Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-14 / 13. szám

1986. január 14., kedd Dunántúlt napló 3 Változatlan célok, változó feltételek Hz uránbányászat jelene és jövője Érckeresés az ország más területein Hazánk energiaellátásában mind nagyobb hányadot tesz ki az a fűtőanyag, melyet a Paksi Atomerőműben „égetnek el", s amelyhez a nyersanyagot a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat üzemeiben termelik ki. Az uránbányák léte, perspektí­vája más szempontból is fon­tos: a több ezer bányásznak munkát adó cég Baranya egyik legnagyobb vállalata. E két okból — vélhetően további magyarázat nélkül — sem ér­dektelen a kérdés dr. Barabás Andorhoz, a MÉV főgeológusá­hoz: — Milyen az uránbányászat földtani előkészítése? Rövid és hosszá távon hogyan ad lehe­tőséget a kitermelés folyama: tosságához? — A bányamunka természe­téből következően nálunk a rövid táv is évtizedeket jelent, hiszen a kimerülő üzemek he­lyett folyamatosan, egyre ala­posabb és részletesebb mun­kával kell az új üzemek belé­péséről gondoskodni — mond­ja a főgeológus. — Az I. üzem már a hetvenes években „be­zárt”, szerepét a IV. vette át. Most a II. üzem termelése áll befejezés előtt, de helyette már termel az V., ahol a be­ruházás részben még folyik. Ez utóbbi akkor dolgozik majd teljes kapacitással, amikorra a III. kimerül, s az V. egymaga ad majd annyi ércet, amennyit a másik kettő adott együttvé­ve. A IV. üzem még kétezer után is dolgozni fog, az ötös pedig legalább 2010-ig, de a földtani készlet szempontjából már most kirajzolódnak egy még későbbi, VI. üzem körvo­nalai. Ez — nagy valószínűség­gel — a IV. üzemtől keletre lesz. Nem kevés itt még a mi földtani kutatószolgálatunk fel­adata. Az eddigiek alapján biztos azonban, hogy ez az üzem az urántermelést 2030— 35-ig lehetővé teszi. Mindez egyben azt is jelen­ti: a mai termelés az atomerő­mű fűtőanyag-igényét bő­ségesen biztosítja, sőt megfe­lelő előkészítéssel lehetőséget ad a tervezett további reaktor­blokkok belépéséhez is. A lé­nyeg : hosszú távra van tehát urán. A földtani kutatásban azon­ban mégis fordulat, mégpediq jelentős fordulat kívánatos. A főgeológus ezt a következőkkel indokolja: — Köztudott, hogy az érc le­művelése egyre nagyobb mély­ségekből történik. Minél mé­lyebbre jutunk, annál nagyobb a rétegnyomás és a hő. Nem sorolom fel ennek összes mű­szaki, munkavédelmi és egész­ségügyi következményeit. A kutatás szempontjából a lé­nyeg az, hogy körül kell néz­nünk az országban olyan lelő­helyek után, ahol az érc ki­nyerése kedvezőbb körülmé­nyek között történhet. Vannak ilyen „remélybeli" területek. A Mecsek, a Balaton-felvidék és a Velencei-hegység környékén, Észak-Magyarországon vagy a Kisalföldön, sőt a Körösök vi­dékén is léteznek olyan geo­lógiai adottságú területek, amelyeken az uránérc egy-, két-, legfeljebb hatszáz méter mélységben előfordulhat. Kuta­tófúrásokkal tudjuk megállapí­tani, érdemesek-e a kiterme­lésre, bányaművelésre. — Mi a garancia a sikerre a Mecsektől távoli területeken? — Egyelőre a prognózistér­képek összeállításánál a geo­fizikai mérések, légifelvételi és más módszerekkel összegyűjtött alapadatok számbavételénél tartunk. Most még csak azt tudjuk, a földtani körülmények alapján hol lehet olyan érc, amit érdemes tovább vizsgálni. Ez azonban még nem válasz arra a kérdésre, hol találunk ércet ténylegesen kitermelésre érdemes mennyiségben és mi­nőségben. Mert akár nagy te­rületen, de alacsony koncent­rációban fordul elő, akár ma­gas koncentrációban, de kis területen, egyikre sem lehet építeni. A kívánatos fordulatot a kutatásban épp az jelentené, ha az eddiginél nagyobb erő­vel tudnánk a jövőben kutatni ott, ahol a prognózistérképek jó eredménnyel biztatnak, de ahol megálltunk, mert a to­vábbi, sok-sok kutatófúrással történő munkának nincs meg a kellő pénzügyi fedezete. Hang­súlyozom: egy minimális fede­zet ezekre a távlati kutatásokra is rendelkezésünkre áll. Előze­tes becslések szerint a kis mélységű területek üzemszerű kiaknázása még akkor is ol­csóbb a mai, nagy mélységek­ben történő bányászathoz ké­pest, ha az ércet szállítani kell. Ráadásul olyan eljárásunk is van, amely az érc szállítását fölöslegessé teszi, mivel a kis mélységű fúrólyukakból kiszí­vott oldatból már a helyszínen koncentrátumot kapnánk, ami egyben a kémiai feldolgozás első lépése. A kutatás személyi és szer­vezeti feltételei megvannak a Mecseki Ércbányászati Válla­latnál, sőt a kutató-mélyfúró üzem esetében részt vállal a szén- és vízkutatásból is. Tudni kell azonban azt is, hogy az uránkutatás költségei is emel­kednek. A legköltségesebb, ám egyben legcélszerűbb kutatási mód: a fúrások költsége a most befejeződött ötéves terv­ben mintegy 40 százalékkal lett magasabb. Az uránkutatás te­hát a jövőben többe kerül, s azt mindenképp figyelembe kell venni ahhoz, hogy az uránbányászatnak hosszú távon is — a mainál gazdaságosabb — perspektívája, a Paksi Atom­erőműnek fűtőanyaga, orszá­gunknak pedig ebből energiá­ja legyen. Varga J. Számítógépekkel dolgozzák fel a kutatási adatokat Munkaerő-közvetítő hálózat Baranya megyében A változó gazdasági környe­zet felgyorsítja a munkaerő- mozgást. A korábbi évek gya­korlatától eltérően várható a munkaerő ideiglenes, végleges átcsoportosítása, kölcsönadása, az átképzések előtérbe kerülé­se. A munkaerő-gazdálkodási kö­vetelmények, elvárások megva­lósításában egyre nagyobb sze. repet kap a munkaerőközvetítő tevékenység. Baranya megyé­ben 22 nagyközségi, községi tanács szakigazgatási szervén belül részfeladatként, a megye öt városában működő Munka­ügyi Szolgáltató Iroda főfel­adatként látja el a közvetítést. Január 1-től a Baranya Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda koordinálja tevékenységüket, módszertani ajánlásával segíti a közvetítöhálózat működését. Az egyes közvetítőhelyek közöt­ti kapcsolat biztosítja, hogy a megye más területeinek igé­nyeiről — munkáltatói, munka- vállalói — minden közvetítést végző tudomást szerez, így a foglalkoztatási problémák meg­oldásának nagyobb a valószí­nűsége. Az alábbiakban közreadunk néhányat a városi munkaügyi szolgáltató irodák munkalehe­tőség-kínálatából. Természete­sen a lehetőségek a munkába- helyezések következtében szinte óráról órára változnak, néme­lyek aktualitásukat vesztik, il­letve újabbakkal bővülnek. Utalunk arra is, hogy az egyes városokban a munkavállalók milyen foglalkoztatási formát, munkalehetőséget keresnek, je­lezve a munkáltatóknak az ilyen jellegű igények esetleges hasz­nosítására munkaerő-gazdálko­dásukban. Álláskínálat Pécs Fizikai munka, teljes munka­időben: vájár, segédvájár, asz­talos, autószerelő, ács-állvá­nyozó, bádogos, eladó, festő­mázoló, forgácsoló, fűtésszere­lő, férfifodrász, fúrómester, gép- járművezető, hegesztő, karos­szérialakatos, kertész, kovács, kőműves, molnár, műköves, mű­szerész, szabó, üveges, vasbe­ton-szerelő, villanyszerelő, víz­vezeték-szerelő, stb., valamint betanított és segédmunkák fér­fiaknak, nőknek egyaránt. Szellemi munkák, teljes mun­kaidőben: közgazdász, jármű­gépész, üzemmérnök, számítás- technikai osztályvezető, rend­szerszervező, számítástechnikai szervizmérnök, számítógép-üze­meltető, építészmérnök, geoló­gus, gyártmányfejlesztő, szám­viteli csoportvezető, termelési előadó, pénzügyi előadó, utó- kalkulátor, számlaellenőr, szám­lázó, statisztikus, gyors- és gépíró, stb. Nyugdíjas munkalehetősé­gek: eladó, fűtő, udvaros, konyhai kisegítő, gépjárműve­zető, takarító. Komló Fizikai munka, teljes munka­időben: vájár, csillés, autósze­relő, ács, bádogos, betonelem- gyártó, esztergályos, kőműves, föld alatti kőműves, föld alatti lakatos, központifűtés-szerelő, cserépkályha-építő, elektrikus, tehergépkocsi-vezető, könnyű­gépkezelő, valamint betanított és segédmunkák. Szellemi munka, teljes mun­kaidőben: közgazdász, számí­tógép-programozó, óvónő, gyors- és gépíró. Mohács Fizikai munka, teljes munka­időben: bádogos, esztergályos, festő-mázoló, hegesztő, kőmű­ves, köszörűs, lakatos, szövő, villanyszerelő, stb., betanított és segédmunkák férfiaknak, nőknek. Várakozók a munkaügyi segély­szolgálat Pécs városi irodájá­nál Szellemi munka, teljes mun­kaidőben: üzemvezető, KÖJÁL- ellenőr, programozó, könyvelő, raktárvezető, utókalkulátor, gyors- és gépíró. Szigetvár Fizikai munka, teljes munka­időben: festő-mázoló, lakatos, villanyszerelő, kézi varrás, ko­csikísérő, rakodó, építőipari se­gédmunka, stb. Siklós Fizikai munka, teljes munka­időben: épület- és bútoraszta­los, bádogos, cipőfelsőrész-ké­szítő, hegesztő, kesztyűvarró, kőműves, lakatos, mezőgazda- sági gépszerelő, tehergépjár­mű-vezető, villanyszerelő, vo­natfékező, jegyvizsgáló, beta­nított és segédmunkák. Munka­lehetőséget keresnek Pécsett Részmunkaidőben fizikai, szel­lemi munkára. Bedolgozói munkát (nem ki­zárólag varrás jellegűt), meg­változott munkaképességűeknek könnyű fizikai munkát. Komlón Mellékfoglalkozásként takarí­tást, gépírást, nyugdíjasoknak őr-portásmunkát, megváltozott munkaképességűeknek könnyű fizikai munkát. Mohácson Részmunkaidős munkalehető­séget fizikai, szellemi munká­ra. Nők részére egyműszakos, könnyű fizikai munkát, megvál­tozott munkaképességűeknek könnyű fizikai munkalehetősé­get. Szigetváron Részmunkaidőben fizikai, szel­lemi munkát, takarítást, meg­változott munkaképességűeknek könnyű fizikai munkát. Siklóson Gimnáziumot végzetteknek szellemi munkát. Könyvelőnek, gyors- és gépírónak, nyugdíja­soknak munkalehetőségeket. A városi irodák ügyfélfogadási rendje Pécsett: hétfőn, szerdán: 7.30—15.30-ig, pénteken: 7.30— 12.00- ig Címe: Széchenyi tér 1. Tel.: 13-222/107 Komlón: hétfőn: 9.00—13.00- ig, szerdán: 8.00—16.00-ig, csütörtökön: 14.00—18.00-ig Címe: Lenin tér 4. Telefon: 81-150/77 Mohácson: szerdán: 7.30— 12.00- ig, pénteken: 7.30-12.00­óráig Címe: Széchenyi tér 1. Tel.: 10-722 Szigetváron: kedden: 7.30— 12.00- ig, szerdán: 7.30—16.00- ig, csütörtökön: 7.30—12-00-ig Címe: József Attila u. 16. Tel.: 31 Siklóson: hétfőn: 7.30—11.30- ig, szerdán: 7.30—11.30-ig, pénteken: 7.30—11.30-ig Címe: Kossuth tér 1. T.: 0 Új vállalkozási formák a Pécsi Tempónál Nagy erőfeszítéseket tesz a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet 220 fős 'kollektívája a gaz­dálkodás jövedelmezőbbé té­tele érdekében. A tavalyi ár­bevétel 51—52, a nyereség 2,5—3 millió forint. Az eredményesség érdeké­ben új gazdálkodási formá­kat vezettek be. Átalányel­számolásban dolgoznak a te­hergépkocsi-fuvarozók, a címfestők és a kárpitosok. Velük eqyéni, vagy csoportos szerződést kötött a szövetke­zet. Máris szembetűnőek a változások. A 14 tehergép­kocsi közül 9 kapacitása pl. állandóan le van kötve, ki­használtságuk 90 százalé­kos. Megérte újabb két szál­lítójárművet vásárolni. A gépkocsivezetők maguktól is megrendelés után járnak és jobban kímélik a járműve­ket, miután a költségkeze­lést is rájuk bízták. Pozití­vum, hogy a szövetkezeti ko­csi-karbantartó üzem ezen­túl közületeknek is vállal kis- tehergépkocsi (Barkas, Zsuk) javítást. Várhatóan a sírgondozók, a kovácsok és a lakatosok is az átalányelszámolásra tér­nek ót. Más területeken fe­lülvizsgálták, megszigorítot­ták, vagy véglegesítették a teljesítménybérezést. Ennek következményeként például a kovácsok és lakatosok ka­pacitása most már száz szá­zalékosan le van kötve. Új szolgáltatást, a pótkocsivo­nó háromszög javítását is vállalhatták, miután egy spe­ciális minősített hegesztővizs­gát tettek le. A teljesítmény­díjas bérezés élénkítő hatá­sát érezni a takarítók,, a sokszorosítók és a könyvkö­tők munkájában is. Az utób­biaknak most már folyama­tos a munkaellátottságuk. A részlegben két embert piac­kutatással bízták meg, hogy a színes, fekete-fehér és vegyes nyomtatványokból mi­nél többet rendeljenek a szövetkezetnél. Gonddal küsz­ködik még, tehát továbbra veszteséges az ernyő- és tás­kajavítás, a qombáthúzás és a szemfelszedés. A szövetkezet az elmúlt A Tempó sokszorosító űzsaw évben kétmillió forintot köl­tött műszaki, technológiai fejlesztésre. A nyomdászatba nagy teljesítményű, B/2-es formátumú nyomtatványok előállítására is alkalmas gépet állítottak üzembe. Az asztalos műhelyben techno­lógiai sort alakítottak ki. Be­fejeződött a Somogyi Béla utcai új, központi telephely kiépítése. Folyamatban van egy dobozüzem létrehozása. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents