Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-10 / 338. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio XLII. évfolyam, 338. szám 1985. december 10., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja o A tartalomból: Tekintélyt teljesítmény ütemes fejlesztés a Vasas Ipari Szövetkezetben (3. oldal) od (3. oldal) Szavaz az olvasó (8. oldal) Lázár György Jugoszláviába látogat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Milka Planinc- nak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saságba utazik. Sarlós István Varsóban Sarlós István, az országgyű­lés elnöke, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja Roman Ma- linowskinak, a lengyel szejm marsalljának meghívására hét­főn hivatalos, baráti látoga­tásra Varsóba utazott. Sarlós István búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Jerzy Zielinski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Magyar—lengyel parlamenti tárgyalások kezdődtek hétfőn. A megbeszélésen a két par­lamenti elnök tájékoztatta egy­mást országa belső helyzetéről, az időszerű feladatokról, az or­szággyűlés és a szejm tevékeny­ségéről, továbbá eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet­ről is. Sarlós István később találko­zott Tadeusz Porebskivel, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, aki a LEMP képviselőcsoportját vezeti a szejmben. A nyári hazai és az őszi len­gyel választások után először találkoznak hivatalosan a két parlament vezetői, s a szejm novemberben megválasztott új vezetői a magyar vendégek sze­mélyében fogadják az első kül­földi parlamenti küldöttséget. Sarlós Istvánt hétfőn fogadta Zbigniew Messner, a LEMP PB tagja, a lengyel minisztertanács elnöke is. Jaruzelski— Brandt találkozó Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, államelnök hétfőn találkozott Willy Brandttal, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacio- nálé elnökével. Brandt a len­gyel—nyugatnémet kapcsolatok háború utáni normalizálásáról szóló 1970-es szerződés aláírá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból látogatott Varsóba. A szerződést, mint kancellár, ő írta alá az NSZK részéről. Az NSZK ebben ismerte el a má­sodik világháború után kiala­kult új határokat, ami az egyik feltétele volt az európai enyhü­lésnek a hetvenes években. Olteanu Moszkvában A szovjet kormány meghívá­sára hétfőn hivatalos baráti lá­togatásra Moszkvába érkezett Constantin Olteanu vezérezre­des, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, xomán nemzetvédelmi miniszter. Kedvezőbb feltételek a tejtermeléshez Segít az ipar: 6000 forint kis­termelőknek fejőgépvásárláshoz A tanács és a tsz támogatásával Hitel üszőbeállításra, 1986-tól magasabb tejpénz Az avatóünnepség résztvevői az új könyvtarban Borjúd község új könyvtára Több olvasóréteg ellátását teszi lehetővé 200 letéti könyv, német nyelven Új, összevont könyvtár lé­tesült ismét egy baranyai falu­ban, ezúttal Borjádon, huszon­hatra szaporítva az olyan in­tézmények számát, amelyek­ben együtt található az iskolai és a közművelődési könyvtár. Borjádon egy régi iskolaépüle­tet újított fel 200 000 forint ér­tékben erre a célra Boly nagy­község Közös Tanácsa, és vá­sárolt könyvtári berendezést 51 000 forintért. A borjádi tsz 10 000 forinttal és élőmunká­val járult hozzá az új intéz­mény megszületéséhez. Zene- hallgatásra, nyelvtanulásra használható hangtechnikai be­rendezés is került ide — hét, nemzetiséglakta község össze­vont könyvtárában alakít ki most ilyent a Baranya Me­gyei Könyvtár az Országos Kulturális Alap támogatásával. Dr. Román Lászlóné, a Ba­ranya Megyei Könyvtár igaz­gatója avatta fel Botjád köz­ség új, összevont könyvtárát. Az avatáson ott voltak Boly, Borjád párt-, tanácsi, iskolai és tsz vezetői, továbbá a Mo­hács városi kulturális irányítás és könyvtárügy képviselői. Dr. Román Lászlóné arról beszélt, hogy az összevont könyvtár kü­lönösen a kis falvakban tesz jó szolgálatot. Az ilyen típusú intézményben több olvasóré­teg ellátása válik lehetővé. A tanítást követő órákban az is­kolások kölcsönözhetnek, a környező falvakból bejáró gye­rekek is. Könyvtári órákat, ma­gyarórákat lehet tartani az új intézményben. Borjádon erre a könyvtár berendezése is alkal­mat ad. Egyúttal a lakóhelyi gyermekkönyvtár feladatait is ellátja az ilyen típusú intéz­mény, amelyben a gyerekek már iskoláskorban megtanul­ják, megszokják a könyvtár rendszeres használatát, s re­mélhetőleg felnőttkorukban is látogatói maradnak. Az össze­vont könyvtárak, így a borjádi is számít a felnőttolvasókra, hiszen megtalálható itt az alapvető köteteket magába foglaló kézikönyvtári anyag, a szépirodalom és a szakiro­dalom. Kölcsönzésnek, hely- benolvasásnak, gyermekfoglal­kozások, író—olvasó találkozók színhelyének is otthona lehet és kell hogy legyen az új, borjádi könyvtár. Ezen túl a különféle tájékoztatásnak is helye ma az ilyenfajta intéz­mény. Az iskolai és a lakóterületi könyvtár összevonásával 57,4 négyzetméteren 5000 kötetet forgathatnak most a borjádi olvasók. A korábbi mostoha körülményekhez képest igen kellemes, modern, szépen be­rendezett könyvtárhelyiség vár­ja őket. Tekintettel a község lakóinak mintegy 45 százalé­kát kitevő német nemzetiség­re, 200 német nyelvű letéti kö­tetről is gondoskodik a megyei könytár német báziskönyvtára. Az ellátás egyébként Boly nagyközség könyvtárának fel­adata. Borjádon az iskola fel­újításával párhuzamosan, az iskola épületeinek közvetlen szomszédságában, a faluköz­pontban létesült most az új könyvtár. Annak eredménye­ként, hogy Boly nagyközség ve: zetői és a borjádi lakosok megértették, az iskola mellett a könyvtár elmaradhatatlan in­tézménye a kulturális alapel­látásnak. G. O. üszők a sásdi termelőszövetkezetben Figyelmeztető adat, hogy mind Baranya megyében, mind orszá­gosan várhatóan mintegy 3 százalékkal csökken a tavalyihoz ké­pest a lej termelése és felvásárlása. Míg a hetvenes évek elejétől a szabályozók; a támogatások előnyös változása, a tejprémium bevezetése jelentős lendületet adott az ágazatnak, addig nap­jainkra a támogatások fokozatos csökkentésével a termelési kedv visszaesését kell tapasztalnunk. nészeti telepek rekonstrukció­jához 30 százalékról 50-re nő az állami támogatás, és az ilyen beruházások után nem kell felhalmozási adót fizetniük a gazdaságoknak. A tejipar, tekintve, hogy nem kevésbé érdekelt a rendelke­zésére álló tejmennyiség növe­kedésében, szintén segítő intéz­kedéseket hozott. A létszámnö­vekedésért felvehető hitel ka­matának visszafizetését teljes mértékben átvállalja a mező- gazdasági nagyüzemektől a többlettej értékesítés fejében. A háztáji és kisegítő gazdaságok­ban folyó, ma még jelentős tej­termelést is élénkíteni, vagy legalábbis szinten tartani kí­vánják, a kisgazdaságok részé­re fejőgép vásárlásához 6000 forinttal járulnak hozzá. Ezzel a nagyüzemek lehetőségét is növelik arra, hogy állataik egy részét — hely hiányában — a kisgazdaságokba kihelyezhes­sék. — Megyénkben az intézkedé­sek hatása máris érezhető, mert a hitelakció két hónappal ez­előtti megindulása óta 11 nagy­üzem összesen 825 tejtermelő tehénlétszám növelésére kötött szerződést, vállalva ezzel évi mintegy 3 millió liter többlet­tej termelését — tájékoztat Ba­logh János, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat főmérnöke. Balog N. A termelés visszaesése nem a tejhozamok, hanem a tehénlét­szám csökkenésével okolható. A mezőgazdasági nagyüzemek tartási, technológiai, munkaerő­gondokra és a gazdaságosság jelentős visszaesésére hivatkoz­va több helyütt jelentősen csök­kentették, néhol pedig teljesen megszüntették tejtermelő szarvas marha-állományukat. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a Pénz­ügyminisztériummal karöltve ép­pen ezeken a nehézségeken kíván enyhíteni. Legfontosabb, hogy a tejelő létszám csökke­nésének megakadályozására a nagyüzemeknek új üszők beállí­tásához kedvező hiteit biztosít­sanak, melynek törlesztését a felvét utáni második évben kell megkezdeni, és annak tel­jes összegét 4—6 év alatt kell visszafizetni. Igen előnyös, hogy a visszafizetést az árbevételből lehet teljesíteni, és az egész ügylet a régitől eltérő módon a beruházási pénzeszközöket érin­tetlenül hagyja. A létszámnöve­lés történhet a nagyüzemek sa­ját üszőállományból és vásár­lásból egyaránt. A hitelakción túl más eszkö­zökkel is élénkíteni kívánja a tejtermelést a kormányzat. így például 1986. január 1-től az eddigi 2 forint helyett 2 forint 90 fillér támogatást kapnak 1 liter tejre az üzemek. A tehe­Fotó; Erb János ii Magyar UNESCO Bizottság közgyűlésé A Magyar UNESCO Bi­zottság hétfőn közgyűlést tartott a Néprajzi Múzeum dísztermében. Mód Péter, a bizottság elnöke nyitotta meg az ülést, majd beszámolt az UNESCO-közgyűlés XXIII. ülésszakáról, amelyet az idén október—november­ben rendeztek meg Szó­fiában. Ezután Rátkai Fe­renc művelődési miniszter- helyettes a közelmúltban befejeződött Budapesti Kulturális Fórum munkájá­ról tájékoztatta a résztve­vőket. Salgó Lászlóné, a bizottság főtitkára át­tekintést adott a bizottság idei tevékenységéről, majd az 1986. év főbb felada­tait ismertette. A jövő évi rendezvények közül ki­emelte az UNESCO meg­alakulásának 40. évfor­dulója alkalmából rende­zendő ünnepi közgyűlést, valamint az UNESCO Nemzetközi Nevelésügyi Irodájának 40. konferen­ciáját, amelynek témája a középszintű oktatás lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents