Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-03 / 2. szám

1986. január 3., péntek Dunántúlt napló 3 Menedzsereknek, műszakiaknak, számítógépeseknek Üj lapok a megújhodásért Szennyvíztisztítási program nyolc kiemelt városban Impulzus — Verseny és Vállalkozás — Csip Mikrovilág Az újságárus standokon fel­tűnő új lapok, folyóiratok is jelzik — közvetve — napjaink gazdasági, társadalmi átrende­ződésének — reméljük: megúju­lásának — folyamatát. Bízunk benne, mind több impulzust ad ehhez a gazdasági életben bővülő verseny és vállalkozás, aminek áldásos hatását meg- érezzük a mikrovilágban is. Ezzel egyben elárultuk: a jel­zőit három, viszonylag nagy példányszámú, az olvasóközön­ség széles rétegeinek érdeklő­désére számító kiadvány röpke bemutatására vállalkozunk. Nagyjából ugyanazokat kér­deztük mindhárom szerkesztő­től: mik az indulás — jó vagy rossz — tapasztalatai; vannak-e nehézségeik, milyen változtatá­sokat terveznek; mi lesz a kö­vetkező számban? o Impulzus (az MTESZ lapja) Szentgyörgyi Tibor főszerkesz­tő: — A lappal a műszaki-tech­nikai kultúra fejlődését, javí­tását szeretnénk előmozdítani oly módon, hogy sokféle for­mában serkentjük erre a mű­szaki értelmiséget, hiszen nekik kulcsszerepük van a népgaz­dasági feladatok megoldásá­ban. Ezt szolgálja, más-más ol­dalról, számos rovatunk, ame­lyek közül most hármat emelek ki. Az innováció címűben hírül adjuk, ami sikerült, illetve ke­ressük, mi miért nem sikerült, mi fékezi a fejlesztés, újítás menetét. Sok olvasónk találta érdekesnek a Kilátó című ösz- szeállítást, amely külföldi, be­vált technikai újdonságok iránt ébresztgeti a kedvet. Adatban­kok, információs központok szakembereinek háromszor, négyszer ennyi anyagából tö- mörítjük, válogatjuk. Fórum cí­mű rovatunkban mintegy elő­tanulmányokat közlünk a fiatal műszakiak sorsával, helyzetével foglalkozó, várhatóan január­ban megrendezendő országos tanácskozáshoz. A lap megje­lenése, nyomása tényleg nem vonzó, de ez is a lényegre mu­tat: szürkesége, sajnos, kifejezi a műszaki értelmiség helyzetét. Következő számunkban soroza­tot indítunk a műszaki jellegű szabadidős tevékenységekről, s a folytatódó számítógépes sakkrovat mellett a Go-játék- nak is rovatot nyitunk. Ennek a japán, a sakkhoz hasonló, kombinatív, elmélyült gondol­kodást kívánó szellemi sport­nak egyre több híve van Euró­pában — és hazánkban is, amely rangos helyen áll az európai mezőnyben. o Verseny és Vállalkozás (az MKK kéthavonta megjelenő fo­lyóirata), Breitner Miklós fő­szerkesztő-helyettes :- A vezetőknek, elsősorban az úgynevezett menedzser típu­sú vezetőknek szánjuk a maga­zinszerű, szándékunk szerint tartalmilag, grafikailag, sőt árban is igényes lapot. Mond­hatnám úgy is: a potenciális, „második-harmadikvonal beli” vezetőrétegnek, akik kitűnnek hajlékonyságukkal, rugalmas­ságukkal és azzal, hogy képe­sek végigvinni a jó elképzelé­seket, ötleteket. Korántsem va­gyunk elégedettek. Tartalom­ban és formában is javulni szeretnénk; ebben csak meg­erősít minket az, hogy a vissz­hang kedvező, s a kezdeti 3-4 ezres példányszám is már a következő számban ötezerre emelkedik. Az MKK-val együtt feladatunknak tekintjük a ve­zetői érdekvédelmet is; hangot szeretnénk adni például a ve­zetők dotálásával kapcsolatos kérdéseknek. Alaposan, esetta- nulmányszerűen is foglalkozunk az új vállalati, illetve vállalko­zási formákkal, a vegyesválla­latok, lízingek, az újdonságok, a jogi szabályozás gondjaival, vagy például azzal, milyen a mozgástere a kisebb, nem „monopolhelyzetű" cégeknek. Következő, várhatóan január­ban megjelenő számunkban to­vább vizsgálunk egy-egy jelleg­zetes vezetői magatartást, s például megkérdezzük egy nagyüzemünk vezetőit arról, mi az oka az üzem tender-veszté­seinek. Több tényszerűen elem­ző, oknyomó riportot is sze­retnénk közölni . .. o Az októberben először meg­jelent Csip Mikrovilágot a DN már jóval korábban bemutatta. Már csak ezért is szívesen hal­lottuk Rados Péter felelős szer­kesztőtől a Delta Szaklapki­adónál napvilágot látott szá­mítástechnikai hírlap fogadta­tásának tényadatait: — Hivatalos adatok szerint a lap a fővárosban napok alatt elfogyott, Pécsett is alig ma­radt belőle néhány az utcán, így az első harmincezres pél­dányszám a rövidesen utcára kerülő másodikkal 45 000-re nő. Ezt jobb, szebb tördeléssel, valóban közérdeklődésre szá­mot tartó olvasnivalóval igyek­szik megszolgálni a „két és fél” személyes szerkesztőség, amely egyébként csak a napokban talált végleges elhelyezésre. — Milyen újdonságokkal ruk­koltok elő? — Továbbra is célunk nép­szerűén szólni a számítástech­nikáról nem csak, sőt, nem is elsősorban a szakembereknek, hanem a minden „rendű, ran­gú” érdeklődőknek, Bemutatjuk például a Commodore-cég leg­újabb, AMIGA nevű gépét, amit majd csak tavasszal állí­tanak ki; Páris György vezér- igazgató szól arról, mi a jö­vője a számítástechnika iskolai oktatásának; elmondjuk, hol lehet hazánkban vásárolni jó gépet, olcsón. Rengeteg olva­sói levél dicséri program-mel­lékletünket, de ezek nehezen olvashatók — segíteni fogunk rajta. Folytatódik a „Folyama­tos jövő” és a képregény: egy magyar villamosmérnök a „ja­pán szemfényvesztés"-ről szá­mol be, Szokolay Sándor zene­szerző a komputerkompozíciók­ról, Sztevanovity Zorán arról, miért kedveli a számítógépe­ket ... — Kaphatnánk előleget a sztorikból? — Interjút készítünk egy ti­Tyukfarmok a Szovjetunióba Tojástermelő tyúkok tartá­sához újabb 200 komplett be­rendezést és hozzá tartozó al­katrészeket adott el a KOMPLEX Külkereskedelmi Vál­lalat legnagyobb partnerének, a szovjet Traktorexport Külke­reskedelmi Egyesülésnek. Az üzletkötés értéke meghaladja az 54 millió rubelt, s ezzel a nagyértékű megrendeléssel a szovjet vállalat lekötötte a Rába-gyár mosonmagyaróvári üzeme gyártókapacitásának jelentős részét. A KOMPLEX immár két év­tizede rendszeresen szállít tyúktartó telepeket, farmokat a Szovjetunió 16 köztársaságá­ba, s a telepeken összesen 112 millió boromfit nevelhet­nek. így jelenleg a szovjet fo­gyasztóhoz kerülő minden ne­gyedik tojást ezekről a tele­pekről szállítják. A magyar baromfifarmok 30 ezer—120 ezer férőhelyesek, a ketrecek­hez korszerű, gépi vezérlésű etetők és itatok tartoznak, automata vezérli a tojások összegyűjtését éppúgy, mint a fűtést és a szellőztetést. zenöt éves angol fiatalemberrel, aki megnyert egy világméretű történelmi játékprogramot és 25 ezer fontot kapott érte. Leg­alább ekkora sikert ért el egy magyar egyetemista . .. Egy angol cég ugyanis 300 progra­mozónak küldte el programjait, hogy ezek védelméről, „sebez­hetőségéről” képet kapjon. Fiatal honfitársunk egyike volt annak a háromnak, aki a nem­zetközi mezőnyben a legjobb „programtörőnek” bizonyult. Jutalma egy londoni ünnepé­lyes vacsora lett volna, termé­szetesen repülőjeggyel. A kö­vetkező Mikrovilágból a Du­nántúli Napló olvasói is meg­tudhatják, fiatal barátunk miért vacsorázott aznap este mégis az egyetemi menzán ... Varga J. A népgazdaság idei terve a környezetvédelmi és vízgazdál­kodási feladatok sorában hangsúlyozza: fokozni keli a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni nyolc ki­csiéi: város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Mis­kolc, Debrecen és Pécs ez a nyolc kiemelt település, s szennyvíztisztítási gondjaik megoldását a központi erőfor­rásokból erre a célra kapott anyagi eszközökkel segíti az OVH: 1986-ban csaknem 200 millió forintot fordíthat e víz­minőségvédelmi programok előkészítésére, kidolgozására, néhol már a kivitelezés meg­kezdésére. A hetedik ötéves tervben elvégzendő munkála­tok értéke elérheti a két és fél milliárd forintot. E települé­sek nagyrészében a fejlesz­tési programok egy ötéves tervnél nagyobb távlatot fog­nak át. Ezért a műszaki terve­zésben nagy gondot fordíta­nak olyan ésszerű és gazdasá­gos megoldások kidolgozásá­ra, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket jobban hasznosítsák, s ebben a terv­időszakban az előirányzatnál gazdagabb műszaki programot valósítsanak meg. Győr, Komárom és Eszter­gom szennyvíztisztítási prog­ramja a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszerrel szoros össze­függésben valósul meg a kör­nyezet és a Duna vízminősé­gének védelmében. Az idén készítik el Győrött azokat a terveket, amelyek sze­rint az összegyűjtött városi szennyvizeket a leendő napi 120 ezer köbméteres teljesít­ményű szennyvíztisztító telep helyére, s onnan a Dunába vezetik. Komáromnál napi hat­ezer, Esztergomnál 12 ezer köbméteres szennyvíztisztító te­lepet terveznek létrehozni. Miskolc szennyvíztisztító te­lepén napi 35 ezer köbméter teljesítményű biológiai tisztí­tóművet építenek fel, s egyút­tal előkészítik ennek ikerlétesít­ményét, az ugyancsak 35 ezer köbméteres biológiai telep munkálatait. Hasonló iker bio­lógiai tisztítómű egyik fele épül fel napi 20 ezer köbmé­teres kapacitással Debrecen­ben, s ha jól gazdálkodnak az anyagi erőforrásokkal, akkor másik felének nagyrésze is el­készülhet. Pécsett az idén kez­dik meg egy új, napi 80 ezer köbméteres mechanikai szenny­víztisztítómű építését, de a nagy létesítmény egy részének befejező munkái áthúzódnak a következő tervidőszakra is. Örök félhomályban? Társadalmi segítség egy idős házaspárnak Külső tatarozásra is szOksig lesz N yugotszenterzsébet a 6-os főközlekedési út­tól tán hat kilométerre esik — mégis megérintette az elmúlás szele. Lassan elörege­dett a lakossága. A fiatalok Nagypeterden, Szigetváron, Szentlőrincen és Pécsett tele­pedtek le. Az otthon maradó férfiaknak a nagypeterdi Egyetértés Tsz, a Szigetvári Konzervgyár és Cipőgyár ad munkát. Az asszonyok állato­kat nevelnek. Sok az elhagyott ház. Egyedül a szőlőhegyi pin­céknek kerül új gazdájuk — pécsiek és szigetváriak vásá­rolják meg. * A domboldalon egy idős házaspár él már negyven éve, Egerszegi Károly és a felesége. Károly bácsi a termelőszö­vetkezetben dolgozott, Rozi né­ni fiatal korától háztartásbeli volt. Gyerek nélkül öregedtek meg. Az évek változásai nem érintették őket: ugyanabban a tenyérnyi ablakos, szobakony- hás házikóban élnek, mint fia­tal korukban. A vályogból épült házacska már évekkel ezelőtt megrokkant. A DÉDÁSZ kirendeltségének dolgozói nem vállalva a felelősséget, hogy rászakadhat a vezeték a ház lakóira — inkább kikapcsol­ták a villaijyt. A két öreg em­ber így a tyúkokkal kelt és fe­küdt, petróleumlámpával vilá­gított. Károly bácsinak minden hó­napban 2091 forint nyugdíjat és 132 forint tanácsi nyugdíj­kiegészítést hoz a postás. Eb­ből Rozi néni a háztartásra 1000 forintot kap. A többi Károly bácsi zsebpénze, aki szívesen tér be nap mint nap a kocsmába egy-egy féldeci­re. Ha fogytán a pénze, al­kalmi munkát vállal. Rozi néni kevéssel is beéri: van egy ker- tecskéje, amit a termelőszö­vetkezettől bérel, ott megter­meli a zöldségfélét, az apró­jószágnak a kukoricát. Évekkel ezelőtt a nagypeter­di tanács már felajánlotta az idős házaspárnak, hogy in­gyen egy jobb lakáshoz juttat­ja őket, de mindketten aláír­tak egy papírt, hogy nem akarnak kiköltözni. Az idei választások után a két új tanácstag — Wiener Jenő és Aracs Jenő — felhívta a nagypeterdi tanács új elnö­kének, dr. Tárnái Zsoltnénak a figyelmét az életveszélyes kö­rülmények között élő Egersze- g.j házaspárra. Az ismételten felajánlott tanácsi lakást me­gint visszautasította a két öreg ember. * A november eleji esőzések azonban intézkedést követel­tek — a vályogfalat feláztat­ták, majd az utána következő fagy megrepesztette a fala­kat. A nagypeterdi tanács szük­séglakásként felajánlotta a volt tápszerraktár helyiséget. Az átalakítást a termelőszövet­kezet ingyen vállalta. Novem­ber 26-ra végeztek a kőműve­sek. Mondhatni épp a leg­jobb időben, mert Egerszegi- ék háza e nap reggelén rok­kant meg — kidőlt a konyha és a szoba fala, melyre ráro­gyott a tető egy része. Az életveszélyes épületből a falu­beliek költöztették ki a házas­párt. Dr. Tornai Zsoltné tanácsel­nökkel és Wiener Jenő tanács­taggal látogattuk meg új ott­honukban Egerszegiéket. Ká­roly bácsi akkor is a falut jár­ta. Rozi néni meg sírva em­legette saját házukat, és kö- szöngette a falubeliek segítő­készségét. Lakásuk a gyors munka nyomait tükrözi: a ki­csi konyha cementlapos, a szoba betonos. A mennyezetet furnérlemezzel fedték le. A szoba fala még nem száradt ki. A meszelés is épp hogy megvolt. A bútorok kopottak, öregek. Két szekrény, egy ágy. egy sezlon, egy asztal két székkel — ez a szoba beren­dezése. A konyhában asztal két székkel, egy üvegnélküli konyhaszekrény és egy ágy áll a tűzhely szomszédságá­ban. Ez fűti be a két helyisé­get. Rozi néni csak a Szokol zsebrádiójára büszke. Azt fél­tette, takargatta egész költöz­ködése alatt. Ugyancsak öröm­mel mutogatta azt az üveg kólát is — most ivott életé­ben először —, amit valaki a segítők közül hagyott neki. Jobb mint a víz! — mondta minduntalan. Egy kis kerítést, udvart és a kúthoz vezető lépcsőt kért a tanácselnöktől. Aztán a kézimunkájával büsz­kélkedett: előnyomott térítő­két varr ki és néhány forintért eladja Szigetváron vagy Pé­csett. Titokban súgta meg, hogy minden vágya egy kis tévé — már látott olyat a szomszédoknál. Mosógépe, hű­tőszekrénye soha nem volt. Venni csak élelmet tud. Megnéztük a régi házukat is. A tenyérnyi ablakocskák szorosra zárva örök félhomály­ba burkolták a szobát, kony­hát. Mindkettő földes. A ház­tetőn és az oldalán moha zöl- dell. A kút messze volt — ne­hezen hordták a vizet. Földes szurdokon lehetett lejutni a faluba. Most a falu közepén kap­tak helyet: víz, villany és kút van az udvarban. Közel a bolt és szomszédok is van­nak. A tanács rendkívüli se­gélyt — kétezer forintot — utalt ki Egerszegi néninek: ezen ruhaneműt és a szüksé­ges konyhai felszerelést veszik meg számára. Tavasszal pe­dig a termelőszövetkezet kí­vülről is bevakolja a szükség- lakást, mely állandó otthonuk lesz. A Látva a szegényes, öreg, rogyadozó bútorokat, a nincs- telenségüket, arra gondoltunk, hogy talán máshonnét is kap­hatnának még egy kis segít­séget. Akinek akadna felesle­ges bútora, öreg, de még használható televíziója, hűtő- szekrénye és mosógépe — ne .dobja el, hanem juttassa el a két magányos idős ember­nek. Ez ügyben a nagypeterdi tanácsot lehet megkeresni... Adóm Erika Ilyen az összeomlott régi ház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents