Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-29 / 28. szám
1986. január 29., szerda Dunántűit napló 3 Idén folytatják az útépítést Korszerű családi házak épültek az új területen Fotó: Läufer Lászlá Lakótelep Sellyén Tizenöt telek még gazdára vár Pályázat diákprogramok szervezésére A korábbi évekhez hasonlóan idén is anyagi támogatásban részesíti a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság a diákprogramokat rendező megyei, városi, nagyközségi vagy kerületi KISZ-bizottságokat. Elsősorban azokat a KISZ- szervezeteket kívánják segíteni, amelyeknek pénzügyi lehetőségeik szőkébbek, közművelődési szempontból kevésbé ellátott területeken tevékenykednek, s a helyi lehetőségek kiaknázására törekvő, újszerű kezdeményezésekkel szeretnének föllépni. A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa a legfeljebb 40 ezer forintig terjedő támogatás odaítélésekor megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolai, városi öntevékeny diákcsoportok tevékenységére, az ő munkájuk eredményeit bemutató városi, megyei szakjellegű táborokra, tapasztalatcserére, találkozókra,, fesztiválokra. A támogatást a KISZ-bi- zottságok — a kért összeg megjelölésével — pályázat útján nyerhetik el. A pályázatoknak kidolgozott konkrét programtervet és költséqvetést kell tartalmazniuk. S végül az egyik legfontosabb: a pályázatokat 1986. február 20-ig kell beküldeni a KISZ Baranya Megyei Bizottságára. Lesz itt majd egy parkszerű rendezett közterület, egy presz- szó, s ha a helyzet úgy kívánja, akkor egy óvoda is. Ilyen elképzelések szerepelnek Sely- lye összevont rendezési tervének azon részében, amely az északnyugati lakótelep kialakítására vonatkozik. A nagyközség 1982-től kezdődően 93 telket alakított ki és az építkezési kedv alapján ^ úgy tűnik, hogy egy-két év múlva 400 ember mondja otthonának az itt épülő házakat. A mór itt lakók és a jövőben ideköltözők ellátását az áfész kis ABC szolgálja, amelyet 1984-ben alakítottak ki. Azok közül, akik napjainkban itt laknak, illetve építkeznek, többen gyermekkoruk kedvenc szánkózóhelyeként emlékeznek a nagyközség e területére. Az egykori tsz-legelőt 1982-ben sajátította ki a tanács azért, hogy családi és láncházak építésére alkalmas házhelyeket tudjon kínálni az építkezni akaróknak. Már 1982- ben elkezdték és a következő években folytatják a víz- és a villanyvezeték kialakítását, tavaly pedig félpályás utakat is építettek. Az elmúlt év végéig 5 760 000 forintot költöttek a területre. Ebből a legtöbb — 2 600 000 forint — a kisajátításra kellett, az 1080 méter hosszú, egy nyomsávos aszfaltút építési költsége pedig 1 236 000 forint volt. A 93 telekből 68 családi házas, 25 pedig láncházas. A 68 családi házasból 53-nak már van gazdája. Tizenöten be is fejezték az építkezést, beköltöztek az otthonukba. Tizenöt telek még gazdára vár, a többin pedig jelenleg építkeznek. Úgy tűnik, hogy a meglévő 15- ből 7-re idén lesz vevő. A 25 láncházas telken egyelőre nem kezdődik építkezés. Bár a nagyközségi tanács már foglalkozott azzal a gondolattal, hogy ezeket is családi házas telkekké változtatják, mégis úgy vélik, hogy szerencsésebb meghagyni láncházaknak, s megfelelő kivitelezővel felépíttetve kulcsra készen átadni azoknak, akik nem akarnak, vagy nem tudnak családi ház építésébe kezdeni. Egyelőre kivitelezőt kell találniuk. Az északnyugati lakótelepen négy utca képe alakul. A Dombalja, a Névtelen, a Cserfa és a Vadvirág utcáé. Közülük a Dombalja és a Cserfa utca teljes hosszában, a Vadvirág utca 150 méteres szakaszán elkészült az egy nyomsávos aszfaltozott út is. A nagyközségi tanács elképzelései szerint az idén folytatják az útépítést a Vadvirág utcában, a Névtelen utcában pedig a vízvezetéket kellene tovább vinni ahhoz a kilenc telekhez, ahol még hiányzik. A Vadvirág utcai országutat ugyancsak félpályásra építik, arra gondolva, hogy a jövőben szennyvízvezeték építésére is lesz lehetőségük, s akkor ezekben az utcákban nem kell feltörni az úttestet a szennyvízvezeték lefektetéséhez. Nóránt Lászlóné tanácselnök véleménye szerint a jelenlegi telekkínálat legalább még két évre elég lesz. Az északnyugati lakóterület telkein kívül ugyanis még a vasútállomás közelében is van 2x6 láncházas területük. Ám nem bánnák, ha az igények új telkek kialakítására ösztönöznék őket. S bár a közelmúltban itt építkezők egy része sellyei, másik fele a környékről beköltöző fiatal, azt remélik, hogy a jövőben több Sellyén dolgozó dönt úgy, hogy letelepszik a nagyközségben. Mint az a két budapesti fiatal szakember, akik a szolgálati lakásukat társasházi lakásra váltották. T. É. A szállítók sem szeretnek cipekedni Kis boltok, nagy gondokkal A rossz raktározási körülmények ellenére is nőtt az áruválaszték Távol az üzlettől, fűtetlen raktárban tárolják az árut a 204. sz. Csemegeboltban Pécsett, a Kossuth Lajos utcában. Fotó: Proksza L. Szakmai berkekben évek óta közismert, hogy az egyik legkevésbé jövedelmező foglalkozás az élelmiszerkereskedelem. A szabályzórendszer lehetetlenné teszi, hogy ilyen tevékenységet végző vállalatoknál elegendő nyereség keletkezzen a kiszolgálás feltételeinek javításához. A Baranya Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat nem tartozik a rosszul gazdálkodók közé, sőt eredményei országos viszonylatban is figyelemreméltók. A boltok korszerűsítése, eszközeik felújítása mégis gondot jelent. Egyetlen példa: még mindig kevés a hűtőgép az üzletekben, tavaly 44-et vásároltak, ám ennél lényegesen többre lett volna igény. A kedvezőtlen feltételek a hálózaton belül sem egyformán jelentkeznek. A nagyobb alap- területű ABC-k dolgozói köny- nyebben boldogulnak, mint a kis boltok eladói, akiknek gyakran a rossz szociális és raktározási körülményekkel is meg kell birkózniuk. Pécs belvárosában, a Kossuth Laios utcában két élelmiszerüzlet található egymás szomszédságában. A 26-os számú épület földszintjén üzemelő, alig 200 négyzetméteres bolt vezetője, Koltai Lászlóné harminc éve dolgozik a szakmában: — Néha nagyon elkeseredünk, főleg, mikor nem jön meg az áru. A szállítók ugyanis nem nagyon szeretik az olyan boltokat, ahol sokat kell cipekedni. Igaz, a vállalat csináltatott egy csúszdát, ez könnyít valamit. A raktár nem éppen korszerű és messze van, pedig ha esik, ha fúj, a boltot fel kell tölteni. A 13 négyzetméteres irodában egy olyan hősugárzóval fű- tenek, amely csak közvetlen közelről ad némi meleget. Ha az adminisztrációt végző kereskedő fázik, gyorsan keres valami munkát magának a raktárban vagy az eladótérben. A fűtetlen kis helyiség télen egyúttal öltöző is. — Általában havi 1 milliós forgalmat bonyolítunk, de decemberben közel másfél millió volt a bevételünk — mondja Komlai Győzőné, aki boltvezető-helyettesként dolgozik az üzletben. Nagyjából így van ez az egykori Meinl-féle boltban is. Bár itt a feltételek valamivel jobbak, hiszen az egyik kis alapterületű raktár közvetlenül az eladótér mögött található. Ez sem lehet azonban a szállítók kedvence, hiszen ahhoz, hogy oda jussanak, előbb egy szűk kapualjon kell átvergődniük.- A göngyöleg összegyűjtése az egyik legnagyobb gondunk- mutatja Somogyi Mihályné boltvezető. — Az üres üvegeket először itt gyűjtjük a raktár egyik sarkában. Amikor a láda tele van, ezeken a lépcsőkön feltornázzuk az udvarra. Nálunk lényegesen többet kell dolgozni, mint egy ABC-ben. A forgalomhoz képest kicsi a bolt eladótere, így gyakrabban kell feltöltenünk, ami aprólékos, alapos munka. Akik ide járnak, sok kis tételt vásárolnak, egy- egy vevő nem sokat költ. Ebben a boltban a legdrágább áru is csak 300 forint. Mindkét boltra jócskán ráférne a felújítás, a korszerűsítés. — A szakma jövedelmezősége nem teszi lehetővé a nagyobb arányú fejlesztéseket — mondja dr. Bácskai Frigyes, a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója. — Az országos átlaghoz viszonyítva a megye ipara jelentősen fejlesztette választékát, például üdítőitalból, tejtermékekből, pékáruból lényegesen bővült a kínálat. Nagy segítség lenne, ha az előrecsomagolt áruk mennyisége — például a húsféléké — tovább növekedne, hiszen ezáltal a kereskedelem hagyományos kiszolgálási módjai csökkenhetnének és több energia jutna más területekre. — Milyennek látja a jövőt? — Az elszegényedés miatt kicsit borúlátó vagyok, hiszen ezek a gondok olyan időszakban jelentkeztek, amikor a gazdasági élet más területein is nehézségek vannak. Másrészt a háttéripar fejletlensége ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a mi munkánkat. Például hiába lenne pénzünk, akkor sem tudnánk olyan pénztárgépeket vásárolni, amelyek meghibásodás nélkül bírnák a nagy üzletek forgalmát. — Mégis mire számíthatunk? — A Baranya Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat 321 egységéből egyet sem fogunk bezárni a kedvezőtlen hatások miatt. Továbbra is szorgalmazzuk, hogy a nálunk dolgozó, szakképzettséggel nem rendelkező felnőttek mielőbb végzettséget szerezzenek. Mindenképpen jó hír, hogy növelik az élelmiszer-kereskedelem haszonkulcsait, s ennek terheit nem a vásárlóközönség viseli. Ferenci Demeter Ezerötszaz bírság egy es alatt Bővítik a pécsi közterület-felügyeletet Sokat sogíthotno a lakosság Fiatal szervezet, egyéves múltja van a közterület-felügyeletnek. Létrejöttekor összecsaptak az érvek, ellenérvek: szükség van-e még egy hatóságra? Ma az emberek többsége elismeri és segíti munkájukat, ellenőrzéseiket. A város rendjének, tisztaságának védelmében szükségesnek tekintik és fontosnak tartják a határozott fellépést a parkrongálók, szemetelők, szabálytalankodók ellen. Január 1-től két munkatársat vettek fel, és márciustól újból hárman csatlakoznak hozzájuk. Fokozatosan, ahogy a pénzügyi lehetőségek engedik, harminc főre nő a testület létszáma. Minden pécsi tanácskozási körzet munkáját két felügyelő segíti majd és dolgozni fognak külterületeken is. Vasas-Hir- den és Patacson. Területüket a város északi részén a Dömör- kapuig bővítették. A létszám növelésével több időt tölthetnek a területükön, májustól délutános, illetve váltott műszakban is dolgoznak , és a tanácskozási központok keretében jóval szorosabb kapcsolatot alakítanak ki egy-egy lakókörzettel. Jobb körülmények közé költözhetnek; az elképzelések szerint a volt tűzoltólaktanyában kopnak helyet, ahol a CB-köz- pontot is üzemeltethetik, amely a gyors kapcsolattartást, intézkedést segíti. Nézzük az elmúlt év mérlegét, ezerötszáz embert bírságoltak meg. A legtöbb a parkrongáló — kilencszáz — s főként a zöldterületeken parkoló gépkocsi, aztán a köztisztasági szabálysértő, a közterületet engedély nélkül használó, a másokat veszélyeztető kutyatulajdonos, illetve a notórius hirdető házfalakon, fákon. Harminc illegális szemétlerakót csíptek el. Ez fontos eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a város ez idáig teljesen tehetetlen volt ezekkel a szabálytalankodókkal szemben. S jó az is, hogy a megbüntetettek közül mindössze néhány névvel találkoztak a felügyelők ismét. Kedvező tapasztalatuk az is, hogy a lakóközösségek bátrabban fognak neki környezetük csinosításának, bízhatnak abban, hogy nem dolgoznak hiába, nem megy tönkre a házak körüli park. Jóval eredményesebben dolgozhatnának, ha a bejelentők tanúskodnának az elkövető ellen. Sok intézkedés emiatt maradt el. Tény, hogy az egy év alatt befutott 350 bejelentés harminc százaléka hamis. Szomszédvitákban is igyekeznek felhasználni a felügyeletet, megpróbálva borsot törni a haragosuk orra alá. Ez idáig négy parkrongáló, randalírozó fiatal társaságot sikerült elkapni Lvov-Kertváros- ban és a Tettye környékén. A pécsi rendőrkapitánysággal együttműködési szerződést kötöttek, amelynek keretében a közeljövőben közterület és környezetvédelmi önkéntes rendőri csoport alakul. iBár rendszeres a kapcsolatuk a pécsi cégekkel, a vállalatoknál hosszas nyomozómunka után is nehéz a rendetlenségért felelős személyt megtalálni. A szolgáltatók gyakran hagynak maguk után szemetet, törmeléket, nemegyszer értékes szerelvényeket is. Legutóbb például a Hősök terén vesztett el egy teherautó egy konténert. Egy hónap múlva sem tudni, melyik céqé. A lakók jobb híján megtöltötték szeméttel, eqy hónapi könyörgésbe került, mire elszállították. S apró siker az is, hogy a Bem utcai kenyérbolt fölötti ereszt eqy év után megjavította a PIK. G. M. Ásvány mesterséges úton A Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Intézetében — laboratóriumi méretekben — sikerült előállítani a wollasztonitot, amely természetes szilikát-ásványként nagyrészt Finnországban és Amerikában található meg. A rendkívül drága anyag kiválóan hasznosítható a cserép- és porcelángyártásban, növeli annak hőszigetelő hatását, megakadályozza duzzadását. A tudományos eredmény iránt igen nagy az érdeklődés, s a további kutatásokat is az Építési és Városfejlesztési Minisztérium finanszírozza. Az első eredményeket követően most megkezdték a wol- lasztonit előállításéra az üzemi méretű technológia kidolgozását, valamint a felhasználás módszereinek kifejlesztését.
