Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-04 / 3. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya Megyei Bizottságának 1986. évi munkaterve (Rövidített szöveg) A megyei pártbizottság leg­fontosabb feladata, hogy a XIII. kongresszus határozataira épülő, következetes politikai munkája során biztosítsa és elősegítse: a gazdaság inten­zív fejlődését; a termelékeny­ség emelését, a hatékonyság növelését, a jobbító, kezdemé­nyező szemlélet és törekvések érvényesülését, a politikai in­tézményrendszer fejlesztését, a követelményeknek megfelelő megújulást, a társadalmi, gaz­dasági szükségletekhez job­ban igazodó eszmei-politikai nevelőmunkát, a párt egysé­gének, a párttagok példamuta­tásának, a pártmunka színvo­nalának javítását. I. A VII. ötéves terv gazda­ságpolitikai irányelvei helyi ér­vényesítésének legfontosabb célja továbbra is az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása, a a műszaki haladás és az élet- színvonal emelésének megala­pozása. A gazdasági fejlődés élénkítését a hatékonyság és a jövedelmezőség javítása, a műszaki fejlődés gyorsítása, az export bővítése, az importta­karékosság, a vállalati aktivi­tás fokozódása, az intenzív gazdálkodás általános kibon­takoztatása szolgálhatja. A pártszervek képviseljék és érvényesítsék a gazdaságpoli­tika törekvéseit. Igényeljék és támogassák a növekvő köve­telményeket figyelembe vevő, a hosszabb távú fejlődést biz­tosító vállalati tervek, progra­mok kidolgozását. Fordítsanak még nagyobb figyelmet a ká­dermunkára. Támogassák a vállalkozó, határozott követel­ményeket támasztó, alkalmaz­kodóképes vezetőket, az új kezdeményezéseket ,a gazdál­kodók együttműködésének fej­lesztését. Igényeljék a munka szervezettségének, a munka- kultúrának javítását, a helyi lehetőségek kihasználását. Ér­zékenyebben és gyorsabban reagáljanak a gazdálkodás za­varainak jeleire. Igényeljék a veszteséges, az alacsony jöve­delmezőségű termelés jövedel­mezővé tételének vizsgálatát, a kibontakozást szolgáló prog­ramok kidolgozását, szükség esetén a munkaerő és az esz­közök szervezett átcsoportosí­tását. Segítsék az új vállalat- vezetési formák bevezetését, szorgalmazzák azok lehetősé­geinek kihasználását, a belső érdekeltségi és működési rend­szerek fejlesztését. Alapvető fontosságú a foglalkoztatás hatékonyságának növelése. Ezt ésszerűbb munkaerőgazdálko- dással, a keresetek és teljesít­mények kapcsolatának erősí­tésével elő kell mozdítani. A beruházások között ki­emelt feladat a liászprogram központi döntéseknek megfele­lő megvalósítása. A vízrend­szerek, c villamosenergia-, a vasúthálózat, valamint a táv­beszélőszolgálat fejlesztése és c pécsi szennyvíztelep kivitele­zése tervszerűen folytatódjék. A vállalatok és o szövetkeze­tek keressék a műszaki fejlesz­tés gyorsítása, a központi programokhoz való csatlako­zás jobb lehetőségeit. Az iparban — elsősorban a széntermelés mérséklődése mi­att — a termelés további csök­kenésével kell számolni. A fel­dolgozó iparban — a termé­kek és a termelés korszerűsíté­se központi programok befo­gadása és a piaci munka ja­vítása útján — a dinamikus növekedés megalapozása a fő feladat. A villamosenergia- és a könnyűiparban a termelés szintentartásqt, a gép- és az élelmiszeriparban a termelés bővítését kell elérni. Az építő­anyagipar bővítse értékesebb termékeinek arányát. A termelékenység javítása, az erőforrások hatékonyabb ki­használása, a fajlagos ráfordí­tások mérséklése múlhatatla­nul szükséges. Az igények ala­kulása változatlanul szüksé­gessé teszi az építés-szerelési teljesítmények bővítését, a fel­újítási-fenntartási munkák ará­nyának növelését. Ez — a foglalkoztatottak számának to­vábbi csökkenése miatt is — a termelékenység növelését és a termelő kapacitások megújítá­sát, átrendezését igényli. A mezőgazdasági termelés­ben a hozamok, a minőség ja­vítása, a költségek mérséklé­se, a termelési feltételek ész­szerűbb kihasználása a fő feladat. A növénytermelés to­vábbi növekedését döntően a magas szintű hozamok biztosít­sák. A tömegtakarmány-terme- lés színvonalát emelni kell. Ki­emelt feladat a talaj terme­lőképességének javítása, a meliorációs programok meg­valósítása. Az állattenyésztés­ben a minőség javítása mel­lett az állatállomány és hoza­mainak növelése a cél. Foly­tatni kell a tárolók építését és gyorsítani az állattartó tele­pek rekonstrukcióját. A kister­melésben a minőség javítását, a választék bővítését, a szer­ződéses fegyelem erősítését a nagyüzemi integráció szélesí­tése is biztosítsa. A közlekedésben a várható áruszállítási igények kielégíté­se szükségessé teszi g korsze­rű fuvarozási módszerek továb­bi terjesztését, a munka szer­vezettségének javítását, a ka­pacitások egyenletesebb ki­használását. A kereskedelmi forgalom ki­sebb bővítését az alapellátás színvonalának megőrzése ésci hiányhelyzetek érzékelhető enyhítése mellett kell biztosí­tani Kerüljön előtérbe a kis­települések és a városi pe­remkerületek helyzetének javí­tása, az iparcikkellátás válasz­téki, mennyiségi problémáinak mérséklése. Kapjon továbbra is figyelmet az új üzemeltetési és érdekeltségi formák terjesz­tése és a fogyasztói érdekvé­delem. A tanácsi forrásokat a mű­ködő intézmények fenntartásá­ra, a felújítási munkákra, a folyamatban levő fejlesztések tervszerű megvalósítására kell koncentrálni. Kiemelt fejlesztési feladat a lakásellátás, az egészséges ivóvíz biztosítása és a csator­názás, az általános és a kö­zépiskolai oktatás intézményi feltételeinek fejlesztése, az ap­rófalvak és a többoldalúan, hátrányos helyzetű községek létfeltételeinek javítása. A nö­vekvő helyi önállóság segítse jobban az életkörülmények ja­vítását szolgáló tervek igé­nyekkel összehangolt kialakítá­sát, s megvalósítását. A középtávú tervekkel össz­hangban, a helyi igényekhez igazodóan törekedni kell a szociális bérlakások országos átlagnál nagyobb arányának biztosítására. Váljon folyama­tossá a fiatal házasok és több- gyermekes családok lakáshely­zetének javítását szolgáló program. Gyorsítani kell az állami lakások felújítását, elő­térbe helyezve az elmaradt felújítások pótlását. II. A tudatformáló munka job­ban segítse elő a gazdasági fejlődést. Erősítse a közgon­dolkodás szocialista vonásait, a szocialista értékek terjeszté­sét, az alkotómunka jobb megbecsülését. Helyezze elő­térbe a nemzeti önismeret és a szocialista fejlődés kérdései­nek marxista—leninista meg­válaszolását, a társadalmi ha­ladást elősegítő új elemek, gondolatok befogadása iránti fogékonyságot. A tömeg politi­kai munkának legyen alapvető feladata a XIII. kongresszus határozatainak széles körű fel­dolgozása és egységes értel­mezésének biztosítása, c cse­lekvő azonosulás elősegítése, A propaganda igazodjon a mai szükségletekhez. Kiemelt feladat az új pórtoktatási rendszer tartalmi és szervezeti változásainak elfogadtatása, bevezetésének előkészítése. Az ideológiai munka az elméleti színvonal emelésével járuljon hozzá a marxizmus—leninizmus hegemóniájának erősítéséhez. A tömegoktatás szolgálja job­ban a párt utánpótlásának képzését is. A politikai agitáció tudato­sítsa, hogy a kongresszus a jobb munkával elérhető fejlő­dés programját fogalmazta meg. Irányítsa a figyelmet a gazdaságpolitikai célok meg­valósítására, az ezzel kapcso­latos helyi cselekvési lehetősé­gek feltárására. Széles körben ismertesse a népgazdaság VII. ötéves tervét és az abból fa­kadó helyi tennivalókat. Sok­oldalúan mutassa be, hogy az életszínvonal, a fogyasztás, a jövedelmek szorosan össze­függnek a teljesítményekkel, a gazdálkodás eredményességé­vel. A közoktatásban kiemelt fel­adat az oktatási törvény életbe lépéséből adódó feladatok előkészítése. Elsősorban az ok­tató-nevelő munka hatékonysá­gának és differenciáltságának javítása, az intézményi de­mokratizmus növelése kapjon hangsúlyt. Politikai eszközök is segítsék az iskolarendszerű szakképzés és felnőttoktatás korszerűsítését, technikai-mű­szaki feltételeinek javítását. Továbbra is részesüljön meg­különböztetett támogatásban a nagylétszámú korosztályok is- kol0"ztat0sa komplex feltételei­nek megteremtése. A felsőfokú oktatási intéz­ményekben kapjon nagyobb politikai támogatást az oktatás korszerűsítése, hatékonyságá­nak és színvonalának növelése, a továbbképzés. Korszerűsödjön a közműve­lődés tartalma, javuljon haté­konysága, erősödjön szocialis­ta eszmeisége. Folytatódjon az ágazatban dolgozók szakmai, politikai felkészültségének emelése, legyen eredménye­sebb a pályán való megtartá­sa. A művészetpolitikai tevé­kenységben erősödjön á mai szocialista élet- és magatar­tás, a valódi erkölcsi értékek határozottabb művész; válla­lása, a társadalmi értékek vé­delme. Az alkotói szabadság, a műhelyek művészi önállósá­ga mellett jobban érvényesül­jön művelődéspolitikai fele­lősségük is Növekedjen a tudomány sze­repe a gazdasági fejlődés­ben, a döntési alternatívák ki­dolgozásában, a társadalmi tudat alakításában. Kapjon iki- emelt figyelmet az alapkutatás és a gazdaság teljesítőképes­ségét növelő kutató-fejlesztő tevékenység. Legyen hatéko­nyabb a vállalati műszaki fej­lesztés, erősödjenek a felsőok­tatás, a gazdasági szervezetek és kutatóhelyek kapcsolatai. Az egészségügyben biztosí­tani szükséges az ellátási színvonal megőrzését, ezen belül kiemelt feladat az alap­ellátás javítása. Arra kell tö­rekedni, hogy a betegellátás körülményeit szervezési, mun­kafegyelmi, etikai problémák ne terheljék. Fejlődjön az egészségügy technikai feltétel- rendszere, javuljon a műsze­rezettsége. Kerüljön kimunká­lásra az egészséges életmód elterjesztésével összefüggő feladatrendszer. Folytatódjon a fő halálokok visszaszorítását célzó programok végrehajtása, politikai eszközök is segítsék az időskorúak ellátását szol­gáló feltételek javítását. III. Az állami és államigazgatá­si szervek tekintsék továbbra iis feladatuknak a társadalom szocialista vonásainak erősíté­sét, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítását, a társadal­mi igazságosság érvényre jut­tatását, az állampolgári fegye­lem és a szocialista törvényes­ség megszilárdítását, a szocia­lista demokrácia kiterjeszté­sét. Az 1985. évi választások eredményeire támaszkodva fo­kozódjék a népképviseleti szer­vek ügydöntő, mozgósító és szervező szerepe, érvényesülje­nek önkormányazti jogosítvá­nyaik. Segítsék elő a gazda­sági irányítás továbbfejleszté­sét. Erősödjön a városok sze­repe a városkörnyék települé­seinek együttműködésében. Szélesedjen a megyei és a he­lyi szervek közvetlen kapcsola­ta. Növekedjen a községi ta­nácsok és az elöljáróságok önállósága. A hatósági ügyin­tézés és a lakossági ellátás te­rületén fokozódjék az igazga­tási szervek és intézmények fe­lelőssége. Javuljon az állami ellenőrzés hatékonysága és a tapasztalatok hasznosítása. A törvényeket, a szabályokat megsértőkkel szembeni határo­zott fellépéssel, a gazdálkodás rendjének szilárdításával biz­tosítani kell a nyugodt és ki­egyensúlyozott építőmunka fel­tételeit. IV. A párttagok eszmei, politi­kai felkészültségük gazdagítá­sával. közéleti tevékenységük fokozásával, a párt és az ál­lampolgári fegyelem erősítésé­vel, a hibákkal és téves néze­tekkel szembeni határozottabb fellépéssel erősítsék a párt iránti bizalmat, példamutatá­sukkal növeljék a párt tekinté­lyét. Fokozódjék a pártszervek ha­tása a gazdaságpolitika helyi feladatainak érvényesítésében. A kádermunka alkalmazkod­jék a felgyorsult társadalmi és gazdasági fejlődés igényeihez, korszerűsödjenek módszerei. Elő keli segíteni, hogy a ká­derállomány folyamatosan vál­jon alkalmassá a magasabb követelmények ellátására, a munkc. továbbvitelére. A veze­tők munkája rendszeresen ke­rüljön értékelésre. Kapjon elis­merést a jó munka, időben történjen meg a hibák feltá­rása és megszüntetése. A pártépítő munka sz.olgálja a kongresszusi határozatok végrehajtását, a vezető szerep erősítését, a pártszervezetek akcióképességének növelését. A pártszervek és szervezetek a társadalmi és tömegszerve­zetek kongresszusi előkészüle­tei során kibontakoztatott akti­vitásra, á feladatmeghatáro­zásokra építve tetteken keresz­tül erősítsék a párt tömegkap­csolatát, fejlesszék a politikai intézményrendszer elemeinek munkamegosztását és felelős­ségét a közérdekű kérdések megoldásában. Téli felnőttképzés Ezrek az iskola­padban A jelentkezési statiszti­kák alapján Baranyában ezen a télen is felnőttek ezrei ülnek be az iskola­padokba. A megye legnagyobb mezőgazdasági munkás­képző, továbbképző bázi­sa, a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát harkányi ok­tatási központja idén is legkorábban nyitott kaput a tanulni vágyók előtt. Az első tanfolyam december 2-án indult és december 20-ig tartott. Ezen a kur­zuson a növényvédelem­ben dolgozók vettek részt százötvenen. A következő 150 fős csoport január 6-án érke­zik Harkányba. Növényvé- dősök. Egyébként az ő tá­boruk a legnépesebb Ba­ranyában, már ami a fel­nőttképzésben való részvé­telt illeti. A Megyei Nö­vényvédelmi és Agroké­miai Állomás jó gazdája a felnőtt szakképzésnek. Januárban Szigetváron, a művelődési házban is be­indulnak a növényvédelmi tanfolyamok mintegy 250 —300 fős létszámmal. Három tanfolyamtípus fut párhuzamosan a ki- lenchetes szakmunkáskép­zés és a héthetes betaní- tottmunkás-képzés. Mind­kettő alapképzés jellegű, s aki elvégezte, záróvizsgát tesz és oklevelet kao. Van ezenkívül továbbképző tanfolyam, amely három­hetes, ennél a már meg­szerzett alapismeretek karbantartására,' bővítésé­re koncentrálnak. Ebből is indul minden évben egy- egy csoport. Nem panaszkodhatnak létszámhiányra a Sellyei Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézetben sem. Sellye a traktorosképzés megyei központja, ahol 9 és 7 hetes képzésben vesz­nek részt a leendő fel­nőtt szak- és betanított munkások. Itt képezik ki az erőgép- és munka­gépkezelőket, speciális gé­pészeket, sőt az erdei motorfűrész-kezelőket is. Az idén ez utóbbiak vol­tak a legfrissebbek, az el­ső motorfűrészkezelő tan­folyam december 20-án zárult. Az idei télen turnu­sonként 80—100 traktorost képeznek ki, illetve tovább Sellyén, s a többi gépész szakma iránt is nagy az érdeklődés, tekintve, hogy az IGP keretében sok új mezőgazdasági gép érke­zett be az utóbbi időben a megyébe. Az állattenyésztők ré­szére az idén Baranyában központi képzés nem lesz. A gépi fejőket és az in- szeminátorokat a Kapos­vári Mezőgazdasági Szak- középiskolába irányították át. Az állattenyésztő szak­munkásképzés és tovább, képzés januárban indul kinn az üzemekben. A ser­tés-, szarvasmarha- és baromfigondozók képzé­séhez a tematikát a Pécs- váradi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Intézet biztosítja. Az előadásokat a mező­gazdasági nagyüzemek szakemberei tartják. A fel­soroltakon kívül majdnem minden üzemben szervez­nek 2—3 napos, ún. is­meretfelújító tanfolyamot is. Ezeken üzemenként át­lag 25—30 ember tanul. Mindent egybevetve, ezen a télen is, mintegy 2000—2500 mezőgazdasá­gi dolgozó, illetve terme­lőszövetkezeti tag részesül különféle szintű szakmai képzésében, továbbképzés­ben, ami az összlétszám- hoz viszonyítva nem rossz arány. — Rné — A gépiparban el kell érni a termelés bővítését... Képünkön: a Sopiana Gépgyár szerelőcsar­noka

Next

/
Thumbnails
Contents