Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-18 / 17. szám

12 Dunántúli napló 1986. január 13., siómba! fi szocialista országok életéből Kulturális ajanlo Mennyibe kerül a szibériai földgáz? — Ma senki nem csodálko­zik azon — mondja Vlagyimir Csirszkov, szovjet kőolaj- és gázipari vállalatépítési minisz­ter hogy a szibériai gáz a moszkvai és a prágai házi­asszonyokat szolgálja, osztrák erőművek turbináit forgatja, bolgár és finn üvegházakat melegít, lengyel kohászati üze­meket táplál energiával, ma­gyar és NSZK-beli vegyi kom­binátokban hasznosítják. De elegendő egy pillantást vetni a térképre, hogy lássuk, mi­lyen a földgáz útja Szibériá­ból Európába. A Szovjetunióban nemrég fe­jeződött be az egyetemes gáz­ipar történetének legnagyobb építkezése. Működésbe lépett az a gázvezeték, amely a szi­bériai Urengojból szállítja az értékes energiahordozót a Szovjetunió központi körzetei­be. Felépítése nem egészen öt esztendőt vett igénybe. — Egyedülálló program volt, amely lényegében semmi más­hoz nem hasonlítható - véli a miniszter. — Világviszonylat­ban a legnagyobb teljesítmé­nyű gázszállító rendszert hoz­tunk létre, amelyen évente akár 200 milliárd köbméter gázt is átszivattyúzhatunk. Az építés több mint 20 milliárd rubelt emésztett föl. Ez több, mint amennyit a két legna­gyobb gépkocsigyárunk, a Vol­gái és a Kámai Autógyár, va­lamint az atomreaktorokat elő­állító Atommas, illetve a Baj­kál—Amur vasútvonal építésére együttvéve költöttek. De még­sem lehet pontot tenni az ügy végére. Még ez a hatalmas energetikai folyosó sem old­ja meg a szibériai gáz szál­lításával összefüggő problé­mákat. A jelenlegi ötéves terv­ben, 1986. és 1990. között újabb hat vezeték húzódik majd Nyugat-Szibériából a Szovjet­unió európai részébe. Sőt, ter­vezzük, hogy Urengojból még egy fővezetéket építünk Euró­pa felé. A tervekről szólva, a minisz­ter nem titkolja aggodalmát és gondjait sem, hiszen ahogy Észak felé haladnak az építők, a nehézségek egyre növeked­nek. A jamburgi lelőhely a sarkikörön túl, a Tazovszkij-fél- szigeten található. Az ittertí tü­körsima síkságot keresztülJka- sulátiáriák a Jeges-tenger felől betörő, csontig hatoló, iszonya­tosan hideg szelek. Télen az 50—60 fokos fagy sem ritka, a rövid, alig két hónapig tar­tó nyár pedig csak arra jó, hogy tetézze a gondokat. A nyárral ugyanis betör a vidék­re a szúnyog-invázió, az ol­vadástól pedig a tundra való­sággal felduzzad; a télen be­fagyott mocsarak felengednek, elborítják az egész félszigetet, amely a magasból úgy néz ki, mint egy fortyogó üst. Ennek ellenére programot dolgoztak ki arra nézve, hogy Jamburgot gyorsabban fogják kiaknázni, mint az urengoji lelőhelyet. — Szó se róla, nem lesz könnyű munka — magyarázza Vlagyimir Csirszkov. — A Jam- burgtól több mint ezer kilo­méterrel délebbre épült tyu- menyi üzemekben 250—300 ton­na súlyú blokkokat állítanak elő, amelyekbe beszerelik az összes szükséges berendezést. Ezeket azután különleges — légpárnás — pontonokon szál­lítják Jamburgba. Eddig 24 blokkot juttattak Jamburgba. Ezután úgy szerelték össze őket, mint az építőkockákat. A blokkok révén sajátos üzem létesül a tundrán, amelyben a földgázt különválasztják a kondenzátumoktól, megszárít­ják, majd megtisztítják az ide­gen anyagoktól, mielőtt a fő­vezetékbe jutna. Jamburgban összesen tíz ilyen létesítmény készül el. Az építés meggyor­sítása céljából a jövőben 1000 tonnás blokkokat is felhasz­nálnak, amelyekbe egy-egy tel­jes üzem felszerelése kerül „töltelékként". — Jelenleg a gázexportnak több mint a fele a KGST-or- szágokba irányul — folytatja a miniszter. Közös erőfeszítés­sel a föld alatti fővezetékek szerteágazó hálózatát hoztuk létre. Közülük a legfontosabb szerepet a Szövetség-vezeték tölti be, amely a hetvenes évek végén épült meg. A vezeték a Dél-Urálban lévő orenburgi földgázkitermelő telepeket kö­ti össze a szocialista országok ipari központjaival, s lehető­vé tette, hoay 15,5 milliárd köbméterrel növeljük a szovjet földgázszállítások éves meny- nyiségét. Tekintettel az európai szo­cialista országok növekvő tü­zelőanyag-szükségleteire, 1984-ben a KGST havannai ülésszakán határozat született a Jamburg-Kelet-Európa gáz­vezeték létrehozásáról. A ve­zeték valószínűleg a Haladás nevet fogja kapni. Jelenleg az egyeztetési tárgyalások folynak az érdekelt felek között. Magyarország és Romána kül­kereskedelme Az elmúlt öt esztendőben Magyarország és Románia gazdasági együttműködése lé­nyegében nem fejlődött. Az árucsere-forgalom 1985-ben 6-8 százalékkal maradt el az 1980. évitől. A külkereskedel­mi partnereink sorában Romá­nia a kilencedik helyről tavaly a 15. helyre esett vissza. Alapos előkészítő munka eredményeként a két fél kép­viselői az ősszel aláírták az 1986-1990-es évekre vonatko­zó népgazdasági tervegyezte­tést, majd az árucsere-forgal­mi egyezményt is megkötötték. Ennek eredményeként az el­következendő öt évben a köl­csönös szállítások értéke meg­haladja a 3,2 milliárd transz­ferábilis rubelt, ami 45 száza­lékkal több, mint az 1981 — 1985-ös tervidőszak eredménye. A Dacia személygépkocsik importja 1981-1985-ös években közel 50 000 darab volt. A kö­vetkező öt évben 120 000 darab Dacia személygépkocsi beho­zatalát tervezik. Az egyezmény arról is szól, hogy még nem kielégítő a számítástechnikai kooperáció és, hogy melyek azok a területek, amelyeket a jó gazdasági együttműködés elősegítésére figyelembe kell venni. - TERRA ­Lengyelországi utazások Poznan főutcájának modem bevásárlóközpontja Poznanban Mozgalmas élet, az utcákon élénk forgalom, az üzletek­ben sok vásárló és sokféle árukínálat, a kenyérboltokban többféle sütemény és kenyér, a húsboltokban teli pultok, az áruházakban szép konfekció­áruk, bútorok, cipők - ilyen látvány fogadót minket, ami­kor Poznanba látogattunk. A Poznani Vajdaságnak 1 millió 330 ezer lakosa van, a városban 670 ezren laknak. Eredményesen dolgoznak a város hagyományos ipari üze­mei; a gördülőcsapágygyár, a vagongyár, a hajómotorokat készítő gyár, a különböző gépgyártó vállalatok. Új len­dülettel fejlődik az elektronika ipar, mely itt a városban el­sősorban telefonközpontok gyártására rendezkedett be és a gyógyszergyártás. A megyei pártbizottságon tett látogatásunk során arról tájékoztattak bennünket; most fő feladatnak azt tartják, hogy a hagyományos és az új ipar­ágak termelési és minőségi színvonalát egymáshoz mind közelebb hozzák. Ezzel együtt törekszenek a munkakultúra színvonalának emelésére. Ter­mészetesen itt is küzdenek munkaerőgondokkal, melynek megoldását nem az új mun­kaerő kutatásában látják, ha­nem a technológiai fejlesz­tésben, mely lehetővé teszi, hogy kevesebb létszámmal, többet, jobbat, kiválóbb minő­ségűt állítsanak elő. A terület mezőgazdasági ter­melésre kiváló adottságokkal rendelkezik. Itt jelentős a szo­cialista ágazat, mely eredmé­nyeiben felülmúlja a magán- szektort. Különösen a gabona­félékben értek el az országosan meghaladó termésátlagokat. Munkájuk, termelési eredmé­nyeik iaen jelentősek az ország ellátásának biztosítása szem­pontjából. Igaz, hogy az el­múlt évben sok mezőgazdasá­gi termék behozatalára szorult az ország, s ennek csökkentése érdekében sokat tehet e vajda­ság. Tervük, hogy 1990-ig meg­szüntessék az ország gabona­behozatali kényszerűségét. Mint ahogyan a pártbizott­sági beszélgetésen elmondot­ták, nagyon fontos feladatuk­nak tartják, hogy a vajdasági pártszervezetek tevékenysé­gükkel hozzájáruljanak a politi­kai konszolidáció erősítéséhez. Ennek első eredményét abban látják, hogy az elmúlt évi vá­lasztásokon a vajdaság lakos­ságának 75 százaléka élt vá­lasztói jogával. Természetesen ezt követően elemezték, hogy a többiek miért maradtak tá­vol? Most a legfontosabb poli­tikai feladat: a párt X. kong­resszusára való készülés. A nyilvánosságra kérült pártdo­kumentumok olyan programot, távlatokat vázolnak fel, mely­nek támogatására fel lehet so­rakoztatni a párttagságot, az egész lakosságot. Az erről fo­lyó nyílt vita, vélemények cse­réjének megszervezése egyik legfontosabb munkája a vaj­dasági pártszervezeteknek. A gazdaság erősítése, a po­litikái munka színvonalának nö­velése a Poznani Vajdaságban is jelentős hozzájárulás ahhoz a konszolidációhoz, mely az egész ország jövője szempont­jából napjaink legfontosabb kérdése. M. E. MAGYARORSZAG ES ROMANIA KÜLKERESKEDELME •,CSEHSZLOVÁKIA/ SZOVJETUNIÓ MAGYAR- f >-N ORSZÁG J j V ROMÁNIA i JUGOSZLÁVIA Maf yarsrszág kivitel« és Deci« személygépkocsi behozatala (nuüto Ft) behozatala c.0c0 M 000 120000 .046,7 6895 9 m L_L_ M99'6 6039.0 Gyógyszeripari termékek kfntsie (aófcé rebel) 5.0 Ä a 10,0 Film... Film... Film... Közeledik a viz: a Poszeidón katasztrófa egy drámai jelenete. Bőséges a jövő heti film­ajánlat. Január 19-én mutatják be a CSALÁDI TITKOK című szovjet filmet, amely ar­ról szól, hogyan akarja a lá­nya életét elrontó Szultan- hodzsa immáron az unokahú­gát is erőszakkal megházasí­tani. Merőben más alapállás­ból — a férj oldaláról — indul a HALLÓ, TAXII című jugoszláv bűnügyi film, amelyben egy nehézsúlyú ököl­vívóból lett taxisofőr menti ki feleségét a kábítószercsempész leánykereskedő karmaiból. (Ezt a krimit 20-tól láthatjuk.) A hagyományos csütörtöki bemutatók két filmje ugyan­csak nem kevés izgalmat ígér. AZT MONDJAK: BALESET mondja a Nathalie Delon ren­dezésében és főszereplésével készült film címe. A történet­ben egy olyan fiatalasszonyról van szó, aki az orvosokat hi­báztatja kisfia haláláért. S ezért még őrült tettekre is ké­pes ... A POSZEIDÓN KATASZTRÓFA című amerikai film egy hajó utasainak haláltusáját meséli el, bőséges teret szentelve o hősiesség és bátorság bemu­tatásának. Rádió Egy hónap - hatvan percben A Pécsi Rádióban hétfőn új sorozat kezdődik, mely havonta egyszer jelentkezik. Címe: Egy hónap - hatvan percben. Eb­ben interjúkat, riportokat, tu­dósításokat hallhatnak az adott hónapról. A műsor szer­kesztője Müller István mondja: — Ebben a hónapban tartják egységqyűléseiket a munkás­őrök. Mikrofonunk előtt, Bara­nya megye kitüntetett élenjáró egysége. Évkezdő adásunkban beszélünk a három évtizedes jubileumát ünneplő önkéntes, — és körzeti megbízott rendőri munkáról. Január elején sok Televízió Mitér az egyesülési szabadság? A filmek áradatában egy do­kumentumműsorra hívjuk fel a nézők szíves figyelmét: Egy­ségben az erő címmel „eset- tanulmányt" láthatnak arról, hogvan hiúsult meg egy nagy lakótelepen az ott élő embe­rek egyesület-alapítási kísérle­te. Miért lett „gyanússá" a la­kóknak — egyébként az Alkot­mányban megengedett — egye­sülési kísérlete? Az egyórás műsor minden bizonnyal továb­bi tanulságokkal is szolgál majd. (Január 23., csütörtök, 20.00, MTV 1.) Kiállítás A Zsolnay Porcelángyár két tehetséges művészének, Kraw- czun Halinának és Keményffy Gábornak nyílik kerámiakiállí­tása január 24-én a Pécsi Kis- galériában. Férj és feleség munkáit láthatjuk a poszta- menseken, de két különböző egyéniség mutatkozik be előt­tünk. Mindketten az Iparművé­szeti Főiskolán végeztek, s 1983 óta dolgoznak a Zsonay Gyárban. Munkáikat több ha­zai és külföldi kiállításon be­mutatták. * Érdekesnek ígérkezik az a kiállítás is, amely január 23- án nyílik meg Pécsett, a Hely­őrségi Művelődési Otthonban: Árgyelán György bányász fo­tóit tekinthetjük meg. új jogszabály lépett életbe. A fontosabbakat mégegyszer el­mondjuk. A sportról sem feled­kezünk meg: tudósítunk Né­meth Kornél motocross-ver- senyző indiai szerepléséről. Manapság sokat feszegetett kérdésekről szól a Kossuth rá-i dió Pro és kontra című műso- ra (kedd, 21.30), amelyben Bertha Bulcsu író és Kupa Mi­hály pénzügyminisztériumi fő­osztályvezető vitatkozik az ügyeskedőkről, kis és nagy jö- vedelműekről. *9K mondatban Kedden este 7 órai kez­dettel Koltai Róbert, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészének önálló estjét rendezi meg a pécsi Ifjúsági Ház. * Egy nappal később uayancsak az IH-ban o délszlávok zenéjének leg­hitelesebb és legvirtuózabb tolmácsolásáról ismert Vuicsics Eayüttes ad hang­versenyt, 19 órai kezdettel. Hangverseny SZOMBATHELYI SZIMFONIKUSOK Szép zenei estének ígérkezik Ja­nuár 20-án a Szombathelyi Szimfo­nikus Zenekar koncertje Pécsett, os Orvostudományi Egyetem aulájában. A Petró János által vezényelt együt­tes Mendelssohn Szentivánéji álom. című művét, Mahlertől az Egy ván­dor legény dalát, valamint Ravel Daphnis és Chloé című balettzené­jét adja elő. A hangversenynek pé­csi közreműködője is lesz: a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium énekkara. (Karigazgató Kertész Attila.) CSONTVARY-MATINÉ Az immár sokéves szép hagyomá­nyokra szert tett vasárnap délelőtti, sorozat keretében 19-én fél 11 órai. kezdettel a Pécsi Szimfonikus Kama­razenekar ad hangversenyt a Csont- váry Múzeumban. Műsoron: Corelli és Brevá művei. Vezényel Breitner Tamás, közreműködik Kircsi László, Barth István és Zseni Nándor. Rovatszerkesztő: HAVASI JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents