Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-08 / 336. szám

Tüzelőanyag hulladékból fi boglürlelleí mii szén Szupertitkos adalékanyag A kénsavas esők vége? Nem csoda —■ nem szén — műszén! — Áll a reklámszöveg­ben. Ha akarom, úgy is olvas­hatom: csodaszén - műszén! Tulajdonképpen így is igaz, úgy is igaz. A Bog Iárlellei Pirocomp Tü­zelés és Számítástechnika, Ipa­ri és Szolgáltató Kisszövetkezet elnöke Szegvári Gyula, a mű­szén szabadalmazott adalék­anyagának feltalálója a ga­rázsból lett kiállítóteremben mutatja be a műszenet. Két és fél, hat és fél, nyolc és fél ki­logrammos dobozokban és negyven kilogrammos kiszere­lésben etilénzsákban kerül majd a fogyasztóhoz. A zárt csomagokban garantáltan olyan minőségben kerül a fel­használóhoz, ahogy a gyártó üzemben elkészült, keverés, poriás kizárva. A jelenlegi készletük mintegy száz tonna. Ez a mennyiség téglagyárak­ban készült, még kisipari mód­szerekkel. De a fekete műszén- téqlák „valódiak". Bármilyen kályhában eltüzelhetők, sőt a újtáskor az aprófát is el­kezdjük az adalékanyag nagy­bani gyártását, fegyveres őrség vigyáz majd a laborokra és az üzemre ... Az adalék értéke nem csu­pán abban rejlik, hogy eléghetővé válik tőle jóformán minden, a fő erénye, hogy 1500-2000 kalóriával emeli az alapanyagok fűtőértékét és leköti az égés közben keletke­ző kén- és klórszármazékokat, az erdőpusztító savas esők oko­zóit. Ez keltette fel az NSZK hőerőműveinek a figyelmét is, velük a Licencia Külkereskedel­mi Vállalat közbejöttével foly­nak a tárgyalások az adalék kipróbálásáról és majdani szál­lításáról. A magyarországi hő­erőművek szénmintáihoz már kidolgozták a megfelelő ada­lékanyagokat. Jelenleg a Ga­garin Hőerőműben folynak a felhasználással kapcsolatos üzemi próbák. — De térjünk vissza a mű­szénhez. Ki gyártja, mikor gyártja, mennyit gyárt? — A qyártók országos háló­zata kialakult — mondja Szeg­Szegvári Gyula, a műszén „atyja" hagyhatjuk, elég egy szál gyu­fa a tűzrakáshoz. A műszén kalóriaértéke 3500—6800 között szabályozható, a felhasznált alapanyagoktól és az adalék­anyagtól függően. A fogyasz­tói ára is a kalóriaérték szerint jelenik majd meg a műszenes dobozokon és zsákokon. Elő­állítási ára egyébként 2500 Ft/ tonna, a lakossági ára pedig 130—150 Ft/mózsa lesz, tekint­ve, hogy erre a tüzelőszerre is biztosított az állami támogatás. Miből lesz a műszén? Szeg­vári Gyula egy papírlapot nyom a kezembe. Rajta 25 féle mű- szénalapanyag fűtőérték-szá - mítása. Olvasom: kokszpor, szénporok, faapríték, szőlőtör­köly, mezőgazdasági hulladék, tőzeg, gumihulladék, textilhulla­dék, polietilén granulátum, stb., stb. A műszén „lelke” azonban az adalékanyag, amitől a hul­ladék tüzelőszerré válik. Az mi? Nos, az a legszigorúbban őr­zött titok — világosít fel Szegvári Gyula — Olyan az, mint a Coca-Cola esszenciá­ja. Mást ne mondjak, ha meg­vári Gyula. — A Mecseki Szénbányák, a Salgótarjáni Szénbánya Vállalat, a Zalai Meliorációs Válllat a legna­gyobbak. A szénbányáknál a felhalmozódott szénpor, Zalá­ban a jelentős tőzegbánya biz­tosítja az alapanyagot. A tégla­gyárakban mindenütt lehet mű­szenet gyártani a meglévő be­rendezésekkel, ahol a közelben megfelelő mennyiségű alap­anyag található. Az idei fűté­si idényre a belkereskedelem 500 000 tonna műszenet kért. Ezt a téglagyárak tudják bizto­sítani. A műszenet a Tüzép hálózata és a benzin­kutak forgalmazzák majd, de éppen a zárt csomagolása ré­vén akár ABC-áruházakban, vagy bárhol árusítható. A jövőt a Látrányban meg­épülő új üzem jelenti majd. A 190 milliós beruházás — az ipari tárca támogatásával épí­tik — létrejön majd egy refe­renciaüzem, valamint a már említett adalékanyagot gyártó bázis. Kurucz Pál Szilvamagért Japan paradicsom Tudományos kísérlet- céljára ajánlolTák fel a folytonos növekedésű hibrideT Tokiótól Pécsig kilenc napig utazott a csomag, amelynek díszes dobozát a sajátos ja­pán betűk miatt minden bi­zonnyal megcsodálták a ma­gyar postások. A címzett, ifj. Révész János, 22 éves pécsi fiatalember, aki már régebb óta levélkapcsolatban áll a csomag küldőjével, Ishi'kawa Tomoko húszéves tokiói egye­temista lánnyal, csak a kül­demény tartalmán lepődött meg. A Japánból érkezett do­bozban ugyanis 10 darab ha­talmas paradicsomot talált, utánozhatatlanul gondos, szép csomagolásban. A különleges tartalmú cso­mag rejtvényének megfejtése valójában egyszerű, de a hoz­zá tartozó történet legalább olyan rendhagyóan érdekes, mint maga a küldemény. — Úgy kezdődött, hogy a szomszédunkban lakó lány megkérdezett, hogy nem akar­nék-e levelezni egy japán lánnyal — meséli az előzmé­nyeket ifjú Révész János, aki egyébként szakmája szerint géplakatos, de jelenleg a Me­cseki Szénbányák Pécs-Bánya- üzemében dolgozik csillésként. — Tetszett az ötlet, s így kezdtünk el levelezni Tomokó- val, aki jól beszél angolul és franciául. Mivel én angolul csak most kezdtem el tanulni, a leveleket számomra a szom­széd lány fordítja. Tomoko irodalomszakos egyetemista, meglepően sokat tud Magyar- országról, s leveleinkben leg­inkább a japán és a magyar szokásokról írtunk egymásnak. Tomoko most augusztus vé­gén meglátogatott. Francia- országi turistaúton vett részt, s onnan jött át Magyarország­ra, Olaszországon és Jugo­szlávián keresztül. A magyar- bólyi határállomástól autó­stoppal ékrezett Pécsre, s egy­szer csak becsöngetett Ivov- kertvárosi lakásunkba. Nyolc napig vendégeskedett nálunk, és nagyon jól érezte magát. — S hogyan kerül a törté­netbe a paradicsom? — Tomokót elvittük pécs- szabolcsi szőlőnkbe és duna- szekcsői nyaralónkba is, ahol gyümölcsfáik is vannak. Tomo­ko számára ismeretlen gyü­mölcs a szilva, náluk ez nem terem, ezért magot kért belő­le, hogy otthon megpróbál­kozhasson a termesztésével. Éppen bányásznapon, a misi­nai tv-torony kilátóján voltunk, amikor nekünk is eszünkbe jutott egy hasonló kérés. Láttuk a tv-ben a japán para­dicsomfát, amely rendkívüli mennyiségű termést hoz. Eb­ből a fajtából kértünk tőle magot, hogy mi is kipróbál­juk, nálunk beválik-e? Tomoko azt mondta, hogy ezt nehéz beszerezni, de befolyásos édesapja segítségével meg­próbálja. Nem ígérte biztosra, így aztán meglepetés volt az ajándéka. A tíz darab paradi­csom együttes súlya több, mint 3,5 kilogramm. Színük sárgába hajló pi­ros. A kilenc napos utazás viszontagságai cseppet sem látszanak rajtuk: mintha csak most szedték volna le őket. Révész Jánosék meg sem kós­tolták egyiket sem. Úgy gon­dolták, hogy hasznosítani kellene azt az ajándékot, s szeretnék felajánlani a para­dicsomokat egy olyan intéz­mény, illetve szakértők számá­ra, akik eldönthetik, milyen fajtáról is van szó, érdemes-e megpróbálkozni hazai termesz­tésével és hogyan? Közvetítői szerepet vállalva, segíteni próbáltunk Révész Já­nosoknak. Érdeklődtünk a bu­dapesti Kertészeti Egyetem növénytermesztési intézetében, de nem tudtuk felkelteni a kíváncsiságukat. Elmondották, hogy ezeknél a folytonos nö­vekedésű, több évig termő paradicsomfajtáknál nem is annyira a vetőmag, mint a pontosan szabályozott környe­zet — hőmérséklet, víz, táp­anyag, fény — a legfontosabb, s ennek technikai feltételei — főként kisgazdaságokban — nálunk még messze nem biz­tosíthatók. Megkerestük az ebben a témakörben legilleté­kesebbet is, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóinté­zetet, ahol dr. Farkas József kandidátus, tudományos fő­munkatárs felajánlotta: intéze­tükben megvizsgálják a Ja­pánból érkezett paradicsomo­kat, hogy milyen fajtáról van szó, s az intézetben biztosít­ható körülmények között kísér­letként kipróbálják, milyen eredményt hoz termesztése ná­lunk. Farkas József azt is hoz­záfűzte, hogy a folytonos nö­vekedésű paradicsomfajta ki- fejlesztése még probléma Ma­gyarországon, de már a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézel is rendelkezik folytonosan nö­vekvő, hibrid paradicsomfajtá­val. Ezt Lugas néven vető­magként is forgalmazzák. Négy tő ilyen paradicsom egy egész család paradicsomszükségletét képes kielégíteni. Egyelőre ez a fajta még nem tudott elter­jedni a zöldségtermesztők kö­rében. D. I. Kevés hal - sok pulyka Ponty a karácsony előtti héten lesz A karácsony két igazán ha­gyományos étele a hal és a_ pulyka, s így magától értető­dik, hogy mindenki szeretné tudni még idejében: lesz-e elegendő belőlük? A Halértékesítő Vállalatnál Balázs András vezetőhelyettes mondta el, hogy karácsonyra és újévre összesen négyszáz mázsa halat szállítanak a pé­csi üzletekbe, ezenkívül ebből még jutnia kell Szigetvárra, Harkányba, Komlóra. Ez a négyszáz mázsa — négy va­gon — kevesebb a tavalyinál: az előző év hasonló időszaká­ban öt-hatszáz mázsa pontyot tudtak eladásra kínálni. Az árusítás most közvetlenül a ka­rácsony előtti héten kezdődik, már ami a pontyot illeti; je­lenleg általában ' mindenütt busa kapható. Egyébként nem­csak Baranyában, hanem az egész országban kevesebb a hal, körülbelül a baranyai aránynak megfelelően. A Halért üzletei számára a sumonyi halastó biztosítja a pontyot; a karácsonyra szánt mennyiség jelenleg még ott te­lel. A magán halkereskedők halászati termelőszövetkezetek­től, halastavaktól, vagy a bu­dapesti központú Hal-Innová­ciós Társulaton keresztül szer­zik be árujukat, így ezekben az üzletekben is érdemes meg­próbálni beszerezni a kará­csonyi pontyot. Visszatérve a Halért üzleteire, elmondták, hogy ebben az időszakban nemcsak élő halat árulnak, hanem a vásárlók hozzájut­hatnak pontyszeletekhez is, va­lamint külön vehetünk fejet és farkat, s külön árusítanak te­jet és ikrát is. Halból tehát kevesebb lesz, mint tavaly volt, ezzel szem­ben, ahogy a Baromfifeldolgo­zó Vállalattól megtudtuk, a pulykával nem lesz ilyenfajta gond, valóban minden igényt ki tudnak elégíteni. Pécs vá­ros igénye karácsony előtt a tapasztalatok szerint átlag négy-ötezer pulyka, s ez a mennyiség rendelkezésre fog állni. December 9-én hétezer, 13-án kétezer kilencszáz, 16-ón kilencezer kilencszáz, 20-án háromezer pulykát vágnak, s ezeket részben friss, vágott ba­romfiként, részben előhűtve szállítják az üzletekbe. A fenn­maradó mennyiséget exportra Pécsett, a Diana téren található Sztankovics Nándor halas pavilonja. A karácsonyi ünnepekre gondolva december 14-ig fogad el előrendelést a karácsonyi csemegéből, süllő, angolna, harcsa és ponty-félékből konyha­készen előkészive. Ezt persze 23-áig el kell vinni, hogy az asztalra is ke­rüljön. Fotó: Erb János viszik. A pulykák öttől hat és mert sokan ezt kedvelik job- fél kilogrammosak, ezenkívül ban. lesz négykilós kispulyka is, D. Cs. Kritikus nap Reméljük, hogy a „Személyi bioritmus naptár" veszprémi készítője nem hagyta figyel­men kívül a szökőnapokat: mert ha igen, fabatkát sem ér az egész. Tudvalévő, hogy szü­letésünk pillanatában 3 „óra" indul meg szervezetünkben (3 mint népmeséi szám, mint ma­gyar igazság, s mint vallási hagyomány — szentháromság). Az első óra a fizikai, a máso­dik az érzelmi, a harmadik a szellemi állapotunk hullámzá­sát méri, mert hogy ezek hul­lámzónak 23, 28 és 33 napos ciklusokban. „Magatartásunkat főként a nulla pontok - a KRITIKUS NA­POK - befolyásolják" - írja a levélszekrényembe bedobott előfizetőtoborzó lap. S ebben van valami: gondoljuk csak meg, hogy születésünk pillana­tában mindhárom görbe nulla ponton van, azaz háromszoro­san kritikus nap születésünk napja. S valóban: a kilenchó- napos gondtalan biztonságot elhagyva kicsöppenünk a rideg világba, bömbölünk is ellene, de hiába. A legeslegelső kritikus nap a nagy próbatétel: ezután már viszonylag ritkán (11.5XMX 16,5), kétezer-hatszáz-ötvenhat és fél naponta tér vissza, azaz hét évente és három hónapon- ta — na ezért fontos, hogy be­számoljuk az általában négy- évenkénti szökőnapokat is, mert ha nem, akkor humbuk marad az egész. De vannak, akiknek kivéte­lesen indul a bioritmusuk: egy­szer csak oda hullámzik a sor­suk (az erkölcsi érzék minimu­mán, a pénzsóvárság felfelé ívelő szakaszán, s a munkaun­dor csúcsán), hogy e balga já­tékból üzletet csinálnak. Egy pozitívan kritikus napjukon megfogan az ötlet: „fizessenek mások nekem a bioritmusu­kért". Hogy hihetőbb legyen a dolog, hivatkozzunk tudomá­nyos és kétségbevonhatatlan dolgokra („egy amerikai ten­gerészeti főiskolára”, Japánra, továbbá a nemzeti színekben Bartók Bélára és Gyarmati Andreára), s hogy még tudo­mányosabbnak tűnjön a dolog, háromszínű grafikonban ábrá­zoljuk a bioritmust. A grafikon nagyon tudomá­nyos dolog, még az ostobasá­got is lehet - bizonyos hatá­rig — ábrázolni rajta. Ha pél­dául ezt a mondatot választjuk egységnek, hogy „már a szá­zad eleje óta ismert, hogy az emberi szervezet működésében ritmikusan változó jelenségek tapasztalhatók" - akkor a ha­tár szinte a csillagos ég. Mert mit tudunk meg a mondatból? Szinte semmit. Melyik század eleje óta? És az „embertelen" szervezetben nem? A Föld pe­riodikus keringése, a holdfá­zisváltozások, a tavasz—nyár— ősz-tél, az smafu? Az áltudományos blöffölés figyelmes elolvasása után csak azt a tényt állapíthatjuk meg: ismert, hogy tapasztalható. Bár vannak, akik ezt is kétség­bevonják filozófiai alapon . . . Ám senkit sem beszélek le arról, hogy megtudja, mely napjai kritikusak. Jó, ha az em­ber „tudományosan” meg tud­ja magyarázni kudarcait: hogy azokért tulajdonképpen nem is ő a felelős, hanem az a fránya bioritmus. S ha valaki már annyira elfelejtette az általá­nos iskolai (régi) matekot, hogy tíz perc alatt nem tudja magamagának kiszámolni, ak­kor fizessen érte. Csak ne kritikus napjainak egyikén dobja fel a megren­delőt — mert tudományosság ide, tudományosság oda, elő­fordulhat, hogy átverik. Bodó L. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents