Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-16 / 15. szám
1986. január 16., csütörtök Dunántúlt napió 3 Költözés január végétöl Á nézőket nem szabad becsapni Jobb körülmények közé kerül a POTE néhány intézete Hosszú évek óta húzódó felújítási munkálatok állnak befejezés előtt Pécsett. A Honvéd utca 1. és 3. számú házak műszaki átadása megtörtént. A Pécsi Orvostudományi Egyetem tervszerű fejlesztésének lépcsőfokaként a közeljövőben ide költözhet a POTE több elméleti intézete és az egyetemi gyógyszertár. így lehetővé válik az is, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetem Rákóczi úti épületében helyet kapott orvos- egyetemi részlegek is új helyre kerüljenek. A kivitelezők jelenleg a hiánypótlást, az utolsó simításokat végzik, így várhatóan e hónap végén elkezdődhet a költözés. Vegyük szemügyre külön-kü- lön a két épületet. Más a kivitelezőjük, más funkciójuk van, de közös bennük, hogy többéves huzavona után gyakorlatilag csak 1984 januárjában kezdődhetett el a mostanra, határidőre befejeződött felújítási munka, amelynek összköltsége megközelíti a 90 millió forintot. A Honvéd utca 1.-be az elméleti tömbből kerülnek egységek. A földszinten lesz a POTE központi elméleti laboratóriumának kémiai részlege, valamint az egyetem számítástechnikai csoportja. Az első emeleten kap megfelelő nagyságú helyet a marxizmus—leninizmus intézet kutatószobákkal, szemináriumi helyiségekkel. A második emeletre költözhet a társadalom-orvostani intézet Míg az első két szinten lévő egységek elsősorban az oktatónevelő munkát segítik, (az oktatás még ebben a tanévben meg is indul), addig az utóbbi intézet esetében különösen indokolja a nagyobb hely elfoglalását, hogy ez az egység a gazdája az országos körzeti orvosi intézethez kapcsolódó feladatoknak is. Az 1-es számú épület kivitelezője, a dombóvári Unió Ipari Szövetkezet szép munkát végzett. A burkolások, bútorok és a belső átalakításokkal járó munkák eredményeként mutatós a belső tér, amely szintenként 618 m2. A ház felújítása mintegy 40 millió forintba került. A tervező Váradi Cézáné (DTV). A Honvéd utca 3-as számú épület két lépcsőházába egy- egy nagyobb egység költözhet. Az 1050 négyzetméteres déli részbe jön az MTA idegélettani kutatócsoportja. Az akadémiai kutatásokat végző, korszerű műszerekkel rendelkező csoport jelenleg a JPTE Rákóczi úti épületében van. A költözést — a szintén a Rákóczi úton található biofizikai résszel együtt — március végéig befejezhetik. (A majomház egyelőre továbbra is a JPTE központi épületének udvarán marad. A több százezer forint értékű állatokat nem kívánják nagyobb megrázkódtatásoknak kitenni.) Az északi lépcsőház 1240 négyzetméteres területére költözik az egyetemi gyógyszertár, amely jelenleg a Megyei Kórház udvarán van. Nagyon fontos, hogy a gyógyszertár jelentőségének megfelelő helyet kapjon, hiszen például több életmentő gyógyszert is készítenek helyben. Az épületrészben steril, félsteril laboratóriumok és nagy alapterületű raktárak is lesznek, felvonóakna is épült, lift is könnyíti, segíti a munkát a 3-as számú épületben, amelynek kivitelezője a BÉV. A burkolási munkákat az Országos Szakipari Vállalat végezte, alvállalkozóként. A helyszínen tett látogatásomkor laikusként is megállapíthattam, hogy a padlólerakás, a csempézés bizony kívánnivalót hagy maga után. Több helyiségben meg kell ismételni ezt a munkát, így ebbe az épületbe előreláthatólag február közepétől kezdődhet a költözés. A ház felújítása közel 50 millió forintba került, tervezője Müller Mária. Az épületek mögött 120 négyzetméteres új vegyszerkamra is épült, és felújítják a kerítést a Honvéd utcai részen is. Megtudtuk, hogy az „egyen- kerítés”; a régiből átalakított, szürkésített, kőoszlopok nélküli változat, csak a Szigeti úton lesz. A Honvéd utcába, a tönkrement alapzatok felújítása után visszateszik a régit. A főépületek homlokzata szép. Két nagy, míves tölgyfaajtó is illeszkedik a változatlanul hagyott, átfestett épületkülsőkhöz. Kár, hogy a lila, úgynevezett műemlékpala már most vesztett színéből. A költözésekkel összefüggő egyéb tervek közül kiemelhető, hogy a gyógyszertár helyén, a Megyei Kórház udvarán, orvos- száílót alakít ki a POTE, enyhítve a fiatal szakemberek lakásgondjain. Mint említettem, a JPTE-t is érintik a Honvéd utcai épületekkel kapcsolatos átszervezések. Erről kérdeztem dr. Bétyácz Ivánt, a JPTE rektorhelyettesét: — Ahogy a Rákóczi úti épület nyugati szárnyán megkapjuk a területet a POTÉ-től, azonnal hozzákezdünk a feltétlenül szükséges kisebb átalakításokhoz. A hivatali és oktatási egységek költözésével, helycseréjével nem luxuskörülményeket érünk el, mindössze arról van szó, hogy így érezhető módon enyhül a központi irányítás és a Közgazdaságtudományi Kar helyiségproblémája. Lehetővé válik többek közt, hogy önálló üzemorvosi rendelőnk legyen, megfelelő körülmények közé kerül az egyetem nyomdája és a nyelvi labor is. Néhány szemináriumi termet is kialakítunk. A minimális átalakítási munkálatokra, az MM ígérete szerint, a pénz rendelkezésre áll. Bozsik L. Egy üzemi közönségszervező tapasztalataiból Közönségszervezőnek lenni nem mindig hálás feladat, hiszen minden produkcióra el kell adni a jegyeket, meggyőzni az embereket arról, hogy a világ ylegjobb előadását tekinthetik meg ... Legalábbis sokan így képzelik el a közönségszervezőit munkáját. Hogy mennyiben van így, illetve mennyiben tér el ettől a valóság, arról Elekes Géza, a MÉV II. üzemének geofizikus technikusa mondja el véleményét, tapasztalatait. Elekes Géza ötödik éve vállalta el a közönségszervezői feladatot és a Pécsi Nemzeti Színházban azt mondták róla, hogy ő az egyik legkiválóbb közönségszervezőjük. — Ez a munka tényleg nem minden esetben egyszerű, rengeteg talpalással, utániárással jár. Először is: műsordömping van: színház, mozi, ŐRI, alkalmi műsorok. Én elsősorban a pécsi színház előadásaira hívom a közönséget, azután könnyű- és komolyzenei hangversenyekre. A színházzal jó az üzem kapcsolata, még szocialista szerződést is kötöttünk velük. Mi vállaljuk, hogy évadonként hat produkciójukat megnézzük, ők pedig rendszeresen tartanak nálunk műsorokat. Időben meakaoom a plakátokat, a főpróbákat megnézhetem, és ezek ismeretében ajánlom és választom ki a repertoárból az előadásokat. — Mindenkivel személyesen beszélget, mindenkinek külön- külön felhivia a figyelmét egy- egy darabra? — A közönségszervezést a főmunkám mellett végzem, úgyhogy ezt nem tudom megtenni. Minden részlegünknél vannak „embereim", akik segítenek a szervezésben. De én is nagyon sokakat ismerek a dolgozók közül. Tudom már nagyiéból, kit érdekel a dráma, kit a vígjáték, kit a popzene, kit az orgonahangverseny. — Mindenkinek csak azt ajánlja, ami érdekli? — Többnyire. Nehéz kimozdítani az embereket otthonról, sokan keményen dolgoznak munkaidő után is, olyasmiért nem indulnak útra, ami nem érdekli őket, Mindenki szeretne jól szórakozni, kikapcsolódni, kellemes zenét hallgatni. Kialakult egy állandó mag, úgy 50—70 ember, nagy részük fizikai dolgozó, akik a legér- deklődőbbek, akiknek ha szólok, családtagjaikkal együtt szívesen eljönnek egy-egy váratlan előadásra is. Alakítottunk a vállalaton belül egy közönségszervezői csoportot is, így összehangoltabban tudunk dolgozni az egyes üzemek között. A legfontosabb az élő kapcsolat kialakítása, a személyre szóló ajánlás. — A jegyeket a vállalat jutalmazásra is felhasználja? — Nem. Mindenki eldönti, akar-e menni színházba, s ha igen, akkor kifizeti a teljes órát. így láttuk jobbnak és a tapasztalatok szerint így nem is csak a látszat kedvéért vásárolnak jegyeket, hanem valóban azért, mert érdekli őket egy-egy műsor. — A színház, az ŐRI, a mozi fizet-e a közönségszervezőknek iutalékot az eladott jegyek után? — Az ŐRI 1-2 százalékot, a színház telt ház után négy százalékot. Utána lehet számolni, hogy anyagilag nem egy nyereséges elfoglaltság. Igaz, erkölcsileg elismerik a jó munkát, és évente a színház, a Filharmónia megjutalmazza a sikeres közönségszervezőket. — A munkahelyi főnökei támogatják ezt a tevékenységét? — Igen. A vezetők is, a szakszervezet is. Enélkül azt hiszem nem is lehetne eredményesen csinálni. Maguk is vásárolnak jegyeket és fontosnak tartják, hogy minél többen eljárjanak a rendezvényekre. — ön miért vállalta a közönségszervezést és minek köszönhető, hogy ötödik éve kitart mellette? — Nekem ez a hobbim. Színházba mindig is szerettem járni és izgalmas dolog megfigyelni, hogyan reagálnak mások az én ízlésemre, értékítéletemre. Nem szabad a nézőket becsapni, s ha gyenge darabra hívnám őket, másodszor már el sem jönnének. B. A. Jó kedvet adj! Ránk fér. És ránk fér ez a típusú, tényleg könnyed, két- háromszemélyes műsor, melyben sok minden elfér, a félmosolytól a hangos röhögésig. És ránk fér mindez Gátvölgyi János és Körmendi János színvonalán, akiknek immár kétszázadszor előadott közös estjét vette fel és sugározta szombat este a televízió. Talán a cím érzel- messége, mégis visszafogottsága tartott a képernyő előtt, talán az, hogy mit is tud ez a két nagyon különböző alkatú színész együtt produkálni, de lehet, hogy csak a „mi jöhet még” rosszmájúsága, mely keletkezett az idétlen és kimunkálatlan tortajelenet alatt a legelején, melyért az egész háromnegyed óra ismeretében igazán kár volt, marháskodást, nívótlan évődést ígért, görcsös és nehézkes jókedv- gyártást megint, mint annyiszor már hétvégi tévés főműsorokban. Mikor aztán a függöny előtt és mögött magára maradt a két színész s elkezdődött az est maga, Gálvölgyi és Körmendi leckét adott kabaréból, fesztelenségből, jókedvből, finom humorból, abból, hogyan lehet külsőségek nélkül, csak a produkció erejével, nívójával „jó kedvet adni”. Két színész, aki nem akar egymás bőrébe bújni, aki nem akarja a másikat lejátszani a színpadról, aki nem vált modort, alakot, hogy érdekesebb, sokoldalúbb legyen, hanem azt adja, amit az adott keretben, a pódiumon igazán és nagyon tud. Körmendi előad, sugárzik róla- belőle a szomorkás, meleg emberi irónia, a szeretet iróniája. Tudja, itt, Gálvölgyi oldalán ő „csak” mosolyog- tatni képes, a zajosabb és látványosabb sikert a másik aratja le, ezzel együtt vagy ennek ellenére, úgy szolgálja az elmondott szövegeket, hogy csodát csinál a Mik- szát-karcolatból s az Egy elfeledett világszám érzelmes- morbid történetét ritka egyensúlyérzékkel tartja meg ízlésesnek, a szó legjobb értelmében, mentesen a fölösleges finomkodástól éppúgy, mint a félmalac kikacsintásoktól. Körmendi elegáns. Szerényen, eszköztelenül és határozottan. S talán az egész esti produkcióra is ez a legjobb szó. Túlzások, veríték és harsánykodás helyett mindkét színész szépen és akkurátusán kibontja a sze- repben-szövegben rejlő lehetőségeket. Hogy ezek evidenciák? Lehet, de ehhez képest ritkán láthatók ilyen szinten. Gálvölgyi pedig parodizál. Nem hiszem, hogy bárki is többet tudna nála a színészi paródiáról, arról legalábbis, ami sokkal több, mint utánzás, egy orgánum, egy jellegzetes beszédmodor puszta leképezése. Persze, ez is ritka képesség, szükséges is a paródiához, szükséges, de nem elégséges. Gálvölgyi paródiáinak lelke van. Számaiban benne van — nyilván - a megjelenített figura, hanqjóval, külsőségeivel, de benne van Gálvölgyi maga, benne a paro- dizálthoz való személyes viszonya s a parodizáltról való pontos tudása. S utóbbiak már-már fontosabbak, mint a felszíni „hasonlóság", Gál- völgyinél egyre bensőségesebb, egyre „nemesebb” eszközökkel teremtődik meg az illúzió. Gesztusokból, mozdulatokból, apróságokból áll össze, pontosabban lesz frenetikus a Rózsa György-pa- ródia, az elmondott szöveg inkább csak adalék, a lényeg egy fintor, egy fejtartás, egy hajsimítás, amire a néző nem is külön-külön figyel fel, csak azt érzi, hogy az egész, az egész nagyon hiteles, vagy nem érez semmi egyebet, csak a nevetéstől csurgó könnyeit. A jókedvét, ami ráfér. Parti Nagy Lajos Speciális osztályok a pécsi és kaposvári gimnáziumokban Speciális tantervű osztályokban tanulhatnak a diákok Pécs négy gimnáziumában. Az 1986-87-es tanévben a Nagy Lajos Gimnázium angol és kémia, a Leöwey Klára Gimnázium orosz és német nemzetiségi, a Kodály Zoltán Gimnázium énekzene, a Komarov Gimnázium testnevelés tárgyból indít speciális osztályokat. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban is hasonló kezdeményezés indul. Itt Somogy^és Baranya megye tanulói számára szerveznek ilyen jellegű oktatást matematika és orosz—német tárgyakból. Heti nyolc-tíz órában foglalkoznak matematikával a speciális osztály tanulói, ez jelentős előnyt ad az ebből a tárgyból egyetemi felvételire készülőknek. 1986. február 3-ig adhatják be jelentkezésüket a diákok, és még ebben a hónapban felvételi vizsgát tesznek. Március 7-ig értesítik a tanulókat ennek eredményéről. Akik nem jártak szerencsével a felvételin, máshol próbálkozhatnak, illetve a gimnázium általános tagozatán folytathatják tanulmányaikat. A felvételin eredményesen szereplő vidéki diákok számára kollégiumi elhelyezést biztosítanak. Fotókiállítás az ezerarcú Pécsről A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület „Ezerarcú Pécs" címmel fotópályázatot rendezett még 1984-ben. A pályázati anyag most kerül a nagy- közönség elé az Ifjúsági Házban rendezendő kiállításon. A fotópályázatra nagyon sokan — és nem csak pécsiek! - küldtek be igen gazdag képanyagot, mégpedig — az eredeti célkitűzésnek megfelelően — nem az unalomig fényképezett helyekről, hanem a képileg ritkán ábrázolt városrészekről, épületekről, épületrészletekről. A pályázati anyagból a zsűri 14 szerző 178 fekete-fehér és 20 színes képét, valamint 47 diafelvételét találta alkalmasnak a bemutatásra. Erre most kerül sor. A kiállítást az Ifjúsági Házban holnap, pénteken délután 4 órakor Tillai Ernő Ybl-dí- jas építész, az egyesület elnöke nyitja meg. A papírképek bemutatása mellett levetítik a pályázat diaképeit is. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg. Infurmatikai és Számítástechnikai Intézet Kaposváron Informatikai és Számítás- technikai Intézetet alapított a Somogy Megyei Tanács. Feladata, hogy ellássa a megyei tanács nyilvántartási munkájának korszerűsítését, az igazgatásszervezési tennivalók összehangolását, s közreműködik a helyi tanácsoknál végzett ilyen irányú munkában.
