Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-07 / 335. szám
Tekintélyt a teljesítmény ad Kedvezőtlen adottságú a baranyai tsz-ek 55 százaléka Hallgatnak rám az asszonyok „Szerencsére még vannak emberek, akikkel akár hegyeket is lehet mozgatni, akikre mindig, mindenben lehet számítani" — mondta főmérnök ismerősöm. Szerencsére még vannak — hallom azóta is. De kik és milyenek ezek az emberek? * Amikor a Pécsi Bőrgyár ser- tésbőr-gyárrészlegének vezetőjét, Bakán Józsefet telefonon kérdezem, ki náluk ilyen dolgozó, kapásból mondja, hogy a velúrműhelyben keressem meg Csizmadia Gyuláné készáruválogatót. Csinos, mosolygós, negyvenes asszony vár az irodában, és mór invitál is a készáruválogató csarnok felé. Amerre megyünk, ráköszönnek, vagy ő üdvözli a dolgozókat. Mindenkit ismer, mindenki ismeri. A tágas műhely teli a kész bőrökkel meqrakott asztalokkal. — Nehéz, de szép a munkám. A vevő megszabta a feltételeket, minőségi követelményeket kell teljesítenünk - mondja, — Mi a legfontosabb munkájában? — Annyira összefüggnek egymással a munkafolyamatok, hogy nem nagyon lehet szétválasztani őket. Először a bőr színét egyeztetem, hogy az megfelel-e a vevő által kiválasztott színszámnak. Ehhez előbb a színmintát kell áttanulmányoznom. A színbeállítódást annyi minden befolyásolhatja; az is, hogy a bőrt kis tételben avagy nagyobb szériában festik. A puhaság a másik. A velúrok ruházati bőrnek készülnek, tehát puhának kell lenniük. A stuccoiás, a felesleges végek levágása is figyelmet és szakértelmet követel, mert ezt szinte minden vevő másként kéri. A végén a nem megfelelő bőröket visszadolgoztatjuk. — S mindehhez . . . — Szakértelem, rutin és jó szem kell a színárnyalatok miatt. A láb is eléggé igénybe van véve az állásban, járká- lásban. A kéznek is nagy a szerepe a tapintásban. Csizmadia Gyuláné 1959-ben jött a bőrgyárba. Később a két kisfia miatt otthon maradt. — De hiányoztak az emberek, a nyüzsgés. Néha úgy éreztem, hogy otthon rám szakad a négy faj. Alig vártam, hogy a bőrgyárba visszajöhessek. Hetventől ismét itt vagyok megszakítás nélkül. Itt, a velúrműhelyben azóta is jól érzem magam, igyekszem és elismerik a munkámat. Elvégeztem közben a tímáriskolát. — Mikor érezte azt, hogy már „valaki"? — Talán akkor, amikor tíz éve először választottak meg szakszervezeti bizalminak. — Miért? — Hallgatnak rám az asz- szonyok. Kis hibaszázalékkal dolgozom, ezt az asszonyok és a főnökeim is elismerik, ezért kérnek fel a kényesebb munkákra. Nagy a szám, nem szoktam hallgatni a mások érdekében, de a magaméban sem. Rám a munkámban és mindenben lehet számítani. Készáruválogatóként lett tagja a többszörösen kitüntetett Marx Károly Szocialista Brigádnak. Az előző ciklusban és a mostaniban is szakszervezeti főbizalminak választották. Ez is újabb elismerés. Reggel háromnegyed hattól háromnegyed kettőig tart a műszakja. Kezdőként nyolc évig három műszakban járt a blan- kos műhelybe vasalni. Mennyire örült, amikor átköltözhettek végre ebbe a korszerű, új velúrüzembe, ahol havi százezer négyzetméternyi velúrbőrt válogathattak. Azóta a megnövekedett bőr- és vegyszerárak miatt jelentősen megcsappant a velúrkereslét. Most az import juhbőrökből készült bélésárukkal és az újdonságnak számító gyűrt nappávai sem érik el a kezdő kapacitást. Ez számukra lehangoló, de nem jelent kevesebb, csak másfajta munkát. A bélésműhelyben is segítik a válogatást. Az alopórabére a száz százalékos teljesítmény mellett — 2300 darab, egyenként majd egy négyzetméteres bőr átválogatása esetén — 25 forint. Műszakonként átlagban 2400 darabot válogat át. Képtelen vagyok egymástól megkülönböztetni az alapvető munkafázisokat, csak az tűnik fel, hogy az egyik oldalon egyre gyűlnek a bőrök és az asztal másik oldalára pedig nagyritkán kerül egy-egy. — Az utóbbi időben érzem, hogy már nem a régi a látásom. Azt hiszem, hamarosan szemüveget kell csináltatnom - mondja és válogat, stuccol megállós nélkül. Az a sikerélménye, ha a meó vagy később a vevő elégedett az általa (általuk) válogatott bőrökkel. Nemcsak a munkájában, hanem közéleti tevékenységében is igényes. HNF-aktíva, pórtmegbízatása van, a főbizalmi tisztség, a brigád is rengeteg többletfeladatot ró rá. S persze: feleség és családanya . . . — Meddig képes mindent teljes erőbedobással csinálni? — Remélem, legalább a nyugdíjig. De az még odább van. A munkámmal lényegében nagyon sok mindent elértem. Megbecsülnek, tisztelnek; úgy érzem, szeretnek is itt az üzemben. Ilyennek fogadtak el, és ezt már el is várják tőlem. De nemcsak elvárják: el is ismerik! Most vehettem át a Parlamentben a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Murányi László Megyénk termelőszövetkezetei a most záruló ötéves terv első négy évében kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődtek, s bár a 70-es években kialakult gazdasági differenciálódás mértékében lényeges változás nem történt, elmondható, hogy a korábban kevésbé hatékony tsz-ek is az élenjárókéval megközelítőleg azonos ütemben növelték termelésük eredményességét. Ez a biztató tendencia 1985- ben megtorpant. E megtorpanást a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek árkiegészítési támogatásának változása idézte elő. Az árcentrum szintjének emelkedése miatt — jelenleg 20—22 aranykoronánál húzható meg ez a szint — az árkiegészítésben részesülök körét a 17-19 aranykorona értékű területekre is kiterjesztették. A kör tehát bővült: Baranyában a tsz-ek száma 27-ről 33-ra emelkedett, a rendelkezésre álló keret azonban nem változott. Magyarán: ugyanany- nyi pénzt többféle kellett elosztani, s a 17 aranykorona alatti szántóterületen gazdálkodó 27 baranyai tsz árkiegészítése — az 1984. évi termelési színvonalat feltételezve- 131 millió forinttal csökken. Országos szinten is érzékelték az így kialakult feszültséget, ezért évközi korrekciókra került sor. A zárolt alap felszabadításával és némi központi támogatással 35 millióval mérsékelték az árbevétel várható kiesését. így az említett körben már „csak" 96-100 millió forint árkiegészítés- csökkenés várható, ami - feltételezve az 1984. évi pénzügyi eredmény azonos nagyságát — önmagában is 22 százalékos eredményromlást okoz. Ez a körülmény viszont tovább növeli a gazdasági és pénzügyi differenciálódás mértékét. A támogatás csökkentésének célja nagyobb gazdasági erőkifejtésre késztetni az érintett üzemeket. Ez helyes szándék, a kérdés csak az, hogy a nagyobb erőkifejtéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e? Úgy tűnik, hogy nem, hisz eddigi lemaradásuk oka a kedvezőtlen termőhelyi adottság mellett az alacsony Stabilizálás és kibontakozás A gyengébbek kapacitásának optimális hasznosítását a népgazdaság nem nélkülözheti és korszerűtlen eszközellátottság, a termelés önfinanszírozó képességének hiánya volt. Kedvezőtlen adottságú üzemek körében a szabályozóváltozás nem segíti elő az üzemek megújulási szándékát, sőt, ennek lehetőségeit csökkenti. Kisebb kiigazításoktól eltekintve az alapelvek 1986-ban is változatlanak. Baranya 60 szövetkezetéből ma 33 tartozik a kedvezőtlen adottságúak körébe. Ez az 55 százalékos arány a kezelésükben lévő földet, eszközöket, taglétszámukat tekintve olyan magas, hogy e szövetkezetek termelési kapacitásainak optimális hasznosítását nem nélkülözheti a megye és a népgazdaság. Az általuk termelt árura szükség van a zavartalan belföldi élelmiszerellátás, a választékbővítés és az exportfeladatok teljesítéséhez. Ráadásul a gyengébb adottságú területek továbbra sem hagyhatók műveletlenül. A stabilizálódás és a kibontakozás lehetőségeként az optimális termelésszerkezet mellett a tevékenységi kör jövedelmező bővítését szokták megjelölni. A gyógyírként ajánlott kiegészítő tevékenység - azon túl, hogy ezek a gazdaságok a legtöbbször a beindításhoz szükséges tőkével nem rendelkeznek - országosan válságban van. Ennek fő oka, hogy az elmúlt két évben lényegesen csökkent az ipar kooperációs készsége, a megrendelések száma, ami a népgazdasági szinten megfigyelhető defenzív iparfejlesztéssel és részben a kisvállalkozások terjedésével, egyéb adózási és költségtényezőkkel függ össze. A kiegészítő tevékenységben bekövetkezett krízis Baranyát Raklapokat készítenek az asszonyok a Szigetvári Konzervgyár részére a hetvehelyi tsz fűrészüzemében nem érintette súlyosan, mivel megyénkben ennek részaránya is kisebb. Míg országos átlagban a tsz-ek termelési értékének 33-34 százalékát adja a kiegészítő ipari tevékenység, addig Baranyában még a 13 százalékot sem éri el. Azonkívül Baranyában a kiegészítő tevékenység nem eredmény-, hanem foglalkoztatáscentrikus. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek körében, ahol a föld nem tudja eltartani a tagságot - pl. Egyházaskozár, Hetvehely, Abaliget, Gödre stb. — az ipari tevékenységet továbbra is fejleszteni kell. A mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőt a „háttériparokban" lehetne foglalkoztatni, olyan termékek gyártásában, amelyekre a nagyipar nem tud ráállni. Az adózásban pedig az egyenlő feltételeket kell teremteni, hogy a tsz ipari tevékenysége versenyképes maradhasson. A tartósan gazdaságtalan termelést folytató nagyüzemek egyedi komplex felülvizsgálatának, a kiemelt veszteség- rendezésnek módszere Baranyában egyértelműen bevált. A módszer körültekintő alkalmazásával az utóbbi időszakban csökkent az évről évre veszteséges tsz-ek száma. Az ily módon felülvizsgált szövetkezetek — Szentlászló, Egy- házasharaszti, Diósviszló. Mozsgó - egyszeri támogatással lábraálltak, gazdaságilag stabilizálódtak, s megkezdték a felzárkózást. Termelésszerkezetüket helyi adottságaikhoz alakították, mivel az ehhez szükséges tőkét megkapták. Termelésük bővült, fizetőképességük megjavult, ily módon az állam pénze busásan visz- szatérül a szövetkezetek által befizetett nagyabb adókból. A megye tőkeszegény szövetkezeteinek egy másik csoportja tőkeerős tsz-ekkel alakított ki együttműködést kölcsönös előnyök alapján úgy, hogy a termelés bővítéséből származó többleteredményen osztoznak. Magyarszékre a sombereki, Kovácshidára a szajki tsz adott át tőkét. Ezek az együttműködések igen korrektek és gyümölcsözők. Jól példázzák, hogy a helyi erőforrások mindenekelőtt és leghatékonyabban tőke bevitelével mobilizálhatók. 42 000 gyermeknadrágot varrnak évente a magyarszéki tsz varrodájában nyugatnémet megrendelésre — Rné — Késnek a pajzsok A várpalotai gyár ISO milliós megrendeléssel adós A legújabb biztosítást szolgáló Dowty-pajzsok tartás hiánya miatt lelassult a Mecseki Szénbányákban a fejtésgépe- sítés. Idén a fejtési termelés 14-15 százalékos komplex gépesítését tűzték ki célul, — egynegyed milliárdos beruházás keretében. A gépesített részarány ezzel szemben valószínűleg csak 8—9 százalék lesz. Az ily módon kitermelt szén 180 000 tonna a tervezett 285 000-rel szemben. Tavasszal még, bízva az összes műszaki lehetőség teljes kiaknázásában 333 000 tonna szén jövesztését képzelték gépesített fejtési termeléssel. A legmodernebb biztosító berendezéseket, tehát a Dow- ty-pajzsokat felhasználó fejtésgépesítés tavaly vette kezdetét, amikor az „ESA-60 L" nyugatnémet jöveisztőberen- dezést 90 pajzzsal egészítették ki. A biztosító egységeket időben leszállította a Veszprémi Szénbányák Várpalotai Gépgyára. A komplett fejtés szép teljesítményt hozott Kossuth-, majd Pécsbányán: a tervezett napi 800 tonnás eredmény helyett időnként 1200—1300 tonnás csúcs született. A gépi jövesztést csak a pajzsok alkalmazása teszi lehetővé. Idén Béta-, Kossuth-, és Zobák-aknán az újabb fejtésekbe is Dowty-pajzsokat akartak beszerelni, de augusztus óta késik a 165 különböző típusú pajzs. A külföldi cégek időre átadták a szénbányának a jö- vesztő eszközöket, így Bétán a szovjet ASCS láncgyalut, Kos- suth-aknán a Halbach-Braun nyugatnémet széngyalut, Zo- bákon az újabb „ESA—60 L” nyugatnémet marótárcsás jö- vesztőberendezést. Az utóbbi kivételével a többi már munkába is állt. A várpalotaiaknak a pajzshoz szükséges hidraulikus szelvényeket pontosan megküldte a gyártó Dowty-cég. A hazai végkibocsátó a pajzs- acélszerkezetek gyártását, valamint a hidraulikus elemek beszerelését újabban alvállalkozóra bízza, akik időnként nem tartják a határidőt, munkájukat minőségi kifogás éri. Részben mentségükre szolgál, hogy a hazai acéllemezek minősége sem tökéletes. Palota úgy jut hidraulikus egységekhez, ha cserébe ezekért pajzsokat exportál az angol cégnek. Jelenleg még nagyon szorítják őket az exportfeladatok.- Pillanatnyilag 150 millió forintos megrendelésünk teljesítését várjuk a Veszprémi Szénbányák gyárától — mondja Pálly Attila főmérnök. —• Ha ez az idén nem érhető el, ennyi beruházási pénztől esünk el, mivel a banki szabályok szerint a jövő évi fejlesztések támogatására nem ütemezhető át ez az összeg. — Az ebben az évben tapasztalt szállítási késedelmek hatására felmerült az a gondolat is, hogy idővel talán mi keressünk megbízható alvállalkozókat — vélekedik Tiszai László, a műszaki-fejlesztési osztály vezetője. — Szóba jöhet a Cserkúti Mezőgép, az ÉPGÉP pécsi gyára, saját központi gépüzemünk, valamint a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége is. Csuti J. HÉTVÉGE 5.
