Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-09 / 337. szám

Dunántúlt napló 1985. december 9., hétfő 19S6 filmjeiből 176 új, 10 felújított és 8 rövidfilmekből összeállított film kerül 1986-ban a kö- zönség elé: ezek közül 33 szovjet, 20-20 magyar és amerikai, 10—10 csehszlo­vák és olasz, 9 francia, 8 lengyel és 7 japán; további 26 országból pedig egy-két film. A közel kétszáz film kö­zött jócskán találunk olya­nokat, melyek nemzetközi vagy nemzeti fesztiválokon díjakat kaptak — 4 fő-, 10 nagy-, 1 Oscar- és 2 César- díjas film lesz látható jö­vőre, köztük olyanok, mint a Jöjj és lásd, a Narajama balladája, A part, a Dan­ton. A filmjegyz'e'tíró már megjelölte, mely filmeket kell feltétlenül megnéznie, ajánlom az olvasóknak is e listát: A cseh filmek közül Vera Cb/fy/ovótól az Egy faun megkésett délutánját és Ju- raj Herz Édes gondok című filmjét, a jugoszláv Mirza Idrizovictói A birsalma illa­Jöjj es lásd! Szexmisszió - AzártaHanság bizonyíl-ása - Szerelmi lázálom tát, a kínai Cen Fantól az A-Q hiteles történetét, a lengyel Kawalerovicz A fo­gadóját, Machulski Szex­misszióját, Zanussi A nyu­godt nap évét, s Wajda francia színekben készült Dantonját. A szovjet Jevgenyij Jev­tusenko Óvoda, Igor Talon- kin Zűrös hétvége, Elem Kli­mov Jöjj és lásd, és Kon- csalovszkij Amerikában for­gatott Mária szerelmei épp­úgy érdekesek lesznek, mint az amerikai Coppola: Te már nagykisfiú vagy, Woody Allen: Zelig, Altman: Pope- ye, Sam Peckinpah: Vad banda című filmje. Ameri­kai színekben készüli a nyugatnémet Wim Wenders' Piszkos ügy című filmje. honfitársai közül eddig is jelentősét alkotott Werner Herzog és Fassbinder — ■meg kell tehát nézni az Ahol a zöld hangyák ál­modnak és a Bolwieser cí­mű filmeket, hasonlóan Radványi Géza NSZK-ban készült Nem kell mindig ka­viárját. Jónak ígérkezik az angol Graeme Clifford: Francis-e, a Franciaországban készült Schlöndorl-film, a Swann szerelme, a Zarándokének című könyvből forgatott ja­pán Narajama balladája, az olasz Risi: Szerelmi láz- álomja, Bellocchio: IV. Hen­rikje, a Taviani fivérek Káosza, s a svéd Widerberg A mallorcai embere. Látható lesz Bruce Lee (A sárkány visszatér), Roger Moore, Farrah Fawcett, Burt Rynols és Sammy Davis Jr. (Ágyúgolyó futam), Roy Schneider és Malcolm Mc­Dowell (Kék villám), Gene Hackman (A Poszeidón-ka- tasztrófa), Harrison Ford és Kate Capshaw (Indiana Jones és a romlás templo­ma), Charlton Heston és Ava Gardner (Földrengés), Jessica Lange (Frances), Donald Sutherland és Faye Dunaway (Az ártatlanság bizonyítása), Nathalie De­lon (Azt mondják: baleset), Ornella Muti és Alain De­lon (Swann szerelme), Mar­cello Mastroianni és Ron y Schneider (Szerelmi láz­álom), Claudia Cardinale (IV. Henrik), Sophia Lőrén és Philippe Noiret (Auróra), Terence Hill és Bud Spen­cer (Nincs kettő négy nél­kül; s számtalan rajzfilmhős, köztük Donald kacsa.B. L. Piroska és a vámpír Drakula gróf válogatott rémtettei Piroska gyanútlanul sétálga­tott a Nagymamihoz, aztán rossz végük lett. Felfalta őket a farkas, nagyokat nyalva szája szélén. A gonosz boszorkány kedélyesen gyerekeket sütöge­tett kemencéjében, mígnem az agyafúrt Jancsi és Juliska őt égette el, a hétfejű sárkány va­lamennyi feje vérezve hullt a földre, a legkisebbik fiú pedig megdicsőült. Csak néhány pél­da a meseirodalom rémtettei­ből. Néhány olyan mozzanat, amelyen meg sem borzongunk, szemünk sem rebben. És akkor itt vannak az újko­ri szörnyek. A XX. századi me­sehősök. King-kong-tól az ET-ig Drakulától Frankensteinig. Utóbbi kettőről a nyolcvanas évek eleiéig majd háromszáz film készült, a Drakuláról szóló első mozi, 1921-es, magyar film volt. Nem véletlenül. Drakula a legenda szerint egy erdélyi főúr volt, aki mi­után elhalálozott, szellemként vissza-visszajárva hölgyek és gyermekek nyakán ejtett pi­cin« sohpket meanőtt metsző­fogaival, és vérüket eltávolítot­ta. A napokban ielent mea magyarul is Bram Stoker angol szerző regénye. Ez a fordula­tos, vértől csepegő naplóegyve­leg a század elején íródott, és úgy látszik a maayar olvasó a nyolcvanas évek közepén lett annyira érett, hogy anyanyel­vén is olvashatja. Drakula kegyetlen és követ­kezetes. Parancsolni tud az ál­latoknak, sokszor denevér alak­ban tapad a bársonyos nyakak­ra, és akitől vért vesz, megfer­tőződik maga is, és szintén vámpírkodni kezd. így aztán a könyv végére a szereplők között nyak érintetlenül nem marad, jó ismerősök esnek egymás nyakának, hogy aztán megany- nyi izgalom után meghalion Drakula, és visszatérjen minden a réqibe. A rossz elnyerte méltó büntetését, mint a mesé­ben. Szenteleky­napok A bácskai Szivácon a hét végén megtartották a vajdasá­gi hagyományos magyar iro­dalmi rendezvénysorozatot, a Szenteleky-napokat. Ez a sport egyidős századunkkal Büszke fejhordozású sport- galamb a budapesti magas­szálló keringő. Szárnycsapása mint a ragadozómadáré. Tar­tása idehaza hagyomány im­már a század eleje óta, főleg a fővárosban. A galambbarót dolgozók azért vállalják az ál­landó éjszakai műszakot, hogy minél többet lehessenek álla­taikkal. Pécsett a galamb- és kisál­lattenyésztő egyesület 18 fős röpszakosztályában nyolcán évente csaknem tíz alkalommal vesznek részt versenyen. A nem­zetközi a legrangosabb, amikor a pécsiek szabadkai és zombo- ri galambtartókkal mérik össze tudásukat. Kiderül, hogy a hosz- szú évek során sikerült-e ruti­nos versenyzőközösséggé össze­kovácsolni a galambóllományt. Az „összecsapások" alkalmá­val itthon tartózkodnak a te­nyésztők, mindenki a maga há­za felett reptet. Csupán a bí­rák kerekednek íel, nálunk ju­goszláv, kinn pécsi zsűri pon­toz. Nemrég a nemzetközi zsűri előtt a pécsi Nagy János 24 ke- ringőt hajtott meg. A falkából 14 galamb mindvégig zárt egy­ségben maradt több mint ezer méter magasságban, ahol 13 és fél órán át keringtek. Néha vitorláztak a légáramlatokra bízva magukat. A teljesítmény világrekordnak számít. A ga­lambraj az István utcai padlás­téri etetőből startolt, egyenle­tesen húzott fel 600—800 mé­terig, a röpmagasságig. Mind­végig tökéletesen tartotta a gömb vagy ovális repülési alak­zatot. A repülő állatok csapat- szellemére jellemző, hogy a le­maradó társukat felfelé hala­dás közben maguk közé terel­ték, hogy megvédjék a támadó karvajtól. Ezer méter felett ér­tek a tűnő magasságba és ezüstösen fénylő ponttá, vagy pontocskák halmazává zsugo­rodott össze a keringő madár­közösség és ekkor hol látszot­tak, hol nem, miközben egyre nagyobb sugarú köröket írtak le a galambok. Vonulásuk úgy hatott, mintha alakját változta­tó szerkezet haladt volna az égen. De a sasszemű bírák nyomon követték a mozgást olykor távcső segítségével. Ért­hető, hogy Suvák György egyik Évekig edzenek a galambok nyári, versenyen kívüli repteté- sét a laikusok ufójelenségnek vélték. Nagy János is az év mind­egyik napján megdolgoztatja kedvenceit gyakorlás végett. Naplót vezet, melyik állat hogy viselkedik, mire képes. A ta­nítás évekig tart, mire a leg­jobb képességű galamb beke­rül a versenyzők falkájába. A repversenyeztetés előtt két hé­ten át speciális étrendet alkal­maz, vagyis mindegyik kerin­gő külön recept szerint eszik, ízelítőül néhány szoktatási ér­dekesség. A kender, és repce­maggal az emelkedési sebes­ség szabályozható. A köles és az árpa a kondíciót tartja. A kukorica hőt termel, a rizs csil­lapítja a szomjúságérzetet. Az már titok, hogy a négermag mire jó. A doppingok, tehát az emberi gyógyszerek, vitaminok adagolása veszélyes. A budapesti magasszálló ke- ringőt külföldön elsősorban a szomszédos országok magyar lakosai tenyésztik. Versenyez­tetésével újabban az NSZK-ban és az USA-ban is foglalkoznak. Csuti J. Európa karácsonyra készülődik Berlin, Bécs, Moszkva, Belgrád Hogyan készülnek Európa fővárosaiban a karácsonyra és az újévre?. Milyen hagyomá­nyokat követnek a hozzánk kö­zel eső fővárosokban? Mint ahoay nálunk is szokás, hogy az ünnepek előtt fölállítjuk a mindenki karácsonyfáját, hogy megnyílik az Aranykapu, hogy szépen kidekoráljuk utcáinkat és kirakatainkat, hogy a leg­különbözőbb reklámokkal csa­logatják az üzletek az ajándé­kot vásárlókat, úgy természet­szerűleg más fővárosoknak is megvannak a hagyományaik, ünnep előtti szokásaik. Ezekről kérdeztük a Magyar Távirati Iroda néhány külföldi tudósí­tóiét. Pach Ferenc, Berlin: Berlin sugárútjain és bevásárló ut­cáin már november közepe óta megkezdődtek a karácsonyi előkészületek: a hatalmas, ki­feszített lámpafüzérek teremtik meg az ünnepi hangulatot a bevásárláshoz, minthogy itt nincsenek reklámok sem az ut­cákon, sem a tömegkommuni­kációban. A zsúfoltság csök­kentése érdekében az áruhá­zak több szombaton hosszab­bított nyitvatartással várják a vásárlókat, s az élelmiszerüz­letekben már kaphatók a ha­gyományos karácsonyi cseme­gék: a mandulával és mazso­lával ízesített kalács és a cso­koládéval bevont, különböző formáiú és ízű mézeskalács. A német városokban nagyon régi tradíció a karácsonyi vásár, a weihnachtsmarkt; a berlini december 23-ig tart nyitva, s itt nemcsak vásárolni, hanem szórakozni is lehet. Heltai András, Bécs: Bécs- ben minden bérből és fizetés­ből élő ilyentájt kapja meg 14. havi fizetését, így azután iga­zán érthető, hogy a rendkívül bőséges áruválasztékot nagy karácsonyi vásárlási láz kíséri. Az osztrák állampolgárok vidá­man vásárolnak, s nemigen gondolnak arra, hogy itt is, akárcsak mindenütt Európá­ban, ínségesebb időknek néz­nek elébe. A kereskedelem nem egy ágazatban főként így karácsony táján talália meg számítását, bár ezt a fogyasz­tói mentalitást egyaránt osto­rozzák a felvilágosult balolda­liak és a karácsony igazi szel­lemét joggal féltő katolikusok is. Fazekas László, Moszkva: Három balti köztársaságot ki­véve, a Szovjetunióban ma­gyarországi fogalmak szerint ismeretlen a karácsony, de az ünnep jegyei megtalálhatók az új év ünneplésében. Az óév bú­csúztatása elképzelhetetlen a szépen feldíszített fenyőfa nél­kül, ami alá természetesen itt is az ajándékok kerülnek. A moszkvai lakásokban az év utolsó estéjén gyakran szólal meg a csengő, s kér bebocsá­tást Fagy Apó és segítője, Hó­pelyhecske. E népmeséből vett két figurával már napokkal szilveszter előtt is gyakran ta­lálkozhatunk Moszkvában. S még egy érdekesség: elég egy telefon a legnagyobb, lakos­sági szolgáltatásokat nyújtó vállalathoz, s bárki házhoz hív­hatja a mikulást. Az asztali hagyományokról annyit, hogy soha nem hiányozhat az ünne­pi menüből a hússal, hallal, káposztával töltött, zsírban sült pirog, s az elengedhetetlen pezsgő. Ezekben a napokban az egész város képe megválto­zik: az utcákon, tereken fenyő­fákat állítanak föl, az épülete­ket színes lámpafüzérekkel dí­szítik, s az utcákon az új évet köszöntő transzparensek is megjelennek. Márkus Gyula, Belgrád: Ju­goszláviában a karácsony nem nemzeti ünnep, hiszen a sok- nemzetiségű ország szokásai­hoz igazodva akkor december 21-et, 31-et és január 6-át is ünneppé kellene nyilvánítani. Szlovénia, Horvátország és a Vajdaság lakói december 25- én, a pravoszláv szokásokat őrző szerbek, makedónok és crnagoraiak január 6-án, a magukat jugoszlávoknak tartók december 31-én ünnepük a karácsonyt. A muzulmánok (a koszovói albánok, bosnyákok, törökök) egyáltalán nem ünne­pelnek. A vegyesházasságok pedig tovább bonyolítják a ké­pet, úgyhogy ahány ház, any- nyi szokás. Általánosnak szá­mit a karácsonyfaállítás és az ajándékozás — egyes családok­ban egymás után kétszer is. Belgrádban nincs ezüst- és aranyvasárnap, az utcákat és kirakatokat csak január 1-én díszítik fel. A piacokon általá­ban csak közvetlenül december ?5-e és január 6-a előtt árul­ják a fenyőket. Összeállította: Dücső Csilla Építésügyi küldöttség utazott az NSZK-ba Dr. Oscar Schneidernek, az NSZK területrendezési, építési és városépítési miniszterének meghívására vasárnap Somo­gyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter vezetésé­vel küldöttség utazott az NSZK-ba. A látogatás prog­ramja szerint a delegáció tag­jai útjuk során tartományi mi­niszterekkel és gazdasági ve­zetőkkel is találkoznak. Meg­beszélést folytatnak arról, hogy az NSZK-beli cégek miként kapcsolódhatnának be a ma­gyar építő- és építőanyagipar fejlesztési programjába. A trójai faló és az ajándékozás hagyományai Nyakunkon a karácsony, nya kunkon az ajándékozás min­den gondja, szorongása. Ezek az aggodalmak, izgalmak per­sze nem abból a latin mondás­ból fakadnak, amelyet a régi rómaiak gyakran emlegettek: ne bízz a görögben, ha aján­dékot hoz is. A rómaiak mitoló­giájukban felvállalták a legen­dás Trója népével való egye­nesági rokonságot, s nem tud­ták megbocsájtani Odüsszeusz ravaszságát, az ostromlott Tró­jának ajándékba küldött híres falovat, amelyben hellén har­cosok bújtak meg. Ha igaz le­het valamennyi is ebből a mon­dái hadicselből, a trójai falo­vat minősíthetjük a történelem leghíresebb ajándékának. A mai emberek ajándékozási gondjai azonban nem a bizal­matlanságban, hanem három rövid kérdésben foglalhatók ösz- sze: kinek, mit és mennyiért? Újévi gyümölcs aranyfüstben Alapszabályok az ajándékozás illemkódexéből Ha a karácsonyi ajándéko­zás szokásának hagyományait kutatjuk, újból csak be kell lát­nunk, hogy az európai kultúr­történetben minden, vagy leg­alábbis majdnem minden út Rómába vezet. A karácsonyi ajándék ókori előzménye a ró­maiak újévi ajándéka, a strena volt, amelyet január 1. alkal­mából küldözgettek egymásnak az emberek. Ez az ajándék kezdetben szerény értékű gesz­tus volt csupán: sütemény, aranyfüsttel bevont gyümölcs, szerencsét hozó gally. Ez utób­bi egyébként a karácsonyi fe­nyőfa őse. Az ajándékozás cél­ja a sikeres évkezdés biztosítá­sa volt. Talán éppen ezért ala­kult át később értékes, s fő­ként pénzajándékká. A közép­kor első időszakában az évkez­det és a karácsony még egy időre esett, s amikor különvált, az ajándékozás szokása a ka­rácsonynál ragadt meg. A karácsonyi ajándékozást igazából a német protestantiz­mus tette családi ünneppé. Et­től számítható az a gyermeki hiedelem is, hogy az ajándék adója földöntúli lény. Az ajándékozás hagyományai az utóbbi századokban már nem változtak jelentősen. An­nál inkább az ajándékok érté­ke és főleg mennyisége. Az ipar és kereskedelem nemcsak kiszolgálója, hanem felbújtója, provokálója az ajándékozás­nak. Az ajándékozás hagyomá­nyai közé tartozik az ajándéko­zás illemtana is, amely szintén elég régen rögződött. Ennek alapszabályait azért fontos fi­gyelembe venni, mert helyte­len ajándékozással nemcsak kényelmetlen helyzeteket te­remthetünk, hanem illetlensé­get, sőt, komoly sértést is elkö­vethetünk. Az ajándékozás ha­gyományos illemszabályai a „kinek, mit és mennyiért" fon­tos kérdéseire útmutatót ad­nak. Családon belül mindent lehet és illik ajándékozni, ami örö­met okoz. Karácsonykor azon­ban nemcsak családunkat szok­tuk megajándékozni, hanem távolabbi rokonainkat, bará­tainkat, munkatársainkat, köze­li ismerőseinket is. Nekik nem illik túl értékes ajándékot adni, mert kellemetlen helyzetbe hoz­hatjuk őket. Bármikor, bárki­nek, bármilyen alkalomkor há­romféle dolgot lehet ajándé­kozni: virágot, édességet és könyvet. Csakis családon be­lül illik ajándékozni pénzt és ruházati cikkeket. Kozmetikai cikket, illatszert nőnek csak olyant szabad ajándékozni, amit a fej, vagy a kéz ápolásá­ra, szépítésére használhat. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents