Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-28 / 27. szám
6 Dunántúlt napló 1986. január 28., kedd Ismerjük meg a jogszabályainkat! Űj törvény az oktatásról Az Országgyűlés 1961-ben fogadta el a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961, évi III. törvényt. Az oktatási törvény mellett a nevelés-oktatás alapvető feladatait és intézményrendszerét egyéb törvények, törvényerejű rendeletek szabályozzák. Valamennyi jogszabály több ízben módosult. A társadalmi-gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások, valamint az oktatási rendszerrel kapcsolatos újabb tapasztalatok az 1970-es évek elejétől a nevelés és az oktatás fokozatos reformját tették szükségessé, amelynek során jelentős tartalmi fejlesztés történt. Mindezek alapján indokolttá vált az egész nevelésioktatási rendszert átfogó új oktatási törvény megalkotása, amely a nevelési-oktatási rendszerre, illetőleg a nevelésioktatási intézmények tevékenységére vonatkozó mintegy 800 különböző szintű jogszabály korszerűsítésének és egyszerűsítésének is alapjául szolgál. Ismertetőnk terjedelme csak azt teszi lehetővé, hogy a törvény néhány lényeges pontjára rávilágítsunk. A törvény alapelvként rögzíti, hogy a Magyar Népköztársaság a tanuláshoz való jogot mindenki számára biztosítja. Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy e joggal nemcsak a magyar állampolgárok élhetnek. Hazánkban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget azért szabályozza alapelvként a törvény, mert a művelődéshez való állampolgári jog és a műveltség gyarapítására vonatkozó kötelesség érvényesülésének, valamint a nevelésben és az oktatásban az esélyegyenlőtlenség mérséklésének továbbra is egyik legfontosabb eszköze. A tankötelezettség kezdetét a korábbi (1961. évi) oktatási törvény meghatározott időpontban jelölte meg. Az 1985. évi I. törvény a tankötelezettség időtartamát — a gyermek hatéves korától tizenhat éves koráig — a hatályos rendelkezéseknek, ill. a fejlesztési programban foglaltaknak megfelelően szabályozza, kezdetének időpontját azonban a gyermek fejlettségéhez köti. Ez a szabályozás tekintetbe veszi az eltérően fejlett gyermekek együttes nevelésének, oktatásának gondjait. A tankötelezettség teljesítéséért a törvény a szülő felelősségét állapítja meg. E kötelezettségének elmulasztása szabálysértés, amit büntetés kiszabása követhet. A szülők jogainak és kötelességeinek érvényesítése, valamint szerepük, felelősségük mind a gyermekek nevelésében, mind pedig az oktatási intézmények demokratikus működésében nagyobb hangsúlyt kapott. A szülőnek joga, hogy az óvoda, iskola munkájáról tájékoztatást kapjon, a pedagógusoktól tájékoztatást, tanácsot kérjen, az intézmény működésével kapcsolatban véleményt nyilvánítson, ill. javaslatot tegyen, a nevelőmunkában közreműködjék, képviselői útján az intézmény vezetésében részt vegyen. A szülő kötelessége, hogy gyermekét feladatai teljesítésére nevelje, cselekvőén támogassa az óvodát, iskolát, nevelési feladatai ellátásában, családi neveléssel segítse a társadalmi értékek megismerését és megbecsülését. A szülői munkaközösségek aktív közreműködésének már jelentős hagyományai vannak a jelen gyakorlatban is. A törvény kimondja, hogy a szülői munkaközösségek, ill. testüle- teik jogszabályban meghatározott ügyekben döntési, egyébként javaslattevő és véleményező jogkörrel rendelkeznek. Az oktatási intézmények demokratikus vezetése feltételezi az intézmény és társadalmi környezete szoros együttműködését, egymásra hatását. E kapcsolatnak intézményes kereteként szabályozza a törvény az iskolatanácsot. Az iskolatanács alapvető feladata az iskolát segítő társadalmi erők: az iskola működésében érdekelt gazdálkodó szervezetek állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek összefogása. Az iskolatanácsnak az együttműködést érintő ügyekben véleményező és javaslattevő, az iskolának nyújtott támogatás fel- használása tekintetében pedig döntési jogköre van. Az új törvény a nevelési-oktatási intézményeknek — elsősorban szakmai tekintetben — nagyfokú önállóságot biztosít: szervezetükkel és működésükkel kapcsolatban minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önállóság többek között azt jelenti, hogy az intézmény a nevelési-oktatási tervek keretei között felelősen a helyi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg saját nevelési-oktatási feladatait. Szabadon választhat a központilag készített alternatív programok (tantervek) között, megválaszthatja a fakultációs irányokat, s helyileg kidolgozott programok alapján is szervezheti a fakultációt és a tanórán kívüli foglalkozásokat. A nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását, kísérletek folytatását kezdeményezheti. Az általános jogszabályi keretek között az iskola maga alakítja ki szervezeti és működési szabályzatát. Az önállóság növelésével azt szeretnénk elérni, hogy a lakóhelyi környezet, ill. a képzési célok és ellátott funkciók sokféleségének megfelelően sajátos arculatú iskolák alakuljanak ki. Az intézmények tevékenységében a nevelés és oktatás elválaszthatatlan egysége valósul meg. (Az új törvény az 1961. évi hatályos oktatási törvényből átveszi, azonban a nevelés jelentőségét elismerve módosítva alkalmazza az „oktatási-nevelési” rendszer fogalmat és céljának megvalósítását a „nevelési-oktatási rendszer" feladatává teszi.) A nevelési-oktatási rendszer feladatait megvalósító tevékenységek között a törvény — jogunkban először — az iskolarendszeren kívüli oktatást (ideértve többek között a magánoktatást) is megjelöli. „ Sajátosan módosult az iskolai oktatás nyelvéről szóló bekezdés. Az új törvény szerint az óvodai és iskolai nevelésoktatás nyelve a magyar, valamint a Magyar Népköztársaságban beszélt minden nemzetiségi nyelv. A nemzetiségekhez tartozó gyermekek, fiatalok anyanyelvükön, ill. két nyelven - anyanyelven és magyarul — részesülhetnek nevelésben és oktatásban. Ez azonban csak lehetőség, nem jelent kötelezést a szülők számára. A nevelés-oktatás idegen nyelven is folyhat. A törvénytervezet elkészültét követően a törvény megjelenését széles körű társadalmi vita előzte meg, amelyben sokan véleményt nyilvánítottak azok közül, akik a nevelés-oktatás területén tevékenykednek, ill. tevékenységükkel ahhoz kapcsolódnak. Az 1985. évi I. törvény az oktatásról 1986. szeptember 1. napján lép hatályba. Walz Jánosné osztályvezető-helyettes, Pécs M. Város Tanácsa V. B. művelődési osztály Ennek a Trabantnak a vezetője nem választotta meg jól a sebességet, amelynek következtében az autó az útról kisodródott, többször bukfencezett. Ez a baleset is figyelmeztet: most a téli napokban nagyon fontos, hogy mindig az útviszonyoknak megfelelően válasszuk meg járművünk sebességét! Hiányzott a biztonsági öv A biztonsági öv használatáról sokan vitatkoznak ma is, pedig lassan már tíz éve, hogy hazánkban is kötelező becsatolt övvel közlekedni. Egy kellemes napsütéses délutánon Pécs felé autózott a 6-os úton Pellérd felől egy személygépkocsi. A kocsiban a vezető és mellette egy utas ült. Velük szemben egy teherkocsi közlekedett. Az Építőipari Vállalat bejáratánál a már előzőleg irányjelzést is használó teherkocsi hirtelen balra, a vállalat telepére akart kanyarodni. A személykocsi már túlságosan közel volt, így hiába fékezett, a szabálytalanul kanyarodó teherautónak ütközött. Az ütközés nem volt túlságosan erős, az anyagi kár sem volt jelentős, azonban a személygépkocsi utasa, aki a biztonsági övét nem használta, megsérült. Az eljáró hatóságok nemcsak a teherkocsivezető, hanem a személykocsivezető ellen is eljárást kezdeményeztek. A szakértők véleménye szerint ugyanis a sérülés nem következett volna be, ha az utast becsatolt biztonsági öv védi. Az utas, vagy utasok életéért, testi épségéért pedig a jármű mindenkori vezetője a felelős. Mivel a vezető az utast nem szólította fel a biztonsági öv használatára, ebben a balesetben őt terheli a felelősség. „Csak” a Kiztonsáai övét kellett volna bekapcsolni és a sérülés, az ezzel iáró tortúra, felelősségrevonás elmarad ... Bércesi György M fej védelme Orvosi szempontok a segédmotorosok bukósisak-viseléséhez Világszerte, igy hazánkban is növekszik a segédmotoros kerékpárok száma. Sajnálatos módon ez a balesetek gyakoriságában is megnyilvánul. A baleset következtében megsérült, vagy meghalt segédmotorkerékpár-vezetők száma 1976 óta megkétszereződött. 1984-ben 1624 segédmotorkerékpáros sérült és 72 halt meg. Ez naponta négynél több sérültet és ötnaponként egy halottat jelenti Ultrahangos, a gépkocsi bár*- melyik ajtajának nyitására jelző riasztóberendezések, Sanyo típusú sztereó rádió-magnólc, holland gyártmányú tisztító és felületvédők, Lada fékbetétek, NSZK szerszámkészletek, valamint betűről állítható külső visszapillantó tükrök érkeztek a Shell Pécsváradi úti szaküzletébe. * A leendő autóvezetőknek érdemes tudni, hogy az ötödik sikertelen elméleti vizsga után újabb tanfolyamot kell elvégezniük és csak azután vizsgázhatnak ismét. Ha valakinek a gyakorlati vizsga nem sikerül az ötödik nekifutásnak sem, akkor pályaalkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezik. * Pécsett, a BP-kútnál szélvédők, 1 és 2 kg-os poroltók, valamint személykocsiikhoz 220, 300 és 500 kg-os pótkocsik kaphatók. * Dácia és Skoda alkatrészek, 6 és 12 Voltos, akkumulátorok, Ladához és Skodához Bosch gyújtógyertyák, üléshuzatok, valamint feszmérős lábpumpák érkeztek a Merkur pécsi autószalonjába. * A Magyar Autóklub Baranya Megyei Szervezete február 1-én rendezi meg az immár hagyományos farsangi autósbált Pécsett, a Nádor Szálloda éttermében. A segédmotorkerékpárok vezetői elsősorban a fiatalok közül kerülnek ki és ez különösen súlyossá teszi a problémát. Nyilván az életkori sajátosságokat tükrözik baleseteik főbb okai. Eszerint az esetek 30 százalékában figyelmetlen, gondatlan vezetés, 25 százalékában pedig a sebesség nem megfelelő megválasztása volt az előidéző ok. Ez a két körülmény tehát a balesetek felében játszott szerepet. A balesetet okozó segédmotorkerékpár vezetők közül minden harmadik 15—18 év közötti volt, de jelentős számban fordultak elő 14 éven aluliak is. A gép- járművezetők hibájából történt balesetek 10 százalékát segéd- motorkerékpárosok okozták. 1984-ben összesen 1397 15— 18 éves, illetve 1917 18 évnél fiatalabb járművezető okozott balesetet, ezeknek majdnem 40 százaléka segédmotorkerékpáros volt. A balesetelhórítás elsődleges feladata természetesen a megelőzés. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy az előforduló balesetek következményeit enyhítsük. Hogy ezt megtehessük, ismernünk kell a keletkező sérülések okait és fajtáit. A segédmotoros kerékpárvezetők sérüléseinek gyakorisága: koponya 78,1 % gerinc 2,22% mellkas 7,61% has 4,76 % medence 1,9% felső végtag 15,2% alsó végtag 22,5% A végösszeg azért haladja meg a 100 százalékot, mert gyakoriak a többszörös. ún. kombinált sérülések. Látható, hoay gyakoriság szempontjából a fejsérülések 69 százaléka egyébként önálló sérülés, 31 százaléka pedia egyéb sérülésekkel kombinált. A segédmotorkerékpár vezetőiének sérülékenysége a jármű tulajdonságaiból ered. A kisméretű és ehhez képest viszonylag gyors kismotoron a vezető teljesen védtelen, ütközés vagy felborulás hatására feje nagy erővel csapódik az útjába került akadályhoz, vagy a talajhoz. Ennek következtében leggyakrabban a homloktáj és a koponyaalap csontjai törnek, emellett sokszor kiterjedt arcsérülések is keletkeznek. Az elmondottakból láthattuk, hogy leggyakoribbak és legsúlyosabbak a koponya sérülései. Ebből következik, hogy legfontosabb a fej védelme. Erre a célra legalkalmasabb eszköz a bukósisak. Hatásának elve az, hogy külső erőbehatás következtében alakváltozást szenved, eközben energiát emészt fel, így a viselőjének fejére ható energia ugyanannyival csökken. Mechanikai szempontból tu- laidonkéopen második, mesterséges koDonyatetőnek felel meg. Hatékonyságára jellemző a következő példa: szilárd talajjal történő ütközést az agy kb. 10 km óránkénti sebességű ütközés esetén képes elviselni súlyos sérülés nélkül. Dr. Dallos György az OKBT orvosi albizottságának titkára Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Tavalyi mérleg, idei tervek Baranya megye vadásztársaságai elkészítették 1985. évi mérlegüket, és ebből megállapítható, hogy eredményes évet zártak. Jelentősen megnövekedtek vadásztársaságaink kiadásai. Ehhez igazították a bevételi lehetőségeiket. Intenzív vadászati és vadgazdálkodási munka eredményeképpen volt csak lehetséges nyereséges gazdálkodást folytatni. A vadásztársasági vezetők, sportvadászok és hivatásos állomány feladata, egyben felelőssége a korábbi gyakorlathoz képest hatványozódott. Az elsődleges hasznosítással, mező- gazdasági tevékenységgel és az erdőgazdálkodás érdekeivel esetenként nehezen volt egyeztethető a nem kis népgazdasági érdeket képviselő vadászati tevékenység. Egyéni és csoportérdekben időközben beállt eseti kedvezőtlen változásokat hatékony ellenőrzési és fegyelmi munkával sikerült rendben tartani. Az 1986. évi tervek végrehajtásához még fokozottab felelősség, odafigyelés és tenniakarás szükséges. Adottságaink, melyek korábban a vadászatot és vadgazdálkodást „korlátlan" helyzethez juttatták, ma már homlokegyenest megváltoztak. A minimálisra csökkent és kedvezőtlen élőhelyi adottságok miatt a legnagyobb erőfeszítések mellett sem hozhat apróvadgazdálkodásunk kimagasló eredményeket. E mellett folytatni kívánjuk az intenzív apróvadtenyésztést és telepítési kísérletező lépéseinket úgyszintén. Munkánkat csak a nagyüzemekkel történő érdekegyeztetéssel tudjuk a jövőben is eredményesen folytatni. A nagyüzemi gazdálkodás apróvadállományunkra gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett, módosította a nagyvad életmódját, és az igen jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. így vadász- társaságaink fő bevételi forrását a lőtt nagyvad húsértéke és a külföldi bérvadásztatás biztosítja. Emellett csak egy töredéke az apróvad értékesítésből származó profit. Terítékre hozott apróvad (fácán, vadkacsa) a jövőben kifejezetten a sportvadászok vadászrészét adja, vadásztársasági tagjainknak. A közel hatezer darabos megyei nagyvadterítékből meny- nyiségileg első helyen a vaddisznó áll, ami a vadásztársaságok társas és egyéni vadászatainak eredményeképpen évente megközelíti, sőt már túlhaladta a kétezer darabot. Üj és gazdasáqi szempontból megszívlelendő a vaddisznóállomány intenzív vadászata mellett, annak szakszerű, mennyiségi és kor szerinti állományszabályozása. Szintén mennyiségi • állományszabályozás indokolt megyénk fő vadja, a szarvas vonatkozásában is. Itt elsősorban egyes tájjellegű populációk mennyiség melletti, minőségi és kor szerinti állományszabályozása kell hogy legyen vadgazdáink munkájának alapja. Az ésszerűség határáig csökkentett szarvasállomány mezőgazdasági és az utóbbi időben erősen vitatott erdő- gazdasági károsítását elfogadható szintre kell beállítani. Nagyon fontos, hogy a szarvasállomány okszerű csökkentése az állományszabályozás hármas követelményével összehangoltan történjen. Özállományunk a zömében szigorúan vett kíméletes vadászat következtében mennyiségi javulást mutat, bár az elmúlt tél természetes szelekciója várakozásunkat is felülmúlta. Az így keletkezett jelentős elhullást továbbra is kíméletes vadászattal tudjuk pótolni. Az őz vadásztatásából származó vadásztársasági bevételek több vadásztársaságunknál 20 százalék körüli értéket képviselnek vagy ezt meg is haladják. Az 1986 és az ezt követő évek terveinek feladatait e szempontok szem előtt tartásával, még fegyelmezettebb egyesületi munkával és bizonyos szemléletváltással, mellette sportvadászaink következetes önmérséklésével tudjuk végrehajtani. Célunk a vadászati lehetőségek hosszú távú biztosítása, értékes vadállományunk fenntartása.
