Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-29 / 355. szám

1985. december 29., vasárnap Dunántúlt napló 3 Kevesen jelentkeznek muzsikusnak Eltűnnek a tehetségek? A pécsi Művészeti Szakközép- iskola gondjai Tegnap, ma, holnap Elemzések és emlékezések A zeneművészeti szakiskolák elsődleges feladata, hogy a ze­nei pályára készülő tizenévese­ket Jelkészítse. Évek óta kevés azonban a beiskolázható tanu­ló, kevés jelentkezőből kell ki­választani a pályára alkalma­sakat. Ez is gátló tényezője a színvonalas oktatásnak. Bara­nya megyében csaknem 2500 zeneiskolás van. Hova lesznek a tehetségesek? Miért nem folytatják a tanulmányaikat? Esetleg éppen a pécsi szakkö­zépiskolában, amelyik a leg­közelebb van? Többen inkább Buddpestre jelentkeznek a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskolába, mert oda nehezebb ugyan be­kerülni, de nagyobb a Tehetőség a szakmai fejlődésre, az egész­séges versenyre. Divattá kezd válni az is, hogy egyes zeneisko­lák a szakiskola megkerülésével készítik fel a növendékeiket a főiskolai felvételire. Több eset­ben kiderült azonban, hogy ez nem volt elegendő. A tanulók végül elvégezték a szakközépis­kola továbbképző szakát, s egy­két évvel később kerültek a ze­nei pályára. Valóban így van ez? Mi erről a véleményük a szakiskolai ta­nároknak, a zeneiskolában ta­nítóknak, igazgatóknak, szü­lőknek? A mohácsi zeneiskolába pél­dául 250-en járnak. Az orszá­gos versenyeken jó helyezést érnek el, de ehhez a gyerekek heti 10 órát is az iskolában töl­tenek. A pécsi Művészeti Szak* középiskolába az új tanévben öten jelentkeztek innen. — A gyerekek szívesebben tanulnak Mohácson a gimná­ziumban, és a zeneiskolában folytatják a zenetanulóst — mondta el Kovács Győző, a ze­neiskola igazgatója. — össz­hangzattant, szolfézst, zenetör­ténetet kell többletként taníta­ni. Tanáraink szívesen vállal­ják a néha erejüket is meg­haladó feladatokat. Növendé­keink nem akarnak Pécsre menni, mert nem megfelelő a kollégiumi ellátás, és nehezen válnak meg a szüleiktől, bará­taiktól. A megye más városában is hasonlók miatt vállalta a ze­neiskola a nyolcadikat végzet­tek továbbképzését. De előfor­dult más eset is. — A lányom zongorázni ta­nult a komlói zeneiskolában, de két évvel ezelőtt nem ment a pécsi szakiskolába, mert el­lenezték ezt a tanárai — mesélte el H. B. komlói szülő. — Az idén már a fiam és a lányom is megkezdte a tanulmányait Budapesten. Inkább vállalta az eqész család azt, hogy a fő­városba költözik. Az volt az érzésünk, hogy Komlón vissza­tartják a pályára készülő te­hetségesebb diákokat. Káros ez szerintünk a gyerek fejlő­désére is, de éveket is elve­szíthetnek így. Végül egy bu- daoesti zenetanár segített a felkészítésben. Budapesten sok tehetség van együtt, nehezebb sztárnak len­ni, nagyon meg kell küzdeni a sikerért. Nagyobb a lehetőség a hangversenyen való részvé­telre hallaatóként, közreműkö­dőként. Több a zeneakadémiát végzett művésztanár Sokan kö­zülük aktív zenészek, és íay könnvebben át tud'ók adni o tradíciókat, mert a zenei pá­lyán ez elengedhetetlenül szük­séges. — Hazánkban az amatőr ze­nekultúra magas, de a hivatá­sos képzéssel baj van — mondta M. B. pécsi zenetanár, aki egyben hivatásos muzsikus, — Még akkor is így van ez, ha a zeneakadémiai művész­képzőbe felvettek legnagyobb része olyan szinten játszik a hangszerén, mint 10—15 évvel ezelőtt az, aki diplomát kapott. Pécsről az elmúlt 25 évben egy szimfonikus zenekarra való muzsikus ment el. A művészeti szakközépiskolában az akadé­miát végzettek száma alacsony, szaktanári állások betöltetle­nek. Mind a tanárok, mind a zenekari muzsikusok fizetése alacsony. Pécsett megoldatlan az is, hogy a kiemelkedő te­hetségű tanulók csak zenével foglalkozzanak. A Művészeti Szakközépiskolá­ba Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megyéből jönnek a hall­gatók, mégis kicsi a jelentkezők száma. Tizennyolc év óta nem megoldott a zeneiskolák szak­felügyelete, pedig ez segítené a felvételi vizsgák színvonalának emelését és a tehetségesek biz­tosabb kiválasztását. A művé­szeti megpróbálja ezeket a gondokat enyhíteni azzal, hogy a felvételi előtt két alkalommal, ősszel és tavasszal előzetes meghallgatásra és konzultáció­ra hívja be a nyolcadikos gye­rekeket a zenetanárral együtt. Az országos zeneiskolai verse­nyek előselejtezőin is kiválo­gatják a zenei pályára alkal­masakat, akik közül sokan a művészetiben az előkészítő osz­tály növendékei lesznek. — Hatodik és hetedik osz­tályos gyerekek járnak erre a speciális szakra, ahol hang­szert és zeneelméletet tanulnak — tájékoztatott Paláncz Ta­más, a Művészeti Szakközépis­kola zenetagozatának igazga­tóhelyettese. — Az idejáró hat-nyolc gyereket közelebb­ről megismerjük, biztosabban tudjuk róluk megállapítani, hogy alkalmasak-e a pályára Az első évet mindig arra szán­juk, hogy megismerjük tanítvá­nyainkat. Azoknak, akikről úgy látjuk, hogy nem tudják a négy évet végigcsinálni, harmadik félévben pályamódosítást java­solunk. így nem veszítenek so­kat, könnvebben folytathatják a tanulmányaikat más középis­kolában. — Az új épület átadása nagy segítséget jelent, mert le­hetőség van az iskolán belül a hangszeres gyakorlásra. A gye­rekek szinte reggeltől estig bent vannak az iskolában. Saj­nos, azt nem tudjuk megvalósí­tani, hogy csak művésztanárok tanítsanak az intézményben. Sok oktatónk a pécsi szimfoni­kus zenekar tagja, és csak fél­állásban tanit. Ugyanakkor ko­moly pedagógiai haszna is van ennek, mert a növendékek nemcsak mint tanárt, hanem mint muzsikust is megismerik. Antal György, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatója már inkább a megoldásokon gon­dolkodik. — Arra kell törekedni, hogy a három fokozat között rend­szeres kapcsolat alakuljon ki. így nem veszhetnének el a te­hetségek. Együtt kellene mű­ködni ezek felfedezésében, gondozásában, egészen a főis­koláig, akadémiáig. Az évtize­dek óta felhalmozódott gondo­kat együtt kellene tisztázni, megoldást keresni és nem egy­más ellen acsarkodni. Sz. K. A közelmúltban jelent meg a Baranyai Mű­velődés, a Baranya Megyei Tanács V. B. műve­lődési osztályának kiadvá­nya. A folyóiratnak ez az 1985- ben megjelent egyetlen száma jubileumi szám, hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából készült. A me­gye felszabadulásáról és az 1945 óta eltelt 40 esztendő alatt történt kulturális és gazdasági fejlődésről, váltó zásokról ad részletes képet. Bevezetőként Lukács Já­nosnak, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titká­rának emlékező sorait olvas­hatjuk, amelyben nem csak a múltat említi, de a jelen és a jövő még kiemelkedőbb szerepet kap. „összehasonlíthatatlanul jobban élünk .. Ezt írja Kisvári András, a Magyar Három különböző zenei stí­lust képviselő zeneszerző mű­veiből összeállított műsort hall­A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet évenként rendsze­resen indít a tanári pályához kapcsolódó szakmai tovább­képzéseket, de az idén hirdet­ték meg első alkalommal a dráma-tanári tanfolyamot. — Szívesen vállaltam a to­vábbképzés irányítását - mondta Petkó Jenő tanár, az Apáczai Csere János Nevelési Központ irodalmi-drámai mű­helyének vezetője -, hiszen a művelődési ház a Megyei Mű­velődési Központtal együtt me­gyei gyermekszínjátszó-bázist akar kialakítani, ez egyébként a bábjátszásban már sikerült. A foglalkozások alkalmanként négyórásak, a tanfolyam tíz összejövetelből áll. A munka­tervet a Népművelési Intézet dolgozta ki a tanár- és a ta­nítóképző főiskolák számára ajánlott drámajáték-oktatási tematika alapján. Olyan főbb témákkal foglalkozunk, mint „A hagyományos gyermekszín­játszás és a nevelésközpontú, pedagógiai célú drámajáték" vagy „ünnepi műsorok meg­szerkesztése, a drámajátékok az iskolai, tanítási órákon és szabadidős foglalkozásokon." — Főként gyakorlati órákról van szó. A dramatizálás fázi­sainak megbeszélése mellett rengeteg készségfejlesztő, Nemzeti Bank megyei igaz­gatója a Negyven év Bara­nya gazdaságában című esz- széjében. Számszerű adato­kat is felvonultatva rajzol hi­teles képet megyénk 40 év alatti gazdasági fejlődéséről. Nagy József Vallomás me­gyénk kultúrájáról cím alatt veszi sorra a tudományos, oktatási, kulturális, művésze­ti, műemlékvédelmi eredmé­nyek figyelemre méltó soka­ságát. Baranya az ország egyik legszínesebb nemzetiségi megoszlást mutató megyéje. Hogyan jutottunk el a köz­oktatás nemzetiségi intézmé­nyeinek 1945-ben való kiépí­tésétől a Magyar Televízió körzeti stúdiójának nemzeti­hattunk a Pécsi Szimfonikus Zenekar december 16-i hang­versenyén. A Breitner Tamás ál­kommunikációs játékot, moz­gás- és beszédgyakorlatot végzünk. A módszer lényege, hogy a hallgató tanárok ak­tívan végigcsinálják mindazo­kat a feladatokat, amiket majdan a gyerekekkel játszat­nak végig. Ez egyrészt tapasz­talatszerzés, másrészt saját magukon elemezhetik a fel­adatok belső lényegét, s ez alapján megvitatjuk, hogyan lehet úgy felépíteni egy taní­tási órát, hogy a lazító és a koncentráló feladatok megfe­lelő egyensúlyban legyenek egymással -, míg a gyerekek­nek egy játékot jelent csak.- Ez tehát nem drámaelmé­leti oktatás, mint ahogyan ezt sokan hiszik. Amellett, hogy foglalkozunk a drámával mint irodalmi műfajjal, nem az a lényeg, hogy produkció jöjjön létre (bár van, hogy az a vég­eredmény, mert a gyerek igényli), hanem a feladat vég­rehajtását követő siker és öröm az igazi végeredmény. A dramatikai tanítás egyfajta nevelési eszköz: minden tan­órán a gátlások felszabadulá­sát, a nyitott, baráti légkör ki­alakulását érhetjük el vele.- Saját tapasztalatom volt például a színjátszó szakkör­ben, hogy ha egy-egy gyer­meknél gátlás, félszegség ségi műsoraiig? Részletesen Lantos József cikke szól er­ről. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója dr. Boros István életrajzát mutatja be. Érdemes meg­ismerkedni azzal az ember­rel, akinek olyan sokat kö­szönhetett Pécs városa, a megye a felszabadulást kö­vető időszakban, érdemes fi­gyelemmel kísérni tudomá­nyos munkásságát és politi­kai tevékenységét. Dokumentumszerűen és részletes hitelességgel írja le Baranya megye felszaba­dulásának történetét Alexan- dar Gjurov, a Bolgár Kultu­rális és Tájékoztatási Koz­tál dirigált együttes először Beethoven D-dúr hegedűverse­nyét (Op. 61.) szólaltatta meg. Beethoven egyetlen hegedűver­senye zeneileg és technikailag egyaránt rendkívül igényes. A POTE aulájában rendezett hangversenyen a hegedűszólót Gy. Vass Ágnes, a zenekar kon­certmestere játszotta. A közön­ség által is jól ismert hegedű- verseny előadása nagy felelős­séget jelent zenekarnak és szó­listának egyaránt. Az I. tétel zenekari beveze­tőjében éreztük, hogy az együt­tes megteremtette azt a sajá­tos légkört, ami ennek a mű­nek az előadásához szükséges. Ez a szándék vezette a szólis­tát is. A feszültség, izgalom miatt azonban a gyors, techni­kailag igen nehéz szólórészek és kadenciák virtuóz jellege nem érvényesült igazán. A II. (lassú) tétel a zenekar össze­hangolt játéka és a szólóhege­dű bensőséges hangja folytán az előadás légsikeresebb téte­le volt. A könnyed, játékos, tréfás III. tétel a szólista oldot­tabb, felszabadultabb játéka miatt jobban tetszett az I. té­telnél. . A hangverseny második felé­ben a két 20. századi zeneszer­ző — A. J. Stogarenko és Ben­vagy más akadályozó tényező van, és ezt már nem lehet kor­rigálni, olyan szerepet kell ne­ki adni, amiben önmagát játszhatja el. így például - volt egy javíthatatlanul — raccsoló gyermekem, aki egy raccsoló király szerepét kapta meg: a közönség dőlt a ne­vetéstől és senkinek eszébe sem jutott volna, hogy az a gyerek valóban raccsol. Vagy: volt egy kimondottan „neme- csek" típusú tagunk, aki ka­masz létére is a köpenyét gyömöszölgetve, pirulva, aka­dozva felelt órán, és a baráti, családi körében sem tudták igazán feloldani. Neki egy ijyen szerepet szántunk, s mi­vel önmagát adta a szinpadon is, érezte, hogy önmagát nem tévesztheti el, és nagyon jól sikerült minden. A szülei cso­dálkoztak a leginkább, a kol­légák meg azon tanakodtak, hogy lehet ilyen jól, ilyen élet­hűen megjeleníteni egy ka­masz fiú viselkedését. — örülök, hogy végre Ba­ranyába is eljutott a mozga­lom - mondta Hűvösvölgyi Ka­talin, a pécsi Berek utcai Ál­talános iskola magyar-ének szakos tanárnője, aki közel tíz éve foglalkozik már gyermek- színjátszással. pont főmunkatársa. A harci cselekmények bemutatása mellett a magyar lakosság és az Első Bolgár Hadsereg vi­szonyáról szól. Ismét találkozhatunk Boros István nevével, ha Füzes Mik­lós A felszabadult Pécs ön- kormányzása című cikkét ol­vassuk. Hogyan oldották meg a megye és a város irányítá­sát felső vezetés híján — a felszabadulás után? A néhány kiemelten kí­vül számos írás olvas­ható még a Baranyai Művelődés ünnepi számá­ban. A folyóirat sorai között a képek a pécsi Várostörté­neti és Munkásmozgalmi Mú­zeumról készültek. jamin Britten — egy-egy művét hallottuk. Stogarenko napjaink­ban is élő szovjet-ukrán zene­szerző, a kijevi zenekonzerva­tórium igazgatója. A Szimfo­nikus táncok zongorára és ze­nekarra című darabja most hangzott el Magyarországon el­ső ízben. A hagyományos hang­szerekre komponált műben fon­tos szerepet kap a zongora. A magyarországi bemutatón köz­reműködő Baranyai László zon­goraművész bravúros, lendüle­tes játéka jól illeszkedett a ze­nekar hangzásába. Szélsőséges dinamika, romantikus hangvétel, dzsesszes elemek —, mindezt a zenekar könnyedén oldotta meg. Hasonlóan gazdag hangsze- relésű Benjamin Britten: Var- riációk és fúga egy Purcell-té- mára c. műve (Op. 34.). Az eredetileg oktatói céllal meg­alkotott darab feladata az volt, bogy a szimfonikus zenekar hangszereivel ismertesse meg a közönséget. A partitúra szerint és az előadásban i$ jól fölépí­tett alkotás méltán érdemelte ki a hallgatóság tetszését, ösz- szességében színvonalas, a ze­nekar nevéhez méltó hangver­senyt hallottunk hétfőn este. — Ez a dramatikai módszer a régi, elavult gyermekszínját- szási módszereket töri meg, amelynél a kiválasztott, tehet­séges embereknek előjátszott, meghatározott szerepet taní­tott be a szakkör vagy színpad vezetője. Minden gyerekben megvan a rögtönzőképesség, amit ki lehet hozni belőle. — Amit a gyerekeknek a dra­matikai játék ad, azt másban nem találhatják meg. A kon­centrációs és összpontosító feladatok megtanítják gon­dolkodni őket, megismerik ön­magukat, megértik, mi az, „önmagamat figyelni". Amikor a saját életüket, vagy egyszer már átélt, tapasztalt élethely­zetet mutatnak be, akkor döb­bennek rá, milyen környezetben is élnek. Megtanulnak külső szemmel nézni, értékelni, az összefüggéseket feltárni. Rá­jönnek, mi számukra a „szép", tehát egyes feladatok ízlésfor- málók, segítenek kialakítani vagy megtalálni saját egyéni­ségüket. Azzal, hogy egyik szerepből át kell „ugraniuk" másik színhelyre, fejlődik idő- és térérzékük. Magát a konf­liktushelyzetet átélve, elemezve az életet ismerik meg, esztéti­kai és szociális érzékük is ja­vul. Ismerik a másik szerepét, tisztában vannak a többiek problémáival is, nemcsak a sa­ját sikerük érdekli őket. így rendszeres, tervezett munkához szoknak, és azt a tanulásban is hasznosítják. Németh Anita A Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenye a POTE aulájában V. Törtely Zsuzsanna Játék és tanulás Színház az iskolában, dráma az oktatásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents