Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-08 / 7. szám

1986. január 8., szerda Dunántúli napló 3 Keresik a kocákat Az állatforgalmi és húsipari vállalatok kocakihelyezési ak­ciója iránt növekszik az érdek­lődés. A január 1-től érvényes, a kistermelők szempontjából előnyösebb sertésfelvósárlási árak máris éreztetik hatásukat. Különösen sok vemhes állat talált gazdára az elmúlt év utolsó hónapjában, amikor is már ismertek voltak az 1986-ra szóló, a korábbinál kedvezőbb szerződési lehetőségek. Az Állaíforgalmi és Húsipari Tröszttől kapott tájékoztatás szerint tavaly összesen 70 ezer kocát fogadtak a kistermelők, a tervezettnél mintegy 10 ezer­rel többet. Az egy évvel koráb­bihoz képest különösen szem­betűnő a növekedés; 1984-ben körülbelül 52 000 anyaállat ta­lált gazdára. 1985 decembe­rében különösen élénk volt for­galmazásuk, ebben a hónap­ban 10 ezer állatot helyeztek ki. A törszt tervei szerint 1986- ban különben mintegy 80 ezer kocát értékesítenek ily módon. Az akció sikerét azzal is magyarázzák, hogy nem­csak a sertésfelvásárlási árak kedvezőbbek, ha­nem maga az akció is elő­nyöket kínál. A vállalatok a jó minőségű, genetikailag magas értékű kocákat a termelőinél magasabb áron vásárolják meg, mintegy 2—2,5 ezer forint­tal. A különbözetet a vállalatok saját terhűkre számolják el, ki­indulva abból, hogy az akció sikere később javít a húsipar alapanyag-ellátásán. A kocák ára 6500 forint, most azonban több vállalat ennél alacsonyabb árat számít fel. A termelői ár azonban 5500 forint alá nem eshet. A kistermelők tenyészállatai kivétel nélkül a nagy képessé­gű fajták és hibridek közé tar­toznak. Figyelemre méltó, hogy az állatoknak már csaknem fe­le hibrid, főként a Ka-Hyb „faj­tát" és a Hunqa-hvbet kere­sik. Ezen kívül továbbra is szí­vesen fogadják a nagy fehér­hússertéseket. Megújul es udulo lesz a Hullám Szálló Újabb szakaszához érkezett a keszthelyi Hullám Szálló épü­letének felújítása. Mivel a csak­nem 100 esztendős, alapos re­noválásra szoruló hotel rendbe­hozására a korábbi tulajdonos­nak, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatnak nem volt pénze, a Kőbányai Sör­gyárnak adta át a patinás há­zat. Az új gazda és társvállal­kozói saját dolgozóiknak 34 szobás — mintegy 100 személy fogadására méretezett — üdü­lőt, valamint vendéglátó komp­lexumot: éttermet, sörözőt, bo­rozót és drinkbárt alakítanak ki benne. A romtalanítással 1982- ben megkezdett munkálatok ta­valy elegendő tőke híján egy ideig szüneteltek. Ekkor jelent­kezett az épületről korábban le­mondott Danubius is, és az újabb társuló anyagi segítségé­vel folytatódhatott az épület helyreállítása. A hajdani Hul­lám külső felújítása előre lát­hatólag május 1-re befejező­dik. Ha az idén elegendő pénz jut a még hátralevő belső át­alakításokra és a berendezés­re, akkor szilveszterre; ha csak jövőre, akkor 1987 első felében nyitják meg a szállóból lett üdülőt és vendéglátó helyet. Az önkiszolgáló étterem kényelmes és tágas Proksza László felvételei Szép és modern Kész a MÁV Pécsi Igazgató■ ságának új üzemi konyhája Elkészült a MÁV Pécsi Igaz­gatóság új üzemi konyhája. A terveket Pazár Miklósné irá­nyításával a MÁV Tervező In­tézetben készítették. A helykijelölés sem okozott problémát: a MÁV Pécsi Igaz­gatósága a Postával közösen kapta meg a Titánnak a vas­út mellett húzódó rendezet­len területét. Három új épület együttesének — a szociális épület, az üzemi konyha és a postaüzemi épület — egysé­ges tömbje kerül oda. A negyvennyolcmillió forint­ba került üzemi konyha-étte­rem már egy hónapja elkészült. Most 1200 adag ételt főznek, az étteremben 800—1000 em­ber étkezik. Egyidejűleg 250- en férnek el. A távoli munka­helyekre naponta 200—400 adag ételt szállítanak innen. A vasúti nyugdíjasoknak 100 adag ételt adnak ki. Naponta kétféle menüből lehet válasz­tani. Lehet, hogy a környező intézmények dolgozóit is fo­gadni tudják. A dolgozóknak tíz forintba kerül az ebéd. A kétszintes létesítményt a budapesti Finomkerámia Mű­vek által gyártott barna piro- gránit burkolja. Sárga pirográ- nitot szerettek volna — ha­sonlót, mint a szociális épület —, de a pécsiek már nem gyártják. Egy ideiglenesen bádoggal fedett zárt, íves belső lépcsős folyosón jutunk az előtér-ruha­tárba. A hangulatos, sárga keramitlapokkal burkolt helyi­ség o©n pihenő-, kávézórész kapott helyet a majdani büfé­vel szemben. Kissé távolabb található a két mosdó. A büfé mellett két ajtó vezet be az önkiszolgáló étterembe. Itt az asztalok fehérek, natúr­színű faszékek vannak körülöt­tük. A térelválasztókat és a fű­tőtesteket narancssárga lami­nált farostlemezzel burkolták. Előttük virágok teszik barátsá­gosabbá, otthonosabbá a ter­met. A burkolat itt is sárga keramit. A mennyezetet Alba- Sade gipszlapok borítják. Az ételkiadóban a gázzal működő nagykonyhai melegí­tő berendezések láthatók. Mel­lettük a fehérmosogató, majd a személyzeti étkező, a bojler- tér és az emeleti szellőző gép­ház kapott helyet. A felső szintet az alsóval, a konyhával két étellift, valamint a belső lépcsőház köti össze. Ez a lépcsőház arra is szol­gál, hogy ha a lift elromlana, a dolgozók itt szállíthassák fel az ételt. Fonodái rekonstrukció Pápán Megkezdték a fonoda és a kikészítő üzem rekonstrukcióját a Pápai Textilgyárban, ezzel a beruházással 1987-re befejező­dik a gyár teljes felújítása. A szövőgépek cseréje ugyanis már a hatodik ötéves tervidőszak­ban megtörtént. A megfiatalí­tott üzemek nemcsak a többlet- termelésre adnak lehetőséget, hanem arra is, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban olyan termékszerkezetet alakítsanak ki, amellyel gyorsan, rugalma­san tudnak alkalmazkodni a divatirányzatokhoz, a változó piaci igényekhez, s a minőség tekintetében is előre lépjenek a közepesek mezőnyéből. Ennek érdekében megerősí­tették a gyártmányfejlesztő gárdát, önálló fejlesztési cso­portot hoztak létre. Sok segít­séget várnak ehhez a Contex- től, a Pápai Textilgyár, a Fé- kon, a Centrum Áruházak Vál­lalat, valamint a Konsumex ál­tal létrehozott gyártmányfej­lesztő és szolgáltató közös vál­lalattól. Növelik a különleges termékek arányát, főleg diva­tos, részben luxuskivitelű sza­badidőruhákat kívánnak készí­teni a hazai és a külföldi piac­Kortzerűen felszerelt a konyha Ez a lépcsőház vezet le a konyhába, illetve az alsó trak­tusba. Ide az udvar felől is be lehet jutni. Az első ajtón a személyzet és a friss áru jöhet be, a másodikon a már kész ételt adják ki távoli munka­helyekre, nyugdíjasoknak, a harmadikon pedig a moslék­hulladékot hordják ki. Az alsó rész gazdasági be­járata egy folyosóra vezet. Eb­ből irodák és különböző élel­miszer-, szárazáru-raktárak, hús-zöldség előkészítő nyílik. A folyosó egyik kanyarulatá­ban helyezték el a 2500 literes tejhűtőt és közvetlen mellette a két 5000 literes mélyhűtőt. A konyhában hét gáz-gőz- üst, egy nagy és egy kisebb tűzhely, három gázzsámoly, két gázsütő, két dönthető pi­rító serpenyő, két egyetemes konyhagép, dagasztó- és ga­luskaszaggatógép. A már kész étel a melegen tartó ételszál­lítókba kerül, majd a hidrauli­kus ételliften felküldik az ét­termi ételmelegítőbe. A kétszintes létesítmény tel­jesen kész. Szép és modern. Az épület elé egy koros fákkal beültetett parkot tdrveztek. Amint az idő engedi, hozzá­fognak a parkosításhoz. Ádám Erika Új évi tervek Találkozó: ma este 6-kor Emlékszik-e még arra, kedves Olva­só, hogy a tavalyi évnek milyen elha­tározásokkal indult neki? Mit sikerült elérni múlt évi ter­veiből? Voltak-e egyáltalán ilyen tervei? Ha voltak, meny­nyire kaptak határozott meg­fogalmazást, és milyen részle­tességgel szerepeltek a terv­ben az előremozdító'és a visz- szahúzó tényezők? Ebben a cikkünkben egy egyszerű esz­végigvinni ezt? Bizony, a gya­korlat nem ilyen egyszerű. Roberto Assagioli, olasz pszi­chiáter, az ún. pszichoszintézis nevű irányzat megalapítója er­re gondolt akkor, amikor egy­szerű technikákat dolgozott ki arra, hogy hozzászoktassuk magunkat a szisztematikus ter­vezéshez. ízelítőül egy ilyen gyakorlathoz tartozó ábrát -mutatunk be (maguk a gya­korlatok otthon is elvégezhe­tők, de alkalmazásukat álta­lában tanfolyamszerű csopor­tokban oktatják). CÉLOK i utas vezető P06GYASZ MOTOZ 7. 2. KEKKEK közt szeretnénk adni mind­azok kezébe, akik valamilyen, a szokásosnál alaposabban átgondolt tervvel akarnak ne­kiindulni a következő hóna­poknak. A tervezés és a döntéshozás folyamatának ma már tekin­télyes mennyiségű tudományos ■irodalma van. A kutatók mun­kája nyomán sokat -megtud­hatunk arról, hogy milyen lé­lektani feltételek segitik elő a megalapozott döntések 'kiala­kítását, milyen módszerekkel lehet elősegíteni a tervezést, hogyan lehet elkerülni a tipi­kus lélektani csapdákat. Eze­ket az eredményeket egyre-na­gyobb arányban alkalmazzák nálunk is a szervezeti dönté­sek előkészítésében, a gazda­sági élet minden területén. Kevésbé elterjedtek azok a módszerek, amelyek a hétköz­napi életben segítik az embert kisebb vagy nagyobb válasz­tásaiban. Mi kell ahhoz, hogy az em­ber helyesen döntsön? Minde­nekelőtt az, hogy a valóság tényeit pontosan érzékeljük, ne keverjük össze vágyainkkal, és indulataink se torzítsák el a valóságos arányokat. A tények reális számbavétele szolgál­tatja azokat a választási lehe­tőségeket, lehetséges megol­dásokat, amelyek közül azután ki kell választanunk azt, ami a számunkra legkedvezőbb. Ha pontosan tudjuk mit és ho­gyan akarunk elérni, menet 'közben is folyamatosan figyel­nünk kell arra, hogy a cselek­véseink valóban a kívánt irányba vezetnek-e bennün­ket, illetve, hogy felmerült-e valami olyan körülmény, ami szükségessé teszi az eredeti cél módosítását. A döntéshozó folyamat fenti vázlata mindenki számára nyilvánvaló igazságokat -tar­talmaz. De gondoljunk csak vissza eddigi életünkre: mikor tudtuk igazán következetesen 3.. Egy üres papírlapra írjon fel minél több célt, törekvést, vá­gyat, amit ebben az évben szeretne megvalósítani. A fel­sorolásban ne korlátozzák lo­gikus megfontolások, mindent vessen papírra, ami csak eszé­be jut. A következő -lépésben ebből a felsorolásból válassza ki azokat a célokat, amelyeket ebben az évben reálisan meg­valósíthatónak ítél. A három legfontosabb célt fontossági sorrendben írja be az ábra jobb oldali részébe. Az ábra bal oldali részén az „év autója” látható. Ez az autó halad a kitűzött célok fe­lé. A gyakorlat most némi összpontosítást igényel, ezért érdemes nyugodt körülmények között, kényelmes testtartás­ban elvégezni. Hunyja be a szemét, s szánjon néhány per­cet arra, hogy sorban, mind­egyikre bő időt hagyva, végig­gondolja a következő kérdése­ket: 1. Mi az, vagy ki az, ami vagy aki a hajtóerőt adja céljai eléréséhez? 2. Mi az, vagy ki az, ami vagy aki legfőképpen hoz­zájárul ahhoz, hogy tisz­tán tudja követni ezeket a célokat? 3. Mi az, vagy ki az, ami vagy aki utasként követi végig a célok elérését? 4. Mi az, vagy ki az, ami vagy aki szükséges, el nem hagyható poggyászként terheli az autót? 5. Mi az, vagy ki az, ami vagy aki a földdel érintkezve ke­rékként biztosítja a sima haladást? A dun-asze-kcsői terme­lőszövetkezet irodá­jával szemben -mere­dek út visz föl a hegyre. Az utca közepén egy villany- oszlop, le 'kell miatta fékez­ni, de meg is érkezfüntk. A kiskapun felirat: Kriegler Jó­zsef sütödéje. A hosszú folyosós, átala­kítás alatt álló ház ajtaján hiába -kopogtatunk. Az ud­var másik részén levő épü­letből nyurga, fehér nadrá- gos, fehér trikós fiatalember igyekszik felénk. — Nem szakíthatom félbe a munkám, de nemsokára lesz néhány perc szabad­időm — mondja mentege­tőzve Kriegler József, amíg a sütödébe érünk. A dagasztógép egy 150 li­teres csészében keveri a lisz­tet. Kriegler József kétoldalt -markolja a csészét, és idő­ről időre a gép mozgásával ellentétes irányban vissza­fogja egy-egy pillanatra. Karján, lábán meegfeszülnek az izmok. — így sokkal jobban keve­redik a tészta -, magyaráz­za két visszatartás között. Mohácson a sütőiparnál dolgozott. Ez a tanult mes­tersége, ugyanúgy, mint a feleségének. Jó két évvel ez­előtt úgy gondolták, hogy megpróbálják, mire képesek saját munkájukkal. Felszá­molták a mohácsi lakásukat, Dunaszekcsőn megvették ezt a házat, s részben szülői se­gítséggel nekivágtak a saját pékségnek. Tulajdonképpen hazajöttek, hiszen Kriegler József édesanyja dunaszek- csői. Százharmincezer forint­jukba került, amíg nyitni tudtak. — Megérte? — Nem gazdagodtunk meg, de erre nem is számí­tottunk. Annyi jön össze ket­tőnknek, -mint egy jól fizető üzemben két jól kereső szakmunkásnak.- A felesége dolga az el­adás? — Nem. Ö is mindent tud, és ugyanúgy mindent meg­csinál, mint én. Most alszik, nem is ébresztem fel. Én hajnali kettőkor feküdtem le, ő akkor kelt, hogy a reg­geli ötórai nyitásra kisülje­nek a kenyerek. Kilencig el­adott, meg útnak indította a gyerekeket. Utána keltett engem, s ő ment pihenni. Most én készítem elő a dél­utáni sütés tésztáját. A huszonkilenc éves fia­talember és huszonhét éves felesége naponta 150-200 kilogramm kenyeret süt a dunaszekcsőieknek. Hét vé­gén valamivel többet. Egy kis mennyiség Mohácsra is jut a szekcsői kenyérből. — Állandó vevőkörük van? — Igen, most már jól tud­juk, hogy a szekcsőiek a vi­lágosabb színű kenyeret kedvelik, s igyekszünk ebből a zsemlyetésztából házias, világos színű kenyereket süt­ni. T. É. Ezekután, ha az ábrát újra magunk elé vesszük, a meg­felelő helyekre a magunk szá­mára írjunk vagy rajzoljunk be valamit, ami később is emlé­keztetni fog bennünket arra, amire gondoltunk. Ezzel az egyszerű kis gya­korlattal máris számba vet­tük azokat a főbb tényezőket, amelyek segítik vagy gátolják a kitűzött célok elérését. Az ábrán rögzített tényezők ön­magukban is, egymással köl­csönhatásban is „működnek" valahogyan — ennek a „mű­ködésnek" a megértésére ad lehetőséget a pszichoszintézis ma esti bemutatója. Hattól kilencig a Nevelési Központ Művelődési Házában. Telkes József — Bognár Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents