Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-04 / 3. szám

Alkalmazkodás és váltás — Be keH látnunk, hogy ónnak az időszaknak vége, amikor több éven 'keresztül érvényben levő szabályozó- rendszerrel dolgozhattunk. Mennél jobban csökkennek az állami támogatások, mennél közvetlenebb kapcsolatban 'lesz a termékek ára és keres­lete a világpiaccal, ónnál sű­rűbben fognak érni bennü ,- két, termelőket ezek a külső hatások. Fontos az, hogy az érvényben levő szabályozó­rendszer a termelők érdekei­vel összhangban szolgálja a közös céilok megvalósítását. Dr. Vass János, az egyhá- zaskozári Haladás Termelő- szövetkezet elnöke fejtette ki e szavakkal véleményét azon a decemberi közgyűlésen, amelyen a tagság titkos sza­vazással újabb öt év időtar­tamra a szövetkezet elnökévé választotta. Megkétszerezték a termelést Nehéz, de eredményes öt évet tud maga mögött ez a mostoha termőhelyi adottságú szövetkezet, amely 1982-ben a kiváló címet is elnyerte. Ter­melésüket öt év alatt csaknem megkétszerezték. Nettó nyere­ségük 1980-ban 9,1 millió fo­rint volt, az idén megközelíti a 16 milliót. A tsz történeté­ben az idén első Ízben takarí­tottak be hektáronként 6 ton­nát meghaladó búza-, közel 8 tonnás kukorica-, 3 tonnás napraforgó- és 34,5 tonnás si­lókukorica-termést. Hegyvidéki viszonyok között, 10 átlag- aranykoronás földeken ez ki­emelkedőnek számít. Ma az alaptevékenység, ezen belül is a növényter­mesztés a legnyereségesebb ágazat. Az állattenyésztésbe,í végzett munka nem kapott megfelelő elismerést. Szeren­csére a szabályozórendszer­ben pozitív változás történt, ami 1986-tól eredményjavulást fog hozni. Előretekintő döntés volt Joggal büszke a vezető, ho döntésének helyességét ké­sőbb az élet igazolja. Amikor mások felszámolták a tehené­szetet, a Haladás Tsz akkor invesztált a telepreikonstruk- cióba, az elavult technológia kiváltásába. A beruházás el­készült, javult a munka felté­tele, a telepen bevezették az ötnapos munkahetet. Közben megnövelték a tehénlétszá­Egyházaskozáron befeleződött a tehenészeti telep rekonstrukcióin Fehérjekiegészítőkf szuperpremlxek UJ termékkel Jelentkezik Ipari ágazatuk mot, a tejtermelést pedig öt év alatt 3768 literről 5050 li­terre emelték. Január 1-től a 90 filléres tejáremelés 3 mil­lió forint tiszta pénzt hoz a közös kasszájába. Az új szabályozóik egyéb elemei — az értékesítésre ka­gorúbb 'költséggazdálkodással kívánják elérni. Ebben legfontosabb part­nernek a számítógépet te­kintik. Egy Commodore 64 már működik az állattenyésztés­ben. Az idén újabb 3 millió forintot fektetnek be a számí­tógépes programjukba és fo­visszatérítést ikapnak. A piaci gondokból és a többszöri vál­tásból eredő költségek ellené­re az elmúlt öt évben 26-ról 53 millióra növelték az ágazat bevételét. Most itt is tovább lépnek. Bővítik melegüzemük termelését, amivel importot Képeinken balról: a kooperációban készülő szervírozó étkészlet; o máskor eldobott hulladék­anyagokból készült könyvfal és ülőgarnitúra. pott többlet árkiegészítés, a jövedelemadó-kedvezmény, a kukorica után járó hektáron­kénti 800 forint — együttesen plusz 6 millió forintot hoznak a konyhára. Az ipari anyagok áremelése 4 milliót elvisz, az egyenleg plusz 2 millió, tehát nem túl sok. Ügy döntöttek, hogy leépítik a veszteséges búsmarhaágazatot, amelynek a pozícióin az 1986-os szabá­lyozók semmit sem javítottak. Száz hústehenet már eladtak. Ha majd újra üzlet lesz a húsmarha, készen állnak rá ismét felfuttatni az ágazatot. Alkalmazkodni és váltani, ez ma a talpon maradás alapja. A nyereségtermelőké­pesség javulásától függ a tsz- tagak életszínvonalának ala­kulása is. Egyházaskozáron a tagok ez évi keresetszintje 64 418 forint, öt év alatt 42 százalékkal nőtt. Ahhoz, hogy a most induló ötéves tervben ezt az ütemet tartani tudják, 1990-re 340 milliós termelési értéket — jelenleg 260 millió — és 28 millió forint tiszta nyereséget kell produkálniok. A kitűzött célt a nyereséges ágazatok bővítésével és a szi­kozatosan minden termelő ágazatot bekapcsolnak. A számvitelt Robotron könyvelő automatákra viszik. A növénytermesztésben a hozamokat kívánják stabili­zálni. E téren komoly tartalé­kot látnak az istállótrágya fo­kozott felhasználásában, az altalajlazításban és meszezés- ben. Nyereséges tevékenységük a takarmányfeldolgozás. Szász­vári üzemükben évi 4500 ton­na takarmányfehérje kiegészí­tőt (KOVIN—50), szuperpre- mixéket és KAMIPREM néven mikroelemeket gyártanak, ami­nek legnagyobb részét az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát vásárolja meg. A takar­mányfeldolgozást bővítik, az ebből származó árbevételüket a jelenlegi 80 millió forintról az ötéves terv végére 175 mil­lió forintra kívánják növelni. Irodabútor exportra Az 1986. évi szabályozás kedvez az ipari ágazatuknak is, mivel a termelési adóból váltanak ki. Sajtolóüzemükben — melynek kapacitása még nincs lekötve - konvejor lánc gyártását kezdik meg egy bu­dapesti cég, a HAFE részére. Legnyereségesebb termékük az IFA oldalfal, amelyet kizá­rólagos joggal gyártanak és a tálalóeszköz. Ez utóbbit a Környei Mezőgazdasági Kom­bináttal kooperálva bérmun­kában gyártják csehszlovák és belga exportra. Ponthe­gesztett, variálható irodabú­tort amerikai exportra készí­tenek. Új termékük a biblio­téka polc és térelem, amit a BNV-n mutattak be. Faüze­mük sikerterméke a borjúket­rec, alacsony árával (2400 fo­rint) versenyképes és igen ke­resett a belföldi piacon. A fa­üzemi hulladékból olasz meg­rendelésre megkezdik az el­dobható raklapok gyártását. Az ipari ágazat árbevételt, nyereséget hoz, és ami a leg­döntőbb, 150 tsz-tagnak ad munkát. — Rné — Élénkülő piac A Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet varrodája Fotó: Proksza László Feljövőben a pécsi keszlyis szövetkezet Radikális lépések Jövedelmez a felsőrész­készítés Az 1985. évi értékesítési gon­dok alig viselték meg a ki- lencszáz tagot foglalkoztató Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű­ipari Szövetkezetét. A 130 mil­lió forintos árbevételből, amely fele-fele arányban nyugat­európai, illetve szocialista ex­portból származik, több mint 20 millió forint nyereség szüle­tett. Az 1984. évi gyenge jöve­delmezőség után 1985-ben szép esztendőt zárt a kollektí­va. A szövetkezetnek saját üze­me van Pécsett, Mohácson, Szederkényben, Fonyódon. Ezenkívül bérmunkát végeztet 50—60 dolgozó bevonásával a majsi tsz-szel, valamint a Bör­zsönyi Vegyesipari Vállalattal. Az előző években a legtöbb problémát az jelentette, hogy a saját anyagos kesztyű gyár­tása alig járt nyereséggel. Az előállítási költségek mindegyik termékkesztyű és táska eseté­ben erőteljesen nőttek. A bajt tetézte, hogy az egyik legran­gosabb bérmunkamegrendelő, az osztrák Riemer cég váratla­nul tönkrement. Radikális lépésekre szánták rá magukat. Elsőként hozzáfog­tak a létszámrendezéshez, hat­van embertől megváltak, fő­ként a nem fizikaiak köréből. Hat és fél százalékos bérfej­lesztésre került sor. Az 1986. évi jövedelem is iával na­gyobbnak ígérkezik a tavalyi­nál. A magas költségek mér­séklésére üzemenként dolgoz­ták ki a költség- és nyereség- tervet. Hasonló lépés történt a tmk-ban, valamint a gépkocsi­fenntartásban. A leglényege­sebb változtatás, hogy felhagy­tak a saját anyagos kesztyűké­szítéssel és a bérmunkát vá­lasztották. Időközben megélénkült a kesztyűpiac. A régi nyugat-eu­rópai megrendelők mellé USA- beli, kanadai vásárlók zárkóz­tak fel. Az amerikai eladási lehetőségek ígéretesek. Euró­pában a legnagyobb biztonsá­got a nyugatnémet cégek nyújtják. Változó, hogy a szö­vetkezet a korábbi eggyel szemben most már három kül­kereskedelmi cég szolgáltatá­sát veszi igénybe. A kesztyűér­tékesítés így is rapszodikus, időnként bizonytalan, ugyanis a bérmunkát adó 20—25 part­ner között sokan vannak olya­nok, akik csak alacsony pár­számú rendeléssel jelentkez­nek. Ellensúlyozására 1985-ben új termék, a cipőfelsőrész-készíté­sét kezdték meg Pécsett ugyan­csak bérmunkában, a nyugat­német Rheinberger céggel kö­tött szerződés alapján. Tőlük öt évre gépeket béreltek. A Rheinberger emberei berendez­ték a hatvan fős pécsi üzemet, kialaktíották a normákat. Ér­zékeltetésül annyit, hogy hét­féle bérezési kategória van ér­vényben a részműveletek ne­hézségi fokától függően. Kez­detben, a tanulóidő alatt csak 40 százalékos átlagteljesít­ményt értek el, ma többen a 110—130 százaléknál tartanak, így például Fónai Jenőné, Lesnyik Istvánná, Váci Pál, Wágner László. Természetes lett a 7000—8000 forintos havi kereset. A felsőrészgyártó üzem feljövőben, a későbbiek­ben 80—85 fős létszámmal is termelhet majd. — Ezt a tempót és haté­konyságot szeretnénk megváló-, sítani a többi termék gyártá­sában is — mondja Eötvös Miklós műszaki vezető —, ugyanis kesztyűből az USA- ban, valamint Kanadában megfelelőek a kilátásaink. Csuti J. A szigetvári új PEVA-házak egyike PEVA-ház Szigetváron Gyors és olcsó építkezés A családi házas építkezési formával az állami építőipar hosszú ideig kevésbé foglalko­zott, ez nagyrészt a magán­építkezőkre maradt. Most, hogy az építőipari vállalatok is piacot keresnek, próbálkoznak a házgyári vagy egyéb korszerű technológia kisebb léptékű al­kalmazásával. Az Alba Regia Vállalat az Alba, a Nyugat- Magyarországi Fafeldolgozó Kombinát a Betonyp, a Bara­nya Megyei Állami Építőipari Vállalat a Rastra-házzal. Pa­nelelemekből előállítható csa­ládi házakat gyártanak Szege­den, Győrben, Debrecenben. * Szigetváron, a Turbéki úton egy 24 lakás építésére alkal­mas területen elkészült a Ba­ranya Megyei Magas- és Mély­építő Vállalat PEVA-sorházá­nak prototípusa. A földszintes, tetötér-beépítéses PEVA-ház kísérlet: mekkora költséggel, milyen formai megjelentetéssel alkalmazható az alagútzsalus technológia kisebb méretek­ben. Eddig csak többszintes la­kóházakat építettek e módszer­rel. Példa erre a szigetvári Le- nin-lakótelep. A főhomlokzatával a kapos­vári útra néző, messziről szem­betűnő, esztétikus építményért az elismerés Asbóth Gyulát, a Baranyaterv tervezőjét illeti. Ö ültette át az adott technoló­giát bérházból családi ház jel­leg ű re. A három lakást a Szigetvári Városi Tanács rendelte meg, átmeneti lakásként kívánják üzemeltetni. Az építési költség- vetés megtörtént, a készre át­adott épületegyüttes — a há­rom lakás — 2 900 000 forintba kerül. A földszinten másfél szoba, étkező, konyha, zuhanyozó ta­lálható, a tetőtérben egy szo­ba, fürdőszoba, a többi pad­lástér. A lakóterület 82,5 négy­zetméter. A padlástérben még kialakítható másfél szoba, így az összlakótér 109 négyzetmé­terre növelhető. A PEVA-val tervei vannak a Vállalatnak. Nemcsak kész, ha­nem félkész állapotú átadásra is vállalkozik a Baranya Me­gyei Magas- és Mélyépítő Vál­lalat, ha ilyen megrendelést kap. Mit jelent egy PEVA-ház- nál a félkész állapot? A lemez­alapot beépített közmű-csatla­kozóvezetékekkel, a szigetelést, a vasbeton falak elkészítését a födémet. Azaz áll a ház, te­tő és belső válaszfalak nélkül. Szakmai nyelven ezt nevezik szerkezetkésznek. — Ha a biztosított 109 négy­zetméteres lakótérre számítjuk, akkor a szerkezetár körülbelül 4000 forint négyzetméterenként. Az alapozás egyben a padozat alját adja, ezt már csak bur­kolni kell. A falakba épített műanyag csöveken az elektro­mos vezetékek beszerelhetők. Továbbfejlesztett félkész álla­pot az, amikor tetőszerkezettel, fedéssel adjuk át az épületet — tájékoztatott Rovány György, a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat főtechnoló­gusa. — A terv nem merev. Egyrészt szerkezetileg szabad nyílások vannak, számtalan va­riációs lehetőséget kínálva; másrészt készültségi foknak, ikerházas vagy sorházas for­mának a függvényében kidol­gozható egy komplett tervcsa- íád. — Mennyi idő alatt kerülhet szerkezetkész állapotba egy PEVA-ház? — Az alapozást követően o szerkezetépítés két hétig tart egy ikerháznál. L. Csépányi Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents