Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-05 / 4. szám
Mennyibe kerül egy négyzetméter zöldterület? Parkosítás Pécsett, húszmillióért Mennyibe kerül egy négyzet- méter zöldterület? Sokba. Az átlagos ár Pécsett, a Kertvárosban 200 és 220 forint között van, kevesebb, mint általában az országban — köszönhetően ez annak, hogy nálunk helyben van a termőföld. A zöldfelület nemcsak fűből áll. - szögezi le Vincze Ist- vánné, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat előkészítési csoportvezetője. Ide kell számítani a játszótereket, ezek felszereléseit, a homokozókat, a kertiutakat, a labdapályákat, a zöld növényeket, cserjéket, tehát mindazt, aminek megléte esetén parkosított területről beszélhetünk. A Kertvárosban több mint 120 000 négyzetméternyi épült 1985-ben. A megyeszékhelyen A Dél-dunántúli Vízügyi, Igazgatóság ügyeletén — éjjel-nappal szolgálatról van szó, - Dómján Róbert veszi fel a telefont. Munkáját szombaton reggel kezdte, azóta a rutinjelentéseket fogadja — a vízállásokról értesítik a Vízig dolgozói az ügyeletet -, rendkívüli esemény nem történt. — Az a hőmennyiség, amelyik a napokban leesett és gyorsan elolvadt — hallottuk az igazgatóság főmérnökétől, Szappanos Ferenctől semmilyen gondot nem okozott. Ráadásul a föld nem fagyott, a vizet elnyelte, s ha másképpen is lett volna, ha több a csapadék, ha kemény a föld, akkor is tudnák fogadni a tározók, a tavak a vizet. Elég csak elmennünk az Orfűi-völgybe, s ránézni a Pécsi-tóra - valóban, bőven fér még el benne víz. És ha eljátszadozunk a gondolattal, hogy az időjárás megkeménye- dését követően váratlanul sok hó esik Baranya és Somogy megyékre —, erre a területre kiterjedően dolgozik a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság -, amelynek gyors olvadása hirtelen telíti a vízfolyásokat, a tározókat, akkor sem kell tartanunk Petőfi félelmével: „Mint ki letépte láncát..." A két megye folyóit, csatornáit kiterjedt hálózat figyeli, gátőrök, meder- és csatornaőrök. Tudni kell azt is, hogy az igazgatóság nem csak az árvízveszély időbeni felfedése érdekében működteti szolgáa vállalat összesen 2 400 000 négyzetméternyi zöldfelület fenntartásáról gondoskodik. Ez ebben az évben várhatóan további csaknem 200 000 négyzetméterrel — zömmel a Kertvárosban — gyarapodik. S hogy mindez mennyibe kerül? Többe, mint kellene ... Az a „régi szép idők" emléke, amikor a — maradjunk a Kertvárosban, de természetesen beszélhetünk Pécs egyéb, parkosított területeiről is - játszótereket övező padokat szemmel láthatóan nem kímélték. Ma már kifejezetten rombolják ezeket. Az, hogy egy-két fiatal fát latát, ügyeletét, hanem a víz- szennyezésekre is figyelnek. Szappanos Ferenc elmondása szerint ez utóbbi esetében kell gyakrabban „meglódulnia” a szervezetnek, védekezni a környezet hol csekélyebb, hol durva szennyezése ellen. A két megyéből két példa: Baranyában a Pécsi-víz, Somogybán a Kapós - ma már élővilágot nélkülöző szennyvíz- csatornáknak tekintendők. Múlt év őszén, - a rendkívül száraz időjárás eredményeként — a Kapos még oldatla- nabb állapotban hordta szeny- nyét a Sióba. Eredménye: hal- pusztulás, amelynek megállítása, a víz további szennyeződésének megakadályozása érdekében ugyancsak nagy erőkkel kellett a Vízügyi Igazgatóságnak dolgoznia. A védelmi osztag levegőztette a Kapóst, ^ tározókból engedett vízzel „hígította”, mígnem sikerült a további kárt megelőzni. Ugyancsak tavaly volt rendkívüli esemény a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál: ammónia- öm'lés következményeitől kellett óvnia a Vízig szakembereinek is a környezetet. A vízszennyezés gyakoriságának eredményeként Dómján Róbert is attól tart: bármikor bekövetkezhet, bármikor szükség lehet gyors beavatkozásra. — Akkor persze — mondja — pillanatok alatt kibővülünk ... M. A. kitörtek, ugyancsak a szelidebb időszak tünete volt. Ma már néha vandál módon egész fasorokat „irtanak ki”, nem beszélve a „learatott” virágágyásokról, a fűvel frissen beültetett, éppen zöldelni kezdő részek letaposásáról, a nagyon gyakran nem a praktikum jegyében kitaposott „önkéntes ösvényekről”. Mindez persze jelentkezik a költségekben is, s akik szebbnek akarják tudni a várost, jó, ha szem előtt tartják: meghatározott összegeket tud csak a vállalat parképítésre és fenntartásra fordítani. A rombolás, Vasárnap délutánonként is betérhetnek a kertvárosiak könyvet vásárolni az Apáczai Csere János Nevelési Központba. Az intézmény teljességre törő programjában igen jó helyet talált magának az idei ősztől fogva a könyvárusítás. A budapesti székhelyű Könyvértékesítő Vállalattal karöltve a központ szívében, az aulában nyitottak egy könyvstandot, ott, ahol egyébként is megfordulnak mindazok, akik a Nevelési Központban dolgoznak, tanulnak, művelődnek. Nyitott könyvárusító pavilont találnak az aulában a hét bizonyos napján azok is, akik az itt működő mozit, az emeleti könyvtárat, a szakköröa kíméletlenség nyomai nem tüntethetőek el korlát nélkül. A zöldfelületek fenntartására a múlt évben csaknem 35 millió forintot fordítottak, ebből 2,5 millió ment karbantartásra, s ennek 27,5 százaléka a különböző játszótéri, köztéri felszerelések pótlására, pontosabban a szándékosan megrongáltak pótlására kellett. Ebben az esztendőben több új területen parkosít a vállalat: Kertvárosban a Szántó Ervin téren — előtte azonban befejezik még az llku Pál út és a Komócsin Zoltán téren építendőket -, majd folytatják a Neveket vagy a különböző kulturális rendezvényeket látogatják. A Nevelési Központ népművelői foglalkoznak a könyvárusítással, a Könyvértékesítő Vállalattól rendelik a könyveket, s vásárlóik egyéni kéréseiét is igyekeznek teljesíteni. Mindennap déltől egy óráig tart nyitva a könyves pavilon, ilyenkor általában a Nevelési Központ dolgozói vásárolnak. Hétfőn és szerdán 16 és 19 óra között árusítanak, vasárnap délutánon, ként pedig 15 és 18 óra között. Az elmúlt hónapokban a kertvárosiak hozzászoktak ehhez az új könyvvásárlási lehetőséghez, így igen látogatott volt a pavilon karácsony előtt, s elárusítói igen nagy forgalmat bonyolési Központ környékének parkosítását a BÉV volt telephelyénél, az Egri Gyula utca szomszédságában. Parkosítják a 6-os tömbben a szociális otthon udvarát, a Gyenis László utca folytatását, s tervezik a Budai városrészben lévő garzonház környékének szépítését is. Mindezt körülbelül 20 millió forintért. Remélhetőleg, a parképítés üteme gyorsabb lesz, mint a rongálok szorgalma. Ez természetesen nem a vállalaton múlik. M. A. lítottak le. Gazdag szépirodalmi választékot tudtak kínálni vásárlóiknak, sok kézikönyvet, albumot, szakácskönyvet adtak el. Tekintettel a Nevelési Központ elsőszámú látogatóira, a legnagyobb kelendőségnek a gyermek- és ifjúsági irodalom örvend, éppen ezért ebből a műfajból a legnagyobb itt a választék. A sokféle kulturális csemegét kínáló kertvárosi intézmény e könyvpavilonnal olyan újabb szolgáltatást kínál a siklósi városrészben, amellyel az ott lakók további köreit tudja magának meghódítani. Teszi mindezt egy olyan városrészben, aho1 az ott élők létszámához arányos könyvesbolt nem működik. Magas árak, gyér kínálóiPang a piac Nagyon drága ma a piac, — mondja ismerősöm, akivel tegnap reggel a Felsőmalom utcai piacon futottam össze. Tessék, nézd meg —, mutatja reklám- szatyrát — ez az egy kiló lila hagyma húsz forint volt, máskor maximum tizennégy. Valóban, a legtöbb dolognak „ára” van, ahogy nézem. A tojás darabja három forint húsz fillér. De tegnap reggel nemcsak egyes termékek ára lepett meg, hanem az is: megszoktam, hogy szombatonként mindig nagy piac van. Természetesen elsősorban reggel. Tegnap nyolc órakor feltűnően kevesen vásároltak. Sok árus helye is üresen állt, s aki pedig elhozta áruját, annál is nagyon kevéssel jött. Leginkább leveszöldséget, almát, savanyúkáposztát és üveges savanyúságokat lehetett vásárolni. Na és persze babot, burgonyát. Mindent meg lehetett kapni, csak nem volt olyan nagy a választék, mint máskor. S hiányzott a piacok megszokott nyüzsgő látványa, a tömeg az áruhalmok, a zaj. Most először fordult elő, hogy a csarnokbeli húsüzletnél reggel nem kellett sorbaállni. Sor egyedül ott volt. ahol májat árultak. Hasonló helyzet fogadott a Felsőmalom utcai piacon, ahol még több árus standja állt üresen. Viszont itt lehetett kapni gyönyörű, zsenge póréhagymát — darabját kettő ötven —, friss tejfölt és sok sütőtököt. D. Cs. Schiriila sikeres vállalkozása a Tiszán Szombaton kora délután Schiriila György sikeresen teljesítette tervét, Szegednél, a régi Tisza-híd alatt átúszta a folyót. Tavaly nem sikerült a vállalkozása, mert a befagyott Tisza megakadályozta az úszásban. Ezúttal nem szólt közbe semmi. Több mint 10 ezer ember tapsa fogadta a folyóból kilépő Schiriila Györgyöt, aki majdnem 20 percet töltött a vízben. Schiriila január 11-én, szombaton 14 órakor Budapesten próbálja átúszni a Dunát. Rendkívüli esemény nem történt Ha jön a víz... A gyors olvadás semmilyen gondot nem okozott A kertvárosiak megkedvelték, megnőtt a forgalom Vasárnap délután is nyitva Könyvárusítás a Nevelési Központban ...2 evőkanál fehér rummal és 6 teáscsésze tejszínhabbal... Vasárnapi szakácstanács Róth Antal mexikói receptjei Tortilla, veracruzi csirke és guanajuatói málna Azt nagyon sokan tudják, hogy Róth Antal, a pécsiek sziklaszilárd, szőke hátvédje alaposan meg tudja keverni az ellenfél csatárait, ám, hogy nagyszerűen bánik otthon a fakanállal is, azt bizony csak a hozzá legközelebb állók. Nos, Róth nemcsak a labdarúgópályákon járt nyitott szemmel Mexikóban, de a konyhákban is gyűjtötte a tapasztalatokat, azaz pontosan a recepteket, lévén, hogy a helyi specialitások kóstolásától eleve eltiltották az egész magyar válogatottat. Jó partnerra lelt Kurucz Antal mesterszakácsban, aki a legkülönlegesebb helyi nyersanyagokból is képes volt a hazai ízeket, vagy legalább is az azokra hasonlókat az ételekben felidézni. — Az étkeztetés, akárcsak a többi európai együttesnek, nekünk is nagy gondot okozott. Nagyon nagy a fertőzés veszélye, s mivel az előttünk járók már alaposan „megjárták”, tiltva voltunk minden idegen koszttól. Pedig a helyi ételek ízesítése nagyban hasonlít a miéinkre, annyi eltéréssel, hogy még a nálunk méregerősen készített ételeknél is jobban fűszereznek. Igazi egzotikumokat, így inkább a gyümölcsök és a cukrászsütemények között találtunk. — Végül Is mi a legjellemzőbb a mexikói konyhára? — Az egyszerűség, a köny- nyen előálltíhatóság, és a tápláló ételek fogyasztása. Végh Antal „Száz szatmári parasztétól” című könyve nagy sikert aratna náluk. Éppen azért kezdjük egy szinte minden ottani asztalon megtalálható, rengeteg formában elkészített étellel a tortilla, magyarul a mexikói kukoricalepénnyel. Készítik sajttal, kolbásszal, babbal, vegyes töltettel. Az alap: negyed kiló kukoricadara, 3 deci víz, 3 mokkás kanál só. Mindezt összedolgozva, tojás nagyságú darabokra vágva, zsírpapírban kistányér nagyságúra nyújtva, palacsintasütőben mindkét oldalon 2—3 percig sütve készítjük. — Tudna valami főételt is ajánlani, amit itthon is minden konyhában elkésztihetünk? — Például a veracruzi grillcsirkét. Áztassunk cseresznye- paprikákat meleg vízbe és hagyjuk állni 2 órán át. A leszűrt levet keverjük össze olajjal, sóval, paradicsompürével, korianderrel és porcukorral. A megtisztított, ketté vágott kilós grillcsirkét a masszával megkenjük és meleg grillsütőben egy-egy oldalát 20—25 percig süssük. — Nem sok idej'e jutott itthon a pihenésre, mivel máris indulnak a luzerni teremtornára, majd Spanyolországba és Katarba. Sikerült-e megkóstolni valamit az édességgyűjteményéből? — A guanajuatói málnát javaslom fehér rummal. Fél kiló mirelit málnát keverjünk össze 2 evőkanál fehér rummal és 6 teáscsésze tejszínhabbal. Hűtött tányéron azonnal fogyasztható. Kapu László vasárnapi 5
