Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-27 / 353. szám
e Dunántúlt napló 1985. december 27., péntek Honismeret Ma is mozi A 70 éves Royal Apolló Széchenyi István egykori rezidenciájában Széchenyi empire szobája Nagycenken Új kiállítások Nagycenken Van Budapest legforgalmasabb részén, a Nagykörúton egy — az utcáról nem Is teljesen érzékelhetően — pompás épület, amely október 31-én hetvenéves. Megnyitása annak idején nagy esemény volt, amelyről a lapok rendre beszámoltak. Akkoriban főleg sötét eseményeket közöltek az újságok: a fronthelyzetről, sebesült- szállító vonatokról, a trónörökös látogatásáról a budapesti honvédeknél, az össznépi gyűjtésről a harcolók számára. Dúlt az első világháború. De másról is írtak az 1915. október 31-i lapok „Négy óra helyett fél 8-kor kezdődött az előadás... A közönség díszes lépcsőházon át a várakozóhelyiségbe került, innen jutott be a hatalmas nézőtérre, mely hármas csilláróriásával, egyébként is fényes berendezésével, ülőhelyeinek kényelmességével a legjobb benyomást keltette” így tudósított a Pesti Hírlap munkatársa. A Pesti Napló is megírta, hogy megnyílt a Royal-szálló épületében az Apolló-színház. ,,A naqy hangversenyteremben 1000 néző részére van hely.” A fényes megnyitó műsora a következő volt: először harctéri felvételek peregtek, majd levetítették a Keresd az asszonyt című hárömfelvonásos detektívkomédiát. Ezt A kincs című amerikai egyfelvonásos követte, majd sor került a nagy izgalommal várt attrakcióra; az Arany János balladájából készült háromfelvonásos tragédia, a Tetemrehívás vetítésére. „Filmre vitte Némedy Gábor, a művészeti vezető dr. Janovics Jenő volt, a rendező pedig Garas Márton.” Kund Abigélt Berky Lili alakította —, aki egyébként az előadás előtt elmondta Ernőd Tamásnak a nagy eseményre írt Prológusát —, partnerei Szentgyörgyi István és Szakács Sándor. Az újságok azt is a közönség tudomására adták, hogy másnaptól ismét rendes mozinap lesz, négy előadással. így született meg az Apolló a Royal-szálló palotájában. Hetvenéves története során átélte a második világháborút is, 1956-ban, az ellenforradalom során súlyos sebeket kapott, újjáépült, és ma is a főváros reprezentatív mozija. Többnyire itt tartják a magyar filmek premierjét. Nos, a Vörös Csillag filmszínház — az egykori Royal Apolló — ma is a jelentős filmesemények, filmfesztiválok, ősbemutatók, díszelőadások színhelye. 70 évesen talán szebb és fiatalabb. A közelmúltban új kiállító- termekkel gazdagodott a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. 1985 szeptemberében felavatták, a kastély újjáépített nyugati szárnyépületét, gróf Széchenyi István hajdani rezidenciáját. Széchenyi István 1840. augusztus 20-án - István-napon- tartotta új lakosztálya ház- szentelőjét. Ezen alkalomból az országgyűlés küldöttsége - Deák Ferenc, Eötvös József és Klauzál Gábor - köszöntötte Cenken a házigazdát. Az ünnepelt a nevezetes napon - szeretettől és országos megbecsüléstől övezve — joggal érezhette, hogy politikai pályája zenitjén áll: reformeszméi megfogantak a magyar talajon. Sikeres gyakorlati politikus, és az ország hajója — az általa vágyott úton — jó irányban halad. Élete e rövid pillanatában tán' megállapodott, elégedett is. A gróf a soproni Hild Fer- dinánddal építtette föl korai romantikus stílusú rezidenciáját. Angliai tapasztalatait fölhasználva már gázzal világíttat, és fürdőszobát is építtet, Magyarországon elsőként. (Ebben az időben még a bécsi Burgban sincs Széchenyiéhez mérhető fürdőszoba.) A kastélyparkot az angol kertdivat szerint átépítteti, és mai méretűvé bővíti, melybe majd fia — gróf Széchenyi Béla, a cenki kastély és birtok későbbi gazdája — hoz kelet-ázsiai útjáról egzotikus növényritkaságokat. A gondosan helyreállított Széchenyi István-szárny termeiben három új kiállítás nyílott: A magyar ipar Széchenyitől századunkig, az Országos Műszaki Múzeum, a Pénzverés és pénzforgalom Magyarországon. Egy teremben pedig reményteljes reformkorunk (1825 —1848) nagyjainak arcképei sorakoznak a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A kiállítótermek között a folyosón, a magyar ipar és a tudományos élet múlt századbeli, kiemelkedő személyiségei fényképei láthatók, többek között Ganz Ábrahám, Mechwart András, Csonka János, Bánki Donát, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar, Déry Miksa, Bláthy Ottó, Kandó Kálmán, valamint Eötvös Loránd arcképei . . . Mindezen személyiségek rengeteget tettek azért, hogy a 19. század második felében — különösképpen az 1867-es kiegyezést követően - a hazai műszaki-tudományos élet, valamint a műszaki felsőoktatás gyors fejlődésnek indulhatott. Híres, világszerte szabadalmazott találmányok sora fűződik a rövid névsorhoz; mint Puskás Tivadar telefonközpontja, Kandó Kálmán villamosmozdonya, Eötvös Loránd torzítás ingája ... Egy.-egy — a korban jelentős műszaki alkotás „eredetiben” is megtekinthető itt: például a dugattyús gőzgép modellje, a Bánki-Csonka-féle benzinmotor, Ganz gyári transzformátor- modellek, korabeli vasúti kerék és sín, Zipernovszky-féle Delta típusú dinamó, a Hollós rendszerű, Hughes típusú betűíró távíró. Az első terem 10 vitrinje a mezőgazdasági gépgyártás, a kiegyezést követő világszínvonalú magyar malomipar (a malomipart forradalmasító' Mechwart-féle kéregöntésű vashengerszék gyártása 1874ben kezdődött a Ganz-művek- ben), a cukor- és szeszipar, a bányászat, kohászat és félkész- áru-feldolgozás, valamint a gőzgép, a robbanómotor- és o szerszámgépgyártás fejlődését szemlélteti. A második terem a közlekedés rohamos fejlődését, a vasúti, a vízi, valamint nagyvárosi tömegközlekedést mutatja be. 1873-ban az Államvasutak Gépgyárábn készül az első hazai gyártású gőzmozdony. Két évvel a kiegyezést követően (1869). A magyar kereskedelem, a bankrendszer kialakulásából is kapunk kóstolót, valamint a távíró, a telefon, a világítástechnika, az erősáramú elektronikai ipar fellendülését is bemutatják. A harmadik terem a finom- mechanikai iparé, a fényképezésé és a vegyiparé, a felsőfokú műszaki és iparoktatásé. (1871. július 10-én alakult j pesti József Nádor Műegyetem.) A másik neves műszaki intézmény a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia. Jogutódai, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem idén ünnepelték alapításuk 250. évfordulóját. (1763-ban Mária Terézia királynő alapította a selmeci Bányászati Akadémiát, mely a matematikai és természettudományi alapokon álló hazai, és egyben európai bányamérnökszakképzés kezdetét jelentette. 1809-ben a selmeci akadémián megkezdték az erdészeti tudományok önálló művelését is.) B. J. mint valaha. Erdős Márta Szirák Nógrád megyei falu, de olyan kastéllyal dicsekedhet, mely igazán ritkaság. A Kastély Szálló felújítása 1984-ben fejeződött be, ma már készen áll a vendégek fogadására. Képünkön a számos rendezvényre alkalmas konferenciaterem látható. Siklós sajtója Siklós sajtója három év múlva, 1988-ban ünnepli megalakulásának 100 esztendős évfordulóját. A vidéki városok közül Pécs mellett Mohács után, Siklóson jelent meg először helyi lap a megyében. Szükség is volt egy helyi lapra, mivel Siklós mindig meghatározó szerepet töltött be a megye, de főként a délvidéken, a Dráva mentén. A gazdasági, politikai és kulturális eseményekről Siklóson szerkesztett és megjelent lap tájékoztatta az olvasókat. Társadalmi igény hozta létre az 1888 őszén megjelent első „közérdekű és szépirodalmi hetilapot", a Siklós és Vidéke újságot. Szerkesztője és tulajdonosa Siklós nagyrabecsült polgári iskolai igazgatója, Rédei Károly volt. A lap 11 évfolyamot ért meg. Siklós és Vidéke életében még, 1894-ben új újság jelentkezik, . Siklósi Hírlap néven. Szerkesztője Feiler Mihály pécsi nyomdász és Pammer Péter siklósi tanító, a helyi segélyző- egylet igazgatója. A lap Pécsett készült Feiler Mihály nyomdájában. Ezekben az években, öt éven át két hetilapja is van Siklósnak. Kevés vidéki város, település mondhatta ezt el magáról. 1894-ben megszűnt a Siklós és Vidéke. A Siklósi Hírlap is nevet cserélt ekkor, Közvélemény címmel jelenik meg. A szerkesztőség is cserélődött. Feiler Mihály vármegyei irattáros fett, így 1900 elején megvált a lap szerkesztésétől. A lapot Pakuszy Gyula siklósi ügyvéd vette át. Ezzel teljesen siklósivá vált a lap, sőt a helyi nyomdában is készült. Sajnos nem sokáig, mert az év végén megszűnt. Ezután több mint egy évtizedes kimaradás következett. Siklós és környékének lakói 11 évig nem olvasnak helyi szerkesztésben megjelenő újságot. 1911-ben Berky Gyula dr. Siklós országgyűlési képviselője, ügyvéd alapít lapot, méghozzá kettőt is. Siklós és Or- mányság és Baranyai Polgár névvel. Ezek sem voltak hosszú életűek. Berky Gyula dr. örökébe két év múlva dr. Fejes János siklósi ügyvéd lépett, aki Siklós névvel jelentette meg lapját. A hetilap 1918-ban, a világháború végefelé megszűnik. Több éves pangás következik ezután. A szerb megszállás alatt nem volt lehetőség önállóan megjelenő, helyi lap kiadósára, bár a politikailag zivataros és zavaros idők igencsak megélénkítik a sajtó berkeit. Lett volna miről Írni. A lakosság éhesen várta volna a mindennapi eseményekről (világháború, forradalmak, szerb megszállás stb., stb.) a híreket, a tájékoztatást. Négy évig nem volt újságja Siklósnak. 1922 nyarán az ügyvédek után a siklósi orvosok próbálkoznak lapot indítani. Dr. Kreg- czy Ottó és dr. Kádas Lajos megalapítják a Siklós és Járása c. újságot. A főszerkesztő dr. Kregczy, felelős szerkesztő dr. Kádas Lajos. Az első világháború utáni nyomor és nélkülözés, a mindennapi megélhetésért folyó küzdelem miatt egyre fogy az olvasók száma. Az olvasók részvétlenségével nem tudott a lap szerkesztősége megküzdeni. 1923 őszén megszüntették a szerkesztők az utolsó siklósi lapot. De térjünk vissza néhány gondolat erejéig a Baranyai Polgárhoz, mivel 1911. december 17-én, 74 évvel ezelőtt jelent meg először. Érdemes az első szám beköszöntőjéből néhány gondolatot felidézni, amelyet a szerkesztőség az újság programjaként írt. „A Baranyai Polgár, mely a siklósi járás és Baranya vármegye közönségének igazán megtisztelő támogatásával és érdeklődése mellett első útjára elindult — a józan, demokratikus fejlődést kívánja szolgálni. A lap címe magában foglalja annak karakterét is. Abban a körben, amelyben a lap mozog, javító, erősítő és teremtő munkát kíván kifejteni. Tollal harcolunk, — nem fizikális erővel. Toliunkat: a közérdekű ügyeknek tisztességes szolgálata irányítja minden időben.” A lap programja, figyelembe véve az akkori állapotokat, igen bátor és harcias volt. Lapozgatva a Baranyai Polgár megjelent két évfolyamának oldalait, megállapítható, hogy a körülményekhez képest igyekezett hű maradni programjához. Nagyszerűen tájékoztatta olvasóit Siklós és a siklósi járás életéről, eseményeiről. Különösen a helytörténettel foglalkozók, az akkori események gazdag tárházát találják benne. Perics Péter Egy hét a telefonnál Az újságíró rendszerint nem passzióból telefonál és ha ügyeletes, általában őt sem kedvtelésből hívják. Az emberek — akadnak bár kivételek is - rendszerint valamilyen fontos ügyben várnak tanácsot vagy segítséget. A telefon ilyenkor nagyon fontos eszköz. Persze, csak akkor, ha a vonal másik végén is értik ezt. Vegyünk egy példát! Csőtörés van valahol a városban. Az olvasó telefonál a Vízmű ügyeletére, ahol azzal biztatják, rövidesen kivonulnak és rendbeteszik a dolgot. Eltelik egy nap, majd még egy, sőt még egy újabb is, de nem történik semmi. A bejelentő azt mondja erre, ő bizony legközelebb .nem szól senkinek semmit, ha valakit érdekel, járjon utána, hogy miért folyik több hete a víz a Fazekas Mihály utca sarkán. A Hajdú Gyula utca 15. számú épület 6. emeletétől följebb lakóknak viszont az a gondjuk, hogy újabban nem folyik a meleg víz. Maga a tény a szakemberek előtt sem ismeretlen, jártak az egyik 10. emeleti lakásban és megállapították: tényleg nincs. Csakhogy az érintettek ettől még aligha fognak fürödni. Mint a lakók megtudták, a nyomással van valami baj. Azt egy másik cégnek kellene biztosítani, ő viszont mivel nem áll az érintettekkel fizetési kapcsolatban, nyilván nem is érdekelt a dologban. Marad tehát az üresen hörgő csap és a hó végén esedékes számla. A lakók számára az sem jelent vigaszt, ha több heti utánjárást követően végül kiderül, hogy az elmaradt szolgáltatósért nem kell fizetniük. Inkább fizetnének, csak folyna végre meleg víz. Hogy kinek mi a dolga ennek biztosításáért, azt is el lehetne dönteni.' Abban viszont nem ártana állást foglalni, hogy mennyibe kerül a dióbél. Pontosabban mennyiért vásárolja a TSZKER. Olvasónk vidékről cipelt Pécsre 8 kilót, mert úgy tudta, hogy az első osztályút 160, a másodosztályút 130 forintért veszik meg. Ám itt közölték vele, hogy mindössze 90-et fizetnek kilójáért. Mit tehetett mást, nem akarta visszacipelni, tehát otthagyta. Valaki tévedett, és ezt jó lett volna még a helyszínen tisztázni. Mint ahogy azt is, mit jelent egy boltnak, ha szombaton délelőtt áram nélkül marad. Jóllehet, a DÉDÁSZ közleménye megjelent az újságban, ez azonban aligha menti a munka szervezőit. A Szeptember 6. tér környék lakóinak ugyanis ünnepek előtt is fontos, hogy vásárolni tudjanak. A gmk valószínűleg szervezhette volna úgy is a munkát, hogy a boltnak ez ne jelentsen forgalom- kiesést. A 9-től délután 1 óráig tartó sötétben ugyanis megmaradt több mint 100 kiló kenyér, 200 liter tej, 150 doboz tejföl. Ez bizony akárhogy nézzük, pazarlás. A pazarlás egy másik fajtájával is gyakran találkozunk. Ez pedig a telefonközpontokban zajlik. Vannak intézmények, ahol egy cseppet sem törődnek azzal, hogy a kapcsolás sikerült, vagy nem. Ha a kért mellék foglalt, vagy nem veszi fel, lehet újra tárcsázni, pedig egy kis jóindulattal gyakran fele annyi idő alatt is elintéződne a dolog. Ferenci Demeter
