Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-04 / 332. szám
e Dunántúli napló 1985. december 4., szerda Gyümölcstermesztés korszerűen Mikor nő a gyökérzet? Vízigényes a birs és az alma, levegős talajt kíván a kajszi és a mandula A termelő általában a gyökérzetről kevesebb ismerettel rendelkezik, mint a főid feletti hajtásrendszerről, mivel a gyökereknek rejtett az elhelyezkedésük. Szerepük - a gyümölcsfa rögzítése, a víz és tápanyagok felvétele, raktározása — viszont sokkal fontosabb annál, minthogy kellő figyelmet ne fordítsunk rá! Alakulását tekintve főgyö- kérrendszerű és járulékos gyökérrendszerű gyümölcsfát különböztethetünk meg. A magról vetett gyümölcsfa főgyökérrendszerű. Főtengelye erősen növekedett karógyökér, ebből ágaznak el az eltérő erősségű első, majd másod-, illetve harmad- stb. rendű oldalgyökerek, melyek végső el- ágazódásai a hajszálgyökerek. A karógyökér jellege és jelentősége az oldalgyökerek megerősödése miatt az évek múlásával megszűnik. Minden gyümölcsfa, amelyet szárrészből vegetatív úton állítanak elő, járulékos gyökérrendszerrel rendelkezik. A gyökérrendszeren belül nem fejlődik ki főgyökér (karógyökér) és az oldalgyökerek többé-ke- vésbé egyenlő erősségűek. Ez a gyökérrendszer a talajszinthez közelebb helyezkedik el, általában kisebb területet hálóz be, gazdagabb, több gyö- kérelágazódással rendelkezik. A gyökerek kialakulása, erőssége, sűrűsége, hossza függ .a gyümölcsfajtól és a talaj fizikai, kémiai állapotától. Általában hosszú és erős gyökerek alkotják a gyökérrendszer vázát, adják a fa stabilitását, a rövid és vékonyabb gyökerek szolgálják a víz- és tápanyagfelvételt és -szállítást. Gyümölcstermő növényeink eltérő vízigénnyel rendelkeznek. Erősen vízigényes a birs és az alma, majd egyre csökkenő sorrendiségben következnek a szilva, körte, cseresznye, meggy, kajszi, mandula. A vízfelvétel egyben mindig tápanyagfelvételt is jelent! Ennek szerve a hajszálgyökerek csúcsa alatt lévű úgynevezett növekedési zóna mögött kialakult felszívó öv elsődleges bőrszövete, melynek egyes sejtjei a felület növelése érdekében megnyúlnak és gyökérszőrökké alakulnak. Ezek rövid életűek, csupán pár napig töltik be szerepüket. A gyökérzet fejlődéséhez, működéséhez mindig szükség van a talaj bizonyos fokú nedvességére. Ha az kevés, a gyökerek a nedvesebb rétegek felé növekednek, míg túl nedves talaj esetén a le- vegősebb, kevesebb vizet tartalmazó rétegek felé húzódnak. Pangó talajvizet a gyökérzet csak rövid ideig visel el. A gyökérzetnek levegőre is szüksége van. Leginkább igényli a kajszi, mandula, majd az alma, körte következik. Kötött, tömör tolaj esetén a talajfelszínhez közelebb alakul ki a gyökérzet és sűrűbben. A talaj levegővel való ellátottságán vízelvezetéssel, mély talajműveléssel, altalajlazítással segíthetünk. , Jelentősen befolyásolja a gyökérzetet a talaj hőmérséklete is. Fajonként eltérő a hőigény, pl. a tavaszi gyökérnövekedés megindulásához az almának 4-5 C-fok kell, a szilvának 2—4 C-fok elegendő, az őszibarack 7 C-fokot igényel, a kajszinak 5—6 C-fokra van szüksége. A gyökér fejlődésének optimuma 17—24 C-fok között van. Tavasszal a gyökérnövekedés erős (áprilistól júniusig), nyáron stagnál (július —augusztus), ezután ősszel (szeptember—október) ismét megindul, de a tavaszinál gyengébb eréllyel. A tavaszi gyökérnövekedés megindulása 1-2 héttel megelőzi a föld feletti részek növekedésének kezdetét. Meghatározó a talaj tápanyagtartalma is, gazdagabb talajokon kisebb, szegényebb talajokon nagyobb gyökérzet alakul ki. Buzássy Lajos Közvetlenül a termelőtől Dióbelet exportra! Felvásárlóhelyet nyitott Pécsett a TSZKER. Elsősorban kistermelőktől vásárolnak fel dióbelet, héjas diót, mogyorót, szárazbabot. A dióbelet saját maga dolgozza fel és exportálja. A TSZKER először próbálkozik azzal, hogy közvetlenül a termelőtől vásárolja meg a babot, diót, ezzel kiiktatták a közbülső partnereket, akik a felvásárlás után szintén a TSZKER-nek adták tovább az árut magas haszonnal. A felvásárlóhely nem mesz- sze a 40-es és 32-es buszmegállójánál található, a MÁV-bérház mellett, a Semmelweis utcában. Köny- nyen megközelíthető autóval is, parkolásra is van lehetőség. A napi forgalom általában 10—15 ezer forint. Az 1 kilogrammos tételtől egészen a mázsákig hoznak be babot, dióbelet nemcsak a kistermelők, hanem a szőlő- és hobbikert-tulajdonosok is. A TSZKER eddig a Sal- lai utcában vásárolta fel ezeket a terményeket, de miután az sétáló utca lett, más megoldást kellett keresniük. A jelenlegi felvásárlóhelyük reggel héttől délután kettőig tart nyitva. Az áru átvételét követően azonnal fizetnek a mindenkori napi árnak megfelelően. A TSZKER további tervei között szerepel, hogy a Felsőmalom utcai piacon vagy a vásárcsarnok környékén is nyitnak felvásárlóhelyet, ahol nyáron gyümölcsöt és más idényjellegű terményt vesznek át. Matoricz Józsefet, a pécsi felvásárlóhely vezetőjét a Semmelweis utcai bérház alagsorában kialakított telephelyén találtuk meg. — Bízunk benne, hogy ha beköszönt az esős, hideg idő, akkor több idejük lesz az embereknek babot fejteni és diót törni — mondta. — Az elmúlt évben nagyon rossz volt a felvásárlási ár, ezért most még kevesebben termeltek babot, diót. Próbálkozunk azzal is, hogy a környékbeli falvakba kimegyünk és a helyszínen, házról házra járva vásároljuk fel a terményeket. November 7-én például Kátolyban voltunk, ahol babot vásároltunk fel, csaknem 13 mázsát. Akadt olyan ház is, ahol 2—3 mázsát eladtak. Sz. K. Szabad-e még szőlőoltványt ültetni? Kénezzünk vagy ne kénezzünk? Kell-e már bort fejteni? Kénezzünk, vagy ne kénezzünk? Borkén, vagy kénlap a jobb? Maradjon-e kevés bor a hordóban, s úgy tartsuk el? Szabad-e még szőlőoltványt ültetni? - A kérdések sora érkezett szerkesztőségünkbe. Válaszadásra dr. Diólási Lajost, a Pannonvin vezérigazgatóhelyettesét kértük fel. Ha az erjedés befejeződött, szénsavmentes a bor és a tisztulás megkezdődött — fejteni kell. Az idén lágyabbak a borok, a legtöbb helyen elérkezett az ideje, hogy a fejtést elvégezzék. Az első fejtésnél a kénezést nem szabad elmulasztani. Az itt elkövetett hibát nem lehet már korrigálni. Mindenképpen borkén használata előnyös. Ha kénlapot égetünk, az nem olyan hatásos, mint a pontosan adagolt borkén. A kérdés az, hogy mennyit adagoljunk. Ez attól függ, mennyire stabil a borunk. Ha barnatörésre hajlamos, vagyis ha 24 óráig meleg szobában tartjuk pohárban vagy üvegben, s nem bámul meg, akkor 10 gramm hektoliterenként elég. Ha sárgul, vagy barna lesz, akkor 20, esetleg 30 gramm kell. Az idén 10—20 gramm elég, mert az idő száraz volt és rothadásmentesen szüreteltünk, ügyeljünk a rizlingszilváninál és tramininál. Azok most lágyabbak, mert az ősszel a forró nap elégette a savat. Hogyan történjék a lejtés? — csapot verünk a hordóba, leeresztjük a bort, a seprőt is kives.szük. A hordót hideg vízzel háromszor, négyszer átöblítjük és kicsepegtetjük. Ha már nem kerül bele bor, megvárjuk, míg megszikkad és kénlappal bekénezzük. Egyharmod lapot számítunk hektoliterenként. Ezt havonta megismételjük. Bormaradványt semmiképpen sem hagyjunk vissza a hordóban, mert az a hordó meghibásodását okozza. Ha a hordót újra meg akarjuk tölteni, akkor ez a hidegvizes mosás után rögtön megtörténik. S amikor átfejtettük, akkor kerül bele a borkén. Egy kis sajtárban borral gondosan felkeverjük a kénport. Amikor erős, szúrós kénszagot érzünk, beöntjük a hordóba és elkeverjük. Ez úgy is történhet, hogy lopóval belefújunk. A lényeg az, hogy a kénes bor keveredjék az ösz- szessel. Szabad-e még ültetni? - ültetni egész télen át lehet fagymentes napon, fagymentes földbe. Ez előnyösebb, mint a tavaszi ültetés, nem kell öntözni. A gyökereket visszavágjuk, a vesszőt nem, hanem felcsir- kézzük, hogy a hidegtől a tőke fejét — a kiültetett oltványt már tőkének nevezzük — meg- védjük . Tavasszal kitakarjuk, két rügyre megmetsszük és visszatakarjuk. Ezt mindenképpen meg kell tenni, hogy ki ne száradjon. December 12-én és 19-én Szaktanácsadás a borkezelésről November 28-án Mohácson, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzemében kihelyezett ülést tartott a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Társadalmi Szövetséqe. Az üzemlátogatással egybekötött eszmecserén több fontos kérdésben állást foglaltak. így többek között az 1986. évi szabályozókkal összefüggő tájékoztatást követően szükségesnek tartották megfogalmazni, hogy a szakmai előadásokon, klubnapokon a szabályozókról tájékoztassák a sertés-, a szarvasmarha-, a nyúl- és gala mbtenyész tőket. Előzetes elképzelések születtek egy Mohácson tartandó nemzetközi nyúlkiállításról is. Az elnökség egyetértett azzal a javaslattal, hogy a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságán december 12-én és 19-én 14-től 16 óráia Hardy József, a megyei tanács nyugalmazott főkertésze ingyenes szaktanácsadást tart a borkezelésről, a pinceműveletekről, valamint hozott borminták bírálata alapján konkrét tanácsokat is ad a termelőknek. Bioklub Dr. Györffy Sándor oki. kertészmérnök, a 8-as számú biokörzet szervezője december 11-én az Apáczai Cs. János Nevelési Központ Kultúrházá- ban (Siklósi-Kertváros) 18 órai kezdettel diavetítéses előadást tart „Bioveteményes” címmel. A klubtagok minden érdeklődőt (meghívnak és) szívesén látnak. Zöldség a kiskertekben Most vethető a petrezselyem és a saláta A most elvetett télálló zöldségfélék magvai vizet vesznek fel, megduzzadnak. A téli hideg hatására jarovizálódnak. Tél végén az időjárás enyhültével e magvak rövidesen kicsíráznak és erőteljes fejlődésnek indulnak. A petrezselyem magja lassan csírázik. Mélyen felásott és elmunkált talajba, 25-40 cm sortávolságra és 2 cm mélyre vessük a magvakat. Legjobb olyan helyre vetni, ahol előzőleg uborkát, paradicsomot vagy káposztaféléket termeltünk. Ne vessük frissen trágyázott talajba és olyan helyre sem, ahol 5 éven belül már termeltünk petrezselymet! Vegyes kultúrában — ahol egy ágyá- belül soronként váltakozva különböző növényeket vetünk — jó szomszédnövényei a hagyma, paradicsom és a szamóca. A fejes saláta és a fehér üröm rossz szomszédoknak nyilvánultak. Ha a tél alá vetést elmulasztanánk, akkor a természetet utánozva az erőteljesebb, gyorsabb csírázás érdekében magunk is jarovizálhatjuk a magvakat. Szobahőmérsékleten 4—5 napig langyos vízben duzzasztjuk őket, majd összekeverjük nedves homokkal és egy hónapra fagypont alatti hőmérsékletre tesszük. A hidegkezelt magavakat vessük el, mihelyt rá lehet menni talajra. A sárgarépa tél alá vetése akkor időszerű, ha a hőmérséklet tartósan 5 fok alá süly- lyedt. Ha melegebb időben vetünk, akkor a magvak kicsírázhatnak és a nagyobb hidegben elfogynak. Frissen trágyázott területre ne vessünk. Előveteménye az uborka, paprika, paradicsom. Vegyes kultúrában jól megfér a kaporral, borsóval, fokhagymával, póréhagymával, retekkel, paradicsommal és a vöröshagymával egy ágyásban. A vöröshagymával kölcsönösen védik egymást a fajtaspecifikus legyektől. Ha a vetést a tavaszra hagyjuk, hidegkezeléssel gyorsíthatjuk a sárgarépa csírázását is. 15—20 fokos vízben duzzasztott magvakat elég kéthetes állandó faqyhatásnak kitenni. Túl korai tavasznál a hűtő- szekrény mélyhűtőjében fagyaszthatjuk ki a magvakat. A homokkal kevert és hideq- kezelt magvakat a talaj szik- kadásakor azonnal vessük el, enyhe időben akár februárban is. Tenyészterülete hasonló a petrezselyeméhez. E növények hozamát soros vetéssel fokozhatjuk. Ez esetben a magokat 6 cm széles csíkban ritkán szórjuk el. Erre csak azok vállalkozzanak, akiknek gyommentes a talajuk, ellenkező esetben teljesen elgyomosodik a sáv. A gyökérzöldségből 10 négyzet- méterre 4-5 gramm magol veszünk. Továbbra is vethetjük a zöldborsót. Az alacsonyabb, korai fajtákat 25 cm, a magasabbra növő késeieket 40 cm sortávolságra, 8 cm mélyen vessük. Tavasszal 4—6 cm mély vetés is elegendő. Nem fagyérzékeny a vöröshagyma sem. Zöldhagymának duggathatunk 5—8 cm tőtávolságra nagy, 2,5—3 cm átmérőjű dughagymákat, ezeket már áprilisban szedhetjük. Később magszárba mennek. Őszi duggntőssal a fokhagymának nagyobb lesz a termése. Hasonlóan tél alá vethető paszternák, feketegyökér, levél- petrezselyem és a spenót. Tavasszal még rá sem tudunk menni a nedves talajra, amikor a most elvetett maqvak már sorolnak! Tóth Attila Pécsi utcák — híres emberek Vak Bottyán Amikor 1709. szeptember 26-ón pestisben meghalt Boty- tyán János, a vezérlő fejedelem ekként emlékezik meg Emlékirataiban a kuruc háborúk legnépszerűbb alakjáról: „Szeredé a népet, és a nép is nagyon szerette őt". Kardjával olyon becsületet, hírnevet szerzett magának, hogy Lakatos Judit asszony, Józsa Pál özvegye, örömmel adta kezét 1669- ben a szegénylegény vitéznek. A szegények iránti szeretete többször is elragadtatta. Történészeink feljegyezték róla, hogy 1680. február 18-án ,,engedetem nélkül” betört a lévai kastélyba, és a harácsoló, népnyúzó Csáky Pált, a vár főkapitányát, a leghatalmasabD főúri család sarjadékát, az országbíró fiát „jól pofon verte". Persze, kurtavasra verték, ke- zét-lábát nyirkos kőfalba vert rabvashoz láncolták. Csáky Pálnak azonban érdeke fűződött ahhoz, hogy a dolog ki ne derüljön, ezért Bottyánt szabadon engedték ugyan, de a komáromi német főparancsnok alá rendelték Itt sem nyugodott. A komáromi sókereskedők Komárom helyett Nyárasd falunál keltek át a Dunán,, és ezzel megkárosították a császári kincstárt. A Haditanács le akarta tartóztatni Bottyánt, de közben a törökök kibontották a próféta szent zászlaját, és 1683 tavaszán kétszázezer hadinép árasztotta el a Dunántúlt, felperzselve Komárom környékét. Párkánynál azonban sikerült megállítani a Bécs alá tört török tömeget. Bécs elő- bástyáját, Érsekújvárt azonban meg kellett szerezni. Ez időben Bottyán vakmerő vitézségre valló tettet követett el: parasztruhában bement az éppen vásározó érsekúivári piacra, s amikor a dervis kijött a minaret erkélyére a szokásos ima elmondására, Bottyán utána suhant, és letaszította a kövezetre. Vele jött társai közben a meglepett janicsárokat koncolták fel. Bottyán János hősiesen harcolt Buda visszafoglalásán, és a délvidéki várak visszavételéből is derekasan kivette a részét. Hősiessége elismeréseként Lipót császár ezredessé és egy huszárezred tulajdonosává nevezte ki. 1689-ben Szerbiában Bottyán döntötte el huszárrohamával a győzelmet, amiért a vitézséqi nagy aranyérmet nyerte el 300 aranyat nyomó láncon. A csatározásokban elvesztette eqyik szemét, ezért katonái Vak Bottyánnak nevezték el. Későbbi adománylevelek is ekként említik. A karlócai békével (1699) elhallgattak a fegyverek. Boty- tyán János is visszavonult esztergomi birtokára, sokat költött Esztergom városának megépítésére. Közben megismerkedik a dunántúli jobbágyok és a Vág menti végváriak viszontagságos életével. Ö is meghallotta a szózatot: „A föld népe kész, csak legyen feje". Miként oly sokan, ő is Rákóczi zászlaja alá állt. A Váqon inneni terület főparancsnoka lett. Ku- ruccó válása jól jött Kucklön- dernek, Esztergom parancsnokának, lefoalalta Bottyán minden vagyonát, feleségét pedig börtönbe vettette. Vak Bottyán szinte legendás olakja lett a kuruc harcoknak. Egymás után aratta győzelmeit Felső-Magyarországon és a Duna mentén. Vakmerő hősiességével a legválságosabb hely zetekben is kiváqta magát. Bercsényi is rendületlenül bízott benne. Egyik levelében gy ír: „Csak menjen által Boty- tyán uram haddal, majd meglátja kegyelmed, micsoda fordítást tesz a szíveken.” Halálát ekként tudatta Bercsényi a fejedelemmel: „Most hozták a hírit, szegény Bottyán vak sóaor tegnap nyolc óra tájban behunyta az másik szemét is.” Tóth István dr.
