Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-13 / 12. szám
A Dunántúlt napló 1986. január 13., hétfő Veszélyben az esztétikus szerszám os kam rák mentessége Adóhatárok Harkány, Orfű, Abaliget- az első kategóriában Ha nedves a disznósajt... A füstölésen sok múlik Kengyelben a sHfolderek Az év elejének nagy meglepetése a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok progresz- szív adóztatásáról szóló új rendelet, amely január 1-vel lépett életbe a házadó-rende- let korszerűsítésének első lépéseként. A jogszabály közeli napokban várható megjelenése után is az ilyen adókötelezettséggel terhelt állampolgár legfeljebb még csak kalkulálhat, hogy mennyi lesz ingatlanának adója, hiszen a központilag meghatározott alapadó mértékét a tanácsok le- és felfelé is eltéríthetik. Saját jogszabályban — akár településen belül utcánként is — növelhetik vagy csökkenthetik maximum ötven százalékkal az adó mértékét olyan övezetekben, amelyek kedvező fekvésűek, vízpartiak, vagy a település központjában vannak, átlagosabbnál magasabb a közmű- vesítettségi fokuk, illetve, ha mindezek ellenkezője érvényes rájuk. Ezen túl növekedhet az adóteher 10—25 százalékkal, illetve csökkenhet 10—40 százalékkal az építmény jellegétől, a felhasznált építőanyag értékétől függően. A fentiekből is kitűnik, hogy az adó konkrét megállapításával földrajzi értelemben is számtalan adóhatár jön létre. A leglényegesebbeket, amelyekre mindez épül, a rendeletben meghatározott alapadó jelöli ki a települések jellege és az ingatlanok alapterülete kombinációjában. A település jellege szerint az első csoportba tartoznak: Budapest és a kiemelt gyógy- és üdülőhellyel rendelkező városok, illetve községek. A második csoportba a városok s az egyéb gyógy- és üdülőhellyel rendelkező települések. A harmadik csoportba az előbbiek közé nem tartozó többi település. Az ingatlan alapterülete szerinti kategóriák: 40 és 80 négyzetméter között, 80 négyzetméter felett. Az adó minimuma 500 forint. Ezek szerint egy kiemelt, országos jelentőségű üdülőhelyen 40 négyzetméter alapterületet meg nem haladó ingatlan adója négyzetméterenként 30 Ft, de legalább 500; 40 és 80 négyzetméter közötti építményé 1200 forint plusz a 40 négyzetmétert meghaladó területre négyzetméterenként 60 forint; 80 négyzetméter feletti alapterületű ingatlané 3600 forint plusz a 80 négyzet- méter feletti alapterület utáni 120 forint négyzetméterenként. Városokban, egyéb gyógy- és üdülőhelyeken az előbbivel azonos alapterületi kategóriánként az adó a következőképpen alakul: 20 Ft négyzetméterenként, de minimum 500 Ft; 800 Ft plusz a 40 négyzetméter feletti rész után 40 forint négyzetméterenként; 2400 Ft plusz a 80 négyzetméter feletti részre négyzetméterenként 100 Ft. Egyéb településeknél a 40 négyzetmétert meg nem haladó építményekre 500 forint az adó, a következő kategóriákban 500 Ft plusz a 40 négyzetmétert meghaladó rész után 20 Ft négyzetméterenként; illetve 1300 forint, plusz a 80 négyzetmétert meghaladó alapterületre 50 Ft négyzet- méterenként. Az első településkategóriába tartozik Baranyában jogszabály szerint Orfű, Abaliget, Harkány, illetve Pécs egyes, szűkén, helyrajzi szám alapján behatárolt területe a Tettye környékén. Más, hivatalosan is elismert üdülőhelye jelenleg nincs megyénknek, bár a jövőben megpályázni tervezi az egyszerű, tehát nem kiemelt üdülőhelyi rangot. Az új adó megyénkben a múlt évi felmérés szerint mintegy 7000 ingatlant érint, több mint ötven százalékuk hétvégi ház. Ez a szám azonban minden bizonnyal jelentősen növekedni fog. Megszűnt ugyanis a zártkerti épületek feltétlen adómentessége. Ezután az adókötelességről az dönt, hogy az épület valóban mezőgazda- sági művelési célt szolgál-e, vagy tényleges használata, külső-belső kialakítása alapján már üdülőnek számít-e. D. I. Herendi söröskorsók Japánba Japán megrendelésre különleges söröskorsókat készít a Herendi Porcelán- gyár. A Kirin Sörgyár száz éves jubileumára rendelték a számozott, a festők kézjegyével ellátott korsókat, amelyekből a szerződés szerint a kiválasztott mintával és formával csupán 700 darab készülhet, s ezt követően a mintát meq kell semmisíteni. A választást rendkívül alapos tervező munka és zsűrizés előzte meg. A heren- diek 50 változatot ajánlottak. ezek őzül a japánok tetszését leginkább az úgynevezett Rotschild mintával készített változat nyerte meg, amelyen a hófehér porcelánt színes, kézzel festet -madarak díszítik. Készülnek a süllőfészkek A balatoni halászok az idén is több ezer mesterséges süllőfészket készítenek. A megfelelő ívóhelyet kereső halak gyakran veszik igénybe ezeket a felkínált nászágyakat, s a mesterséges fészkeken könnyűszerrel szállítják az ikrákat a keltető állomásra. A balatonudvari telep medencéiben kikelt ivadékokat már megerősödve, a csendesebb öblökben bocsátják útjukra. Ez a hosz- szú évek óta végzett, következetes munka seqített ahhoz, hogy a Balaton reprezentatív halfaja, a foqassüllő kiheverte a régebbi halpusztulások veszteségeit és a törzsállomány megújulásra, fejlődésre képes. Tervpályázat a fenékpusztai kiskastély hasznosítására Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, valamint az idegenforgalom és a műemlékvédelem fejlesztésében érintett országos és helyi szervezetek közös pályázatot hirdettek a Keszthely melletti fenékpusztai műemlék kiskastély és a hozzátartozó majorépületek idegenforgalmi hasznosítására, rendezésére és fejlesztésére. A pályázat célja, hogy a Festetics hitbizomány hajdani híres ménesének fenékpusztai műemlék majorságában a balatonparti üdülés és lovassport rangos központját hozzák létre. A kolbászok, szalámik, hurkák, disznósajtok, sonkák, szalonnák pirulva lógnak a sötétbarna rudakon, a gomolygó füst ölelésében. A látvány ínycsiklandozó, de nincs sok idő a gyönyörködésre, mert az ember szeme pillanatok alatt könnybelábad. A pécsi Tolbuhin úti ház udvarában működő húsfüstölő talán a legrégebbi a megyében. A tulajdonos, Remezni- csek Ferenc mondja, a szülei már több mint hét évtizeddel ezelőtt is vállaltak füstölést télidőben, így ő már gyerekkorában beletanult e nagy figyelmet igénylő munkába. Hosszú ideig a feleségével közösen folytatták ezt a „mesterséget". — Ahhoz, hogy jó legyen a füstölés az a legfontosabb, hogy jó minőségű legyen a töltelékáru. Mert, ha nincs megfelelően megtöltve a kolbász és a szalámi, vagy nem préselték ki kellőképpen a disznósajtot, akkor ezt a hibát a füstölés már nem tudja helyrehozni, biztos, hogy megrom- lanak. Persze a füstölésen is sok múlik. — A füstölésnél mi a lényeg? — A megfelelő huzat —, válaszolja azonnal. — A füstnek cserélődnie, mozognia keil, s ez huzat nélkül nem megy. A mi füstölőnk kívülről fűthető, így az kizárt, hogy a meleg közveltenül érje a tölteléket, a füst csatornán keresztül jut a kamrába, s a kéményeken távozhat is. A füstölőben 16—18 fokos melegnek kell lenni, s fontos, hogy a kolbászok, sonkák ne érjenek egymáshoz. Remeznicse'k Ferenc és felesége idősek, így füstölőjüket bérbeadják, most Bor László a bérlő. — A füstölési idény tavaszig tart, de a legtöbben december 15 és január 15 között jönnek, hagyományosan ez a disznóvágások ideje, főleg a karácsony előtti napokban. Mit tudok tanácsolni? Azon túl, amit a Feri bácsi mondott ■még azt, hogy a stifoldereket kengyelezzék meg, azaz ne csak a végére tegyenek hurkot, hisz csak az nem bírja el a súlyt. A húsfüstölés szabadáras, de például a kolbász kilóját 7-9 forintért füstölik a megyében, tehát az árak között nincs nagy különbség. A megyei KIOSZ tájékoztatása szerint Baranyában tizenegy húsfüstölő működik engedéllyel, valamennyi Pécsett. Persze ez nem azt jelenti, hogy engedély nélkül a városokban, községekben nem füstölnek húst. Ezt a feltételezést igazolja, hogy ilyen jellegű szolgáltatás hiányára nincs panasz. Tehát ilyen-olyan módon a házilag készített töltelékáruk, húsok füstre kerülnek. R. N. □ I □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ A SZIGETVÁRI „ZRÍNYI” MG. TERMELŐSZÖVETKEZET munkatársat keres belső ellenőri munkakör betöltésére az alábbi feltételekkel: KÖVETELMÉNY: • szakirányú felsőfokú szakképzettség • 3—5 éves szakmai gyakorlat FIZETÉS: megegyezés szerint a 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet alapján. A jelentkezést írásban kérjük eljuttatni a tsz elnökéhez, részletes önéletrajzzal és az eddigi munkatevékenységének megjelölésével. CÍM: „ZRÍNYI” MG. TERMELŐSZÖVETKEZET 7901 SZIGETVÁR, HOBOLI ÚT 1. □ E □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ Lehanyatlott a török félhold Idén emlékezünk meg a 300. évfordulóról „Alkalmasabb volt arra, hogy aranyat gyűjtsön, mintsem katonai tisztséget lásson el” — írta hajdan Istvánffy Miklós „A magyarok története” című históriájában Székely Lukácsról, a török hódoltság előtti Pécs utolsó várkapitányáról. A kapitány ugyanis sürgős családi, üzleti ügyeire hivatkozva szabadságoltatta magát, noha akkor már setjhető volt, hogy Szulejmán szultán hada ezúttal hódoltatási szándékkal támad a városra. Pécsett egy stájer gyalogezred és egy magyar huszárezred őrizte. Amikor komolyra fordult a helyzet Siklós eleste után, valamennyien kapitányuk példáját követve, elsomfordáltak az őrizetükre bízott városból és várból. Szulejmán szultán 1543. július 20-án ostrom nélkül foglalhatta el Dél-Dunántúl már akkor is legjelentősebb, s virágzó gazdaságúnak ismert városát. A török félhold ezek után 143 évig tündökölhetett, szinte háborítatlanul Pécs felett. Há- romszázhuszonkét éve Zrínyi Miklós Dráva menti hadjárata során ugyan Pécs városát is elfoglalta, 1664. január 29-én de a várat nem tudta bevenni. Pécs török hódoltságának 143-ik évét kezdte meg, amikor kerek háromszáz évvel ezelőtt Bécsben a császári haditanácsban kezdett megfogalmazódni egy olyan terv, amely többek között a legnagyobb baranyai város visszafoglalását is célul tűzte ki. Lotharingiai Károly fővezér által készített haditerv szerint az összes hadsereget Buda visszafoglalására koncentrálták volna. Ezt megelőzően azonban már télen, vagy kora tavasszal el akarták foglalni az eszéki Dráva hidat. Pécs visszahódítása nélkül ez a hadművelet aligha lett volna megvalósítható. A fővezér riválisai más haditervet készítettek, amely szerint Buda előtt Fehérvárt és Egert szándékoztak visszafoglalni. De ennek a tervnek is fontos részét képezte a törökök eszéki hídjának megszerzése, ugyancsak szükségképpen Pécs érintésével. A vita hosszú ideig eldöntetlen maradt a marakodó vezérek között, s I. Lipót császár sem tudott elhatározásra jutni: még májusban sem volt elfogadott haditerve a keresztény seregnek. Addigra azonban a törökök már megerősítették Eszéket és dél-baranyai bázisaikat Végül csak Buda ellen indítottak koncentrált támadást a keresztény seregek, csak annak szeptember 2-i elfoglalása után fordultak délre. Bádeni Lajos csapatai Barcson egyesültek a horvátországi sereggel, onnan indultak Pécs elfoglalására, ami négy napi tüzérségi ostrom után 1686. október 22-én sikerült. A törökök nem várták be a gyalogsági rohamot: feladták Pécset. Nyolc nappal később Siklós is felszabadult az ugyancsak 143 évig tartó török uralom alól. Mindkét ősi baranyai város Budával, Pesttel, Szegeddel, Kaposvárral együtt — idén emlékezhet meg a török uralom alóli felszabadításának 300-ik évfordulójáról.
