Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-06 / 334. szám

1985. december 6., péntek Dunűntmt napló 3 Jó úton halad a kongresszusi és a pártértekezleti határozatok végrehajtása A sajtó napján Korszerű lakóházok a városiasodé Szentlőrincen Beszélgetés Muzslay Jenővel, a Szentlőrinci Nagyközségi Pártbizottság titkárával A szentlőrinci pártbizottságot a jelenleg érvényes meghatározás szerint községinek kel­lene nevezni, de mivel székhelyi nagyközség, mindenki csak nagyközséginek mondja és Írja. Szerepe és hatásköre szerint valójában körzeti pártbizottságról van szó. A körzet amelybe a szentlörinci tanács köz igazgatási területe mellett a bükkösdi és a ki­rályegyházi is beletartozik — lakossága 12 0 00 fő. Ebből Szentlőrinc 7000 lakossal részese­dik. A pártbizottsághoz 20 pártalapszervezet, s ezen belül két pártvezetőség tartozik össze­sen 437 párttaggal. A 20 alapszervezet közül 8 mezőgazdasági, 3 ipari, 4 pedagógus, 1 ke­reskedelmi, 1 szállítási, 1 építőipari jellegű és kettő területi alapszervezet. — Szerintem nem az elneve­zésben van a lényeg, hanem abban, hogy mit és hogyan tu­dunk végrehajtani — utal visz- sza a pártbizottság elnevezésé­nek kérdésére Muzslay Jenő, a Szentlörinci Nagyközségi Párt- bizottság titkára. — S a városi pártbizottság elnevezés? Baranya nagyköz­ségei közül lélekszáma alap­ján legközelebb Szentlőrinc áll a városi rang elnyeréséhez. — Kétségkívül, a szentlőrin­cieket erősen foglalkoztatja ez a kérdés. Amikor idekerültem, szerveztek számomra eay „be­mutatkozó értekezletet". Már akkor feltette nekem valaki ezt a kérdést: ,,Egyetért-e ön az­zal, hogy Szentlőrinc város le­gyen?” Azt válaszoltam — s azóta már sokszor megismé­telhettem —, hogy iqen, de csak akkor, ha rendelkezünk a szükséges feltételekkel. S eze­ket nem is olyan könnyű meg­teremteni, hiszen a fejleszté­seknél a tervszerűség mellett különös hangsúlyt kellett és kell fordítani a körzeten, a ta­nácsi közigazgatási területen belüli arányosságra is. Hatékonyabb együttműködés — Mit tettek az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak helyi megvalósításában, illető­leg a körzeti pártértekezlet ál­tal meghatározott leiadatok végrehajtásában? — Arra törekedtünk, hogy hatékonyabbá váljon a gazda­ságpolitikai agitációnk. Ennek pedig az a fő vonala, hogy az élőmunkával való ésszerű gaz­dálkodás, az eszközhotékony- ság javítása a termelékenység növelésének kulcskérdése. Ki­emelt feladat a gabona- és húsprogram teljesítéséhez való eredményes hozzájárulás. En­nek érdekében javítani kell a takarmányelőállítást, a takar­mánygazdálkodást, a háztáji gazdaságok segítését. A tele­pülésfejlesztési célok megvaló­sításához jobban elő kellett ké­szíteni a fejlesztési feladatokat, takarékosabban kellett alkal­mazni a költségvetési felhasz­nálásokat, növelni kellett az együttműködések hatékonysá­gát és a feladatok megoldá­sában a társadalmi összefogás szerepét. Úgy érzem, nem kell szégyenkeznünk; a határozatok végrehajtása jó úton halad. Ha csak a városiasodó Szentlőrinc egyéves fejlődését nézzük, hosszan sorolhatjuk az ered­ményeket, előnyös változásokat. Befejeztük egyik óvodánk bő­vítését, s ennek révén büszkél­kedhetünk azzal, hogy felosz­lathattuk az óvodai felvételi bizottságot, mert már minden ilyen igényt ki tudunk elégíte­ni. A II. számú általános iskola rekonstrukciója során bővítési munkákat is végzünk. Megkez­dődött a szakközépiskolánk bő­vítése, melyben 6 tanterem, 2 laboratórium, 600 adagos konyha és étterem, tornaterem, s ha sikerül, még egy uszoda is szerepel. Ebben az országos hírű iskolában a jövő tanévtől kísérleti ielleagel beindul a technikusképzés is. A nagyköz­ségi tanács gyönyörűen beren­dezett rendezvényteremmel gyarapodott. Elkészült az egészségügyi centrum, amely szinte mini rendelőintézet, s az egészségügyi munka hatékony­ságát alapvetően javítja kör­zetünkben. Az év végére feje­ződik be 120 panellakás épí­tése, illetve átadása. A lakos­sági ellátás szempontjából fontos eredmény, hogy takar­mánybolt nyílott, új csarnokot kapott a piac, valamint az is, hogy az eqyik 60 lakásos pa­nelház földszintjén üzletsort, illetve szolgáltató helyiséget alakítanak ki. Felújították, át­építették vasútállomásunkat, elkészült a községi strand fel­újítása. A vasút melletti ipari területen 600 vagonos gabona- tároló és nagy teljesítményű szárító létesült, s új telephely­re költözhetett az áfész faipari üzeme. A faluközpontból más helyre települ a vásártér, s így A gyártók, a kereskedők és a vásárlók érdekét egyaránt szolgálja majd az egységes termékazonosító' kódrendszer bevezetése; az élelmiszeripari üzemekben — központi útmuta­tások alapján — készülnek a program megalapozására, al­kalmazására. A MÉM területén már két év­vel ezelőtt néhány üzemben megtették az első lépéseket. Kedvező tapasztalatokat sze­reztek például a szentesi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál, ahol korszerű számítógép be­kapcsolásával kódszámos ter­melési adat-, készletnyilvántar­tást tettek lehetővé. A jelöléssel külföldre is szállítanak árut és a megrendelők kívánsága sze­a felszabadult területen pihe­nőparkot és játszóteret alakít­hatunk ki. ü következő tervidőszak feladatai- Az idei év nemcsak a vá­lasztások éve volt, hanem a tervezésé is. A VII. ötéves tervi koncepciókban mely leiadatok a leglényegesebbek körzetük­ben? — Felmértük, hogyan alakul majd a népesség a következő időszakban körzetünkben. Szentlőrincen az eddiginél mérsékeltebb, de még mindig dinamikus növekedés várható, Bükkösd térségében lassú nö­vekedés, Királyegyháza térsé­gében némi csökkenés a való­színű, bár lehet, hogy ezt si­kerül megállítani. A tervelkép­zelések ezt a népességalaku­lást is figyelembe vették. Szent­lőrincen a VII. ötéves tervben 330 családi ház kapcsolódik be a szennyvízhálózatba. Ez azért is nagyon lényeges, mert szennyvíztisztító művünk tízezer lakost képes ellátni, de jelen­leg a lakásoknak csak 64 szá­zaléka van rákötve a szenny­rinti jelzésekkel látják el a ter­mékeket. Szükség esetén a vo­nalkódot is alkalmazzák, ezt a megoldást, amely a legkorsze­rűbb módszer. A hazai növény­olajiparban már 1983 végén átálltak a termékek jelentős ré­szénél a számjelzéses megkü­lönböztetésre, azóta is ily mó­don kerülnek az üzletekbe pél­dául a margarinszállítmónyok. A tejiparban szintén megala­pozták az egységes rendszer bevezetését, egyebek között a literes, a félliteres tej kapott számozást, de a poharas ké­szítmények és a sajtok azono­sítását is lehetővé tették meg­felelő ielzésekkel. A Győri Keksz- és Ostyagyár legújabb termékén is ott van már a jel­vízhálózatra. Ezzel együtt sze­retnénk eltüntetni az utcákról a nyílt csapadékelvezető árkokat. Mérsékeltebb ütemben, de to­vább folyik a lakásépítés, te­lekkialakítás. A tervidőszakban 60 panellakás és 60 hagyomá­nyos technológiájú lakás meg­építésére kerülhet sor, s csa­ládi házak számára 70 telket alakítunk ki. Fel kell újítani a II. számú általános iskolánk diákotthonát, a művelődési házat, s be kell fejezni a tech­nikum bővítését. A kísérleti ál­talános iskolához az iskolakí­sérlet folytatásaként gimná­zium épül. A tervelképzelések­ben szerepel még egy újabb 500 vagonos gabonatároló, va­lamint egy folyékony műtrágya­bázis létesítése. Bükkösdön folytatódik az üdülőterület kialakítása, amelyből ez idáig a tó már el­készült. A következő tervciklus­ra a víz- és a szennyvízhálózat bővítését, valamint szennyvíz- tisztítómű építését tervezik. Bük­kösd társközségeiben út- és járdaépítés, gázcseretelep, ra­vatalozó és vízműtársulás lét­rehozása szerepel a fejleszté­sek között. Királyegyháza tér­ségében. Gyöngyfán mélyfúrású kutat létesítenek, s utána a vízvezeték-hálózatot is kiépítik társulásos formában. Király- eayházán oktatási, közművelő­dési és sportcélokat szolgáló, közös hasznosítású terem épül majd. A lakosságmegtartó-ké­pesség növelése szempontjából nagyon fontosnak tartom még azt is, hoay Sumonyban cipő­üzem kezdi meg a működését, összességében elmondható, hogy körzetünkben a következő tervciklus elképzelései szeré­nyebbek, mint a most befeje­ződdé voltak, de meavalósitá- suk esetén mégis minőséoi fej­lődést könyvelhetünk el. Biztos vagyok benne, hoqy így lesz, ha maradéktalanul végrehajt­juk a pártkongresszus határo­zataiból következő helyi fel­adatainkat és körzetünk párt­értekezletének határozatát, amely többek között a taná­csok és a Gazdasági egységek együttműködésének javítását, a társadalmi összefogás kiszé­lesítését, eredményességének növelését tűzte ki célul. D. I. zés: az exportszállítmányokon például a vonalkód található meg. A MÉM áqazatainak mintegy fele bekapcsolódott n program­ba, egyharmada pedig kisebb- nagyobb sikerrel már alkal­mazza is a kódieleket. A többi ágazatban kijelölték azokat a központokat, amelyek segítik az üzemekben a program in­dítását, a kódmunka megkez­dését. Több kutatóhelyet, la­boratóriumot bíztak meq pél­dául ezzel a feladattal. A munka első részével mintegy két éven belül elkészülnek, a számítások szerint 1987 végére az összes élelmiszeripari ter­mék valamilyen jelzést zap. Egységes kódrendszer az élelmiszeriparban nikohol Recenzió: K özel ötezer forintot fordítunk évente a szeszes italok vásár­lására ■— fejenként. ötezer forintnyi jóféle nedű jut az aggastyánra és a ma szüle­tettre is, s ha egy átlagos négytagú családot veszünk, úgy könnyen kiszámítható módon 20 000-et eliszogat egy magyar család tárgy­évenként. Sok-e ez avagy ke­vés? Erre megválaszol az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság és a Központi Sta­tisztikai Hivatal közelmúltban megjelent kiadványa, mely természetesen ezt a mindent takaró címet viseli: Alkohol. A kiadók nem titkolt szán­déka, hogy az alkoholterme­lés és fogyasztás, valamint ezek következményeinek szá­mok útján történő — adott esetben megdöbbentő — fel­dolgozásával nyújtsanak se­gítséget az alkoholizmus problémáival foglalkozó pórt és állami szervek, társa­dalmi szervezetek tevékeny­ségéhez, valamint a tudomá­nyos kutatók, szakemberek — elsősorban orvosok, jogászok, szociológusok és közgazdá­szok — elemző munkájához. Az összehasonlítást segítő nemzetközi adatokat a hol­landiai Produktschap voor Gedistilleerde Dranken éven­te megjelenő kiadványaiból merítették, mely a szakembe­rek számára bizonyára közis­mert munka. Elöljáróban mondjuk el: a nagy számok gyűjteménye ez. Hiszen áttekinteni is nehéz e hosszú számsorokat. Tavaly például az italok kiskereske­delmi forgalma 25 438 000 000 forintnyi volt, míg a ven­déglátó egységekben 19 215 000 000 forintot hagy­tunk borért, sörért, pálinká­ért. Talán könnyebben belát­ható nemzeti italozásunk helyzete a múlt és a jelen összevetéséből. Borfronton bizonyos mértékű csökkenés állt be: 1950-ben 33 liter ju­tott egy főre, 1984-ben 30,7 liter (1971-ben 38,5 liternél tartottunk!) Sörfogyasztá­sunk „örvendetesen" meg­emelkedett: 1950-ben még csak 8,3 liter volt az egy főre jutó fogyasztás, szemben a tavalyi 87 literrel. És ami mi­att erősen aggódik társadal­munk: égetett szeszes italból századunk közepén még csak 1,5 litert ittunk meg fejen­ként, szemben a mai 10,2 li­terrel. A számsorok vizsgála­ta bizonyító erő: rohamlép­tekkel, évről évre emelkedik a sör és az égetett szesz fogyasztása. Elgondolkoztató, hogy még a 14 éven aluli korosztály is „hörpizik" al­kalmanként, de a 45 és 60 év közötti férfiak jó 25 szá­zaléka rendszeresen, a 30 és 34 év közöttiek 62,2 százalé­ka pedig alkalomszerűen. A női nem tartózkodóbb: a 30 és 34 év közötti hölgyek 42,5 százaléka tartozik az alkal­mankénti italozók táborába! Európában Portugália, Franciaország, Spanyolor­szág és Olaszország előz meg bennünket alkoholmértékben. (Legalábbis a kiadványban ismertetett 30 ország közül.) A kiadvány harmadik fejeze­te foglalkozik a következmé­nyekkel. Gondoljuk csak meg: 1970-ben még csak 25 920 alkoholistát tartottak nyilván hazánkban, 1984-ben pedig már 422 640-et(l). Al­koholos májzsugorodásban 1970-ben — innen van adat — 180-an haltak meg, ta­valy már közel 3000-en. Ta­valy 55 634-en voltak alkohol­elvonó szakrendelésen és — alkohol miatt — 6433-an idegbeteg-gondozó intézet­ben. A gyámhatóságoknál 80 645 gyermeket tartanak nyilván alkoholista veszélyez­tetettség miatt. Az ittasan okozott balesetek 22,2 száza­léka volt halálos kimenetelű. Az „Alkohol" az idevonat­kozó statisztikai adatok ed­dig megjelentetett legvasko- sabb gyűjteménye; csak tal­lózni tudtunk belőle. De ajánlhatjuk mindenki számá­ra a további tallózást... K. F. • • Üzemi lapok A/4-es formátum, negyed- évenkénti megjelenés, 500 példány, sokszorosítva a vál­lalat üzemében, szerény cím: Tájékoztató. Huszadik évfolya­mánál tart az „üzemi Lap”: — folyóirat - kiadja a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vál­lalat. A Szombathelytől Gyuláig népszerű folyóirat (Dél- és Nyugat-magyarország a válla­lat működési területe), noha kevesekhez szól, mégis szót érdemel nagyobb nyilvános­ság előtt is. Az „üzemi lapok" a hazai sajtótruktúra alapját képezik: egy-egy szűkebb kol­lektívának szólnak ugyan: egy gyár, egy szövetkezet, egy vál­lalat dolgozóihoz, de hatásuk mégis jelentős, összesített pél­dányszámuk vetekszik a napi­lapokéval, s olyant tudnak nyújtani, amit azok nem. Megyénkben is sok üzemi lap jelenik meg (hogy csak a legismertebbeket soroljuk: Me­cseki Bányász, Ércbányász, Universitas, Postás Híradó), többségükben „újságszerűen": rotációson nyomva - heti, kétheti, havi megjelenésben. Legfontosabb feladatuk az adott közösség életének tük- röztetése, a gazdálkodás, a társadalmi élet, a szakmai munka figyelemmel kísérése, segítése. Az üzemi lapok ilyesformán az üzemi demokrácia szinte már nélkülözhetetlen fórumai, hiszen nemcsak a gazdasági, szakmai, politikai vezetés szól­hat általa hatékonyan a kol­lektívához, hanem közvetíthet „lentről" „föntre" is. Világje­lenség, hogy a kisebb közös­ségekhez szóló lapok egyre népszerűbbekké válnak: a rá­dió, a televízió, a nagy sajtó­orgánumok tájékoztatási ré­szét töltik ki, hiszen az embe­rek egyre érdeklődőbbek sa­ját környezetük hírei, esemé­nyei, történései iránt. Ez az érdeklődés élteti az üzemi la­pokat. A megyénkben megjelenők közül konkrétan azért válasz­tottuk részletesebben bemu­tatni a PGTV Tájékoztatót, mert kitűnik jólszerkesztettsé- gével, sokszínűségével. Az egyik, amiért kelendő, hogy élő, eleven szakmai rovata van. A „Szakmai közlemények" a vállalat tudományos, műsza­ki, geodéziai életének hű tük­re, s egyben inspirálója: köz­kinccsé teszi egy-egy mérnök vagy team munkájának ered­ményét. Néhány cím az idei évfolyam számaiból: Vállala­tunk mérnökgeodéziai tevé­kenysége a BCM tmk és re­konstrukciós munkáiban; Mun­kahelyi világítás; Korszerű mű­szerek a mérnökgeodéziai munkák szolgálatában; A sza­bad sokszögvonal számítása. E rovatot egészíti ki a hazai és külföldi újdonságokról szó­ló és a szakmatörténetet fi­gyelemmel kísérő rovat. A Tájékoztatónak elmarad­hatatlan része „A vállalat éle­téből” című rovat. Itt jelennek meg a vállalat fontos doku­mentumai, mint például a vállalati beszámoló, a szocia­lista brigádmozgalom, a mun­kaversennyel kapcsolatos írá­sok. s Nagyon jó rovat az, amelyben a vállalati újításo­kat ismertetik, vagy amelyik­ben felhívják a figyelmet a főként szakmai könyvújdonsá­gokra. Hosszan lehetne még so­rolni, mi minden tükröződik a Tájékoztatóban: a külső szá­mára úgy tűnik, minden. Hi­szen nemcsak a kollégák szak­mai életének fontos esemé­nyeiről ad hirt előléptetésről, tanulmányúiról, kitüntetésről, hanem házasságkötésről, gyer­mekszületésről is — s így arról is tudomást szerezhetünk, ki kapott segélyt, milyen üdülési lehetőségek vannak, s azokra kik jelentkeztek. A magyar sajtó napja al­kalmából köszöntjük az üzemi lapokat: a zömében nem új­ságírókat, de mégis kollégá­kat, akik szerkesztik, Írják e fontos újságokat, folyóiratokat. B. L. Minőségi fejlődés a település­fejlesz­tésben

Next

/
Thumbnails
Contents