Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-08 / 336. szám

Ma esteatévéber* Trecc-kord nadrágok Ozoráról A Szikra Ruházati Szövet­kezet ozorai telepén dolgozó lányok és asszonyok naponta 450 trecc-kord nadrágot készí­tenek el. Ezenkívül sportos öltözékeket, steppelt kabá­tokat, széldzsekiket, overállo- kat, bébifektetőket is varr­nak. Útfelújítás Tamásiban Elkészült Tamásiban a 65- ös számú főközlekedési út vá­roson átvezető szakaszán, az útburkolat felújítása. Külön kerékpársávot is kialakítottak. A Pécsi Közúti Igazgatóság és a Tamási Városi Tanács közös beruházásában megépült út 24 millió forintba került. A ki­vitelező a Pécsi Közúti Építő Vállalat volt. Télapó a Hunorban A várva várt vendég, a Télapó végre megérkezett. Csütörtök óta járja a vá­rost, ajándékot osztogatva. Megteltek a jó gyerekek cipői, csizmái mindenféle jóval. És mennyi jó gyerek ' volt az idén! Hiszen na­gyon sokan több helyen is találkozhattak az ajándék­osztó apóval. Iskolákban is, üzemekben is. Szombaton a Hunor Kesztyű- és Bőr­ruházati Gyár központi üzemében kétszáz gyerek várta izgatottan Télapót, aki meg is érkezett, aján­dékot is hozott, sőt táncra is perdült a gyerekekkel és szüleikkel. Képünkön: A Télapó, aki „civilben" kesz­tyűszabász, kedves ismerő­seivel barátkozik. Kellér Dezső köszöntése Nehezen hisszük el, hogy Kellér Dezső, a nagyszerű író, színpadi szerző, konferanszié, a magyar kabaré történetének egyik legnagyobb egyénisége, nyolcvanadik születésnapját ünnepli. Még néhány évvel ez­előtt is gyakran találkozhattunk a képernyőn vele, s írásait is hetente olvashattuk a lapok­ban. Ma esti „visszatérése" igazi csemegének ígérkezik a kabaré műfaját és Kellér De­zső személyét kedvelő százez­rek számára. Születésnapján a Dunántúli Napló is gratulált a­Vasárnapi szakácstanács A receptet adó Aradi Ottóné, képünkön jobbról Fotó: Erb János Másnaposságra csorba, utána zengővárkonyi tekercs „Minden kiváló volt, a bor­dát nagyon finoman készítet­ték el, s a bor is kitűnő volt", így szólt az utolsó bekezdés a Szliven étterem vendégkönyvé­ben. Ezt a dicséretet éppen az elmúlt héten írták be azok a jamaicai vendégek, akik a Szlivent választották vacsorá­zóhelyül.- Nálunk a gyakorlat va­lóban azt bizonyítja 1978 óta, amióta megnyílt az étterem —, mondja Heirich Frigyes üzlet­vezető —, hogy a legnagyobb sikert a házi ízék aratják. Az egyszerű, mindennapi ételeket is el lehet készíteni úgy, hogy az ebéd- vagy vacsoravendé­gek ne csak az éhségüket csil­lapítsák, hanem gasztronómiai élvezetekben is részük legyen, s kellemes élményt jelentsen maga a tálalás is.- Az étteremnek sok az elő­fizetője nyitás óta. Diákok, dolgozók, nyugdíjasok járnak ide ebédelni, illetve viszik el éthordóban a déli menüt. Ők hányán vannak?- Naponta körülbelül nyolc- százán, ebből háromszázan viszik el az ebédet. Ez azt jelenti, hogy évente kétszer fordul itt meg a város lakos­sága. Legnagyobb forgalmunk szombat' este és vasárnap dél­ben van; ez utóbbi esetben szinte mindig telt házzal kell számolnunk. Aradi Ottóné, aki nyitástól kezdve az étterem főszaíkácsa, két receptet is ajánl olvasóink­nak. Az egyik egy bolgár le­ves, a csorba, ami kiválóan alkalmas a másnaposság gyó­gyítására. A bolgár csorba hozzávalói öt személyre: 40 deka borjú- vagy bárányhús, ami természetesen helyettesít­hető sertéshússal is; 10 deka zsír; 10 deka vöröshagyma; 3 deka pirospaprika, só, kömény, babérlevél — a köményt bele- tehetjük közvetlenül is, de ki­főzhetjük teának is —, 2 gramm bors, 3 deka fokhagyma, fél csomag kapor, fél kg burgo­nya, 40 deka zöldbab, 20 de­ka savanyúubonka és 2 deci tejföl. Elkészítési módja: a húst apró kockákra vágjuk és csontlében vagy delikátos víz­ben pároljuk a fűszerekkel együtt. Ha félig már puha, akikor tesszük bele az ugyan­olyan nagyságú, kockákra vá­gott burgonyát és a friss zöld­babot. Ha a bab konzerv, csak a végén kerül az ételbe. Majd beletesszük az ugyancsak koc­kára vágott savanyúuborkát is, s ezután vékony rántással berántjuk. (A rántás egyéb­ként el is maradhat.) Tálalás előtt tesszük bele a tejfölt - liszt nélkül! — vagy a joghur­tot. A bolgár csorba kiadós egytálétel, s bőséges tapasz­talatok bizonyítják, hogy akár­csak a korhelyleves, az ünnep utáni másnaposság gyógysze­re. A bolgár különlegesség mellett a Szliven étterem má­sik specialitása a zengővár­konyi sertéstekercs, ami igen népszerű a vendégek körében. Hozzávalói, öt személyre: 70 deka sertéscomb, a töltelékhez 10 deka sonka vagy sonka­szalámi, 10 deka trappista vagy Zengő sajt és 10 deka csemegeuborka. Ezenkívül só, liszt, tojás, morzsa, esetleg kapor, olaj vagy zsír. A vé­konyra szeletelt combot ki­verjük, de vigyázunk, ki ne szakadjon. A sonkát, a sajtot és az uborkát gyufaszál- vékonyra szeleteljük, a szele­tekre tesszük, s a húst össze­göngyöljük. Ezután bepaní­rozzuk a tekercseket, a mor-‘ zsába is keverhetünk kevés reszelt sajtot. Nagyon bő zsi­radékban lassan, forgatva süt­jük ki. Tálaláskor kockára vá­gott sült burgonyát teszünk köré, s a tekercseket vagy re­szelt sajttal szórjuk meg, vagy kapormártást kínálunk mellé. S a szakértők azt mond­ják, ehhez leginkább a Pécsi Cirfandli illik. Dücső Csilla Kemsén ma is kivehető a fa­lucskát ölelő gyűrű alakú kö­zépkori véderdő, amelynek a közepére az utcák is kör alak­ban települtek. A lakók így pró­báltak a portyázó török elől elrejtőzni. A véderdő szom- székságában, a Rákóczi utcá­ban búvik meg Tömös Mihó László háza. Hódoltság kori kincset is rejt magában. A tu­lajdonos évtizedek alatt jelen­tős magángyűjteményt hozott létre. Roppant nagyértékűek a régészeti, művészet- és kul­túrtörténeti, valamint a nép­rajzi tárgyak, dokumentumok, ötvösremekek, kőbalták, fest­mények, gobelinek, évszázados bútorok között előkelő helyet foglal el H. Várady Ilonának, Kemse egykori tanítónőjének, az országosan is ismert ma- gyarnótaszerzőnek, a Dankó- díjas dalénekesnek gazdag hagyatéka. — Rám bízta egy ajándéko­zási szerződéssel még halála előtt a főként zenetörténeti és néprajzi érdekességeket tar­talmazó anyagot — mondja az 51 éves üzletkötő, aki másod­állásban a vajszlói művelődési ház igazgatója. — Az elhunyt annyit kért, hogy idővel em­lékszobában mutassuk be a gyűjtését. A 130 lelkes telepü­lésünk faluelöljórójaként ezt igyekszem teljesíteni. A magánjellegű relikviák folklór- és helytörténeti vonat­kozásai is biztosra vehetők. A 72 évesen meghalt lokálpatrió­ta 19 vaskos kötetben örökítet­te meg saját és Kemse falucs­ka életét. A receptleírások 11 füzetet töltenek meg, köztük már nem, vagy alig ismert or­mánsági ételek készítési mód­járól olvashatunk. A vendég­A kemsei festett tojások könyvek, a levelek rangos ne­vekről vallanak. Itt járt, vagy levelet írt többek között Ádám Jenő, Burai Zsiga, Cserkúti Sándor, Huszka Jenő, Kalmár Pál. H. Várady Ilonának eddig ezer magyarnótája jelent meg. Nemrég is publikáltak néhá­nyat, de sok száz vár még ki­adásra. Témájuk a magyar táj­egységek, azok népi és tör­ténelmi hagyományvilága, amelyeket tojásokra festett életképekben, kedves jelene­tekben is megörökített. Leg­alább félezer tyúk-, fürj- és egyéb tojást pingált meg, rész­letesen ábrázolva rajtuk vára­kat, falvakat is. Szabad idejé­ben járta az országot, főleg az Ormánságot és gyűjtötte a népviselet emlékeit. Szekrények dugig tömve komplett férfi és női ruhákkal, tarka főkötőkkel. Komoly örökséget őriz a nemzetközileg is elismert mű­kincsgyűjtő, Tömös Miliő László, aki menedzselő cégek, szervek segítségét várja, hogy a Várady-hagyatékot szaksze­rűen rendezzék, majd vala­milyen formában kiállítsák. A község lakói egyöntetűen tá­mogatják a kezdeményezést, mert nagyon szerették kedves tanítónőjüket, a volt körzeti is­kolai igazgatónőt. Csuti J. kitűnő művésznek. — Köszönöm szépen, igazán jólesik a megemlékezés — mondta kicsit fáradtan. — Az utóbbi napokban, hetekben sokan kértek tőlem interjút, be­szélgetést, s nem is tudtam minden felkérésnek eleget ten­ni. Pécs azonban egyik leg­kedvesebb városom, nagyon szép emlékek fűznek hozzá. Ha egy kicsit több időnk lesz, fe­leségemmel együtt szeretnénk elmenni néhány napra a Pan­nóniába, ott mindig kitűnően éreztük magunkat. — Mostanában kevesebbet szerepel a nyilvánosság előtt. — Igen. Nemrégiben még volt egy műsorom, amit a har­mincas évek kabaréjának szel­lemében állítottam össze. Ez­zel sok helyen szerepeltem — a Korona cukrászdától számos vidéki városig — de aztán ez is abbamaradt. A tévének dol­gozom inkább: a ma esti mű­sor után egy Békeffy Istvánról szóló adás elkészítésében mű­ködtem közre. — Művész úr, egy sor könyvet publikált: konferansziéinak gyűjteményei mellett kiadta önéletrajzát s egy esszégyűjte­ményt is. Most min dolgozik? — „Fogom a függönyt” cím­mel a Szépirodalmi Kiadónál fog a jövő év első negyedében megjelenni egy munkám, ami­nek már az idén ki kellett vol­na jönnie. Egyébként az iratai­mat, feljegyzéseimet rendezem, talán lesz folytatása. — Legközelebbi tervei? — A jövő héten elutazunk egy hosszabb pihenésre. Rám fog férni: az utóbbi hetekben eléggé elfáradtam . . . Kará­csonyra hazajövünk. Jó .enést, további erőt, egészséget kívánunk a jubiláló Kellér Dezsőnek! Verebics János Ma öt éve Megölték John Lennont Ma, december 8-án öt éve, hogy Mark David Chapman agyonlőtte a beatkirályt, John Lennont. Másnap már világszerte sokhelyütt utcai gyertyabokrok égtek. Az idő azóta öt esztendőt vitt el az élettől, a beatze­néből kinőtt ritmikus zenei műfajok tovább születtek és haltak meg, Paul McCartney — jócskán eltelvén a gyász­idő - az egész világ előtt kijelentette, hogy John Len­non kérlelhetetlen karrierista volt, továbbá, hogy sok min­dent elmondhatna róla . . . Egy nemzedék azonban nem hagyja magát alábecsülni: világszerte játsszák és világ­szerte hallgatják John Len- nőn dalait. Végül is — túl az elszállt éveken, mi maradt meg John Lennonból és a vele fémjelzett beatmozga- lomból, mi az, amit nem mo­sott el az idő. Elsőül a zenei jellegzetes­ségét: a ritmus és melódia egységes alkalmazását. E kettő váltakozása helyett szerves együttlétük élt a beatmuzsikával. A „Penny Lane”, a „Strawberry Fields" vagyis a liverpooli gyermek­kor emlékét zenetörténetbe emelő e két dal után sorra születtek a Beatles-nóták, és belőlük a ritmus és melódia valami egészen újszerű szét- választhatatlan egyenjogúsá­ga szólt ki. Sorra lehetne elemezni a John Lennon írta dalokat, s javarészükben ott mozog a gondolat, a merev társadal­mi szabályok utálata, a tár- sadalmilag-gazdaságilag vé­gig nem gondolt emberi kö­zösségek álombéli vágya, ahol - mint Lennon az Ima- gine-ben énekelte - eltűn­nek a magántulajdonú bol­tok és a méginkább tilalmat jelző országhatárok. Nem mosta el az idő a je-je-je stílust sem, A dal­szövegeknek, a dalhoz ké­pest örökké alárendelt hely­zete miatt, a szavak gondo­lata helyett a szavak han­gulatát keresték. Mivel pe­dig a zenei hangulat mindig hatásosabb a szöveg han­gulatánál, a reális szótartal­mak helyett kizárólag han­gulati elemeket hordozó sza­vakat írtak be a dalok szö­vegébe: „Je-je-je”, „Brr", avagy éppen egy kutyauga­tást. A dalszöveg-irodalom­ban ezek a szóhangulatok előbb forradalmian szemte­lenek voltak, később sajátos szép hanghatásokká neme sedtek. Például a John Len­non életében megjelent utolsó hanglemez, a „Kettős fantázia" Beautiful Boy cí­mű két dalában. Földessy Dénes vasárnapi 5 Magyarország „tojásképeken” A műkincsgyűjf-ő menedzselőket keres

Next

/
Thumbnails
Contents