Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-30 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 29. szám 1986. január 30., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az iskola a faluért (3. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Műsorkészitési megállapo­dást írtak alá az MTV pé­csi stúdiójában (5. oldal) Tudósítás Sellyéről Korszerű berendezéseken készülnek a tápanyag ok, növényvédő szerek a sósvertikei úton lévő új üzemben. Fotó: Läufer László Termékájdonságok az Agrokémiánál Környezetkímélő rovarölő szer Nagy hatású gombaölő Olcsóbb Stollogén A növényvédő szereket, építő­ipari termékeket, autóápolási cikkeket gyártó seliyei Agroké­mia Ipari Szövetkezet több mint 400 millió forintos termelési ér­tékével országosan első a vegy­ipari szövetkezetek között. Tevé­kenységüket importkiváltás, mi­nőségemelés, választékbővítés jellemzi. Egyik népszerű termékük a Stollogén mosható homlokzati festék. Ez évtől már öt kilogram­mos csomagolásban is forga­lomba kerül a Fészek Áruház­hálózaton keresztül, kielégítve ezzel a magánerős építkezés növekedéséből eredő igényeket. Nemcsak a kiszereiés változta­tása az újdonság, hanem az is, hogy a jelenlegi oldószeres fes­ték helyett vizes Stollogén elő­állításával kísérleteznek. Ez a plusz 10 fok hőmérséklet felett használható Stollogén-fajta tíz­húsz százalékkal olcsóbb lesz az oldószeresnél. A negyedik negyedévben kezdik a próba- gyártást. A Fendona (Fastac) nagy ha­tású, ugyanakkor környezetkí­mélő rovarölő szer meghódítot­ta a világot. A nagyüzemi al­kalmazásra való Shell-gyárt- mány késztermékként kerül az Agrokémiához, itt töltik literes flakonokba a szert. Jövőre már a gyártást is ők végzik. Szintén a mezőgazdasági üzemek a vá­sárlói az Efuzin 500 FW gom­baölő szernek. — Az Efuzin 500 FW vélemé­nyünk szerint kisgazdaságokban is felhasználható. Az engedé­lyeztetési eljárás folyamatban van — mondja Soós Attila, az Agrokémia elnöke. E terméket exportálják is: Lengyelországba idén 100, Bul­gáriába 20 tonnát, így a bel­földi forgalmazással együtt az ez évi igények 180 tonnás ter­melést követelnek, dupláját a tavalyinak. Az Agrokémia egy .zrae'i növényvédőszer-gyártó céggel lépett kapcsolatba. A kooperá­ció eredményeként új rovarölő szer és talajfertőtlemtő kerül Magyarországra. A kísérleti gyártást és a bevizsgálást kö­vetően kerülhet forgalomba a termék. A szövetkezettől vásárolt CMA keményítőszármazékot az olajiparban használják, a fúró­lyukakba töltik adalékanyag­ként. Az Agrokémia Ipari Szö­vetkezetnél intenzíven keresik a CMA további lehetséges alkal­mazási területeit. Az Agrokémia az autótulaj­donosok körében az itt előállí­tott fagyálló hűtőfolyadékról ismert. 1985-ben már közel ezer tonnát értékesítettek magán, személyeknek és vállalatoknak a Zimkorból és a Glikoshell Plusból. Tavaly országos szinten alapanyagbeszerzési nehézsé­gek voltak, de a sellyeiek a ré­gi megrendelők igényeit mara­déktalanul ki tudták elégíteni. Magyarországon a Hernádi Mgtsz végez egyedül bontás nélküli csatornajavításokar. A földbe fektetett betoncsatornák tömítőanyag-adalékát az Agro­kémia gyártja. A két éve al­kalmazott eljáráshoz most tö­ményebb, koncentráltabb anya. got próbálnak előállítani, a kí­sérletek biztatóak. L. Cs. K. KGST-bizottság látogatása a paksi atomerőműben Szerdán Paksra látogatott az Atomenergetikai Gépgyártási Együttműködést Koordináló Kormányközi Bizottság, amely Budapesten tartja 13. ülését. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál Pónya József vezérigazgató tá­jékoztatta a bizottság tagjait a paksi atomerőmű üzemelésének eddigi tapasztalatairól, vala­mint a folyamatban lévő épít­kezésről. A KGST-tagországok szakemberei az üzemi tapaszta­latcsere során arról kaptak tá­jékoztatást, hogy a paksi atom­erőmű első és második blokk­ja üzembiztosán és kiváló tel­jesítménnyel termel, így meg­bízhatóan járul hozzá hazánk villamosenergia-ellátásához. Az épülő harmadik blokk üzembe állítása, párhuzamos kapcsolá­sa várhatóan 1986 szeptembe­rében történik meg. A kormányközi bizottság tag­jai megtekintették a működő atomerőművet. B TOT elníksíge tárgyalta A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöksége szerdán ülést tar­tott; a testület a három ágazat területén végzett alapkutatásban érdekelt Szövetkezeti Kutató Inté­zet tevékenységét elemez­te. Megállapította: a tudo­mányos intézmény vizsgá­lódásai jól segítik a terme­lőszövetkezeti mozgalom előtt álló, részben újszerű feladatok megoldását. Az intézet összehasonlító elemzései, amelyek pél­dául a 30-40 évvel ezelőtti állapotokat vetik egybe a mai falusi élettel, a kor­szerű mezőgazdasági ter­meléssel, lehetőséget kí­nálnak eredményeink át­fogóbb értékeléséhez is. Az elnökség arra hívta fel a kutatók figyelmét, hogy lehetőség szerint kitartób­ban keressék a napjaink által felvetett gondok, problémák megoldására számításba jövő lehetősé­geket. Ülést tartott az OBT leszerelési bizottsága Szerdán a békemozga­lom székházában Tolnay László elnök vezetésével ülést tartott az OBT lesze­relési bizottsága. Megvitat­ták az idei munkatervüket, amelyben fő feladatként határozták meg az ENSZ által meghirdetett nemzet­közi békeév akcióinak tá­mogatását, az új szovjet leszerelési javaslatok szé­les körű megismertetését és a XI. országos békekonfe­rencia előkészítésében va­ló részvételt. Esély és lehetőség Felértékelődik az épített és a természetes környezet Dr. Enyedi György a terület- fejlesztés hosszú távú irányairól Milyen várható gazdasági változások befolyásolják a te­lepülések fejlődését?, tartha­tó-e az életkörülmények terü­leti kiegyenlítésének a telepü­lésfejlesztési politikája?, tak­tikai vagy szükségszerű-e a települések dekoncentrálódási folyamata? — ezekre a kérdé­sekre kereste a választ tegnap Pécsett az Ifjúsági Házban a Magyar Jogászszövetség állam- igazgatási szakosztályának áz első idei rendezvényén „A te­rűiét- és településfejlesztés hosszú távú irányai Magyaror­szágon" c. előadásában dr. Enyedi György akadémikus, az MTA regionális kutatások köz­pontjának az igazgatója. Az alábbiakban az előadás né­hány fontos gondolatának c közreadására vállalkozunk. Az első kérdéshez: az ipar­ban és a mezőgazdaságban tovább csökken a foglalkozta­tós, növekszik viszont a nem termelő ágazatokban: a vidéki középvárosokban a 90-es évek­re munkaerőfelesleggel kell számolni. Felvetődik: folytatan­dó-e a mezőgazdasági export offenzívája? Ha a reális piaci igények szerint mérséklődik a termelés, ezt hozamcsökkentés­sel vagy gyenge adottságú te­rületeknek a termelésből való kivonásával kell elérni, ez pe­dig olyan sajátos problémákat vethet fel, amikkel eddig nem találkoztunk. A másodikhoz: a kiegyenlítési tendenciát fenn kell tartani, ellenkező esetben a hátrányos települések ki­ürülnek, ez pedig rengeteg nemkívánatos következménnyel járhat. A halmozottan hátrá­nyos — tehát jellemzően elma­radt — területeken csak köz­ponti erőforrások révén érhető Új épületegyüttes készül Mohács belvárosában, a Korona Szállóval szemközt. Az épület földszint* jéni az OTP, a Vám- és Pénzügyőrség székháza, felette pedig lakások kapnak helyet. A kivite­lező a mohácsi ÉPSZOV. Fotó: Lauer Györgyi el a kívánatos kiegyenlítődés, de így is csak térségi szinten, és nem minden településre értve, hiszen ezek közül na­gyon sok már elvesztette a fel­zárkózásra való esélyét. A har­madikhoz: mint a hazánkhoz hasonlóan intenzív fejlődésű országokban másutt, nálunk is bekövetkezett a települések dekoncentrációja, az agglome­rációs térségek (a városkör­nyéki települések övezete) gyorsuló növekedése a főváros után most már a vidéki nagy­városokra is jellemző. Ez a na­pi munkábajárás kiterjedésével is jár, de ennek a káros kö­vetkezményeinek a mérséklé­sére törekedni kell. Ezzel kap­csolatban örvendetesnek mond­ta, hogy hazánkban növekszik a városhálózat (egy korábbi vizsgálatuk 130-ban határozta meg a kedvező városszámot), ez pedig a környezetükben ténylegesen szolgáltató funk­ciókat ellátó város jellegű te­lepülések elismerése. A dekon­centráció szabályos keretek között folytatódik, ezzel szá­molni is kell, figyelembe vé­ve azt is, hogy a vele járó de­centralizálás jelentős energiá­kat szabadít fel. Előadása befejező részében az épített és a természetes környezet felértékelődésével foglalkozott dr. Enyedi György. Ez befolyásolhatja a különböző vonzási tényezőket, s az esz­tétikai vonzóság fontosabb le­het a gazdaság telepítő ere­jénél. Ma gazdaságcentrikus a településeink fejlődése, s a tö­rekvések ellenére még mindig másodlagos a környezet for­málása, holott ez nagyobb vonzerőt gyakorolhat a lakos­ság letelepítésére és megtar­tására, s ez hozhat ésszerű gazdasági fejlődést is. Ehhez azonban az infrastruktúra fej­lődésének is ki keli mozdulnia a holtpontról, mert ha nem, nincs esély felzárkózni a mo­dern gazdasághoz (I. a hír­közlés lemaradottságát), és ha­nyatlás következik be. Ezután az elhangzottak tük­rében Pécs településfejleszté­si elgondolásairól Piti Zoltán városi tanácselnök tartott elő­adást. H. I. Új összetételű magyar válogatott Katarban Mezey György a szerdai ed­zés után - amelyen a hátát fájlaló Herédi nem vehetett részt — ismertette az első mér­kőzésre a válogatott összeállí­tását. Ilyen felállásban még egyszer sem szerepelt a csa­pat. Ez lesz az 594. hivatalos találkozó. Magyarország: Disztl P. — Sallai, Kardos, Garaba, Péter — Hannich, Nagy, Détári — Kiprich, Esterházy, Bognár.

Next

/
Thumbnails
Contents