtekinthető lesz az Ifjúsági Házban Magyar József A mi iskolánk című, sok vitát kiváltott filmje. A vitára ezúttal is lesz lehetőség, mert a vetítést ankét követi. E programot különösen a pedagógusok figyelmébe ajánlják. BflPBO Baleset a színházban... Ma reggel 8 órakor kezdődik a kétórás magazin, melynek szerkesztője ezúttal Müller István. Az út- és időjárásjelentésen kívül az ügyeleteknél érdeklődik, mi történt Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében tegnap estétől ma reggelig, majd kulturális és sportprogramokat ajánl a hétvégére. A sok érdékes portré közül néhány: megismerkedhetnek egy munkásőrrel, bemutatják a GYIVI új igazgatóját, beszélgetnek — a tv- ből ismert és népszerű — Bálint gazdával. Próba közben balesetet szenvedett a kaposvári színház művésze Spindler Béla, őt is megkérdezték. És egy gyakorlati tanács: hogyan készítsünk forralt bort? Még egyszer az adás időpontja: ma reggel 8—10 óra között. Pécsiek, baranyaiak a rádióban A következő héten különösen sok szőkébb hazánkbeli szerepel a műsorokban. A hét költője: Berták László. A most ötvenéves pécsi lírikus verseit több alkalommal is hallhatjuk a jövő héten: 13-án, hétfőn 9.30-kor a Kossuth-rádióban, 18-án, szombaton 19.45-kor a 3. műsorban és 19-én, vasárnap 20.42-kor a Kossuth-rádióban. 13-án, hétfőn 13.05-kor a 3. műsorban elhangzó „Fiatalok stúdiója” Parti Nagy Lajos költőt mutatja be. TELEVÍZIÓ A városgazda A Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának forgatócsoportja a fejlődő nyugat-dunántúli megyeszékhelyre. Zalaegerszegre látogatott el. Az „eger- szegí példa” hosszú évek óta beszédtéma a régióban, hiszen kevés olyan városunk van, amely ilyen gyors és látványos fejlődésen ment volna át. Pécsett például még csak ábrándoztak a fedett uszodáról, amikor a zalaegerszegiek már nem is egy, hanem két ilyen létesítmény vizében lubickoltak. A sikerek egyik kovácsa Kustos Lajos, a „városgazda". A tanácselnök portréja is kirajzolódik a zalaDzsessz A dzsessz különböző irányzatai közül az utóbbi években újra egyre népszerűbbé válnak a nagyzenekarok, az ún. big bandek által elő- adott produkciók. Néhány új big band is alakult az országban, nem utolsósorban a pécsi, azóta már szép sikereket arató együttes. Január 16-án, este 7 órai kezdettel a Budapesti Big Band hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők, a pécsi Apáczai Nevelési Központban. 14- én 20.40-kor a 3. műsorban „Nemcsak kártyásoknak!" címmel bemutatják a Janus Pannonius Múzeum 'kártyagyűjteményét. (A riporter: Kovács Imre.) 15- én, szerdán 15 órakor a Kossuth-rádióban elhangzó „Népzenei Hangos Újság" bemutatja a Tótújfaluban élő délszláv dudást, Gadányi Pált is. (A riporter: Várnai Ferenc.) 17-én, pénteken 17.25-kor a Kossuth-rádióban Buváry Livid népdalokat énekel. egerszegi képek hátterében. A filmet Litauszki János rendezte, szerkesztő-riportere Hídvégi József, operatőre Há- c/a Sándor. Az adás időpontja: 15-e, szerda, 18.25, a tv 1-es műsorában. Színház Dicséretes gyorsasággal, két évvel az angliai bemutató után Magyarországon is látható a Vértestvérek című Willy Russel-musical. S ráadásul Pécsett, a Nemzeti Színház társulatának előadásában. A darabban felvonul a színház csaknem valamennyi neves énekestáncos színésze. A bemutató előadás január 11- én, szombaton este 7 órakor kezdődik Vas-Zol- tán Iván rendezésében. Rovatszerkesztő: HAVASI JÁNOS ha a nálánál jóval idősebb háziasszonyok is Laci bácsinak szólítják. Megszokta, mint ahogy a vevők is az udvarias kiszolgálást, vagy a jó tanácsokat. Ez utóbbi ugyan pénzbe nem kerül, de néha mégis szükség van rá. — Sokan, főleg a fiatal házasok nem tudják, mit kezdjenek a megvásárolt hússal, ilyenkor szívesen elmondok néhány fogást, vagy receptet. Tapasztalataim alapján a vásárlók szívesen fogadják a közeledést és a kedvességre kedvességgel válaszolnak. Higgye el, az emberek hálásak a sze- retetért! Fehér köpenyes, kékszemű férfi áll a pult mögött. Fején svájcisapka, füle mögött ceruza, kezében húsvágókés. Szakavatott, gyors mozdulatokkal most éppen óriási darabokat szel egy nagy tömb marhahúsból. A vékony szeletek előbb a papírra, aztán a mérlegre kerülnek. — Elég, vagy tehetek hozzá — hangzik a kérdés, amire a vevő csak bólint, hogy lehet még pár dekát. — Szeretem ezt a munkát — mondja Hauer László, most már az újságíró felé fordulva. Tulajdonképpen beleszülettem. Apám, sőt a nagyapám is ezzel foglalkozott. Hat év körüli lehettem, amikor először fogtam a disznó farkát. Régen sokkal könnyebb volt, azt a húst, amelyik küllemre nem volt tökéletes, feldolgozta az ember. — Sokat változtak az igények? — Igen és a hús minősége is. A nem megfelelő tartás, vagy a fajtajelleg nagyon meghatározó. A városi ember nem kedveli a zsíros húsokat, a vásárlók ízlése sokat változott az eltelt 30 év alatt. — Laci bácsi ügyes, szorgalmas, mindenkihez van egy jó szava, az emberek szeretik, sőt, azon kevesek közé tartozik, akinek még az utcán is visszaköszönnek — meséli a környéken lakó Marxer András. — Rendszeres vásárló vagyok az üzletben, tulajdonképpen nem is járok máshova, hiszen itt mindig mindent megkapok. Hauer László név szerint ismeri a vevőket. Nem haragszik
