Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-05 / 333. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XLII. évfolyam, 333. szám 1985. december 5., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja nqnlo A tartalomból: Az orvos­tovább­képzésről (3. oldal) Az NB II. sorsolása (8. oldal) Varroda épül Himesházán (5. oldal) Legfontosabb: a minőség A város felszabadulása alkalmából Szoborouato ünnepség Szigetváron A lakosság egy oktatási művelődési központ építését támogatja Vigyázat, hamisítják! Ma már csak az idősebbek em­lékezhetnek a reklámszöveg­re, amellyel a régi híres cé­gek portékáikat védték. Arra figyelmeztettek, hogy az ál­taluk gyártott termék hason­mását is lehet kapni, csak­hogy silány anyagból, rosz- szabb kivitelben. Aki pedig a jó minőségűt akarja, az vizsgálja meg tüzetesen, he­lyén van-e a védjegy. Mert az jelzi a garantáltan jó mi­nőséget. Igen, valaha létkérdés volt a minőség. Őrzésére és ja­vítására a kíméletlen konku­renciaharc is rákényszerített. A magyar ipar sok vonatko­zásban állta is a versenyt: izzóink, elektromos turbmó- ink, hajóink, a sokfajta élel­miszer korának kiválóságai közé tartoztak Európában, a világban. És ma mi a hely­zet a minőséggel? Igaza van-e a közvélekedésnek, amely a hazai terméket al- sóbbrendűnek ítéli, szalad a külföldi után? Igaz-e, hogy amit mi csinálunk, az rossz? Mit tehet a gazdaságirá­nyítás a javuló minőségért? Mert a feladat nagy erőfe­szítéseket igényel továbbra is. Kitűnt, évente legalább 5 milliárd forint kár keletke­zik a termékek silány kivite­lezéséből. Mindez külföldön is megingathatja hírnevün­ket, piaci pozícióinkat, és mindennapos bosszúságokat okoz a hazai vásárlóknak. Ilyen például a kétezerötszáz forintos női csizma, amely­nek zippzárja egy hét utón tönkremegy: a 22 ezer fo­rintos színes televízió, ame­lyet nem sokkal a vásárlás után már javítani kell. A minőség tehát közérzetet is formál nálunk, bizalmatlan­ságot kelt tudatunkban: ne­tán minden magyar áru gyenge minőségű? A magyar műszaki értelmi­séget is zavarják ezek a fenntartások. Elmondják, va­laha hazafias tett /olt a ha­zai termékek vásárlása. S ma is, egyes nyugati orszá­gokban a határokon belül gyártott sokkal drágább az importnál. Abban viszont egyetértenek, hogy az ittho­ni áruk kultuszáért a terme­lőnek meg kell vívnia, a bi­zalmat el kell hódítania. S ezt csak minőséggel lehet. Ebből a felismerésből ered: iparunkban meg kell terem­teni a gyártás közbeni ha­tékony minőségszabályozást. El kell érni, hogy a minőség- ellenőrzés — amelv eddig inkább a selejt kiszűrésére volt jó — minőségbiztosí­tássá fejlődjék. A szigorú minőségszabá­lyozásnak igen fejlett mód­szerei vannak az ipari álla­mokban. Egész tervezési rendszerek, technológiai so­rok garantálják a termékek magas paramétereit. Ezek az üzemek ma már abba" is versenyeznek, ki költ töb­bet a korszerű minőségellen­őrző berendezésekre, ki hasz­nál fel jobb, tartósabb anya­gokat, alkatrészeket. Teljes üzemeket forgatnak fel a jobb minőség biztosítása ér­dekében: a megváltozott gyártási programok, sorren­dek kíméletlen bevezetésé­vel, a munkafegyelem foko­zásával segítenek a bajokon. Nálunk sem ismeretlen egé­szen a minőségszabályozás: a Rába Vagon- és Gépgyár, az Egyesült Izzó ilyen rend­szereknek köszönhetően tud jót produkálni, eladhatót a legigényesebb külföldi pia­con is. A minőség követelményét már a gazdaságirányítás szintjéről kell megnatározni. Ebből a szempontból érde­kes annak vizsgálata, hogy vajon az idén bevezetett új gazdasági szabályzók, a vál­lalati irányítási szerezet fej­lesztése hogyan hatott és hat ma a termékminőségre. Világos ugyanis, hogy a gyár csak akkor szedi össze erejét, ha ez kifizetődik számara, ha a jobb termék több nye­reséget hoz, mint a -osszabb. Nálunk ma még kévés az anyagi, a piaci ösztönzés c iára, mint ahogy az is igaz, hogy sajnos a kiváló termé­keket gyártó üzemek nc- gyobb bevételeiből támogat­ják az eladhatatlan árukat kibocsátó, s ezért veszteségtes vállalatokat. Nemrégiben országos fel­mérés készült, amely bizonyí­totta, nálunk a mennyiségi hiányoknál sokkal szembetű­nőbb az alacsony minőség. A minőséget tekintve gyárt­mányaink lemaradása áru­csoportonként 3—8 ev. Egyes fogyasztási cikkeket gyártó cégek külföldön már 6—8 évet garantálnak termékeik két javítása között. Gyakor­latilag ezek a termékek gyor­sabban elavulnak, mint meg- hibásodnának. Igaz, ilyen tökéletes termékeket csak aránylag nagy szériában ki­fizetődő gyártani, c.hol a darabszám bőven megtéríti a minőségszabályozásra köl­tött nem kis összegeket. Fé­lő tehát, hogy a magyar ipar kicsiny hazai, vagy bonyo­lulttá váló külföldi piacai igen nagy szériákat nem tesznek lehetővé. A szakem­berek ezért felvetik, hogy a KGST keretében megvalósuló szakosodás, integráció hat­hatós eszköze lehetne a jobb minőség elérésének: érdemes Jenne minőségi oldalról is átgondolni, milyen tartalé­kokkal rendelkezünk a szo­cialista partnerekkel való gazdasági együttműködés­ben. Építőmunkánk célja az életkörülmények formálása. Tudjuk, az élet minőségét kell javítanunk. Ez pedig el­választhatatlan a bennünket körülvevő javak, a minket ■szolgáló eszközök, munka­tárgyaink minőségétől. Túl­vagyunk egy fontos mezs­gyén: ami életünkhöz alap­vetően hozzátartozik, abban nem szenvedünk komoly mennyiségi hiányt. Most a minőségre kell összpontosí­tani. Lehet, a nálunknál gaz­dagabb országokban ez könnyebben megy? K. F. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyálag . tu­domásul vette Kádár János elv­társnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szer­ződés tagállamai pártvezetői­nek prágai találkozójáról. Meg­vitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és álla­mi költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Mitterrand — Jaruzelski megbeszélése Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szerda dél­előtt az Elysée palotában egy óra húszperces megbeszélést tartott Wojciech Jaruzelskivel, a lengyel államtanács elnökével. A találkozót lengyel részről magánjellegűnek minősítették. Jaruzelski az Elysée palotá­ból távozóban úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy Mitter­rand elnökkel való megbeszé­lése igen hasznos és őszinte volt. „Természetesen számos dolgot megvitattunk. Egyetér­tettünk abban, hogy erősíteni kell Franciaország és Lengyel- ország kapcsolatait népeink, az európai és a vilógbéke javá­ra". A lengyel elnök ezután tisz­telgett a Franciaország felsza­badításáért elesett lengyel hő­sök emlékműve előtt. A francia jobboldal szerdán is folytatta zajos kampányát Jaruzelski párizsi látogatása ellen, A centrista unió párt­csoportjának vezetője tiltako­zó nyilatkozatot olvasott fel. A város tizedik köztéri szob­rát avatták fel tegnap Sziget­váron, a Radován lakótelepen. „A család" című bronzkompo­zíció Rétíalvi Sándor Munkácsy- díjas szobrászművész alkotása, méltón emeli ki az ember leg­alapvetőbb közösségének, a család fontosságát. Az erőt, ki­egyensúlyozottságot sugárzó, a gyermekeit óvó szülők össze­tartozó együttese megállatja a járókelőt, szemlélődésre, elgon- dolkozásra ösztönzi. A szobor avatását Szigetvár felszabadulásának negyven- egyedik évfordulója alkalmából rendezték tegnap. A megjelen­teket Petöh Sándor, a Sziget­vári Városi Tanács elnökhelyet­tese köszöntötte. Az ünnepi be­szédet dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnök- helyettese tartotta. Megemlé­kezett a történelmi eseményről, beszélt a város fejlődéséről és felavatta a köztéri szobrot, annak reményében, hogy az ország új közös kultúrkincsére mindenki örömmel, féltő gond­dal tekint. Az ünnepség után a városi tanácson Petőh Sán­dor átnyújtotta Rétfalvi Sán­dornak a Szigetvárért emlék­érmet. Szigetváron tegnap avatták fel hivatalosan az ipari szak­munkásképző intézet megyei támogatással épült új négy tantermét is, amellyel enyhül a szakmunkásképző zsúfoltága. A Zárda utcában átalakították a régi kolostorépületet az épí­tőipari munkásszállón albérlet­ben működő zeneiskola számá­ra. A kétszintes épületben hu­szonegy helyiség, köztük két kamaraterem található. Az iskola udvarán nyaranként na­gyobb hangversenyeket is lehet rendezni. A zeneiskola műszaki átadására — generálkivitelező a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat — a közeljövőben ke­rül sor. ünnepi beszédében dr. Bog­nár Zoltán kiemelte, a város lakóinak kétharmada megsza­vazta, hogy a településfejlesz­tési hozzájárulást a majdani oktatási-művelődési központ építésére fordítsák, mert jelen­leg nincs a-városnak megfele­lő művelődési központja. Mugabe Ausztriába érkezett Robert Mugabe, Zimbabwe miniszterelnöke szerdán kétna­pos hivatalos látogatásra Bécs- be érkezett. Mugabét, aki Moszkvából repült az osztrák fővárosba, Fred Sinowatz kan­cellár üdvözölte. A zimbabwei kormányfő el­sősorban a két ország gazda­sági kapcsolatainak fejleszté­séről tárgyal a kancellárral, és fogadja őt Rudolf Kirchscilöger szövetségi elnök is. A kormány­zó Osztrák Szocialista Párt kez­dettől támogatta a korábbi Rhodesia felszabadítási moz­galmát, s Mugabe a dél-afri­kai helyzetről, az Észak—Dél­kapcsolatokról is eszmecserét folytat majd az osztrák politi­kusokkal. Tegnap, tavasznak beillő melegben Pécsett, a Szalai András úti parkolóban megnyílott az Aranykapu vásár. (Tudósítás az 5. oldalon) Läufer László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents